Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-04 / 286. szám
M A Hová lett a szerződés hitele? (2. oldal) Világpiacon az Alkaloida (3. ol.dal) A jövő évi tervről tárgyaltok I kormány ülése A Minisztertanács csütörtöki üléséről Bányász Rezső, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács elnöke beszámolt a Görög Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács előzetesen megtárgyalta az 1988. évi népgazdasági tervjavaslatot. A kormány megvitatta az 1988. évi állami költségvetésről szóló törvény tervezetét, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság erre vonatkozó állásfoglalását, és úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács az előkészítő viták tapasztalatait figyelembe véve elfogadta az egészségmegőrzés hosszú távú társadalmi programját. A kormány határozatot hozott az állami bérlakások értékesítésének megkönnyítéséről, a differenciáltabb vételárak megállapításáról. A Minisztertanács rendeletet alkotott a javító-karbantartó szolgáltatások minőségének és a tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátásának javítására. A BEREGI TÉRSÉG három kftzsége, Mátyás, Lánya és Tlszakerecseny vízmüvet kapott. A 42 millió forintos beruházásból épült vízmű és -hálózat több mint 2700 lakos jó ivóvízellátását oldja meg. Képünk a Mátyuson megépült vízműről készült, (elek) Komoly gondok a l«|l«lhaztatá*fcai Tovább csökkent a megye lakosság« Államtitkári egyeztetés Nyíregyházán A különböző szigorítások azt eredményezték, hogy rohamosan romlik a megyében a foglalkoztatási helyzet. A megoldásra a területi szervek egyedül nem vállalkozhatnak, feltétlenül szükséges a központi támogatás — állapították meg azon a megbeszélésen, amelyet csütörtökön délután a megyei tanácson tartottak az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a megyei vezetői. A hivatal elnöke, Halmos Csaba államtitkár, valamint Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára, Bánóczi Gyula megyei tanácselnök, Tóth Géza, az SZMT vezető titkára és munkatársai a foglalkoztatás legfontosabb feszültségpontjait tekintették át, tettek javaslatot a változtatásra. Éppen a munkahelyek kis száma miatt megélénkült a megyéből az elvándorlás, tavaly már hétezerrel csökkent a lakónépesség száma. A munkaképes korú nőknek harmada nem tud elhelyezkedni. Külön gondot jelent egyes községekben a nehezen elhelyezhető, szakképzetlen emberek, főleg cigányok száma. A számítások szerint ebben a tervidőszakban hatezerrel többen lesznek, akik munkaképes korba jutnak, mint a korábbi ötéves periódusban. Azonban a megüresedő álláshelyek száma jóval kevesebb, ezért évente másfél ezren — javarészt a szakképzettek — másutt vállalnak munkát. Ettől függetlenül évente ezernél több pályakezdő nem tud elhelyezkedni. A foglalkoztatási gondok megoldásából az iparnak kellene vállalnia nagyobb szerepet. azonban erre önerőből nincs lehetősége. Több üzemben létszámleépítés van, de olyanok is vannak, amelyeknek a felszámolásán gondolkodik az anyavállalat. Ez összességében másfél-kétezer munkahely megszűnését jelentheti. Az új munkahelyek teremtésére mind a területfejlesztési alapból, mind a közelmúltban létrehozott foglalkoztatási alapból lehet pályázni, azonban a megyei és helyi erőfeszítések ellenére jóval kisebb az előrelépés, mint szeretnék. Néhány kis- és középüzem létesítése jelenthetne megoldást, különösen a hátrányos helyzetű térségekben, ahol az aktív keresők fele a mezőgazdaságban talál munkát. Előrelépés történt a mezőgazdasági termékek ipari feldoi zás' ak fejlesztésében. h~ é*. >- - üzemek, gyümölu— és • !