Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-31 / 308. szám

1. Újszerű kosztüm nagyon karcsúsí­tó szabásvonallal szürke csíkos gyapjú­szövetből, alatta violaszínű, szűk bár­sonyszoknyát visel a ménekén. (UNGA­RO) 2. Nagyon nőies estélyi ruha, divatos, redőzött megoldással, Sárga alapon szí­nes virágokkal ékesített taftselyemből. (UNGARO) 3. Rövid koktélruha gyapjú és Jersey — taít és selyem anyagkeverékekből. A több részből összeállított modellt a sza­básvonalak mentén tűzésdíszítéssel éke­sítették. (JIN ABE) 4. Párizsban e télen nagyon divatos a „bársonyos bőr" mutogatása. A fekete, gumírozott alkalmi ruhához csábos ki­egészítőkkel — szemüveg, bizsu, kesz­tyű — terveztek. (PRET A PORTER) 5. A merészen lemeztelenített hátú ruha. s hozzá a divatos sima frizura nagy tapsot kapott a divatbemutatón. gazán eredeti ötlet a maneken hátára »vált monogram is. (HERMINE CAT- 5FLIS) Kovács Mart A család könyvespolcára Tények könyve '88 Éppen húsz évvel ezelőtt. 1967- ben jelent meg a Kossuth Kiadó Nemzetközi Almanachja, egy olyan kötet, amely célul tűzte ki, hogy átfogó képet adjon a vi­lágról, az egyes országok politi­kai és gazdasági helyzetéről. Két évtized — különösen mai. gyor­suló korunkban — reménytelenül hosszú idő ahhoz, hogy egy ilyen célokat maga elé tűző adatgyűj­temény megőrizhesse hitelessé­gét. és használhatóságát. Ezért kell most külön örömmel üdvö­zölni a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó és a Computerwold Informatika Fft. közös vállalko­zását, a Baló György és Lipo- vecz Iván szerkesztésében meg­jelent Tények Könyve *88 cimü kötetet. A tekintélyes. 100 ezren felüli példányszámban kiadott új al­manach bizonyára nemcsak az olvasóközönség érdeklődését kel­ti fel, hanem vitát kavar majd a szakértők körében is. Milyen adatsorokat, statisztikákat, tud­nivalókat vettek be a gyűjte­ménybe? Ilyen bontásban, tála­lásban és csoportosításban a leg- indokoltabb-e megkísérelni a (persze eleve reménytelen) fel­adatot: körképet adni a világról és hazánkról, a történelemről és napjaink nemzetközi eseményei­ről. a sport, a tudományok, a nyelvek és vallások szerteágazó témaköréről. Egy dologban azonban aligha merülhet fel ellenvélemény. Ne­vezetesen azzal a megállapítás­sal, hogy a példás gyorsasággal összeállított és kinyomtatott, igazi csapatmunkát tükröző al­manach régóta és egyre inkább érezhető hiányt pótol a magyar könyvpiacon. Nem túlzás talán még azt sem kijelenteni: ez az a kötet, amelynek helye van minden család könyvespolcán, ez az. amelyet bízvást leemelhe­tünk onnan, ha valamilyen név­re. adatra, információra hirtelen szükségünk van. Nem pótolja természetesen a szaklexikonokat — ezt maguk a szerzők-szerkesz- tők sem állítják. Am éppen a magyar lexikonkiadás hiányos­ságait, időnként szégyenletes időbeli lemaradását ismerve jó néhány témában nyújthat segéd­kezet a mindennapi tájékozódás­ban. Figyelemre méltó az a törek­vés is, hogy a társadalmi és po­litikai fejleményekkel, a tudo­mányos és technikai eredmé­nyekkel lépést kívánnak tartani a kötet összeállítói. Ezért talál­kozhatunk olyan. napjainkban kétségtelenül időszerű kérdéskö­rökkel, mint a számítógépek vi­lága. a génsebészet, rövid AIDS- k fonológia, az atomerőmüvek felépítése, vagy a világürkutatás új útjai. De — most már hazai példákat is sorolva — tartalmaz­za a könyv az új adótáblázatot éppúgy, mint