Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-08 / 289. szám

1987. december 8. Kelet-Magyarország 7 MINÉL. KÉNYELMESEBBEN Autóölések vizsgálata Sok vezető és utas panaszko­dik az autóülések kényelmetlen­ségére. Jó néhány an ezeket okol­ják a gerincoszlop-bántalmak megjelenéséért is. A problémák nemcsak a személyautóknál, ha­nem autóbuszok, vonatok, kami­onok esetében is fennállnak. Bár a fapados ülések óta nagy fejlő­dés ment végbe, a tervezők sze­rint is sok tennivaló van még a kényelmes ülések alakulása te­rén. A kényelem átfogó fogalom, szubjektív és viszonylagos, mely jó anyagi és pszichológiai közér­zetnek felel meg, amit a zajok, szagok, a környezeti hőmérsék­let és fény, valamint az egyénre ható fizikai és pszichológiai igénybevételek befolyásolnak. De ugyanazon személy kényelemér­zete is nagyban változik az uta­zás; céljától, az utazóeszközöktől függően. Nem mindegy az sem, haéy milyen korú,»nemű, s mi­lyen egészségi állapotú a kérdé­sest: egyén. Szinte lehetetlen te- h|$ pontosan meghatározni, hogy mit* jelent a kényelem. Ezért a tepMuwk inkább egy negatív fo­galmat használnak: a kényelmet­lenség hiányát, az utazókra ható igénybevételek minimális értékét. A tervezésnél a fiziológiai, a biomechanika, az antropometria objektív adatai mellett a tapasz­talatokra is támaszkodnak. Hiá­nyosak viszont a ma rendelke­zésre álló ergonómiai ismérvek. A kutatók és a tervezők szerte a világon vizsgálják azokat a mechanikai eredetű igénybevéte­leket, melyek álló járműben, ülő helyzetben lépnek fel, és vizsgál­ják azokat a dinamikus erőhatá­sokat is, melyek akkor keletkez­nek. ha egy jármű mozgásban van. Kitérnek azokra a megoldá­sokra is, melyekkel ezeket az igénybevételeket minimálisra le­het csökkenteni. Az XNRETS biomechanikai la­boratóriumában kutatási célokra Kísérleti berendezés az autóülés vizsgálatára, amely a vezető szá­mára munkahely, az utas számá­ra pihenőhely kifejlesztettek egy jármüülést, melynek több irányú szabályozá­si lehetősége van, s alapvető cél­ja az ülésben elhelyezkedő egyén súlyeloszlási jellemzőinek tá- maszkodási pontjainak felvétele. Az ülés alakjának és az ülést bo­rító anyag keménységének meg­határozását segítő paraméterek mérését bármely testtartásnál végre lehet hajtani. Az ülésnek 12 szabályozási lehetősége van, melyeket maga a vizsgált sze­mély vezérel. A háttámla döntését, az ülés előretolását. a visszapillantó tü- kör; (beállítását, az ülés szögének állítását, a kormány, a lábpedá­lok távolságának és dőlésszögé­nek változtatását stb. célzó sza­bályozásokat dugattyúkkal és elektromotorokkal valósítják meg. Az ülésbe beépített hely­zetértékelők minden pillanatban jelzik a végrehajtott módosításo­kat. A háttámlában elhelyezett mechanikus tapintók a háttal érintkezve felrajzolhatják a hosszirányú profilt. Az egyes testhelyzetekhez tartozó szögér­tékeket fényképeken rögzítik. A szabályozásokat mikroszá­mítógép is vezérelheti. Ennek segítségével bizonyos erőhatáso­kat lehet kifejteni az ülésben tartózkodóra, aki ezeket az igénybevételeket igyekszik kikü­szöbölni. A legkisebb kényel­metlenséget jelentő helyzet ki­alakítására létrehozott szabályo­zások, illetve szöghelyzetek elemzése a kutatók számára ér­tékes adatokat szolgáltat. A vizs­gálatok során kapott informáci­ókat adatbázisban rögzítik, me­lyet a ^fejlesztés további fázisá­ban háromdimenziós geometriai modellhez kapcsolnak. CO a kipufogógázban Az autók kipufogó gázkeveré­ke sokféle mérgező anyaggal szennyezi a környezetet. Ezek egyike a-különösen káros hatá­sú, színtelen és szagtalan gáz, a szén-monoxid (CO). Ennek rend­szeres mérését egy több mint tíz éve életbe lépett rendelet ír­ja elő hazánkban. Egy jól beál­lított, megfelelő műszaki állapo­tú motornál a CO-érték három százalék, vagy annál kevesebb szokott lenni. Négy és fél száza­léknál több szén-monoxidot ki­bocsátó gépjárműmotor nem üzemeltethető. A gázkibocsátást a motor alapjárati fordulatszá­mánál és a legnagyobb fordulat- szám hatvan százalékánál kell ellenőrizni (természetesen üzem­meleg motoron). A legtöbb autó­javító üzem, autóműszaki állo­más fel van készülve a CO-mé- résre. A kipufogógáz éghető anyago­kat, valamint a környezetre ká­ros anyagokat tartalmaz, és ezek mennyisége nagymértékben függ a keverési aránytól. A hengerek­ben lejátszódó égési folyamat jól követhető az égés végterméké­nek, a kipufogógáznak összeté­tel-vizsgálatával. A CO koncent­rációjának mérésével tehát a le­vegő-üzemanyag keverési arány érzékenyen beállítható. Milyen következményekkel járhat a nem megfelelően beállí­tott szén-monoxid-koncentráció? Túl dús keverék esetén sok az elégetlen üzemanyag, és a töké­letlen égés miatt nagy a környe­zetszennyezés, valamint sok a kipufogógáz éghetőanyag-tartal- ma. Ez teljesítménycsökkenést, és fogyasztásnövekedést eredmé­nyez. Ehhez társul az, hogy a dús keverékből a henger falán az üzemanyag komponensei ki­csapódnak, hígítják a kenőolajat. Az így lecsökkent kenőhatás mi­att a motor kopása akár száz százalékkal is megnőhet. Az előírtnál szegényebb keve­rék (kisebb CO) hasonló ered­ményekhez vezethet. A szén-mo­noxid-koncentráció ekkor kicsi, de ismét megnő az elégetlen üzemanyag mennyisége, és meg­nő a füstgáz nitrogén-oxid tar­talma is a tökéletlen gyújtási viszonyok és a magas hőmérsék­let miatt. Ez a motor túlzott igénybevételéhez vezet, miköz­ben ismét nő a fogyasztás és a környezetszennyezés, a teljesít­mény pedig csökken. Meg kell jegyezni, hogy telje­sen hibás az a szemlélet, misze­rint téli időszakban dúsabb ke­veréket állítanak be a könnyebb indíthatóság miatt. Ez fendkívül káros a motor üzemére és üzem­anyag-felhasználására. A jól be­állított motor hidegen, szivató nélkül nem indul el. Teljesítménydíjas gépjavítás Balkányban CSAK MÉRTÉKLETESEN! Gyorsabb munka, magasabb kereset Napozás télen A Balkányi Állami Gazdaság gépeinek — 53 traktor, 25 teher­gépkocsi, 6 autóbusz, 6 arató- cséplő gép, 4 zöldtakarmány-be- takarító, 10 önjáró rakodógép, 10 targonca. 100 pótkocsi és mint­egy 200 munkagép — üzembizton­ságát gépkarbantartással és gépjavítással igyekszünk őriz­ni. Korábban a téli gépjavítások idején 60—70-en dolgoztak óra­bérben a gépjavítóműhelyben. Egy-egy géptípust több brigád is javított. Az egyes javítási ne­mekre felhasznált munkaórák száma brigádonként, illetve gé­penként is nagy szóródást mu­tatott. A brigádok leterhelését, illetve munkaintenzitását több alkalom­mal — 1981—1982—1983 — mun­kanap-fényképezés formájában vizsgáltuk. A vizsgálat eredményei elszomorítóak voltak, a munka­idő