<i ségfeldolgozók építésévi ' Az államtitkár elmondta, hogy jogos az igény a területi feszültségek felvetésére, külön kezelésére. Olyan átfogó kérdéseket szükséges áttekinteni, mint a távlati szakoktatás, a női munkaerő foglalkoztatása. A megyei pártbizottság támogatja a vállalati hatékony gazdálkodást, éppen ezért sürgeti, hogy az emiatt keletkező foglalkoztatási feszültségek megoldására az eddigitől több eszköz álljon rendelkezésre. Szakszervezeti szempontból is az egyes, nehéz helyzetbe került rétegek és területek kiemelt támogatását sürgették. Mind a megyei, mind a munkaügyi szervek tovább vizsgálják azokat a lehetőségeket, amelyek révén enyhíteni lehet a foglalkoztatásban és a bérezésben fennálló különbségeket az ország más részeihez képest. (lányi) Ax orszáfban az idén tíz középiskolai kollégium kapja MI a Kiváló Kollégium kitüntetést. A nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában tegnap délután ünnepélyes keretek között nyújtotta át a kollégium kitüntetését Pataki József, a megyei tanács vb művelődési osztályának vezetője Gilányi János igazgatónak. (Cs. Cs.) Napirenden; jogalkotás, pénzügyek:, egyházpolitika II költsénvetésiíl tárgyalt a megyei képviselőcsoport A Szabolcs-Szatmár megyei képviselőcsoport csütörtökön Biró Miklósnak, a megyei képviselőcsoport vezetőjének elnökletével Nyíregyházán, a görög katolikus hittudományi főiskolán tartotta ülését. A képviselők tájékoztatót hallgattak meg a megye jövő évi költségvetésének tervezetéről. László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese többek között elmondta, hogy a jövő évi terv a stabilizációs program megkezdését jelenti, ami az adósságállomány mérséklését, az egyensúly javítását, a költségvetés hiányának csökkentését kell, hogy eredményezze. Ehhez kell alakítani a gazdaság szerkezetét. 1988-ban csökkenni kell a belföldi felhasználásnak, — csökken a beruházásokra költhető pénz és sajnos, az életszínvonal. A termelő beruházások viszont emelkedni fognak, mert enélkül nem mozdulhat ki a gazdaság a holtpontról. Szabolcs-Szatmár megye tanácsainak 1988-ban várhatóan 9 milliárd forintja lesz. Ebből több mint 7 milliárd forint kell a meglévő intézmények működtetésére, fenntartására és mintegy 2 milliárd körüli összeg jut fejlesztésekre. Azt tervezik, hogy nem szenvedhet csorbát a szűkösebb esztendőkben sem a vízellátás, a szennyvíz- hálózat fejlesztése, mert nem volna jó elveszíteni a lakossági hozzájárulásból származó milliókat. Az iskolai tantermek száma sem csökken, a következő évben a középfokú intézményhálózat bővítése lesz a nagyobb feladat. A harmadik kiemelt terület változatlanul az egészséaügyi körzetközpontok építése, amelyeket az eredetileg jóváhagyott program szerint kell megvalósítani, bár 25 százalékkal csökken a fejkvóta összege. A nehezebb körülmények ellenére is számolhatunk 3500 —4000 lakás — köztük 200 szociális bérlakás — felépítésével. A megye 100 millió forint támogatást kap a fiatalok és nagycsaládosok lakásépítésének támogatására. Befejeződik 86 általános iskolai tanterem építése és folytatódik 69 tanterem építése, ami azt jelenti, hogy 1989-ben is fejlődik, korszerűsödik az iskolahálózat. Huszonhárom településen fejeződik be, hétnél folyamatban lesz, ötnél pedig megkezdődik az ivóvízhálózat építése, s ezzel 1990-re Szabolcs-Szatmár minden települése jó (Folytatás a 4. oldalon) Fonoda Nyírtéten Az idén fonoda kezdi meg működését Nyírtéten, melyet egy valamikor kihasználatlan gépjavító csarnokból kialakított cémázóüzem bővítésével hoznak létre. Az apagyi Hunyadi Termelőszövetkezet kiegészítő üzemágaként működő cémázóüzemben és fonodában majdan 120 dolgozót foglalkoztatnak. Az^ 1800 négyzetméter alapterületű munkahelyre a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat gépei, gépsorai kerülnek. Azok telepítésével és a térbetonozással a közeli hetekben végeznek. Az ország egyik legkorszerűbb technológiájú műszál- előfonodája a szocialista importból származó gyapotból évente 850 tonna terméket állít elő, melynek egy részét a továbbfeldolgozás után nyugatra exportálják. W a 150 éve, hogy ín- czédy György Nyír- mmmmi egyháza első polgár- mestere a város vezető testületé, a település lakossága előtt felbontotta a királyi szabadalomlevelet és a jelenlévők nagy tetszése mellett felolvasta azt. A Nyíregyháza városi privilégiumát magában foglaló alapítólevél — többek között — olyan feladatokat fogalmazott meg, melyek ma is időtállóak és példamutatók. Olvashatjuk benne, hogy gyarapítani szükséges a mesterséget és az ipart, be kell fogadni a mestereket és a míveseket, ezekre nevelni kell a felnövekvő generációkat, de nevelni kell művészetekre és oktatni tudományokra. Hangsúlyozza ez a 150 éve keltekezett levél, hogy vigyázni kell a rendre és meg kell tartani az" ország törvényeit. Visszatekintve szűkebb pátriánk másfél száz éves történetére, bízvást elmondhatjuk: városközösségünk el tud számolni az intelmekkel. Nyíregyházán Nyíregyháza mindig alapkérdés volt, hogy ipartelepítés révén is gyarapodjék a település; hogy az ipar munkaalkalmakat teremtsen az itt élő embereknek. Különösen áll ez az utóbbi két és fél évtizedre, amióta valójában számottevő iparhoz jutott az északkeleti országrész központja. Ma már a dolgozó lakosság több mint fele ipari munkás. Nemcsak munkavállaló, hanem a szó teljes értelmében munkás, aki bele kíván és bele is tud szólni a vállalat, a város, az ország életébe, részt vállal a társadalomépítés minden területéből, s birkózik az eredmények mellett jelentkező új feszültségekkel, nehézségekkel is. A mesterképzésre és a mívesek befogadására szóló intelem is szép eredményeket hozott. Már az elmúlt évszázadban megkezdődött az iskolarendszer kiépítése, a város gimnáziumának falai közül országosan és nemzetközileg is híres emberek, tudósok, művészek kerültek ki. Jelenleg 21 általános iskolában, 16 középiskolában és 3 főiskolán szerezhetnek szakmát, gyarapíthatják műveltségüket a város és a vonzáskörzetben élő fiatalok. Csupán mostani ötéves tervünk a zsúfoltság enyhítésére közel száz tanterembővítést tűzött célul. A mesterségeken túl a művészetekre nevelést sem tévesztette szem elöl a város, több középiskolánkban is eredményesen gondozzuk a tehetségeket. A műszaki mezőgazdasági ismereteket nyújtó oktatás mellett művészeti szakközépiskolának is otthont ad a város és megteremtjük a számítás- technikai képzés feltételeit. Nemcsak tájékoztat, hanem jövőt is formál az 1868-ban megjelent „Nyír” című napilap későbbi utóda, a Ke- let-Magyarország, a város havi lapja a Nyíregyházi Élet, a nyíregyházi rádió és a városi televízió. Tudományos műhelyek is találhatók a megyeszékhely központjában, ahol Alpár Ig- náccal az élen az elmúlt másfél évszázadban neves építészek, tervezők és névtelen kőművesek szorgoskodtak a „szőke város” szép épületeinek kialakításán. Napjainkban már a városépítés minőségi jegyei kerültek előtérbe. A városalapítás jubileumán tisztelettel hajtjuk meg az emlékezés zászlaját azok előtt, akik jelentős áldozatvállalással szervezték és irányították Nyíregyháza, életét. Tisztelgünk Benkő István, Nyíregyháza város főbírája előtt, aki előkészítette az örökváltságot: In- czédy György emlékét idézzük, aki első polgármesterként távlatokban is gondolkodni tudó vezető volt. Tisztelettel gondolunk Jósa Andrásra, a polihisztor orvosra, Hatzel Antal polgármesterre, aki az 1848- as szabadságharcban is nagy szerepet vállalt. Az elismerés hangján gondolunk Fazekas Jánosra, Nyíregyháza első munkás polgár- mesterére és az utána következő többiekre. ■■ Jubileumon is vall- ■* Juk: a legnagyobb * megbecsülésnek és tiszteletnek kell öveznie a várost alapító tirpákokat és magyarokat, a bokrok, a tanyák lakóit, a mindig dolgozó, mindig többre' törekvő embereket: a Babicz, a Hudák, a Zajácz, a Súlyán, az Estók, a Csernyik, a Soltész családoka t és utódaikat. Az elmúlt 150 év kudarcai szolgáljanak tanulságul, eredményei adjanak erőt, biztatást az újrakezdéshez valamennyiünknek, jelenlegi gondjaink megoldásában. Csabai Lászlóné Nyíregyháza város tanácselnöke
