Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-28 / 23. szám
4 Kelet-Hegyerereeég — Nyíregyházi Bet 1988. január 28. Várostörténet Sajtókrónika Negyven esztendő már történelem. Különösképpen az egy fiatal, várossá nyilvánításnak alig másfél évszázadát nemrég megült településnél. A Nyíregyházán kiadott Magyar Nép című lapelődünk 1948. januári-februári számaiban tallózgatni egy — a fiatalok számára ma már teljesen ismeretlen, a kort megélteknek viszont sokszor elfelejtett — mindenesetre rendkívül érdekes időszakot jelent. Jegyre a cukrot, kenyeret „Január 3-án megkezdi a Közellátási Hivatal az élelmiszer-jegyek osztását... A jegyek reggel nyolc órától délután háromig egyfolytában vehetők át. A torlódás elkerülése végett a jegyek kiosztása utcánként történik az alább felsorolt időben ...” Az utcák felsorolását követően megtudjuk, hogy a háború befejezése után három évvel még jegyre adták a kenyeret és a lisztet, a cukrot, s külön élelmiszer jegyet kaptak a terhes- és szoptató anyák, a gyermekek és az öregek. A szerkesztőség január 3-val gyűjtési akciót indított a szatmári árvízkárosultak javára és rendszeresen közölni kezdte az adományozók és az adományok listáját is. Drámai hangon indul a felhívás: „Hajléktalanná vált családok kérő szava száll megyénk társadalma valamennyi tagjához. A Felső- Tisza gátszakadása három községet elöntött és a szomszéd megye falvai közül Tisza- becs, Uszka és Milota árvízkárosultjai kérik segítségünket. (És ez csak a kezdet volt...!) Nemrég éreztük valamennyien a háború pusztítását, az aszálykár is súlyos leckét adott abból, hogy mit jelent az elemi csapás. Éppen ezért fokozottan tudunk együttérezni a háromezer hajléktalannal...” 1948 a magyar szabadságharc centenáriuma volt egyben, s Nyíregyháza népe is készült ennek a március 15-nek a megünneplésére. Megtudjuk, hogy a Nemzeti Bizottság, a Szabadművelődési Tanács és a negyvennyolcas ifjúsági bizottság megkezdte az előkészületeket és megünnepelte a 125 évvel azelőtt született Petőfi Sándort. Az ünnepségen ott volt a szociáldemokrata Fazekas János polgármester, a kommunista Pálfy Ernő, a pártonkívüli Rá ez Géza kultúrtanácsos, az ifjúsági mozgalom megyei vezetője. Szabó Ferenc. Egy hír arról tudósít, hogy továbbra is fennmarad a közmunka-váltság jelenlegi rendszere és az erről létesített alap az ország újjáépítését és a hároméves terv végrehajtását szolgálja. Egy újabb hír: a Bessenyei György művelődési kör évi rendes közgyűlésére invitálja az érdeklődőket. Megtudjuk, hogy lázas munka folyik a nyíregyházi földhivatalban, ahol befejezéshez közeledik a földreform adminisztrációs munkája, a telekkönyvezés. amellyel papírforma szerint is kisparaszti tulajdonná válik a föld ... Szőlészeti és borászati tanfolyamot rendeznek Nyíregyházán — közli a lap —, de csak akkor, ha a város a szükséges előadóteremről, annak fűtéséről és világításáról, valamint szükség esetén a debreceni előadó elhelyezéséről gondoskodik. Munkaalkalom híján a kőműves az ács A Magyar Kommunista Párt rendszeresen pártnapokon válaszol a legkülönbözőbb kérdésekre, 1948. január 8-án is minden kerületi és üzemi szervezetben előadást tartottak „Mi történt az elmúlt évben" címmel. „Értekezletet hívnak össze a téli munkanélküliség leküzdésére" — címmel arról olvashatunk, hogy a pártok, a szakszervezetek képviselői megvitatják a lehetőségeket, amelyek segítségével részben, vagy egészben csökkenteni tudják a téli munkanélküliek számát. „Mint értesültünk az értekezleten szóba kerül a tiszai fűzfavessző kitermelése, a vessző hán- tolása és feldolgozása. A fűzfavesszőt a Nemzeti Segély nemrégiben létesített háziipari üzemében dolgozzák fel. „Megkezdte a szak- szervezet a tavaszi munkaalkalmak megteremtését” — tudjuk meg egy újabb hírből, amely arról is beszámol, hogy a megkezdődött záhonyi vasúti építkezéseknél márciustól 3 hónapig négyszáz kőművest