bankrendszerünk felépítését, a segélykérő telefo­nok országos jegyzékét (először Mindenki másképp csinálja... r r B.U.E.K. itt, B.U.E.K. ott — A Himnuszból én már sem­mit se hallottam; addigra kon­fettivel vedeltem a pezsgőt, és a szerpentint Is terpentinnek mondtam, amikor szegény ba­rátnőm (aki gondolom emléke­zetesebb szilveszterre számí­tott - . .) a nyakamba kötött egyet. Na, aztán újévkor meg­szenvedtem a nagy mulatozást — egy napig csak a savanyú ká­poszta levét fogadta be‘a gyom­rom. Szó se róla, így is lehet szil­veszterezni. Még azt sem állít­hatjuk, hogy nem lesz maradan­dó napja az életünknek. Igaz. ezt is mindenki másképp csinál­ja. Néhányan elmesélték, ők ho­gyan ünnepelnek. Intimebb dol­gok is szóba kerültek, ezért tán megbocsátható, ha elmarad írá­sunkból a név. anyja neve, sze­mélyi száma . . . Buli után havas séta Tanult barátom sokféleképpen töltötte már az év. utolsó óráit, de mind a mai napig a kollégiu­mi szilveszterekre emlékszik leg­szívesebben. — Kődukált volt a kollégiu­munk az egyetemen (gyengébbek kedvéért: koedukált, csak távira­tilag ejtve — a szerk.) és egy lányszobával — testületileg — nagyon jó barátságba kerültünk. A nyár egy-két hetét is együtt töltöttük, természetes volt hát, hogy szilveszterezni is így fo­gunk. Karácsony után mindenki hatalmas pakkokkal jött meg, spájzoltuk a befőtteket, sütemé­nyekét. Délután már javában ké­szült a nagy kondér bólé. Es­tére összegyűltünk, „váltottuk megfele” a világot, dumáltunk, sőt infantilis módon játszottunk mindenféle őrültséget; túlénekel­tük a magnót, és közben hihetet­lenül jól éreztük magunkat. Nem húzódtak félre az egymáshoz tartozók sem, mert éjfél után következett az est fénypontja; indultunk a Kárász utcára. Ha egész évben nem láttál egy-egy jó ismerőst, ott biztosan össze­akadtál vele. (Ha addig nem it­tál is, ott aztán a zalai rettene­testől a Martiniig mindenfélével kínáltak . . .) Havas hajnalon indultunk vissza, végig a váro­son. Énekelve, hógolyózva. A koliban aztán a párok különvo­nultak, s összebújva ébredtek a boldognak kívánt új esztendő délelőttjén. Édes kettesben Apropó, párok. A fiatalember már felnöttsorba lépett (ha nem • is túlságosan régen), s komolyan fontolgatta barátnőjével a gyü- rüváltást is. Kettesben csak rit­kán lehettek — a szülői ház nem­igen alkalmas erre —, ezért a tömegünnepen inkább félrehú­zódni szerettek volna. __ Ismerősöm az ország másik felén szilveszterezett, ezért köl­csönadta a lakását. Volt tévé, le­mezjátszó, a hűtő sem maradt üresen. Inni nem nagyon szok­tunk, de most pezsgőt vittünk magunkkal. Majdnem két napig úgy élhettünk, mint egy házas­pár. Senkihez nem mentünk, senkit nem hívtunk. Ugye a rész­leteket nem akarod hallani? Csak annyit, hogy nagyon szép volt! Középkorú házaspár egyik fe­lével beszélgettem. A csinos asz- szonyka kétértelmű mosolyt vél­hetett felfedezni arcomon, ami­kor elmesélte, hogy ők, évek óta nyolcasban szilvesztereznek — régi barátaikkal, három másik házaspárral. Táncoló szülők — Nem kell semmi rosszra gon­dolni, nem vagyunk a nyitott há. zasság hívei . . . Régebben is „kölcsönadtuk” a gyerekeket a nagyszülőkhöz ilyenkor, most pedig már végképp nincs gond velük. (Hacsak azt nem veszem, hogy állandóan eszembe jut: a lányom vajon mit csinál a házi­bulin . . .) Délután már összejö­vünk — minden évben másnál —, mi, asszonyok bevonulunk a konyhába. ,Ilyenkor feladjuk a fene nagy emancipációs elve­ket; hagyjuk a férfiakat kár­tyázni. Mi meg közben jókat pletykálkodunk, tizenkét hónapig úgysincsen rá alkalmunk. Ün­nepi vacsorával kezdünk, ekkor már iszogatunk is módjával, az­tán pedig magától alakul a prog­ram. A tévé állandóan szól, de csak olyankor nézünk oda, ha éppen valamelyik kedvencünk szerepel. Táncolunk is — a gye­rekek jókat nevetnének rajtunk, ha látnák. Éjfélkor pezsgőt bon­tunk, aztán elindulunk együtt, hogy a barátoknak, rokonok­nak közösen kívánjunk boldog új esztendőt. írtuk az elején: mindenki más­képp csinálja . . . így a jó. ránk fér évente egy önfeledtebb. kel - temes nap. Ha hiszünk az elője­lekben, tán még abban is bíz­hatunk: ha jó a kezdet, akkor az elkövetkező év is hasonló lesz. Kívánom magunknak! Papp Dénes Szilveszteri ajánlatok VADAS KAKAS. Hozzávalók: Két kakascomb. 10—10 dkg pet­rezselyemgyökér, sárgarépa, zel­ler, karalábé, 1 fej vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma. bazsali­kom, 1 citrom héja, csombor, kakukkfű, kapormag, kömény, majoránna, szerecsendió, 10 szem borókabogyó, 8—10 szem fehér- bors, babérlevél, l evőkanál mustár, 1 dl tejföl, só. A fűszereket megőröljük, be­dörzsöljük vele a combokat. Alufóliába csomagoljuk, és 24 órára a hűtőbe helyezzük. Más­nap a megtisztított zöldségeket, a hagymát apróra vágjuk, a hús­ra tesszük, és ismét 24 órára a hűtőbe tesszük, majd a kuktá­ban puhára főzzük. A levet le­szűrjük, a zöldségeket kétszer ledaráljuk, visszatesszük a lébe. mustárral, tejföllel elkeverjük a lisztet, sűrű mártássá főzzük. A combokat visszahelyezzük a mártásba. Körítésnek krumplisgombóc, zsemlegombóc, spagetti, maka­róni való. Savanyúságként cit­rom, céklasaláta adható. KORHELYLEVES. Hozzávalók: Fél kg savanyúkáposzta, 5 dkg zsír. 5 dkg liszt, 1 fej vöröshagy­ma, 1 mokkáskanál pirospapri­ka, 30 dkg füstölt debreceni kolbász, 2 dl tejföl, só, bors. A káposzta levét kevés vízzel felforraljuk. A zsíron megfony- nyasztjuk a hagymát, megszór­juk liszttel, kissé lepirítjuk. Majd pirospaprikát és vizet adunk hozzá, és simára kever­jük. Hozzáadjuk a leveshez, majd a savanyúkáposztát rak­juk bele, forraljuk. Közben a lát így összesítve napvilágot!), a felsőoktatás, a társadalombizto­sítás vagy a bűnözés adatait. Ahol pedig végképp lehetetlen volt a verseny a múló idővel, mint például a januártól gyöke­resen megváltozó útlevélrende- letek terén, ott a Tények könyve következő kiadására számítha­tunk. Az almanach talán leglé­nyegesebb célja ugyanis a rend­szeres felújítás, az elavuló ada­tok cseréje, a témakörök és ösz- szefoglalók tudatos változtatása — persze egy adott irányú ..törzsanyag” megtartása mel­lett. Hogy ez a rendszeresség és frissesség megvalósulhat-e (a szerkesztők és kiadók terveiben már összeállt a Tények könyve ’89 tartalomjegyzéke is), azt vé­gül is az olvasóközönség dönti el. Ha a mostani kötet sikert hoz, akkor remélhetőleg az új­szerű, méltán hézagpótlónak te­kinthető vállalkozás újabb ha­szonnal forgatható kötetei' akár évente kikerülhetnek a nyomdá­ból. debreceni kolbásszal még kicsit tovább forraljuk. Tálba tesszük a tejfölt, és erre szedjük a le­vest. A korhelylevesnek többféle változata is van. TATARBIFSZTEK. Hozzáva­lók: 50 dkg bélszín, 1 fej vörös­hagyma, só, bors. pirospaprika, mustár, ketchup, konyak, 5 dkg vaj, 5 tojás sárgája. Worchester- szósz. A két-három nappal előbb só­ban, borsban, mustárban s egyéb fűszerekben bepácolt bélszínt húsdarálón ledaráljuk. Vele együtt daráljuk a vöröshagymái is. Ízlés szerinti mennyiségben fűszerezzük. Hozzáadjuk a to­jások sárgáját, majd az egészet még egyszer átdaráljuk. Vajjal kikeverjük, majd adagonként asztalra adjuk. ÉGETETT PUNCSITAL. Hoz­závalók: déligyümölcsök (füge, datolya) mazsola, cukrozott na­rancshéj, dióval bélelt aszalt szilva, 3—4 dl rum, kockacukor. 2 liter fűszeres fehér, forralt Tx>r. 1 liter forró tea, 2 citrom és na­rancs leve. Egy nagyobb tűzálló tálba rak­juk bele a déligyümölcsöket. A tál tetejére helyezzünk egy ros­télyt, rakjuk meg kockacukorral, és locsoljuk meg a rummal. Gyújtsuk meg. Ha a cukor fel­olvadt, és a tálba csepegett, önt­sük rá a forralt bort és a forró teát. Adjuk bele a citrom és na­rancs levét. Puncspoharakba szűrjük, a gyümölcsöket osszuk el poharakba. ANANASZPUNCS. Hozzávalók: 1 doboz ananászbefőtt: 4 kávés­kanál cukor, személyenként fél dl konyak, forró, kész tea. Az ananászt kockára vágjuk, levével együtt limonádéspoha- rakba rakjuk. Hozzáöntjük sze­mélyenként a konyakot, s a cuk­rot. Forró teával felengedjük, és igy fogyasztjuk. PISKÓTA CUKORBETEGEK RÉSZÉRE. Hozzávalók: 1 púpo­zott evőkanál liszt, fél tojás sár­gája és fehérje, szaharm (ezzel a részaránnyal vegyük a több­szörösét) . A tojássárgáját a szaharinnal felhabosítjuk, 1 kávéskanálnyi vizet adunk hozzá, habosra ke­verjük, és hozzáadjuk a lisztet. Olajjal kikent és lisztezett for­mába öntjük, középmeleg sütő­ben megsütjük. MANDULÁS „BURGONYA”. Hozzávalók: 10 dkg őrölt man­dula. 10 dkg cukor, 5 dkg cso­koládé. A mandulát a cukorral fél dl vízben néhány percig főzzük. Ha kihűlt, nedves kézzel kisebb-na- gyobb burgonyaformákat készí­tünk. Reszelt csokoládéba for­gatjuk. Mignonpapírba tesszük. VITA EGY MEG- TERMÉKENYÍTÉSRŐL, Anya, testvér, nagymama Az anya testén kívüli megtermékenyítés egyre újabb erkölcsi kérdéseket vet fel. Az USA-ban egy 46 éves elvált asszonyról folyik a vita, aki 49 éves özvegyemberhez ment férjhez. Mindketten gyer­meket szeretnének,- de az asszony előrehaladott kora és megrendült egészsége miatt ez csak idegen pe­tesejttel és kihordó anyá­val volna lehetséges. A házaspár elképzelése sze­rint az a petesejt, amelyet a férj ondójával megter­mékenyítenének, nem egy ismeretlen nőtől, hanem a feleség első házasságából született 25 éves lányától származna. A feleség ugyanis olyan gyermeket kíván, aki vele genetikai szempontból is rokon. Ha ilyen feltételek között gyermek születne, az őt felnevelő anya a gyermek­nek a nagyanyja is volna, míg a petesejtet adó lánya a gyermeknek nemcsak genetikai anyja volna, ha­nem családbeli helyzete szempontjából annak a testvére is. Az eset erkölcsi vonat­kozásairól egy jogász és egy teológus vitatkozott. A jogász az eljárást elfogad­hatónak mondja. A lány önzetlenségéről bizonyságot tehetne, s á gyermeknek kedvezően alakulhatna az azonosság­tudata. De mert < ez eset­ben érzelmileg három anya: a nevelőanya, a ge­netikai anya és a kihordó anya meg még egy férfi van érintve, ajánlatos, hogy ők minden kérdést előre megbeszéljenek. A teológus viszont hevesen tiltakozik a jogász érvelé­se ellen, s az eljárást er­kölcstelennek minősíti. 1987. december 31. K|] ÚJÉVI MELLÉKLET Különlegességek Párizsból

Next

/
Oldalképek
Tartalom