Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-05 / 287. szám
^DIVAT^ Fiataloknak nak tervezték ezeket az öltözeteket a párizsi divattervezők. L. A saját elgondolás szerint alkotott kötött együttes (fent) merész és ötletes mintázattal készült. (Ortrud Rainer) 2. Derékig érő afrikai, bársonyimprímé kosztüm a most divatos bő szabásmegoldásban. A fekete bársonyszoknya (balra) szorosan követi a test vonalát. (Hyannís) 1 A párizsi lányok nem félnek a fekete Szintül, hanem szívesen viselik, vidáman élnek benne. A tetőtől talpig feketébe öltözött kislány (balra lent) kötött kardigánzakójához lágy esésű szokny anad ragot terveztek. ( Noeüy de Feeling) L A párizsi nők mintha egy kicsit megunták volna a nadrágot és szívesebben járnak a kis ruhákban, s főleg a kényelmes és csinos kötött modellekben. A képen (jobbra lent) látható hamis kétrészes, ötletes pánthrá 11 itájged készült. (Sandrin de Kavics Mari Az emberi test önszabályozó mechanizmusa arra törekszik, hogy a szervezet hőmérséklete közel állandó, hozzávetőlegesen 37 C-fokos legyen. 38 C-fokig hőemelkedés röl beszélünk, efölött lázról. A 39 C-fok fölöttit magas, a — szerencsére ritkább — iff C-fok felettit igen magas láznak nevezzük. A lázat ugyan a szervezet védekező reakciójának tekintjük. emiatt hasznos, de „ára” van. Már egyetlen foknyi hőmérséklet-emelkedés a pulzus számát percenként 10—12-vel. a légzésvételt percenként 4—6-tál emeli. Fokozódik a folyadékveszteség. csökken az emésztőnedvek elválasztása. Az ajkak ezért cserepessé válnak, a nyelv szárazzá. Étvágytalan lesz a beteg, és székrekedése támad. Ezért elsőrendű fontosságú, bogy a folyadékpótlásról gondoskodjunk; ennek elmulasztása — különösen kisgyermekeknél Lázmérés—helyesen akár végzetes is lehet Főúrim kell az elvesMeet ásványi anyagokat is. Helyes hönéréiésztél a hónalj árkának a legmélyebb pontjába helyezzük a kömén} taiganytartá- lyát, majd a felkart a mellkas falához szorítjuk. Legalább l§ percnyi idő szükséges ahhoz, hogy a hőmérő átvegye a vér hőfokát Ha kételyünk merül fel. hogy a beteg jól jelég szorosan) tartotta-e a iuSménöt. célszerű addig mérni a hőmérsékletet amíg a *—3 perces eltéréssel kivett és megnézett Mgamyszál állandó értéket nem matat. Célszerű a mért értéket fieljjegyemiMind a szájban, mind a végbélben történő hőmérőzésiiél a kapott érték mintegy t.5 C-fok- kal magasabb, mint az ugyanakkor a hónaljban mért érték. Etniatt a szájban, illetve a vég- bélben mért hőmérsékleti értékből ezt a fél C-fokot le kell A lázmérést naponta legalább kétszer: reggel, ébredés után és détatán. I—S óra korul végezzük: de mindig lehetőleg pontosan azonos időpontban. Gyermekeknél. magas lázban fekvő betegeknél azonban gyakrabban kell mérni <és fel jegyezni! a hőmérsékletet. Gondolnunk kell arra. hogy a hőmérséklet értéke ciklikus változást szokott mutatni; ébredéskor a legalacsonyabb és délután a legmagasabb. Szívügyem az egészségem Táplálkozzunk rostdúsabban! Korunk rohanó emberének nyugtalansága, a szükséges testmozgás hiánya, a rossz étkezési szokások, a helytelenül megválasztott ételek és ■italok, egyszóval természetellenes életmódja, és még sok más környezeti ártalom jó néhány betegségnek az oka. Az úgynevezett civilizációs betegségiek ellen csak a helyes életmódra való neveléssel, a szervezetre ható káros tényezők kiküszöbölésével lehet küzdeni. Civilizált táplálkozási szokások Az egyik legfontosabb környezeti adottság a táplálkozás. A helytelen táplálkozási szokások különféle megbetegedések okozói lehetnek, mivel az ételek nem tartalmazzák az élettanilag szükséges rostanyagot. Szervezetünknek naponta 25—30 gramm rostra van szüksége. Ennek általában csak a felét vesz- szük magunkhoz. Miinél jobban meg őrlik a gabonát, a lisztet, annál gyorsabban lehet belőle kenyeret sütni, és annál jobban tárolható, tartható el a kenyér. Az így ki- -akakult jelenlegi civilizált táplálkozási szokások, amelyekre a könnyen emészthető, megtisztított szénhidrátokból — cukor, finomra őrölt lisztfélék, keményítők — áüó étrend a jellemző, károsan befolyásolják egész emésztési folyamatunkat, és egyéb ártalmak forrásává is lehetnek. Korpa és csíra A rostdús étrend természetes úton lesz a helyes táplálkozás ideális kiegészítője. Ennek egyik legtermészetesebb beviteli módja, ha nem teljesen káőrölt lisztből vagy 'korpa hozzáadásával készült kenyeret fogyasztunk. A szükséges rostanyag 1—3 evőkanálnyi étkezési korpa és étkezési búzacsíra rendszeres fogyasztásával is pótolható. Az étkezési korpa, vagy az úgynevezett fekete kenyérrel bevitt korpa — a megfigyelések szerint — csökkenti a zsírfelszívódást, az epekő- képződést, a vérkoleszterin- szintet, az energiahasznosulást, lassítja a cukor felszívódását. A korpa gyengén emészthető, és kicsi a kalóriaértéke, vízfelvevő képessége nagy: négy—ötszörösére' duzzad. A megduzzadt korpa képlékeny, megnövekedett felülete miatt megkötő hatású. Kis keményítőtartalmánál fogva diabetikus készítmények előállításéra is alkalmas. A rendszeres korpafogyasztás szabályossá teszi a bélműködést, meggátolja a «attakon yiagok: időzését a. belekben, és a káros anyagcseA láz csillapítása általában az orvos utasítására történjen; kivételt képez a lázas csecsemő vagy kisgyermek, akinél egy lázcsillapító kúp felhelyezése akkor is célszerű, ha a gyermeket orvos még nem látta, és 2—3 órán belül nem is fogja látni. A láz okozta kiszáradás ugyanis többnyire nagyobb veszélyt jelent (különösen ha nem sikerül például teáztatással a folyadékot pótolni), mint az a hátrány, hogy az orvos nem látja a maga teljességében a betegséget. Minden lázcsillapításra érvényes az aranyszabály: nem arra kell törekedni, hogy a normális szintre nyomjuk le a hőmérsékletet. hanem arra, hogy a lázcsillapítás állandó — ne változó — legyen. Az időközönként emelkedő, majd lenyomott hőmérséklet ugyanis kedvezőtlen, nagyon is megterheli a szervezetet. re termékek béliből történő visszaszívódását. A ballaszt- anyagok nagyfokú nedvszívó képességüknél fogva meg- duzzadwa, a széklet mennyiségét is megnövelve, segítik elő a problémamentes bél- működést, és gátolják meg a székrekedést. Nagy jelentőségű hatóanyagok A búzacsíra kedvező egészségi hatásai ismertebbek, mint a korpáé. A búzacsíra nátriiumszegény, de káliumban és .magnéziumban dús. A gabona ősidők óta az ember legfontosabb tápláléka, de a mai lisztből már hiányzik a csírarész, ezáltal táplálékunkból is hiányoznak a nagy jelentőségű hatóanyagok. Ezeket pótolja a búzacsíra. A búzacsíra könnyen emészthető fehérjét, zsírt és vitaminokat tartalmaz, B- viita/miiinofcban gazdag, E-vi- taminlban dús. Ergosztarin- tartalmánál fogva a D-vita- rmnok elővitaminját tartalmazza. Például három evőkanál búzacsíra fedezi a napi Bl-vitamin-szükségletet. NaSajnos, egyre többen rendelkezünk felesleges és haszontalan súlytöbblettel, és egyre kevesebben hisznek abban, (hogy a napi rendszeres torna, mozgáa nemcsak erőnlétünket fokozza, de segít is, hogy ezektől a kilóktól megszabaduljunk. Tornázzunk mindennap! A bemutatott gyakorlatokat néhányszori ki- és belégzéa előzze meg. Jó mélyre szívjuk le a levegőt és alaposan fújjuk ki. 1. A derék rugalmasságát, haj- ” lékonyságát segítjük elő ily módon : feküdjünk hasra, felsőtestünkkel könyökben behajlitott alkarunkra támaszkodjunk, majd lassan emelkedjünk fel olyan magasra, hogy karjainkat megfeszíthessük. Hasunk és lábunk vízszintesen marad a talajon. Ismétlés ötször. 2. Álljunk alapállásba. Zárt lábbal rugózzunk és derékhaiVitással karjainkat párosán lendítsük jobbra, majd balra. 15-ször ismételjük meg. 3. Alapállásból jobb lábunkkal emelkedjünk lábujjhegyre, és másik lábunkat lendítsük magasba. Kezünkkel a combunk alatt tapsoljunk. Ugyanezt ismételjük meg a másik lábunkkal is. Ismétlés: 10-szer mindkét lábbal. 4. Terpeszállásban derékhaj lí- tást végzünk úgy, hogy karjainkkal jobbra-balra kaszálunk. 5. Letérdelünk, és nyújtott karral támaszkodunk a talajon. Törzsünket oldalt fordítva, egyik lábunkat nyújtva hátralendítjük. Ugyanezt megismételjük a másik lábunkkal is, legalább 10- szer. A gyakorlatok elvégzése után lazításképpen szintén végezzünk néhányszor ki- és belégzést. Váljék egészségükre! A konyhai textíliákat, asztalneműket árusító üzletek kirakataiban mostanában fellelhetők a garnitúrákhoz illő, vagy ugyanabból az anyagból varrott csinos kötények is. A konyhai kötény nemcsak falusi öltözet, a sietősebb életet is szolgálja. Hazatérve a munkából nem kell átöltözni a főzéshez, tálaláshoz csak amiatt, hogy az utcai ruha be ne piszkolódjék. Az egy mozdulattal felköthető kötény megvédi az öltözetet a beszennyező- déstől. Ám nemcsak a főzéshez divatos felkötni a kötényt. Viselik kertészkedéshez, estályiruhás vendégfogadáshoz, az osztrákok pedig utcára, a rusztikus „dirnd- lihez” is. A hazai, készen kapható kötények általában pamutszövetből készülnek. Szemre szépek, mert mint említettük, a törlő, terítő, lábasfogó készletet egészíti ki. Az viszont gyengéjük, hogy mint a pamutvásznak általában, köny- nyen piszkolódnak, alapos mosást, sőt még vasalást is igényelnek. No, de aki kicsit is ügyes gyón sokoíldalú szerepet játszanak a normális élettani folyamataink normalizálásában a búzacsírában bőségesen előforduló foszfolípi- dek (lecitin, kefalin stb.). A legújabb felfogás szerint a lecíitin az érelmeszesedés megelőzésében azáltal fejt ki hatást, hogy az artériák falábain megakadályozza a veszélyes koleszterinrétegződést. Nem kisebb jelentőségű a szerepe a búzacsírában 50 százalékos arányban található, kétszeresen telítetlen 11- noilsaivnak sem, amit F-vitaminnak is nevezünk. Ez többnyire a zsíranyagcserében tölt be fontos szerepet. Mindezek az anyagok fontos szerepet játszanak a szívás keringési zavarok, különösen a perifériás erek keringési zavarainak a kivédésében, az érelmeszesedést gátló hatásuk folytán az elöregedés folyamatának lassításában. A búzacsíra magas E-vitamin-tartalma hasznos lehet a nemi szervek zavarainak,- a klimaxos panaszoknak a megszüntetésében, de szerepe lehet a szervezet általános regenerálásában, és az éllenállóképesség fokozásában is. és leleményes, szétnéz a használaton kívüli, a csak ide-oda rakosgatott, kidobni sajnált régebbi ruhadarabjai között, s annak hátát melles köténynek kivágja, elejéből zsebet, nyakpántot, kötőt szab, egy este alatt kézzel vagy géppel körülszegi, összevarrja és befogja. A célra persze a szennyet taszító műszálas. könnyen mosható, vasalásra nem szoruló egykori nyári ruhák vagy szoknyák a legalkalmasabbak. Ha már szó van róla, érdemes szemelhetni a kötény történetében. Ki hinné, hogy a legősibb ruhadarabok egyike; kezdetben a meztelen testet védték bőrköténnyel. Később a férfiaknak csakúgy munkaruhadarabjává vált, mint a nőknek. Alig akad olyan népviselet, amelynek ne lett volna tartozéka. Még csak annyit, hogy a divattörténetben nincs még egy olyan ruhadarab, amelynek oly kevéssé változott volna a formája, mint a kötényé. Megmaradt a test mellső oldala takarójának. Le a súlytöbblettel! Kötény a kirakatban HH HÉTVÉGI MELLÉKLET 1987. december 5. A