és ácsmunkást, valamint mintegy hatszáz segédmunkást foglalkoztatnak. A nyíregyházi munkásküldöttek ezzel kapcsolatos kívánsága volt, hogy a munkásokat a munkaközvetítőn keresztül igényeljék, mert a nehéz helyzetben lévő nyíregyházi építők ki tudják elégíteni a szükségletet. Örömmel számol be a Magyar Nép arról, hogy január 15-től ismét szabadon fogyasztható az elektromos jram — minden korlátozás megszűnt és büntető tarifát a január és február közötti időben fogyasztott villanyáram után mar nem számítanak. E rendelkezés elsősorban a háztartásokra vonatkozik, a kétezer kilowattos fogyasztást meghaladó üzemek, vendéglők, kávéházak a jövőben is korlátozottan használhatnak áramot, ez vonatkozik a kirakatok világítására is. Szinte nincs nap, hogy ne foglalkozzon a lap a munkanélküliséggel, a közmunkák indításával. Egy, a demokratikus pártok és szervezetek részvételével megtartott népes értekezlet témája az a Nyíregyházára érkezett leirat volt, amelyben a Közmunkaügyi Minisztérium közölte: a munkanélküliség megszüntetésére nagy tömegű munkást foglalkoztató állandó jellegű munkák beindítása szükséges. A minisztérium szerint mindazok az ipari üzemek, amelyek a tél folyamán 50 munkásnál többet foglalkoztatva indulnának be, megfelelő olcsó hiteleket nyújtanak. Egy elsőoldalas tudósítás adja hírül, hogy százezer Ft-os költséggel építik meg a Friedmann- (ma Ságvári-) telepi salakutat. Ez volt az eredménye annak a tárgyalásnak, amelyet a Magyar Kommunista Párt nyíregyházi tervmegbízottja folytatott az Országos Tervhivatalban, s így az ottani lakosok régen elintézésre váró panasza oldódhatott meg. Huszonkilencezer kilogramm tejport kapott a város a nemzetközi segélyszervezettől. Ez a mennyiség a napközi otthonok és óvodák gyermekeinek féléves étkeztetésére elegendő . . . Nyíregyháza egymillió forint házépítési kölcsönt igényel a 3 éves terv keretében építkezők részére. „Több mint 130 földhöz és házhelyhez juttatott jelentette be, hogy építkezni akar. Többségükben nagycsaládosak, akik emberi lakásra kevésbé alkalmas romházakban és egyéb helyiségekben laknak . ..” A városi képviselőtestület ülésén a polgármester 1947 eseményeiről adott rövid áttekintést. Szólt arról, hogy a lakosságcsere keretében sokan települtek Szlovákiába, hogy milyen eredményeket hozott az oktatásügyi és szociális tevékenység. Dankó János kommunista képviselő — testületi tag kifejtette: döntő jelentőségű kérdés, hogy a tehetséges munkás és paraszt ifjaknak módot adjanak a továbbtanulásra, majd rámutatott, hogy minden alkalmat meg kell ragadni a munkanélküliség enyhítésére. „...a város nem törődik a sporttal. Nyíregyházán járt Széli Béla, a Nemzeti Sportbizottság tagja, aki elmondta, hogy a sportot a legszélesebb tömegek sajátjává kell tenni. A város viszonyairól szólva így nyilatkozott: „Azt látom, hogy a város egyáltalán nem törődik a sporttal... Kétségtelen, hogy az egyesületek anyagi nehézségekkel küzdenek, de minden egyesület meg fogja kapni a segítséget. Meg fogjuk találni a módot arra, hogy pld. a bujtosi sportpályát a legkorszerűbbé tegyük .. ." A nem éppen rózsás állapotok közepette is szinte naponta ad hírt a lap a bálokról, amelyeket kisiparosok, kiskereskedők, a nő- szövetség, az ifjúsági szövetség, a vasutasok, postások rendeztek. „Szombaton este a postások tartották nagysikerű műsoros táncestélyüket a Koronában. Erre az alkalomra zsúfolásig megtelt a Korona nagy és kis terme. Ugyanezen a napon az öregek bálja zajlott le nagy sikerrel az iparosok székháza nagytermében. Ezen a napon tartották jó hangulatú zártkörű társas összejövetelüket az állami tanítóképző tagjai is. Vasárnap este a kereskedelmi alkalmazottak tartották meg táncestélyüket... rendezték meg a ke- reskedelmisták is hagyományos álarcosbáljukat ... Hétfőn este a felvidékről áttelepültek rendezték meg báljukat a Korona nagytermében." Szappant osztanak a nehéztesti munkások, valamint a szoptatós és terhes anyák szelvényére!!) 25 deka szappan vásárolható a városban lévő bármelyik fűszer kereskedőnél. A februári búzalisztszelvényre száraz tésztát lehet átvenni... És még mi minden fér alig egy hónap krónikájába, amelyből most csak ki-kiraga- dott szemelvényeket tár a ma olvasója elé a krónikás! A hírek önálló életet élnek, de ilyen időtávlatból egybecsengenek. Következtetni lehet belőlük a négy évtizeddel ezelőtti hangulatra, állapotokra. K. J. Nem marad torzó Beépülő fog híj Mára lényegesen megváltozott a városépítők szemlélete: a mai szemlélet a meglévő és értékes épületekhez igazodva képzeli el a városfejlesztést, természetesen ha lehetőség van rá, lakótelkes formában és zárt sorú lakóépületeket lát szívesen. Veres István városi főépítész mondta: összefügg ez azzal is, hogy most nagy volumenű építkezéseket nem tudnak elkezdeni, mert nincs pénz öthat holdas területeket megvenni és arra építeni. Az árak megemelkedtek, a pénz azonban nem. A város peremén lezajlott építkezésekkel ellentétben most előtérbe került a régi és elavult városrészek átépítése, építészek szavaival revitalizációja, ami magyarul az elavult városrészek újra életre keltését jelenti, természetesen a mai igények szerint. És jelent mást is. Azt, hogy a magas, a félmagas házak helyett csökkentett szintszámú épületek jelennek meg, jellemzőbbé válik a zárt sorú beépítés, a lakótelkes, intézménytelkes forma és karakteres, de a környezetébe igazodó igényes épületek létrehozása. Megváltozott az építtetők köre is. Néhány éve még csak a tanács és az OTP vállalkozott városépítésre, most pedig bekapcsolódtak a vállalatok, az intézmények, sőt a magánemberek, és építenek saját beruházásban vagy építtetnek szakvállalatokkal. A kisebb beruházóknak kisebbek az igényei, természetesen a város nem engedheti meg, hogy ez igénytelenség legyen. Ám annak is meg kellett találni — meg is találták — a módját, hogy a kisebb léptékű, kisebb tömegű épületek elhelyezésére is lehetőség nyíljon, hiszen ez összefügg a város, illetve egyes városrészek rekonstrukciójával. Ennek a rekonstrukciónak csak egy részét jelenti a foghíjak, a foghíjtelkek beépítése. Mert hozzátartozik, hogy a lakótelkek belsejében kialakult melléképületektől is meg kell tisztítani a tömbbelsőket, épületeket kell felújítani, s ahol kell, ott az átalakításoktól, új profiladásokról sem szabad lemondani. Előfordulhat, hogy lakásokból intézményeket, irodákat, szolgáltatóhelyeket alakítanak ki, természetesen csak akkor, ha ehhez komoly érdekek fűződnek és természetesen csak akkor, ha az erre vonatkozó rendeleteket megtartják, vagyis lakást építenek helyette, vagy a tanács lakásalapjába befizetik az érte járó összeget. A foghíjbeépítés nemcsak a meglévő üres telkek eltüntetését jelenti, hanem az olyan telkek beépítését is, ahol a városépítési elképzelések és az építtetői igények új épületeket kívánnak, de adott esetben a régi épületek bontásával is számolni kell. Ha lehet, a bontásokat igyekeznek elkerülni, erre csak akkor kerül sor, ha ezt az épület műszaki állapota indokolja, de sort keríthetnek rá városképi igények miatt, vagy azért, mert új, magasabb szintszámú, városképet meghatározó igényes épületet akarnak az adott helyen létesíteni. Ma már látszik, hogy Nyíregyháza központjában hány helyen kezdődött el, és hol van még lehetőség foghíjbeépítésekre. Jó példa volt erre a Dózsa György utca elején a KIQSZ-nak és KISOSZ-nak, továbbá szolgáltató kisiparosoknak helyet adó épület, de látszik már, hogy épül valami a Dózsa György út és Véső út sarkára és a Szabadság térre befordulva a megyei művelődési központ szomszédságában. A Hungária Biztosító már hozzákezdett az építkezéshez, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal központjának tervei is készülnek, a Nyírfa Áruház mögött a Zrínyi és Felszabadulás út sarkára az Állami Biztosító, az Iskola út és Felszabadulás út sarkára pedig az Országos Kereskedelmi és Hitelbank épít. Ezek az épületek igényes külsejükkel hívják majd fel magukra a figyelmet, részben mert jól illeszkednek környezetükbe, részben pedig mert nem engedhető meg, hogy a város központjába szürke, jellegtelen épületek emelkedjenek. Foghíjbeépítésként kezeli majd a városi tanács az Egyház utca páratlan oldalát is, erre azonban csak később kerül sor, hiszen itt még állnak az épületek. Mivel a városnak erre is kevés pénze van, különböző intézményekkel kezdtek el tárgyalásokat, ahol a vállalkozók megkapják majd a lehetőséget, a tanács képviselői pedig megfogalmazzák az igényeket. Nyíregyháza több pontján készülnek ezekben a hónapokban tervek a meglévő foghíjak beépítésére. Ilyen hely a Széchenyi út és Petőfi utca sarka, a Mező utca, de ilyen volt a Bethlen Gábor utcán a KEMÉV Hotel melletti terület, sőt a Művészetig Szakközépiskola bővítése és a mellette épülő lakóház területe is. Foghíjtelekként kezelték a Benczúr térnek azt a részét, ahol állnak már az új házak és foghíjbeépítésként kezelik az úttörőház tűzfalának takarását is, illetve mivel itt éktelenkedik néhány rossz állagú, vagy oda nem illő épület, ezek beépítésére is tanulmánytervet készíttetnek. Tervekben kell meghatározni mi épülhet a Szarvas, a Soltész Mihály, a Dózsa György út elavult épületei helyére, vagy például a Szabadság téren a Krúdy mozival szembeni területen és aki rászánja magát, hogy olyan létesítményt hoz létre, amilyet a város megenged, az meg is kapja rá a lehetőséget, legyen az akár magánszemély is. Természetesen magánerőből döntően lakóépületek építése várható. Ezt tapasztalhatja a járókelő Nyíregyházán a Csillag utcán, a Rózsa utca térségében, a Puskin utcán, a Hímesben, de mindenütt, ahol tervek, rész- tervek vannak és nincs építési tilalom, megindult az átépítés. Készülnek közművek, még utak is, és épülnek a zárt sorú emelt szintű házak, például a Közép utcán, a Bocs - kai utcán, a Vöröshadsereg útján pedig a Tiszavasvári Takarékszövetkezet épít. A foghíjakra lényegesen bonyolultabb dolog építeni, mint egy szabad területre. Előfordul, hogy két telekből alakul ki egy új, esetleg hiányoznak a közművek, bontani kell a meglévő épületet, de szokatlan az is, hogy úgy kell építeni, hogy kétoldalt épü - let áll, s ezek állékonyságát nem szabad veszélyeztetni. Nem látványos munkák ezek, nem lehet a korábban megszokott lendülettel építeni és jóval szélesebb a beruházók köre. Egy nagy terület egyszerre felfogású - val korábban szinte egyik napról a másikra épül fel a városnak egy része. A mostani spontán, de tervszerű városépítés, mert előre csak ritkán tudni, mire lesz jelentkező, ki vállalja, hogy például a város központjába üzletet is épít azért, hogy fölötte lehessen neki a lakás. Az ilyen fajta foghíjbeépítés megfelel a kisvárosi polgári, de a nagyvárosi polgári átépítésnek is. A zárt kapuzatos, vagy áthaj - tógarázsos beépítések olyan hangulatot eredményeznek, ami nem rögtön hoz törést az eddigi megszokott utcakép hangulatában, hanem annak előnyeit figyelembe veszi és nem okoz olyan ellentéteket, hogy egy tízemeletes ház mellett ott marad a földszin - tes épület. Nem foghíjbeépítéssel, hanem átépítési jelleggel várnak még olyan területek beépítésre, mint a Vay Ádám körút északi oldala. Itt átépítéssel számolnak, tervek is készültek már rá, de ezen a részen csak szervezett városépítést tud elképzelni a tanács. A végeredménye tulajdonképpen a foghíjbeépítéssel azonos: mindenhol zárt lakótömbök, vagy intézmények alakulnak ki, nem maradnak bántóan elrontott torzók egymás mellett hosszú ideig, léptékében közelebb álló épületek maradnak és élnek együtt a teljes területre kiterjedő végleges átépítésig. Balogh József Nyíregyháza — Szabadság tér. Ma még foghijak. holnap már környezetet szépítő intézmé nyék helye.
