Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-05 / 3. szám
1988. január 5. Kelet-Magyarország 7 Nagyobb választék a vevőknek Húsüzemi társulás a Szamos mentén A mátészalkai vágóhíd és húsfeldolgozó üzem a Szamos menti Állami Tangazdaság, a Szabolcs-Szatmár megyei AHV, Miene mezőgazdasági termelő- szövetkeizet és tíz áfész társulásában és vagyoni hozzájárulásával létesült és 1976 óta működik. Ma a társulásnak a tangazdaság (vagyoni betét 34 százalék) és a húsipari vállalat (vagyoni betét 28 százalék) mellett két termelőszövetkezet és négy áfész a tagja. Alapanyag-ellátás és termelés A tagok a társasági szerződésben kötelezettséget vállaltak arra, hogy az általuk termelt — termeltetett — sertést a húsüzemnek adják el. Az üzem évi 25 (WO sertés és 2500 szarvasmarha levágására és feldolgozására éipült, de csak sertésvágással foglalkozik. Az elmúlt években — és jelenleg is — a vágás- sízám 40—45 ezer között van. A tőkehús-előállítás on túl többféle húskészítmény gyártása is folyik itt: Az ehhez szükséges marhahús mennyiségét a megyei AHV-tói kapjuk. Az üzem mintegy 50 féle terméket — köztük speciális ízesítésű, saját fejlesztésű termékeket is — gyárt. 1985—1986-ban felújítottuk az üzemet. Űj helyre került a sza- lonnamegmunikáló és hűtő, a melegüzem, a zsírüzem, valamint az árukiadó, bővülnek a készáruterek. Kialakítottunk egy starterkultúrás termékek gyártására is alkalmas klíma- termet és hidegfüstölőket is építettünk. Így félszáraz és szárazárut Is tudunk gyártani. Az üzem csaknem 250 kiskereskedelmi egységet és közületiét lát el tőkehússal és húskészítménnyel. Az áru terítését saját gépkocsijainkkal végezzük. A magunk termékein kívül — elsősorban választékbővítés miatt — társüzemektől vásárolt árukat forgalmazunk. Nagy mennyiségű terméket — zsírt, magas árfekvésű füstölt árut, felvágott- és kolbászféléket (turista felvágott. Számos- menti csípős kolbász) értékesítünk nagykereskedelmi vállalatoknak és társüzemeknek. Ez a forgalom összes árbevételünknek időszakonként 25 százalékát is meghaladja. Költség, «redmény A tangazdaság elszámolási rendszerében az üzem önelszámoló egységként működűik, önálló bankszámlával rendelkezik. A könyvelés és a pénzügyi tevékenység végzése a gazdaság központjában történik. A közvetlen költségek döntő hányada alapanyagköltség, amelyet gyakorlatilag alig tudunk befolyásolni. A költség- szerkezeten belül jelentős még a munkabér- és az energiafelhasználás. Az anyagmentes költség több mint 13 százalékát fordítjuk évenként fenntartásra. Az eredmény felosztása 60 százalékban a vagyoni betét, 40 százalékban a beszállított sertések élőtömege alapján történik. Több részre lehet bontani azokat a gondokat, amelyekkel küszködünk. Ügy véljük, ezek nemcsak a mi problémáink, hanem a többi regionális üzemé is. Egyik ilyen gondot jelenti a háztáji sertések vágás utáni minősítésével és ezzel összefüggésben a jelöléssel, méréssel kapcsolatos probléma. Nem jó a háztáji sertések jelölése, illetve annak a tartóssága. A behelyezet krotálíáik mintegy 50 százaléka már a kocsin kiesik, a megmaradók döntő többségét pedig kiveri a kopasztógép. Olyan megoldás kellene — tetoválás vagy hasonló — ami azonosíthatóvá tenné a sertéseket vágás után is. Az a gyakorlat, hogy azok a sertések, amelyek a jelölés kiesése miatt nem azonosíthatók, m. osztályúnak minősülnek, nem ösztönzi a termelőt. Tapasztalatunk, hogy a szigorúan vett kisüzemi sertések nem sorolhatók még a III. osztályba sem. Egyre több termelő nem kéri a vágás utáni minősítést. Gond az is, hogy a húsüzemi vállalatok a bőrös félsertés és a lehúzott félsertés nyomott áraival arra törekszenek, hogy a kisüzemeket a nyereséges export-előkészítő piacról 'kiszorítsák. Ugyancsak probléma, hogy import alkatrészekhez, gépekhez, beleikhez csak akkor juthatunk hozzá, ha az AHSZV az állami húsipari vállalatokat kielégítette. Mindezt annak ellenére mondjuk, hogy nekünk a megyei húsipari vállalattal kialakult kapcsolatunk most már hosszabb ideje javul. A körülményekkel együtt élni A regionális üzemeket erősen érintő gond, hogy a kistermelők szerződésen felül ajánlanak fel sertéseket vágásra. Az áprilisban végrehajtott áremelések miatt viszont a kereslet lényegesen — a tőkehúsnál 50, a töltelékárunál mintegy 30 százalékkal visszaesett a nyáron. Ez országosan Is nehézség, hiszen a regionális üzemek nem tudják ezt a többletet levezetni. Félsertéseket alig vesznek ót a kereskedők, és egyébként is rendkívül óvatosan rendelnek. Mindezeket tetézte, hogy azok a kisüzemi sertések, amelyeket nem tudunk átvenni, a falvaikban kerültek levágásra, tovább telítve ezzel a húspiacot. Meg kell tanulnunk ezekkel a körülményekkel együttélni. A lehetőségek szerint úgy kívánjuk átalakítani szerkezetünket, hogy e gondok ellenére az állami húsipari átlagnál nyereségesebben tudjunk gazdálkodni. A rekonstrukciót követően beszereztük azokat az alapvető gépeket, amelyek a termék- szerkezet átalakításához, a piaci kereslethez igazodó termékek előállításához szükségesek. Tovább kell finomítanunk termékszerkezetünket. Ügy tűnik, hogy a nagyobb nyereséget tartalmazó, de a magasabb árfekvésű termékek (füstölt darabolt comb, angol teaszalonna) nem adhatók el nagy mennyiségben. Hasonló a helyzet a sümegi sonkával, gépsonkával is. A vevőiközönség ugyanakkor keresi az újat, az egyéni ízesítésű, olcsóbb termékeket, így tovább akarjuk növelni aiz olcsóbb, gépben főtt áruik és a speciális ízesítésű lángolt és száraz kolbászok arányát. A szükséges dugattyús töltőgépek, vákuumozható pácoló, keverő berendezések beszerzése folyamatban van. 1986 őszén a földgázenergia használatára tértünk át. Ez az energiaköltségünket mérsékli. A nehezedő körülmények ellenére reméljük, hogy ésszerű, gondos munkával továbbra is megfelelő eredménnyel tudunk gazdálkodni. Kovács Árpád ügyvezető igazgató Dr. Takács Lajos, a tangazdaság igazgatóhelyettese Árammal — fényinger Látni fog-e a világtalan? TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Hogyan áll meg a repülőgép? A mai korszerű utas- és teherszállító repülőgépeken kerékféket és sugárféket alkalmaznak, egyes esetekben fék- ernyőket. A sugárfék a tolóerővel ellentétes irányban ébredő erőt hasznosítja. A megvalósítás módja egyszerű: a földet érés után terelőlemezekkel megfordítják a hajtómű gázsugarának az irányát, fokozatosan lezárják a íúvócsö- vet, s kinyitják a hajtómű oldalán lévő „ablakokat". így a gázsugár reakcióereje nem gyorsítja, hanem lassítja — fékezi — a gépet! Am a sugárfékes és fék- ernyős repülőgépeken sem nélkülözhetik a kerékféket. Leszálláskor a 150—200 tonnás, 250—300 kilométeres óránkénti sebességgel guruló gép mozgási energiáját kell a fékeknek viszonylag rövid idő alatt elemészteniük, s közben több száz Celsius-fokra melegszenek fel. A nagy és nehéz utas- és teherszállító repülőgépeken 4—12 fékezhető kerék van, általában a főfutóművekben. Valójá- be. ban ennél kevesebb kerék fékezésével is biztonságosan megállhat a gép; így aztán még akkor sincs semmi baj a fékezéssel, ha netán egy-két kerékköpeny kidurran (ez annak ellenére megtörténhet, hogy a repülőgépek abroncsait 150—400 le- és felszállás után kicseré- Uk, ami csak egy-két ezer kilométer lefutásának felel meg). A nagy hatású tárcsás fékeket csúszásgátló berendezés egészíti ki. Ez akkor lép működés, be, ha a kerék megcsúszik, ilyenFöldünk teljes vízkészlete óriási. Földünk felszínének 71 százalékát borítják a tengerek és az óceánok. Ha a teljes vízkészletet a Föld felszínén egyenletesen elosztva képzelnénk, úgy Földünk felszínének minden négyzetcentiméterére mintegy 273 liter víz jutna, vagyis Földünk felszínét egyenletesen 2730 méter vastagságú vízréteg borítaná. Sajnos, a teljes vízkészletnek a felszíni édesvízkészlet mindössze 0,01 százaléka. Ez azt jelenti, hogyha a teljes vízkészletet 10 000 egyforma nagyságú fekete és fehér golyó jelképezné, akkor ezek közül 9999 lenne a sós vizet jelentő fekete és csupán 1 lenne az édesvizet jelentő fehér golyó. A vízigények kielégítését tekintve az ún. édesvíz a legfontosabb. Az édesvíz hely szerinti és időbeli eloszlása, megjelenése szélsőségesen változó. Van, ahol több található belőle, mint kellene. Van, ahol néha sok, néha kevés, de olyan hely és olyan időszak is van — és sajnos ezek mind jobban szaporodnak —, ahol és amikor mindig kevés van belőle. Édesvízből tehát már napjainkban is kevés van, pedig az élethez, a rohamosan szaporodó emberiség szükségleteihez mindig több víz szüksékor a féknyomás rövid időre megszűnik. Amikor aztán a kerék megint gördül, ismét működik a fék. A megoldás révén a kerék mindig a megcsúszás határán marad, s így a fékhatás a lehető legnagyobb. A repülőgépek kerékfékeinek a teljesítő- képességére jellemző, hogy a földön akkor Is álló helyzetben tartják a gépet, amikor annak a hajtóművei a legnagyobb erővel dolgoznak (a felszállópályán való elindulást megelőző pillanatokban.) ges. A víz már az ásványi kincsekhez hasonlóan vízkincs, amellyel ugyancsak gazdálkodni kell. A különböző vízigények kielégítésére roppant nagy víztömegekre van szükség. J61 mutatja ezt, ha egy modern városi környezetben élő ember egy napi vízigényét vizsgáljuk. Kiszámították, hogy egy embernek átlagosan 113,6 liter vízre van szüksége. Ha ehhez a személyes igényhez városokban még hozzászámítjuk az üzemek, az öntözés és a különféle hűtővizekkel kapcsolatos igényeket, a tényleges fogyasztás ennek háromszorosára nő. Ez pedig azt jelenti, hogy az egy főre számított napi vízigény eléri a 350 litert is. A vízigények nemcsak a víz mennyiségére, hanem annak minőségére is kiterjednek. Legszigorúbbak az ivóvízzel szemben támasztott minőségi kikötések. A jó ivóvíztől, amellett, hogy íztelennek, szagtalannak, átlátszónak és megfelelő hőmérsékletűnek kell lennie, azt is megköveteljük, hogy ne tartalmazzon szerves anyagokat, és baktériummentes legyen. Gazdaságosabb aatábusz Stockholmban olyan autóbuszt próbáltak ki, amelynek hagyományos dízelmotorja össze van kötve egy hidraulikus — motorként és szivattyúként is működő __ berendezéssel. Amikor a busz fékez, a főtengely meghajtja a hidraulikus berendezést, s az folyadékot szivattyúz egy tartályból egy sűrítőbe, a sűrítő meg nitrogént présel két nyomásálló tartályba. Amikor a busz elindul, az összenyomott nitrogén visszaáramlik a rendszerbe, s most a berendezés — motorként működve — addig hajtja a buszt, amig a tartályok ki nem ürülnek. Mire a sűrített nitrogén elfogy, a busz óránként 30—40 kilométeres sebességre gyorsul fel. Ekkor veszi át a hajtást ismét a dízelmotor. Így akár 30 százaléknyi üzemanyag is megtakarítható Járdamászó rokkantkocsi A rokkant háziasszony egyedül, segítség nélkül is bevásár- lóútra indulhat az Angliában gyártott újfajta járdaszegélymászó rokkantkocsival. Kicsi első kerekei a 130 milliméter magasságú járdaszegélyre is felkapaszkodnak, miközben a fő hajtókerekek előre hajtják és feljuttatják a kocsit a Járdára. Két 12 voltos telep az erőforrása, és egyetlen gombbal Irányítható, szabályozható a sebessége. A hatósugara 25 km, a legnagyobb sebessége 5 km/óra. Kézifék, felborulásgátló stabilizá- torok, különböző szögekbe dönthető háttámasz tartozik még a felszereléshez. A külvilággal való kapcso- lattöremtósünikben a szemingerUk a látómezőt, iámnál tisztábban — élesebben — MINDIG TÖBB KELL A víz — kincs Lapszemle Tettestárs: a számítógép Három — egyenként 6—10 újságoldialt kitevő — összeállítással és jó néhány önmagában is izgalmas újságcikkel búcsúzik a Computerworlid— Számítástechnika 1987-től. Az első teljes évfolyamot záró szám a 25—26-os sorszámot viseli, s ez már utal arra, hogy terjedelmében közel duplája a megszokottaknak. Így jutott hely egy sokak által jól ismert kiadványszerkesztő és egy új Microsoft szoftver alapos bemutatására; a tanácsi informatika helyzetének sokoldalú megvitatására, egy tudósításra a nagy hardvergyártónak, a Digital Equipment Corporationnek látyá- nyos külsőségek között megrendezett konferenciájáról; egy alapos összefoglalóra az optikai tárolók jelenéről és fényes jövőjéről; néhány neves nyugati fejlesztő nyilatkozatára ; s a bizonyára sokakat érdeklő összeállításra a számítógépes bünoseiekmé- nyekröl. Hazánk nemcsak a számítástechnikában, hanem a bűnelkövetést formáikban is le van maradva a fejlettebb országoktól. Például nincsenek nyilvános adatátviteli hálózatokat megfejtő felelőtlen nebulók, mert ehhez először nyilvános adatátviteli hálózatok kellenének. Kevés az elektronikus sikkasztásra, számitógépes csalásra a lehetőség, mert nálunk a készpénzforgalom sokkal erőteljesebb, hamarabb kiderülne a turpisság. A Computerworld—Számítástechnika Informatikai szaklap példái: hogyan is tudta meg két amerikai fiatal a Pentagonban dolgozó tábornokok titkos telefonszámait; miképp sikerült Kaliforniában egy főkönyvelőnek hat év alatt egymillió dollárt sikkasztania; milyen szabotázsakciót hajtottak végre Montreáiban az egyetemi diákok? Az összeállítás és elemzés angol—amerikai lapok alapján készült, de az elkövetés motivációjának. módszerének és az összefüggéseknek feltárása azt a célt jelzi, hogy a hazad számítóközpontokhoz is időben eljusson a figyelmeztetés. Figyelemre méltó tény, hogy több országban az adórendszer változásának következtében kialakított nyilvántartások, feldolgozások is sokakat csábítottak számítógépes bűnözésre. A hazai joggyakorlat ma még nem sok példát kínál számitógépes bűnelkövetésre, s ezért sokan hajlamosak kimondani : Magyarországon ilyesmi nincs is. Am a Computerwar Id—Számítástechnika legfrissebb számának egyik mondata joggal ad okot kétkedésre: Ha csak arra gondolunk, hogy a munkahelyi számítógépet hány helyen használják például totó- és lottókulosok gyártására, hányán írogatnak szórakozásból játékprogramokat, hányán visznek óvodába, iskolába használt vagy új leporellót, hányán visznek haza hajlékony lemezt, mágneskazettát . . . Akkor valószínűleg elkezdünk gondolkozni ml is saját számítástechnikai környezetünkről. Pióca helyett baktérium niek van a legnagyobb szerepe; infonmáoiónknak mintegy 90 százalékát látás útján nyerjük. Érzékszerveink közül tehát a szem tekinthető a legfontosabbnak. így a világtalanok és csökkentlátók lennének legjobban rászorulva a segítségre. Mégis, a technika eddig talán nekik adta a legkevesebbet. A csökkentlátókon ugyanis még csak tudnak segíteni valahogy, de a szem valamiképpen való helyettesítésére ma még ninos lehetőség. De már sok új — az elektronika legújabb vívmányait hasznosító — eszköz van készülőben. Az igazi megoldás az válna, ha a vak embert sikerülne látóvá tenni. A kutatók azt már tudják, hogy az agy bizonyos területeit elektromos áraimmal ingerelve fényélmóny váltható ká a vakoknál. Bebizonyosodott, hogy máméi több elektróddal rajzolódhat ki a kép a fény- foltok összességéből. Az első kísérleteket 80 elektród beültetésével végezték, és azokra voltaképpen egy tévékamera elektromos jeleit kapcsolták rá. Kiésőbb 180 elekt- ródos rendszerrel próbálkoztak, de az is kevésnek bizonyult. Az elektródok számát azonban nem könnyű szaporítani, mert a hozzá tartozó elektronika bonyolult és terjedelmes. A legnagyobb gond mégsem ez, hanem a képfelbontó csőből érkező j éteknek - - ingereknek — az átrendezése és az átkódolása. Megoldandó probléma tehát még van bőven a vaibok valamilyen módon váló látásának a végleges megoldásáig. A képünkön látható makett azt mutatja, hogy miként és hová építenék be a koponyába a mesterséges látás létrehozásához szükséges elektronikus egységeket. Száz éve ismerik a pióca nyálmirigyeiben termelődő hirudin nevű fehérjének a vér alvadását gátló hatását. A pióca ezzel az anyaggal akadályozza meg, hogy az a vér, amelyet az áldozataiból kiszív, a sebben túlságosan gyor. san megalvadjon. Az embergyógyászat számára a hirudinnak a pióca az egyetlen forrása, s kenőcs alakjában főképp trombózist és sportsérüléseket kezelnek vele. A nagyon költséges piócatenyésztést fölöslegessé teszi a hirudinnak géntechnológiai úton való termeltetése. Heidelbergi géntechnológusok a hirudint aminosav sorrendjének ismeretében mesterségesen létrehozták, majd az Esherichia coli nevű baktériumba beépítették azt a gént, amely a baktériumban viszonylag nagy mennyiségben termeltet hirudint. Az ekként termelődő hirudinból gyógykenőcsöket gyártanak majd. A kutatók azt is remélik: a géntechnológiai úton kapott hirudin alkalmas lesz arra, hogy a vesebetegek rqűveseke- zelése során meggátolja a mé- regtelenítendő vér megakadását. Egy 31 éves finnországi asz- szony a terhességének huszonnegyedik hetében kómába esett (esz:,életét veszítette), s abból többé már nem ébredt fel. Mesterséges lélegeztetéssel és gyógyszerekkel azonban sikerült őt életben tartani, miközben magzatának életjeleit állandóan rögzítették. Amikor terhességének harmincnegyedik hetében az a veszély támadt, hogy a vérkeringése összeomlik, az orvosok császármetszésre határozták el magukat. A fiúgyermek életben maradt, de az anya két nappal a beavatkozás után meghalt. A boncolás szerint a kómát súlyos agyvérzés okozta. Nincs kizárva: a nő terhessége szintén hozzájárult ahhoz, hogy legfontosabb élettani folyamatait több héten át sikerült fenntartani. Jól láthatjuk, hogy milyen masszív és bonyolult elemekből áll egy repQlSgép- futómű fékberendezése, amelyet hidraulikus munkahengerek hoznak műkődésSzülés — kómában