tényleges kihasználása 60— 65 százalék volt. Túl magas volt az indokolt, illetve sok esetben az indokolatlan mellékidő ará­nya. A javítások minősége is kívánni valót hagyott maga után. A gépek nem készültek el a megfelelő időre. Ezek az okok késztettek ben­nünket arra, hogy a gépek ja­vítását hatékonyabbá tegyük, a javításban résztvevő szakem­berek érdekeltségét fokozzuk. Gyorsabban, jobban A korszerűsített gépjavítás be­vezetésére 1984. november 1-től került sor. A rendszer lényege: a teljesítménydíjas, idény utáni gépjavítás, minőségi átvétel, garanciális kötelezettség, össze­vont autófelügyeleti vizsgázta­tás (traktorok, pótkocsik éven­te egy alkalommal március 1— 10 között a gazdaság központjá­ban). A teljesítménydíjas gépjavítás kidolgozásához felhasználtuk a korábbi évek adatgyűjtéseit, il­letve a különböző vizsgálatok eredményeit. Megnéztük, hogy egy-egy géptípusnál, különböző javítási nemeknél mekkora volt a munkaóra-felhasználás. A vizs­gálat során ugyanazon géptípus­nál és évjáratnál is óriási elté­réseket tapasztaltunk. Ogv gondoltuk, hogy a telje­sítménydíjak alapját képezhet­jük az azonos .géptípusra és ja­vítási nemre felhasznált előző öt évi munkaóráknak átlagszá­mából is, de itt figyelembe vet­tük a munkaidő kihasználásá­val kapcsolatos vizsgálatok eredményét. Az előző öt év át­lagából levontuk a 25—30 száza­lékot, és az így kapott érték ké­pezi a teljesítménydíj alapját. Segít a számítógép A gépjavító műhely állandó szakemberállományából létre­hoztunk 12 brigádmagot 2—3 fő­vel. A 12 brigádhoz hozzáren­deltük az általuk javítandó géptípusokat. (Egy géptípust csak egy brigád javít, így az átlag­számok érvényesek.) Minden brigádnak megadtuk a lehetőséget, hogy a rendelke­zésre álló szakemberekből — té­li időszakban traktorosok, gép- járművezetők — maga válassza ki azt, akivel együtt dolgozik. Így 1984 telén nagy meglepetést és riadalmat okozott sok trakto­rosnak és gépjárművezetőnek, amikor egy brigád sem fogadta be őket. A korábbi évekhez képest 12— 15 fővel kisebb dolgozói lét­szám kezdte meg a téli gépjaví­tást 1984 decemberében. A gépjavításhoz nem igényelt mun­kaerőt más területekre csopor­tosítottuk át (metszés, ládasze- gezés). A brigádok tevékenysé­gét __a gépjavítási tervnek meg­felelően — ütemezi, irányítja, anyaggal történő ellátását rende­zi 2 művezető. Az anyagfelhasz­nálást a művezetők utalványoz­zák. Ezen a területen a műveze­tők anyagi érdekeltsége a fel- használás csökkentéséhez kö­tődik. vét, órabérét,, majd a javítandó géptípus nevét és a norma szerinti javítási díj tételét. Gép­típusonként meg kell adni, to­vábbá a gépátvételi formanyom­tatványon rögzített készültségi fokot. Á tapasztalatokról A teljesítménydíjas gépjavítás bevezetése óta eltelt időszak eredményeit a következőkben foglalhatom össze: a gépműhely munkaóra-felhasználása 10—12 százalékkal csökkent, a gépek határidőre elkészülnek, javult a minőség (a garanciális köte­lezettség, illetve azért mert év­ről évre egy géptípust ugyan­az a brigád javít), emelkedett a munka intenzitása, a brigádok lassan autonom munkacsapattá fejlődnek (nem vagy csak mi­nimális ' közvetlen irányítást igényelnek), a javításban részt vevők keresete emelkedett. Az előzőekben körvonalazott telje­sítménydíjas gépjavítás, mint elv alkalmas más gazdálkodó egységeknél történő bevezeté­sére is — Szabolcs-Szatmár me­gyében három, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében két terme­lőszövetkezet alkalmazza —, de a díjak kialakítása minden üzemben más és más értéket mutat. Nem azonos az üzemek felszereltsége, ellátottsága. Rau András osztályvezető A zord téli napokon sokan él­vezik a kvarclámpa mellett a ..házhoz szállított” napfény bar­nító ibolyántúli sugarait. Az időjárástól függetlenül könnyű, gyors bámulást ígérnek az ott­honi kvarclámpák, vagy újab­ban a szoláriummal felszerelt fedett uszodák és szépségszalo­nok. Artalmatlanok-e az ottho­nunkba varázsolt mesterséges napfény sugarai, s ftien'pyire ha­sonlítanak a bolygónkat melen­gető természetes napfényhez? A természetes napfény ibo­Hárommilliós újítás A Nyíregyházi Dohányfer­mentáló Vállalatnál nagy ha­gyománya van az újítómoz- galomnak, amely évről évre tekintélyes eredményekkel járul hozzá a vállalati terme­lés fejlődéséhez. Az idén már szeptember végén meghalad­ta a hárommillió forintot az év során bevezetett újítá­sok hasznos eredménye. Augusztus óta „üzemel” az a bevezetett újítássorozat, amely a dohánylevelek ko- csányának leválasztása során segíti elő, hogy minél több kocsánymentes levéllemez le­gyen a munka eredménye. Ugyanakkor elősegítve azt is, hogy minél nagyobb le- ■gyen .a technológiai gépsor üzembiztonsága. Zalai László .műszaki osztályvezető, Mak­ra Imre műszaki fejlesztési csoportvezető és Katona Bé­la, a fermentálóüzem vezető­je a három újító, akiknek ne­véhez nem kevesebb, mint 2 millió 942 ezer forint hasznos eredmény fűződik. Csak pénzkérdés az otthon! na­pozás, kényelmesen, hintaszék­ben. lyántúli tartományának csak bi­zonyos része jut el a földfel­színre: a hosszúhullámú ibolyán­túli sugarak, amelyek a bámu­lást adják, illetve a közepes hul- lámhosszúak, amelyek a fájdal­mas leégésért felelősek. A rö­vidhullámú — tehát a legna­gyobb energiájú és így bőrünk­re legveszedelmesebb — napsu­garakat elnyeli a légkör. Sajnos a kvarclámpákból ilyen rövid- hullámú sugárzás is éri bőrün­ket, ezért a bőrgyógyászok nagy elővigyázatosságra intik, a mes­terséges napfényben sütkérező- ket. A kvarcfénykúrát már csak­nem 70 éve ismeri a világ, szé­lesebb körű orvosi és kozmetikai alkalmazása azonban csak az 1950-es években terjedt el, an­nak ellenére, hogy a készülékek hátrányának tudatában voltak az orvosok. Csak 1975-ben sike­rült tökéletesíteni a kvarckészü­lék szerkezetét, hogy — a közbe­iktatott keményüveg szűrő hatá­sára — a fénycső csak annyi ibolyántúli sugarakat bocsásson ki, amennyi az előnyös mennyi­ségű bőrfesték (pigment) képző­déshez elegendő, de leégést nem okoz. Ez a szűrő forradalmasí­totta a mesterséges napfürdő­zést: olyan kvarclámpaegyütte­sekkel felszerelt szoláriumok építését tette lehetővé, amelyek­ben az egész test minden oldal­ról élvezheti a műnapfény áldá­sát. A veszély bizonyítható' csök­kenése ellenére is óvatosságra intenek tekintélyes szakorvosok. Szerintük különösen a pigment­szegény bőrűeknek (a szőkék­nek, vöröseknek) kell fokozot­tan vigyázniuk. Krónikus szem- gyulládás, bőrkiütés lehet a hu­zamos, túladagolt kvarcolás kö­vetkezménye, sőt — esetleg — daganatos betegség megindítója lehet a mértéktelen mesterséges napozás. Különösen sugárérzé­kenyek a májbetegek, vagy azok, akiknek májanyagcseréjét vala­milyen gyógyszer rendszeres szedése zavarta meg. A legújabb készülékeket úgy ajánlják a gyárak, hogy a ter­mészetes napsugárnál bőrkímé- lőbbek, ugyanakkor gyógyászati szempontból hatékonyabbak, mint a barnító sugarak: rend­szeres használatuk véd a hűléses megbetegedésektől, illetve a fer­tőzésekkel szemben elősegíti az ellenanyag-termelődést. Bizonyí­tott előnyeik azonban csak elő­vigyázatos használat esetében érvényesülnek. A hosszú évekig való kvarcolás következményei­ről még nincsenek megbízható adatok, hiszen a legújabb bőr­kímélő készülékek csak hat éve vannak forgalomban. A rendszeres kvarcoláshoz mindenképpen ajánlatos az or­vosi felügyelet. Katona Béla és Makra Imre a nyíregyház! fermentálóüzem ikresített III-as kocsányozó fokozata előtt. Ez a több mil­liós hasznot hozó újítás legfőbb része. Egérben — emberi gén Hangos álom A brigád által igényelt, illetve végeztetett szakipari munka (esz­tergályos, autó-villamossági sze­relő, asztalos, festő) igazolása a brigádra tartozik, mivel ezek bére is a javított gép díjából jön le. A kijavított gépek átvételét 2 üzemelőgépész, ilietve egy mun­kavédelmi előadóból álló bizott­ság végzi. Az átvételhez forma- nyomtatványt használunk, me­lyen a mért és észlelt műszaki paramétereket bejegyezzük. A mennyiségileg és minőségi­leg átvett, kijavított gépek dí­jait, mint munkabért a brigád­tagok súlyozott órabére alapján C—64 számítógép segítségével számfejtjük. Az általunk készí­tett program elindítás után sor­ban bekérik a brigádtagok ne­Olykor hirtelen megszűnik az alvó csecsemő légzése, de ezt a váratlan bölcsőhalált — kiváltó okát ma se, értjük teljesen — meg lehet előzni azonnali be­avatkozással. Sajnos, a krízis jobbára éjszaka következik be, mindenfajta hallható jelzés nél­kül. Ezen segít egy új találmány, amelyet egy tasmániai orvos dolgozott ki. Készüléke félig me­rev alaplapból áll, amelyre lég­buborékokat tartalmazó polieti­lén-fóliát és több rétegben celo­fánt vagy hajlításkor recsegő hangot adó egyéb anyagot, to­vábbá mikrofont helyeznek. A gyermek mellkasára erősített ké­szülék mindaddig folyamatosan zizegő hangot ad. amíg a csecse­mő normálisan lélegzik, mert a recsegő rétegek ráfeküsznek a polietilén-fólia légbuborékj aira. A mikrofon hangját elektronikus áramkörbe vezetik, amely vörös lámpácskát villant fel, és riasztó jelzést szólaltat meg, ha a mik­rofonból néhány másodpercen át nem érkezik zizegő hang. Ezen a módon a készülék azonnal ri­asztja a szülőket, ha a kisgyer­mek légzése éjszaka megáll. Az osakai (japán) egyete­men kísérleti egerekbe olyan emberi gént ültettek át, amelynek kulcsszerepe van abban, hogy az emberi szer­vezet számára idegen szöve­tet kilökő fehérje-ellenanya­got termel. Az emberi gént először baktériumokban kló­nozták, szaporították, majd megtermékenyített egérpete- sejtekbe juttatták bele. Az után, hogy ezeket a petesejte­ket visszaültették anyjuk mé- hébe, az egéranyák harminc kölyköt hoztak a világra. Kö­zülük kettőben megtalálták az emberi fehérjét termeltető gént, s az egerek ezt a fehér­jét — saját szervezetük ter­mékeként — azóta is terme­lik. V ________y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom