Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-19 / 15. szám

1988. január 19. Kelet-Magyarország 7 Tapasztalatcsere Tejelő tehenek kisüzemben TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG új leszállító rendszer Mikrohullámú nyaláb Egy korszerű utasszállító pilótakabinja. Az osnabrücki fekete-tarka Holstein-fríz tenyésztők szövet­sége (OHG) és a BOS-GENE- TIC szervezésében negyvenfős szakembercsoport tanulmá­nyozta a .szövetség munkáját, s ennek kapcsán néhány ma­gángazdaságba is ellátogatott. Ezt a szövetséget Osnabrück székhellyel alakították meg a fekete-tarka Holstein-fríz tehe­net tartók, melyhez 43 ezer te­héntartó gazda tartozik, akik évente meghatározott, 300 már­ka összegű tagdíjat fizetnek. Ez a szövetség a legnagyobb ilyen szervezet az NSZK-ban. Ezzel a szervezettel alapított a BOSCOOP BOS-GENETIC né­ven közös vállalatoj. A szövetség rendelkezik egy központtal, kislétszámú végre­hajtó szervezettel és a funkció ellátásához szükséges labora­tóriumokkal, bikaállománnyal és adatfeldolgozó és adattároló eszközökkel. A szövetség központja a ta­gok által tartott tehenek te­nyésztési, termelési adatát ösz- szegyűjti, feldolgozza és számí­tógépben tárolja, ahonnan az adatokat bármikor meg lehet kapni. Az OHG a tagjai részé­re, velük egyeztetésben részle­tes tenyésztési programot ké­szít. A következetes tenyésztői munka eredménye: 1955-ben 4112 kilogramm tej 3,6 százalé­kos zsírtartalommal, 1986-ban 6464 kilogramm tej 4,18 száza­lékos zsírtartalommal 40 ezer tehén átlagában. Szak­tanácsadás A szövetség központi szakem­berei állandó, élő kapcsolatot tartanak a tagokkal, az ő al­kalmazottaik, s a tagok érde­kében tevékenykednek. Külö­nös hangsúlyt kap a gazdasá­gosság kérdésének vizsgálata az NSZK-ban érvényben lévő tejkontingens miatt. A gazda­ságosság kérdéseinek vizsgálati eredményéről azonnal tájékoz­tatják a tagokat. A szövetség alkalmazásában álló dolgozók végzik a mester­séges termékenyítést a tagok­nál a hét minden napján, va­sárnap délután kivételével. Jó termelésű tehenet öt, egyéb te­Í henet, három alkalommal ter­mékenyítenek. Eredménytelen­ség esetén selejtezik az állatot. , A spermáért a tagok a szövetség által meghatározott összeget fi­zetnek. Tenyészállat- vásár- és tartás Évente előre meghatározott időpontokban tart Vásárt az OHG. Egy vásámapon 4—500 tenyészállatot —, bikát, előhasi vemhes, leellett üszőt — bocsá­tanak árverésre. Minden egyes vásár előtt részletes programfüzetben tájé­koztatják a vásárlókat az el­adásra kerülő állatokról. Az 1987 júniusában megtartott vá­A Philips eindhoveni laborató­riumaiban újabb haladást értek el a „lapos” katódsugárcsövek kifejlesztésében. A több éve fo­lyó munkák annyira előrehalad­tak, hogy már nemcsak fekete- fehér képeket, hanem színeseket is létre tudnak hozni. Az egyik kísérleti mintának az ernyőáfló- ja kb. 22,5 cm, az üvegtest mély­sége pedig mintegy 8 cm. A su­gár létrehozásához egy Gunn- rendszert használnak (eltérítő elektródákkal a kép vízszintes soraihoz) a képernyő mögött az alsó szélén, amelynek sugárirá­nya párhuzamos az ernyő síkjá­val és függőlegesen felfelé halad. A sugár az egész rendszer felső szélén „hajlik vissza”. A kép egész szélességén végighúzódó, váju alakú egység segítségével térítik a sugár irányát „függőle­gesen fölfeléből” „függőlegesen lefelé”. Minthogy a szükséges vízszintes információval már rendelkezik, két további lépés­ben hozzáadják a függőleges el­térítő információt, és a sugarat ezután irányítják át a foszforer­nyő irányában. Ez egy lemez­alakú „központi elektróda” se­gítségével történik, amely az egész képmezőt lefedi. Vízszintes sávokból áll (a kísérleti mintán nyolcból). Amikor az elektron- sugár ezen a sávelrendezésen át­halad (síkjával párhuzamosan, felülről érkezve), akkor a sáv­szegmensek előfeszültségeitől függően a további útját 90 fok­kal és az ernyő irányában elté­sáron 1600—3800 DM közötti áron keltek el a leellett előhasi üszők. Az aznapi favoritok az Emié bika utódai voltak. A szövetség távlati tervében szerepel az embrióátültetés számszerű növelése, a tenyész- anyag minőségi javítása. Tapasztalatok a gazdáknál A gazdák átlagos földterülete nyolc hektár. A meglátogatott gazdaságok 50—60 tehén tartá­sával foglalkoznak. Ideálisnak 60 tehén tartásához 40 hektár nagyságú területet tartanak. A termelési szerkezetük egyszerű. Kevés kenyérgabonát, elsősor­ban rozsot és a gazdaság szük­ségletéhez elegendő kukoricát termelnek. A fennmaradó terü­letet silókukoricaként és lege­lőként hasznosítják. A gazdák a tejet tej szövetke­zet útján értékesítik. Ez a szö­vetkezet független a szövetség­től. Az átvétel bizalmi rendszer alapján történik. A tejszövet­kezet az állam által meghatá­rozott tejmennyiséget veszi csak át a tejtermelőktől. Ez a kontingens évente változó. Nagyobb, 40—60 darabos lét­számú tehéntartás kötetlen, pihenőboxos. Az épület telje­sen zárt, oldalfala deszka, te­tőzete pala. Az etető út köze­pén van az etetőállás és a boxok közötti út taposó rácsos megoldású, miáltal könnyen tisztán tartható. Egy csoport­ban 25—30 tehén van. Ilyen lét­számú tehéntartás kiegészítője a külön légterű ellető istálló és a tehénistállóhoz épített fe­jőház, mely 2X8 állásos. A te­jelő tehenek állandóan istálló­ban vannak. A nem termelőket és a tenyész növendékeket egész nyáron legelőn tartják. Szakember­képzés A szakemberképzésnek fon­tos szerep jut az NSZK-ban. Törzstenyésztő az lehet, aki külön mestervizsgát tesz a szarvasmarha-tenyésztésből. Ez a vizsga arra is jogosít, hogy a fiatal tenyésztők gyakorlati foglalkoztatását is végezze. Aki szarvasmarha-tenyésztést akar folytatni, tenyészüsző ál­latot akar felnevelni és eladni, annak három évig iskolába kell járni, ami a mi szakmunkás- képző iskolánknak felel meg. Három év után egy év gyakor­latra egy-egy kijelölt mester- vizsgát tett és törzstenyészettel rendelkező gazdához megy a fiatal dolgozni, ahol teljes el­látást kap és havonta 300—400 DM-t. Ennek elvégzése után tesznek vizsgát és lesznek a fiatalok tenyésztők. A gazdák azzal az állator­vossal végeztetik el a beteg ál­latok gyógykezelését és a szál­lítások, igazolások kiadásához szükséges vizsgálatokat, ame­lyikkel legjobban vannak meg­elégedve. Ez bizalmi kérdés. Az állatorvosi beavatkozás díja lé­nyegesen magasabb, mint Ma­gyarországon. Dr. Czövek László rítik. Mielőtt azonban az ernyőt elérné, áthalad egy újabb, 185X145 mm-es lemezen, egy ún. csatomasokszorozón. Ez esetben egy vékony fém-üveg-fém szend­vicsről van szó, több ezer bele­mart lyuk rendszerével, melyek középpontjai egymástól 770 mik- rométeres távolságra vannak. A döntő az, hogy a sugár csak itt kapja meg végleges gyorsítófe­szültségét, a 8,5 kilovoltot. A visszahajlító és eltérítő rendszer­hez csak 2,1 kilovolt kell. Emi­att a viszonylag csekély feszült­ség miatt az egész műszaki szempontból viszonylag egysze­rűen megvalósítható. A sugár- energiának az említett „csator- na”-erősítője más alkalmazások­ban már kielégítően bevált. Tel­jesen új viszont az a módszer, amellyel az ernyőn színeket je­lenítenek meg. Az egyes képpon­tokhoz előreláthatólag koncent­rikusan felépülő elemeket fog­nak használni: egy középen vö­rösen világító foszforanyaghoz egy-egy zöld és kék foszforgyű­rűt rendelnek hozzá. Mivel ezek kívánság szerint gerjeszthetők, az elektronsugámak alakinfor­mációt kell tartalmaznia. Ha ez az úttörő koncepció nem lesz ki­elégítően megvalósítható, arra az esetre a három alapszínből álló vízszintesen fekvő foszforcsikok alkalmazását latolgatják. Még nyilvánvalóan nem döntöttek. A sávmegoldás mellett szólnak ke­reskedelmi megfontolások és az egyszerűbb sugárvezérlés. Mintegy negyven éve se­gítik mikrohullámú berende­zések a repülőgépeket ab­ban, hogy rossz látási viszo­nyok között is le tudjanak szállni. Már annak is hosz- szú ideje, hogy ezek a. beren­dezések minden nemzetközi és nagyobb belföldi repülő­téren működnek. Jóllehet negyven év alatt a berende­zések gyökeresen megváltoz­tak és korszerűsödtek, az alapelvük mégis mindmáig változatlan. Nagyon szűk, függőlegesen mindössze 1—4, de vízszintesen is csak 6 fo­kos szögben bocsátanak ki mikrohullámú nyalábot. Eb­be kell a repülőgépnek „bele­találnia”, majd amikor ez megtörtént, a gép ezt a nya­lábot követi egészen a ki­futópályáig. Egyesült államokbeli mér­nökök nemrég új alapelvek­re épülő leszállító berende­zést fejlesztettek ki, nem­régiben pedig Nagy-Britan- nia déli részén, Yeovil repü­lőterén az első európai pél­dányát is felszerelték. Az új berendezés mikro­hullámú nyalábjával függő­legesen legalább 20, vízszin­tesen pedig legalább 80 fok kiterjedésű térrészt pásztáz végig. Egy-egy oda-vissza pásztázáskor a repülőgépet a nyaláb kétszer éri, s a repü­lőgépen elhelyezett beren­dezés a két jel között eltelt időből kiszámítja a gép lirányeltérését. Az időkülönbség ugyan­is attól függ, hogy a repülőgép milyen messze van a nyaláb középvonalától. A gépnek a repülőtértől való távolságát pedig a repülőté­ri berendezés méri, s közli a pilótával. Az új rendszerű berende­zésnek az a legfőbb előnye, hogy a pilótának a réginél jó­val nagyobb manőverezési Az Alkaloida Vegyészeti Gyár növényvédő szereivel nyert tapasztalatokra pályáza­tot írtak ki a múlt évben Ti- szavasváriban. A Gyümölcs­ös Dísznövénytermesztési Ku­tató-Fejlesztő Vállalat újfe­hértói állomásának munka­társa, dr. Gonda István első ^ helyezést ért el „A Vulneron íasebkezelő termékcsalád felhasználási lehetőségei a gyümölcstermesztésben” cí­mű pályamunkájával. Eb­iből idézünk részleteket, amelyeket a gyakorló kerté­szek munkájukban haszno­síthatnak. A Vulneron íasebkezelő termékcsaládhoz háromféle szer tartozik. A Vulneron A-t az almástermésűek sebeinek gyógyítására alkalmazzák. Olyan adalékanyagot tartal­maz a szer, amely a felkenés után radikálisan meggátolja a sebek környékén a vízhaj­tások képződését, amelyek el­vonják a fától az energiát és csökkentik a terméshozamot. A kutató gyakorlatban ta­pasztalta, hogy 1 méter víz- hajrtás 1 kg-mal csökkenti a termést. Egy hektáron 20—40 kilométer vízhajtás is lehet és ez óriási károkat okoz. A sebkezelés 80 százalékban gátolja, csökkenti a kezelés évében a vízhajtás számát. Az almafákon a legtöbb seb metszés uitán keletkezik, eze­ket kezelik a Vulneron A- tval. A Vulneron CS a csonthé­jas gyümölcsfajták ápolását szabadságot ad. A repülőgép nemcsak egyetlen irányból, egyenesen haladva közelít­heti meg a kifutópályát, mint az eddigi berendezéssel, ha­nem elég tág határokon be­lül bármerről és bármilyen fordulókkal. Ez módot ad arra, hogy a leszállni kívánó gépek az eddiginél sűrűbben kövessék egymást, más-más irányból közelítsék meg a kifutópályát, de arra is, hogy a helikopterek és a kis men­tő-, sport-, rendőrségi stb. repülőgépek ne kényszerül­jenek besorolni a nagy utas- szállító gépek közé a nagy kifutópályára, hanem a re­pülőtér más részén, kisebb teherbírású és rövidebb ki­futópályán vagy akár füves területeken, a nagy gépek zavarása nélkül is leszállhas­sanak. Az új rendszer révén a repülőgépek még azután is segíti. Elősegíti például a fagy, a nyúl, vagy egyéb ál­latok okozta sebek gyógyulá­sát. Az őszi- és a sárgabarack ültetvényeken — túlzás nél­kül — nélkülözhetetlen, hi­szen nemcsak a sebgyógyu- iást serkentő adalékot tartal­maz a szer, hanem meggátol­ja a gombák és baktériumok elszaporodását. A Vulneron O sebkezelő át- oltásnál védi a fát. Ilyenkor az oltóviaszt, a faggyút he­lyettesíti, amelyet állandóan melegíteni kell ahhoz, hogy kenhető legyen. Mínusz 5 — plusz 40 fok között bármilyen időjárási viszonyok mellett használható. A tanulmány összehason­lította a Vulneron termék­családot a boltokban kapha­tó többi sebkezelővel, a Santar SM-mel és a Celcid­Angol orvosok báriumtar­talmú gyógyszeres tokocská- kat nyeleitek le betegekkel, s röntgenernyőn nyomon kö­vették a gyógyszer útját. Ha a betegek a tokocskákat egy kevés vízzel állva nyelik le, a gyógyszer már néhány má­sodperccel később a gyom­rukban volt. Ha ellenben ugyanilyen tokocskákat fek­ve nyeltek le — mindegy, hogy manőverezhetnek, hogy a le­szállító mikrohullámú nya­lábba beléptek. Ezáltal pél­dául elkerülhetik az útjukba eső lakóterületeket, csök­kentve zajterhelésüket. Az új rendszer különösen ott előnyös, ahol a régi beren­dezést a környező hegyekről viszaverődő mikrohullámok erősen zavarják. Az új rend­szer sokkal kevésbé érzé­keny erre. a zavarásra. A Nemzetközi Polgári Re­pülésügyi Szervezet az új rendszert 1998-ra akarja szabványosítani. Addig min­den repülőtér a mostani, ha­gyományos leszállító beren­dezést köteles működtetni, akkor is, ha az újat már fel­szerelte. Az Egyesült Álla­mokban rövid távon 1250 ilyen berendezést akarnak felszerelni, de még ott is csak 2000-re látják el vele az összes repülőteret. del. A kutató megállapítása szerint kedvezőbbek a Vul­neron gyakorlati tapaszta­latai, mint a másik két ter­méké. Ráadásul hozzájuk viszonyítva negyedárért meg­vásárolható. Előnye még a Vulneronnak, hogy vízzel hí­gítható, viszont ha megszá­radt, a víz nem oldja le. Ecsettel a sebre és a seb pe­remére kell felhordani a szert, ami 10—20 cm-es kör­zetben meggátolja a vízhaj- tósokat. A pályamunka ki­tér a nagyüzemi felhordási módszerekre is, amelyekkel egyelőre kísérleteznek. Per­metezve, vagy szórópisztoly- lyal ha a seben kívüli egész­séges részre is kerül a szer­ből, akkor az csökkenti a terméshozamot. Ennek lehe­tőségeit még kutatják. (m) sok vagy kevés vízzel — azok a betegek nyelőcsövé­ben már félig feloldódtak, s nem is kerültek bele a gyom­rukba. Ennek kóros következmé­nyei lehetnek — például, ha arra van szükség, hogy a gyógyszer a gyomorban vagy a bélben oldódjon fel, vagy ha a hatóanyaga erősen izgat­ja a nyelőcsövet. Jelen és jövő Iskolai számító­géppark A hazai iskolaszámítógépes program 1983-ban a HT—19807 számítógéppel indult. A prog­ram szinte minden évben egy új géptípust vezetett be az oktatási intézményekbe. A jelen helyzet tisztázása érde­kében vegyük sorra az egyes típusokat: A sort a középiskolákban a hazai gyártmányú HT—19807 számítógép nyitotta. A gép megjelenésével párhuzamo­san a Tudományszervezési és Ihformatikaá Intézet oktató- program pályázata a mai na­pig is a legbővebb program- választékot hozta létre. A gyártó sajnos még a közép­fok igényeit sem tudta kielé­gíteni. Az olcsóbb gépek megjelenésével elvesztette monopolhelyzetét. A gyártást a múlt év elején leállították és a raktárkészletek a közel­múltban kiárusításra kerül­tek. A Híradástechnika Szö­vetkezet az új HT—30807 szá­mítógép gyártását tervezi, amely nem kompatibilis előd­jével. A kompatibilitás hiá­nya viszont könnyen a gép bukásához vezethet. Az olcsó gépek közül elő­ször a Primo, majd a Pro- Primo kopogtatott az iskolák ajtaján. Több általános isko­la bizalmat szavazott a Pri- monak. A gép minimális programikínálata és az erköl­csi támogatás elmaradása a gyártót csődbe sodorta. Az utolsó példányokat az év feb­ruárjában kiárusítottá k. A hazai iskola-számítógépes piacon hamarosan megjelen­tek a külföldi gépek. A No­votrade, az APISZ és a TIT közreműködésével nagyobb mennyiségű Commodore 16- os számítógép került az álta­lános iskolákba. A Novotrade menedzserpolitikájának kö­szönhetően kellő szakiroda- lom kísérte a megjelenést, amely a hazai gépekre nem volt jellemző. A C 16-osok további behozatalának vi­szont a gyártás leállítása ve­tett véget. A 85-ös év üzleti kudarca a Commodore-cég vezetőit arra a döntésre kény­szerítette, hogy az angliai vállalatnál abbahagyják a gyártást, és a Plus 4-es árát igyekezzenek lejjebb vinni a jobb eladhatóság érdekében. Ugyanis a C 16-osbÓl nagyon keveset sikerült eladni Euró­pában, az Egyesült Államok­ban meg szinte semmit. A 86-os év azonban nem várt üzleti sikert hozott, hirtelen keresett cikké vált a C 16-os és a Plus 4-es is. Ezért ma a Commodore-cég vezetői kö­zül senki sem tudja ponto­san megmondani, hogy fog­ják-e még gyártani valahol a C 16-ost. A megrendelt C 16-osok he­lyett Plus 4-eseket hoztak be az országba, szinte ugyan­azon az áron. A felhasználói kézikönyvek mellett a No­votrade az iskolai software- ellátást is kézbevette, amely egyre bővülő kínálatot ered­ményez. Az új típussal a pe­dagógusok már könnyebben ismerkedtek meg, hiszen kom­patibilis elődjével, a C 16- ossal. Ma már a Commodore- számítógépek viszonylag nagy számú jelenléte az álta­lános iskolában megalapozta pozícióját. Az elkövetkezen­dő években várhatóan még ez a típus lesz az uralkodó az alsó fokú oktatásban. A középfokú intézmények számítógépparkját ma a sok­színűség jellemzi. Az egyes intézmények vagy a Primo- kat, vagy a Commodore-kat vásárolták. Maradtak azon­ban továbbra is szép szám­ban a HT-pártiak. A hazai iskolaszámítógépes piacon jelenleg a középiskoláik szá­mára a Videoton tűnik a leg­megbízhatóbb szállítónak. A gyártó kedvező árak mellett teljes konfigurációt kínál. A TV-computer programkínálat ta ma még szegényes, de bő­vítése érdekében már történ­tek lépések. Azt még pontosan nem tudjuk megmondani, hogy mit hoz a jövő. Az azonban már látszik, hogy az ipar­ban, mezőgazdaságban és más szférákban nem házi ka­tegóriájú számítógépekkel dolgoznak. A Commodore 64- es konfigurációkat jórészt IBM PC-k, illetve kiónjaik váltják fel. Az oktatásnak előbb-utóbb követnie -kell majd a gazdaság igényeit. Ez közel sem látsizik lehetetlen­nek, hiszen az IBM PC-k ára rohamosan csökken. Már tu­dunk 180 009 forintos IBM kompatibilis gépről is. Ha jól visszaemlékezünk. vagy négy éve ennyibe került egy Commodore 64-es konfigurá­ció. A középfokú és felsőfo­kú intézmények többsége most tett vagy tesz lépéseket az IBM PC-k irányába. Szloboda Gyula V _____________________________________ Lapos színes képcsövek Alkaloida gyártotta szerrel Gyógyír a fák sebeire Gyógyszeraydés, csak állya

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom