Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

1988. január 20. Ketet-Magyarocsxág 7 Postabontás A bosszú Némely ember álhatato- sabb a gyűlöletben, mint a szerelemben — ezt bizo­nyítja D. F.-né története. A vékony, szőke asz- szonyka nyolcévi házasság után vált el a férjétől. A bíróság neki ítélte a la­kást, a berendezést, rábíz­ta a gyermeket, nevelje fel becsületesen. A volt férj hazaköltözött a szü­leihez. Meglátogatta a kis­fiát, havonta rendesen postára adta a gyerektar­tást. Talán elcsitult volna minden, ha az asszonyka nem dédelgeti, gyarapítja magában a haragját, de elviselhetetlen tűz kínoz­ta belül. Bosszút eskü­dött, visszafizeti még az elveszített nyolc évet! A szépségét, fiatalságát, amit az a férfi önző mó­don elragadott tőle! Az anyai szeretet színé­be öltöztette azt a törek­vését, hogy megkeserítse a volt férje életét. A tartás­díj felemelését kérve je- lentgette fel a hatóságok­nál: eltitkolja a valódi jö­vedelmét, nehogy a kis­fiának több jusson belőle. Munkakerülő, a pénzt üzérkedéssel keresi, része- geskedik __ A csendesen, elhúzódva élő férfit citálták ide-oda. A pletyka természetraj­zához illően csakhamar a. munkahelyére is eljutott a hír, ennek az embernek bűnei vannak! Némelyek azt rebesgették, hogy ro­vott múltú, megrögzött alkoholista. Az asszonykát mindez elégedettséggel töltötte el. Ügy érezte, a káröröm, a férfi meghurcoltatása va­lamit pótol az „eltékozolt” évekért, amit már senki és semmi nem adhat vissza. Az nem érdekelte, hogy a hatóságok kiderítették, a férfi becsületesen él és dolgozik, csupán néha iszik meg egy-egy pohár sört. A tartásdíj felemelé­se iránti kérelmét is el­utasította a bíróság, jogo­san, mert a volt férj jöve­delme nemhogy megnőtt, hanem alaposan megcsap­pant a válás óta. Ám a harag haragot, in­dulat indulatokat szül. A férfi is megfizetett a ma­ga módján a volt feleségé­nek. összepakolta a mo- tyóját, felült a vonatra és meg sem állt a Dunántú­lig. Alkalmi munkából tartja fenn magát. Gyer­mektartást nem küld. Édesanyját kérte meg ar­ra, hogy időnként vásárol­jon a kisfiúnak ruhát, já­tékot, az ünnepekre aján­dékot. .. A bosszú egy csapásra sújt le bűnösre, bosszúál­lóra és a közelükben élő ártatlanokra is. Az asz- szony vak gyűlöletét a ro­konság is megszenvedte. Mégsem akadt, aki meg­magyarázza: a házasság­hoz egykor az ő beleegye­zése is kellett. Miért mon­dott igent arra, hogy el­veszíthessen az életéből nyolc évet? Holott ő járt jobban! Neki maradt fe­dél a feje fölött... Tóth M. Ildikó BEKERÍTETTÉK A nyíregyházi Béke Termelőszövetkezet tavaly no­vember 30-án lezárta a vadastanyai telepén átvezető utat. Ez nemcsak a vadastanyai embereknek biztosítot­ta a közlekedést, hanem az autóbuszforduló is a tsz- telep udvarán lett megépítve. Az út déli oldalán van egy' elkerített birkatelep, azt megkerülve most már szántóföldön keresztül kell járnunk. A termelőszövet­kezet a vagyon védelmére hivatkozva zárta el az utat. Sok itt azonban az idős, beteg nyugdíjas ember. Hiva­talos helyen azt hallottuk, hogy nem adtak engedélyt az út lezárására. Nincs aki képviseljen bennünket, megvizsgálja ezt az ügyet. özv. Benkőházi Jánosné Vadastanya (Mint arról Estók János, a városi tanács műszaki osztályának munkatársa tájékoztatta lapunkat, az út elzárása a vagyon védelme szempontjából jogos. A tsz- nek azonban az elzárt út helyett műszakilag megfelelő, közlekedésre alkalmas utat kell biztosítani, amely még­sem lehet hosszabb kerülőút. Egyébként a tsz továbbra is lehetővé teszi a busz megfordulását a telepen.) PEDÁL NÉLKÜL Tudom, hogy elmúlt kará­csony, de én mégis szeretném közrebocsátani karácsony előtti élményemet. A nyír­egyházi Kelet Áruház mű­szaki osztályán gyermek- kerékpárt akartunk venni kisunokánknak. Találtunk is egy tetszetős kis kerék­párt (1800 forintos áron) csak épp annyi szépséghibá­ja volt, hogy pedál nem volt rajta. Az eladó úgy tájékoz­tatott, hogy hiányosan ér­kezett. Mi ennek ellenére megvettük a kerékpárt, mivel a kisunokánknak örömöt akartunk szerezni. Furcsá­nak csak azt találtuk, hogy ha már hiányosan érkezett, miért az eladótérben tárol­ták, és talán lehetett volna olcsóbban adni. Azt még ma sem tudjuk, hogy jótállási jégy van-e hozzá, mert mi nem kaptunk. Különben az összes számításba jövő üz­letet felkerestük, de sajnos pedállal nem tudtak ben­nünket kiszolgálni. Szalmási István Napkor, Apagyi u. 50. sz. HOL VOLT, HOL NEM VOLT TELEFON Az év vége kellemetlen eseményei között tartom szá­mon, hogy ellopták a kerék­páromat a Móricz Zsigmond Művelődési Ház kerékpár- tárolójából. Én éppen jazz baletten voltam, miközben a biztonsági láncot kioldot­ták. A mozi pénztárosnőjé­től kértem, engedje, hogy telefonáljak a rendőrség­nek. Végül a színház portá­ján megengedték, hogy — természetesen térítés ellené­ben — telefonálhassak. Én mindazonáltal érthetetlen­nek tartom, hogy egy köz- intézmény még rendőrségi ügyben is megtagadja a tele­fonhasználatot. B. Zs. Nyíregyháza, Vasvári Pál u. (Juszku Sándor a megyei távközlési üzem vezetője ar­ról tájékoztatta szerkesztő­ségünket, hogy a távbeszélő szabályzat, C 1. 47. §-a sze­rint csak a mentő és tűzoltó hívásához kötelező átengedni a teiefonállomást, lopás be­jelentéséhez nem.) HOL A FORRÁS? Nyíregyházán az 1. sz. Ál­talános Iskola mellett van egy bekerített rész. Nem tu­dom kié ez a terület, melyik vállalat dolgozik ott, de az emberi hanyagság és nem­törődömség kiváló példá­ját mutatják. Hetek óta fo­lyik a víz egy bódéból és a kutya se törődik vele. Én is felteszem a kérdést: tény­leg ilyen gazdagok vagyunk, hogy pazarolhatunk?, mást sem hall az ember, mint azt, hogy a víz drága kincs és íme, itt az ellenkezője. Igaz, hideg van, befagy vagy elta­karja a hó. Talán épp erre számit a terület tulajdonosa. W. I. Nyíregyháza FÉLHOMÁLYBAN Nyíregyházán a Korányi Frigyes úton a IV.-es ütem­ben építkezünk. Sokat bosz- szankodunk amiatt, hogy a jobb oldalon csak hellyel- közzel, a bal oldalon pedig egyáltalán nem égnek a vil­lanyok. A félhomályt, az esti sötétséget használják ki né­melyek arra, hogy az építő­anyagot elhordják. Közmű- vesítve vettük meg a telket, szeretnénk, ha biztosítanák nekünk a világosságot a ké­sői munkához is. Nevek és címek Nyíregyháza (A TIT ÁSZ-kirendeltség vezetőjének, Deák Zoltánnak a válasza megnyugtató. Az utcai hálózat műszaki átadá­sa már megtörtént a múlt év végén, s most már sikerült beszerezni a hiánycikknek számító nátriumégőket is. A hét, de legkésőbb a hónap végén mindenütt világítanak majd a lámpák.) TEJGONDOK Szeretnék választ kapni arra, hogy miért nem lehet Mátészalkán és környékén 2,8%-os, azaz kék zacskós te­jet kapni. Már olvastam ré­gebben, hogy kevés a tej, de akkor az érthetetlen szá­momra, hogy Nyíregyházán és Debrecenben miért lehet ötféle tejből választani. Igaz, mifelénk is kapható 2,8 szá­zalékú zsírtartalmú féltar­tós tej. A család már kipró­bálta ezt is, csak, hogy heves gyomorgörcsöt kaptunk, bi­zonyára a benne lévő tartó­sító szertől. A csökkentett zsírtartalmú tejnek olyan az íze,- mintha vízzel hígítanám a tejport. Jobb minőségű tej­fölt is ritkán kapni a kör­nyékünkön. Mi nem hízunk el a zsírosabb tejtől, mert fa­lusi emberként ledolgoz­zuk. Szeretnénk, ha megja­vulna a környék tej-, tejter­mék-ellátása. Pontos név Jármi Szerkesztői üzenetek „Vidéki gyedes” jeligéjű olvasónknak: Kérdéseire sorrendiben válaszolunk. 1. A Téli Magazin rejtvényé­nek megfej.tését beküldheti úgy is, hogy -nem javítja fai a függőleges B sor első be­tűjét, de ha helyesbíti az el­írást, természetesen elfo­gadjuk. 2. A passzív jogon gyeden lévőik gyermekgon­dozási díját éppúgy emelik, minit a nyugdíjit. Ennek részleteiről megfelelő tájé­koztatást kap a megyei társadalombiztosítási igaz­gatóságtól. 3. A vidéki üz­letek és vendéglátóhelyek szabályos működését ellen­őrzik a megfelelő szervek. Amennyiben önnék észre­vétele, kifogása van, kér­jük, jegyezze be azt a vá­sárlók könyvébe. Szegfű Jánosné, Nagy- kálló: Köszönő sorait öröm­mel olvastuk. Jókívánságait ezúton viszonozzuk. Kiss Gyuláné, Tiszaadony és Belinszki József Fényes- litke: N yúlten vesztéssel kapcsolatban Mikulás And­rás, Nyíregyháza, Ifjúság u. 12. szám alatti lakositől kér­hetnek eligazítást. Nyíregy­házán a helyi lakosoknak a Búza út 9. szám akartti fel- vásárióhelyen iádnak rész­letes felvilágosítást. A fel­vásárlótelep telefonszáma: 10.-528. Nagy Bálintné, Pátroha: A Szaibolcs-Volón Vállalat tájékoztatása szerint, az 1988. január 4-én életbe lé­pett menetrend-módosítás­sal lehetővé tették a Nyír­egyháza felől 15,27 órakor vonattal Pátrohára érkező utasoknak, hogy elérjék a buszt. A járat 13 percet vá­rakozik a vonatra. Utána Páítroháról azonnal vissza­indul' Kisvárdára. Ide dél­után fél ötkor érkezik, majd öt perc beszállási idő után 'továbbközlekedik az alkal­mazott, illetve egy műszak­ban dolgozó utasokkal Rét- közberencsce. Az illetékes válaszol KÖLCSÖN A LAKÁSÉPÍTÉSHEZ A televízió Hatvanhat című műsorában hallotta egy nyír­vasvári olvasónk, hogy lakás- építkezésnél a tanács ka­matmentes, illetve vissza nem térítendő kölcsönt adhat az építőnek. Azért fordult la­punkhoz, hogy megérdeklőd­je: ez csak a városokban, vagy kisebb településeken is érvényes ? A nyírvasvári tanács vb- titkárától, Pákh Gyulától kaptunk felvilágosítást. Esze­rint a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a tanácsok köl­csönt vegyenek fel az OTP- től a lakásépítések támoga­tására. Ennek a kölcsönnek minden terhét a tanács viseli. Nyírvasváriban a községi ta­nács anyagi lehetőségei azon­ban nem teszik lehetővé, hogy a hetedik ötéves terv­ben ilyen kölcsönt felve­gyen. A lakásépítésben 1988-tól nagyobb kedvezmények igénybevételére van lehető­ség, s a felvehető kedvezmé­nyes kamatozású kölcsön mértéke is megnövekedett. A forgalmi adó visszaigényelhe­tő. E kölcsönt egészítheti ki még a munkáltató által adott kölcsön, és a bankkölcsön. PANASZ A KISIPAROSRA Több vidéki lakos kereste meg személyesen vagy levél­ben szerkesztőségünket, mert az egyik nyíregyházi redő­nyös kisiparos nem teljesí­tette időben az ígéretét, nem szerelte fel a redőnyöket. Amint Szikora Ferencnek, a KIOSZ alapszervezet titká­rának leveléből kiderült, a panaszok jogosságát az ipa­ros elismerte azon a tárgya­láson, amelyet a mulasztása miatt tartottak. Mentségére -elmondta, hogy a megrende­léseket anyaghiány miatt nem tudta teljesíteni. A kis­iparos és a hét panaszos kö­zött. megegyezés született. Amennyiben ezek után az iparos a vállalt határidőt nem tartja be, polgári peres úton érvényesíthető a köve­telés. VÍZMÜTÁRSULATI HOZZÁJÁRULÁS B. I., újfehértói lakos az iránt érdeklődött, mikortól kell fizetni a vízműtársulati hozzájárulást. A tanácstitkár válasza sze­rint Űjfehértón 1977-ben ala­kult a vízműtársulat, és a társulati hozzájárulást — vagyis évenként ezer forintot — 1978-tól fizetik a lakosok. Tavaly volt az utolsó év. Majdnem mindenki lerótta már az adósságát. A tanács senkinek sem vállalhatja át a vízműtársulati hozzájárulá­sát, mert a vezetékes ivóvíz megléte növeli a telek érté­két. Űjfehértón az építési tel­kek után kivétel nélkül min­denki tízezer forint vízmű- társulati hozzájárulást fize­tett, még akkor is, ha később vásárolta meg az építési tel­ket. Albérlő a lakásban Kitebetik-e az örökösük? D. Gy. budapesti olvasónk évekkel ezelőtt lakottan vásárolt egy családi házat, amelyet egy ideig ő is hasz­nált. Sérelmezi, hogy bérlője — aki korábban megvehette volna az általa lakott lakást — minimális lakbért fizet (alig több mint százötven forintot), ugyanakkor nem haj­landó hozzájárulni a kiadásokhoz. A szemétszállítási és egyéb kommunális szolgáltatások díját is levélírónk fi­zeti. Ezért érdeklődik, mi a tulajdonos és mi a bérlő joga, illetve kötelessége. Soraiból nem tudtuk megállapítani, hogy az említett nyíregyházi házasingatlan egy vagy kettő lakásos, így tel­jesen egyértelmű válasz nem adható. Kérdésével kapcso­latban — a tények közelebbi ismerete nélkül — mégis megpróbálunk részletes tájékoztatást adni. A bérlő által fizetendő lakbér mértékét, illetve az ez­zel együtt nyújtott külön szolgáltatások díjának a lakbér­be való beszámítását a 45/1982. (X. 9.) Mt. sz. rendelet és a végrehajtására kiadott 19 1982. (X. 7.) ÉVM. számú ren­delet szabályozza. Ennek értelmében a bérlő úgynevezett szabad bérű lakásban lakik, amelynek lakbérét az állami lakásokéval azonos mértékben lehet megállapítani. A lak­bért a lakás konfortfokozatától és alapterületétől függően kell megállapítani, és közölni a bérlővel még 1983. már­cius 31-ig, (vagyis a rendelet kiadását követő év élső ne­gyedének végéig). Amennyiben ezt az új lakbérközlést ol­vasónk akkoriban elmulasztotta, a bérlőnek kellett volna erre a mulasztásra felhívnia a bérbeadó figyelmét 1983. április 30-ig. Ha mind a ketten elmulasztották a határ­időket, a tulajdonosnak (bérbeadónak) lehetősége van az új bérleti díj közlésére, de csak attól az időponttól kérhe­ti a magasabb összegű bérleti díjat, amikor közölte azt. A szemétszállítási és egyéb kommunális szolgáltatási díjak a lakás használóját (tulajdonos, bérlő, haszonélve­ző) terheli, tehát ezt nem a másutt lakó tulajdonosnak, hanem a lakás használójának kell fizetni. Vita esetén a bíróság dönt a fizetési kötelezettségről. D.B. vásárosnaményi olvasónk eddig szóbeli megálla­podás alapján lakott albérlőként abban a magántulajdonú házban, melynek tulajdonosa a közelmúltban elhunyt. Ol­vasónk azt szeretné tudni, hogy az örökösök kitehetik-e őt az utcára, milyen jogaik vannak vele szemben? Miután levélírónk szóbeli megállapodás alapján la­kott a lakásban, így az albérleti szerződést határozatlan időre szólónak kell tekinteni. Ebben az esetben is meg­szűnik azonban az albérleti jogviszonya, mert a tulajdo­nos halála az eredeti szerződést megszünteti, és az új tulajdonos nem köteles az albérlő részére a lakáshaszná­latot változatlan feltételek mellett biztosítani. A jogszabály kimondja, hogy az albérlő — az 1983. január 1. után létesített albérleti szerződés esetében — csak akkor tarthat igényt elhelyezésre, ha ezt a szerző­désben külön kikötötték. Mivel levélírónk esetében nem készült írásos szerződés, nem kérheti az elhelyezését, sor­sa az új tulajdonosok akaratától és szándékától függ. Azzal kapcsolatban azonban megnyugtatom olvasón­kat, hogy az új tulajdonosoknak nincs joga önhatalmúan eljárni. Kötelesek betartani a következő jogi előírásokat: az albérleti szerződés felmondása a következő hónap utolsó napjával, (amennyiben ezt az albérlő nem fogad­ja el, akkor a határidő eltelte után a bíróságon kell kere­settel élni a felmondás érvényessége és a lakás kiürítése iránt, és csak a per jogerős befejezése után) kérheti a bí­rósági végrehajtó irodától a végrehajtási eljárás lefolyta­tását. Természetesen ezt nem célszerű megvárni, miután ennek a költségei is a kikötelezettet terhelik. Dr. Kovács Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom