Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-26 / 21. szám

2 Kelet-Magyaromig 1988. január 26. If ARÁTOK Q7HI íiAl TATÁC Kétmillió forintért javítottak órát, 3,5 IVHIVH ■ V/w wfrvLwMLIflIMwa millióért ékszert, hozott aranyból pedig 11 millió forint értékben új ékszert készítettek a Nyíregyházi Vagép Óra- és Ékszerjavító Leányvállalatnál egy év alatt. Ojabban ajándékcikkeket, kristályokat, gobleineket és kar­órákat is árusítanak üzleteiben. Képeinken: Gazdag Lászlóné rózsaláncot készít __Czir­ják Gábor elektromos órát javít.(császár) NEM VOLT PÁNIK A főkönyv titkai Pánik lesz a kisiparosok között, ha életbe lép az új adótörvény — mondták sokan, hiszen míg a vállalatoknál dolgozóknak nincs különösebb gondjuk az adófizetéssel, addig a kisiparosoknak vállalkozói adót, általános forgalmi adót és személyi jövedelemadót is fizetni kell. Ezek nem­csak azt jelentik, hogy csökken a jövedelmük, hanem olyan papírmunkát követelnek, amihez mindenkinek egy főkönyvelőt kellene tartania. Január elseje elmúlt, az adórendszer életbe lépett, pá­nik azonban nem történt, mert — mint Nagyfö Gábor­tól, a KIOSZ megyei titká­rától megtudtuk — a 7300 kisiparos közül 150-nél ke­vesebben adták vissza az ipart, vagy szüneteltetik mű­ködésüket. ■kik visszaadták Ami a konkrét adatokat illeti: Fehérgyarmat térségé­ben 22, Kisvárda környékén 35, Mátészalka környékén 32, Nyírbátor és Nyíregyháza környékén 19—19, Tiszavas- vári környékén 12, Vásáros- naményban és környékén 15 kisiparos jelentette be, hogy az idén már nem lesz kisipa­ros, Üjfehértón pedig nyug­díjba vonult egy fodrász. A fuvarozó alapszervezetnél ti- zenketten adták vissza az ipart. önmagában tehát ez a 147 nem olyan nagy szám a 7300- hoz viszonyítva. Nagyobb baj azonban, hogy elsősorban nem a városokban, hanem a kisközségekben működő ipa­rosok léptek vissza január 1-től: a 147-ből 77-en dolgoz­tak eddig falvakban, s 70- en a városokban. — Amennyire kedvezőnek ítélhetjük, hogy az iparvisz- szaadás nem több mint a ko­rábbi évek átlaga, annyira aggasztó, hogy legjobban azokban a községekben rom­lik a szolgáltatás, ahol eddig sem volt jó — mondta Nagy­fő Gábor. — A városokban több munka kínálkozik, biz­tosabb a megélhetés, mint a kistelepüléseken, ez az egyik ok, de gyanítjuk, hogy sokan az új adórendszertől ijedtek meg. Pedig a kistelepülése­ken élő javító-szolgáltató kis­iparosok még az eddiginél is kedvezőbb feltételek között dolgozhatnak. Százezer forin­tig nem kell vállalkozói adót fizetni, a személyi jövede­lemadó alól 43 ezer forintig mentes a kisiparos, sőt ha nyugdíjas, akkor 96 ezerig. Tehát például egy 3500 fo­rintos nyugdíjat kapó ember szinte egész éven át dolgoz­hat úgy, hogy nem kell utá­na adót fizetni. ■ nagy adminisztráció Végül is abban marad­tunk Nagyfő Gáborral, hogy a félelemnek nem ilyen oka van, hanem sokkal inkább a megnövekedett adminisztrá­ció késztethetett sokakat ipa­ruk, vagy működési engedé­lyük visszaadására. Egy 40— 50 évvel ezelőtt iskolába járt ember rég elfelejtette már az ott tamiltakat, s most néki naplófőkönyvet kellene ve­zetni, számlákat kell kiállí­tani és ez gondot okoz. Leg­többjüknek nincs pénze ar­ra, hogy könyvelővel számol­tassa ki vállalkozói, forgal­mi és személyi jövedelem- adóját. Szerencsére az Or­szággyűlés olyan álláspontot fogadott el, hogy egy év múl­va összegezi az adórendszer bevezetése óta szerzett ta­pasztalatokat. Jó lenne, ha a kistelepüléseken élő szolgál­tatást végző kisiparosok átalányt fizethetnének, vagy mentességet kaphatnának, hogy a papírmunka ne riasz- szon vissza senkit a szakma folytatásától. A KIOSZ természetesen se­gít. Számítógépre teszik a kisiparosok könyveléseit és a tagsági jog alapján minimá­lis térítésért teljes egészében elvégzik, átvállalják a köny­velést. Aki nem akarja, hogy a KIOSZ végezze el helyette ezt a munkát, a közeli na­pokban oktatást szerveznek, ahol a naplófőkönyv vezeté­sét tanítják. Erre minden iparos meghívást kap az alapszervezetétől. Segít a KIOSZ a szükséges nyomtat­ványok megszerzésével is, sőt eljuttatják ezeket az alap­szervezetekhez, hogy ne kell­jen például egy csengersimai kisiparosnak Nyíregyházára utazni ezért. Folklórmentés, terjesztet Tanulóév Mindent összevetve 1988 tanulóév lesz mindenki szá­mára. A kisiparosok tanul­ják az adminisztrációt, ta­nulják, hogyan kell három­féle címen adózni, ezért az adóhatóságnak célszerű majd idei vizsgálatait segítő szándékkal végezni. Különö­sen a kistelepüléseken élők szorulnak majd segítségre, mert ha "valaki rosszul veze­ti a főkönyvet, nem biztos, hogy furfanggal, rossz szán­dékkal teszi azt. (b. J.) Már csak a hely hiányzik Festők boltja Olyan bolt — akár ma­gánkereskedői is — kereste­tik, ahol festők, festőnöiven- dékek, rajztanárok, amatőr művészek vásárolhatnak szá­mukra nélkülözhetetlen esz­közöket. írtuk a január 7-i lapunkban. Az eltelt két hét alatt nem tolongtak a je­lentkezők, hiszen csak Ko­vács Péter, a Piremon nyír­egyházi kisvállalata reklám­szervizének vezetője jelent­kezett. Felsóhajtottunk az igény­lők nevében is. hogy végre lesz művészek boltja, ezen­túl nem kell Budapestre sza­ladgálni olajfestékért, karto­nért ecsetért. Sajnos, örö­münk egyelőre korai. Ugyan­is a vállalatnak van keres­kedelmi tevékenységre en­gedélye, akarja is a bolt megnyitását, de nincs helyi­sége. Pedig az elképzelés jó. Olyan üzlethelyiséget és egy­úttal bemutatótermet alakíta­nának ki, ahol bárki ki is próbálhatná az eszközöket. Megvizsgálhatná, hogy me­lyik ecset, vagy melyik fes­ték a legjobb, nem venne zsákbamacskát. A bolt egy­úttal a vállalatnál dolgozó mozgássérülteknek is munka- lehetőséget adna. Ahogy számba vesszük, hogy kiknek jelentene ez az üzlet könnyebbséget, egyre bővül a kör. Egyelőre vi­szont az akarat kevés. Most már olyan üzlethelyiség ke­restetik. amelyet megvenne, vagy kibérelne a Piremon. Míg ez nincs, addig csak a kisebbik akadály hárult el. (m. cs.) Népi lyemekjálékik lyűitenénye Szakemberek bevonásával, a megyei közművelődési in­tézmények közreműködésé­vel segítsék Szabolcs-Szat- már gazdag népművészeti anyagának feltárását, publi­kálását és gondoskodjanak az amatőr művészeti csoportok által azok széles körű megis­mertetéséről — határozott korábban egyik ülésén a me­gyei tanács vérehajtó bizott­sága, s e feladatokat a műve­lődési osztály vezetőjének szignálta. A végrehajtásról a közelmúltban kért jelentést a testület. Kitűnt, megyénk gazdag népművészeti hagyományá­nak feltárása, ápolása az utóbbi időkben tervszerűbbé, eredményesebbé vált. Néhány év alatt két füzetben népda­lokat jelentetett meg az ez­ért felelős osztály és kiadták a népá gyermekjátékok me­gyei gyűjteményét. A „Szól a fiigemadár” cí­mű fotóalbum kömyvalafcban dolgozta fel népművészetünk 'tárgyi emlékeit. A jelenlegi tervidőszakra készített me­gyei kiadvány-programban megfelelő számmal és súllyal kapott helyet a folklónanyag. Országos gyűjteményben lá­tott napvilágot teljességre tö­rekvő táncos anyagunk. A „Szabolcs-Szatmár me­gye néptánc kultúrája” című sorozat a Magyar Tudomá­nyos Akadémiával közösen, megyei tanácsi támogaltással intézményi kiadványként je­lenőik meg. Eninek első darab­ja a „Rétköz tánca és tánc­élete”, amely már készen van, ezt követi a Nagyecsed néptáncát és népdalamyagát feldolgozó monográfia 1989- be*n. A művelődési osztály- egyébként folyamatosan gon­doskodott és foglalkozik a népművészeti hagyomány- amyag közvetítéséről, amihez központi és megyei céltámo­gatást is igénybe vett. Éven­ként megszervezik például az amatőr együttesek megyei, szakági bemutatóját, mélynek keretében főként helyi gyűj-" tésű anyagok bemutatására törekednek. Más: 1984-től Hajdú-Bihar, Szolnok és Szabolcs-Szatmár megyék legkiemelkedőbb néptáncegyüttesei és kórusai közös fesztiválját is megren­dezik más-más megyeszék­helyen. Az itt bemutatott két-két új koreográfia a terv szerint közös kiadványban jelenik meg. Az 1987-ban a Váci Mihály Városi és Megyei Művelődé­si Központban létrehozott megyei műsorrendező iroda többek között amatőr művé­szeti együtteseink megyén belüli „vádoroltatását” is szervezi. Hasonlóan segíti a díszítőművészet hagyomá­nyait feldolgozó egyéni alko­tók és szakkörök összefogá­sát, módszertani továbbkép­zését a Népművészeti Egye­sület közreműködésével az MVMK. E tevékenység sok­rétűségét és magas színvona­lát mind több díj, elismerés és rangos kiállításokra, vásá­rokra történő meghívás bi- zöftyítjá. PANDA £ nnek a Pandának legfeljebb annyi köze van a kis ma­cihoz, hogy hasonlóan jó­pofa és vidám. Élettere szintén fához kötődik, de ez a fa sokkal inkább ha­sonlatos egy nagy szín­padhoz. amelyen akár 12- en is eVférneíc, sőt, nem csak, hogy elférnek, ha­nem táncolnak és énekel­nek is. Ugyanis ez a Pan­da Színház. Színjátszói mindannyian a kisvárdai Bessenyei György Gimná­zium sikerre és tapsra éhes növendékei. Ez utóbbi kettő min­denhol és mindenkinél ga­rantált. A megnyilvánuló akarás, a lelkesedés, a ko­moly szeleburdiság és a mondanivaló aktualitása bárhol szimpátiára lel. Legutóbb a szlovákiai Fü­leken arattak hatalmas kö­zönségsikert, az ottani ha­sonló korú magyar diákok körében. Az örökzöld té­ma mindig a szerelem, de legújabb darabjuk, az „Ötödik szó” (lásd, tízpa­rancsolat) sokat enged sej­tetni. Kiminalisztika és a fiatalok önmegismerésé­ből fakadó őszinte problé­mák tragikuma, emberi kapcsolatok, élet és halál kérdései váltakoznak a színen, a korántsem fel­hőtlen, kusza világunk tükreként. Mindez lágy, lírai dalokkal, rokonszen­ves színészi játékkal pá­rosul. A „Pandák” még amatőrök, de máris taps­ra csalják kezünk. Fiata­lokról dalolnak, érzések­ről és szeretetről. Rólunk és nekünk. ,, O. Cs. ■ ’ ' 1 KÖZELEDIK A TAVASZ — ezt tapasztalják a nyíregyházi Bethlen utcai vetőmagbolt­ban. Közel másfél millió forint értékű vetőmag érke­zett már meg, a még hiányzó­kat folyamato­san szállítják. Egyre több a vásárló is. Felvételi előkészítő szakmunkásoknak Szakmunkások számára hirdet tanfolyamot az 1988— 89-es tanévre az Agrárfelső­oktatási Intézmények Felvé­teli Ellőkészítő Bizottsága. A tanfolyamra — közismert né­vén SZÉT — azok a mező- gazdaságban, élelmiszeripar­ban, erdészeti, fagazdasági üzemekben. Mezőgép válla­A tárgyalóteremből Forgőpisztoly a zsebbei Meglepődhettek a járókelők az egyik budapesti italbolt előtt, amikor tavaly február elején La­katos László klsgyőri lakos elő­rántott zsebéből egy hatlövetű forgópisztolyt és lövöldözni akart vele. Lakatos a cselekmény el­követésekor természetesen igen­csak ittas volt. Munkatársa meg­akadályozta abban, hogy elsüsse a pisztolyt, elvette tőle, majd a hatóságnak beszolgáltatta. A nyomozás során derült fény ar­ra, hogy Lakatos a fegyvert a tiszailöki Suskó Andrástól, mun­katársától vette 1500 forintért. Suskónál a vizsgálat további fegyvereket talált, amit a férfi vagy átalakított, vagy saját ma­ga házilag készített. Három pus­ka és egy házi készítésű pisztoly került elő mindenféle éles és vaktöltényekkel, valamint na­gyobb mennyiségű lőporral együtt. A rendőrség kinyomozta. hogy Suskó András egy másik munkatársának. Takács András tiszalöki lakosnak is odaadta kölcsön a hatlövetűt, egy nagy marék lőszerrel. Takács a pisz­tolyt egy hétig magánál tartotta, s csak akkor adta vissza, ami­kor otthon az összes lőszert el- tövöldözte. A bíróság mindhárom vádlot­tat bűnösnek találta lőfegyver­rel és lőszerrel való visszaélés miatt. Suskó Andrást három év próbaidőre felfüggesztett szabad­ságvesztésre és négyezer forint pénzbüntetésre, Lakatost és Ta­kácsot három-háromezer forint pénzbüntetésre, valamint két év próbaidőre felfüggesztett nyolc, illetve hat hónapi szabadságvesz­tésre ítélte. A lefoglalt fegyvere­ket elkobozták. Az ítélet jogerős. (m. f.) latoknál, szakszövetkeze­tekben dolgozó, 30 évnél fia­talabb szakmunkások jelent­kezhetnek, akiknek szakkö­zépiskolai végzettségük vagy szakmunkás-bizonyítványuk van, szakterületükön leg­alább két éve fizikai munka­körben dolgoznak és munka­helyük támogatja őket a tanfolyam elvégzésében. A jelentkezéseket levélben, 1988. március 31-ig kell el­küldeni a következő címre: Agrárfelsőoktatási Intézmé­nyek Felvételi Előkészítő Bi­zottsága SZET-tanfolyam, Gödöllő, Páter Károly u. 1. 2103. A felvételi feltételeknek megfelelt pályázók 1988 jú­niusában pályaalkalmassági vizsgán vesznek részt, vég­leges felvételükről ennek alapján döntenek. A tanfo­lyam 10 hónapig — szep­tembertől júniusig — tart, ebből 28 hét intenzív, bent­lakásos oktatás. A tanfolyam sikeres elvégzése után a hallgatók bármelyik agrárfel­sőoktatási intézmény nappali vagy levelező tagozatán fel­vételizhetnek, és sikeres fel­vételi vizsga esetén megkezd­hetik tanulmányaikat, — amelynek befejezése után ag­rármérnöki, üzemmérnöki diplomát kapnak. Hárma» jubileum Kölcsey­évkönyv Hármas jubileumot ünne­pel tavasszal a patinás nyír­egyházi Kölcsey Ferenc Gim­názium. A névadó, Kölcsey halálának 150. évfordulójára, az intézmény alapításának 60. évfordulójára emlékeznek és kereken 30 esztendeje vet­te fel a Himnusz szerzőjének a nevét a gimnázium. Ebből az alkalomból nagyszabású emlékműsort állítanak össze. Meghívják az iskola egykori diákjait. Szép kivitelű évkönyvet adnak ‘ki, amely bemutatja a Kölcsey gimnázium történe­tét, jelzi az intézmény pro­filjának változásait. Még so­kan emlékeznek a Kölcsey elődjére, a kálvineumi taní­tóképzőre. Fontos állomás volt 1967, ekkor indult az egészségügyi szakközépisko­la, amely két évtizeden át képezte az egészségügyi szak­dolgozókat. Átmeneti jelleg­gel most a művészeti szak- középiskola osztályainak ad otthont az intézmény. Az évkönyv a május 27—28-i ünnepségre jelenik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom