Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-27 / 304. szám

1987. december 27. Kelet-Magyarország 3 Jó pénzek cserélnek itt gazdát!” Levél nyomán a balsal Niszlréban Levelet kaptunk Balsáról. Annak ellenére, hogy írója nem fedte fel kilétét, már másnap útra keltünk, hogy megpróbáljunk segíteni. A sorok drámát sejtettek: „ .. . Nagyon be keli a kis pénzünket osztani. A Kolom- pos bisztróban nagyon nagy a kártyajáték, és sok gyerek­nek nem jut kenyér a kártya végett.. Csak játszanak!? Sűrű, sötét este, nyílik a balsai bisztró ajtaja. Négy ember lép a füstös, zajos he­lyiségbe. Egyikük a pulthoz megy, konyakot és sört ren­del. Társai — a rendőrkapi­tányság nyomozói — a ter­met ketté osztó lécfalhoz lép­nek. Előtte és mögötte is ha- tan-hatan kártyáznak. A hosszú asztalokon pálinkás­poharak, kólásüveg és pénz ... Idősebb és fiatalabb férfiak forgatják az „ördög bibliáját”. Csak akkor der­mednek meg. amikor a játé­kot addig figyelők megszó­lalnak: — Jó estét... Kérjük az igazolványokat! A belső teremben ülők kö­zül egy vékony arcú, mun­karuhás ember villámgyor­san az asztalra hajol, és te­nyerével halomba söpri a zsíros kártyalapokat. De a pénz árulkodik a hazárdjá­tékról. — Már szórakozni se hagy­ják az embert? — méltatlan­kodik rekedten. A bisztró vezetőhelyettese megtermett ember. Szitko­zódva áll fel a sakktábla mellől, fenyegetően elénk lép. Lábát szétterpeszti: — Hagyják békén a ven­dégeimet! — Csak játszanak — vö- rösödik a férfi arca. — Azt lehet...! A pultnál a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségé­nek munkatársa — aki a próbavásárlást ellenőrzi — felkapja a fejét a hangra. A teremben baljós csend tá­mad ... Á Kolompos vendégei... A kártyázó társaság tagjai raktárosok, traktorosok, gép­kezelők, segédmunkások. Ke­resetük átlagosan ötezer fo­rint. Ha naponta „csak” öt­ven forintot játszanak el, már az is nehéz helyzetbe hozhatja a családot. A tizen­két férfiból ötnek családja, gyermekei vannak. Ketten közülük, mert „a személyi igazolvány otthon maradt”, szemrebbenés nélkül leta­gadták, hogy nősek, családo­sok. Egyikőjük ellen már be­jelentés is érkezett alkoho­lizmus, brutális magatartás miatt. A nőtlen, alig húsz­esztendős fiatalemberek menyasszonyai, szülei is so­kat szenvedhetnek az ifjak kártyaszenvedélye miatt. Ügy mondják, a szerencsejá­tékot nem lehet abbahagy­ni... — Híres kártyabarlang az! — mondta egy fekete kabá­tos, idős asszony. — Én azt hallottam, hogy jó pénzek cserélnek ott gazdát. Félnek a veréstől — Tudjuk, hogy kártyáz­nak. De nem a mi dolgunk — szabódtak többen kellet­lenül. csak a tekintetek be­széltek másként. Félnek a ve­réstől, a férj haragjától. Meg­értem. A balsai bisztró egyébként — a veztőhelyettes állításá­val ellentétben — nem ka­pott engedélyt kártyajátékra. A váratlan ellenőrzés így több szabálytalanságra de­rített fényt. Ezek közül a legsúlyosabb, hogy a kártya­partit pénzben játszották. Igaz, mi nem láttuk a nagy pénzeket, de a kártyajátékuk tétjének nincs felső határa. A levél írója szerint van Balsán olyan család, ahol a gyerekek édesanyjukkal együtt szükséget szenvednek meleg ételben, meleg ruhá­ban, mert apjuk esténként a bisztróban eljátssza a tejre, kenyérre valót. — Csak szórakozunk — mondták a balsai kártyázok. Ez a „szórakozás” azonban olyan káros dolog, ami miatt gyerekeknek nincs boldog gyermekkoruk, nélkülözniük kell fontos dolgokat. Az asz- szony tűr, ameddig bír. A levélíró nem bírta már a ter­heket — ezért figyelmeztette lapunkat, s mi a rendőrsé­get. A kártyázok ellen eljá­rás indul, ők talán megkap­ják büntetésüket. És tovább? Vajon hogyan lesz tovább? Tóth M. Ildikó Számítógép indítja a buszt Leg-ek a Volán-pályaudvaron A kíváncsi utasnak a váró­teremben elég gombokat nyo­mogatni. Képernyőn jelenik meg, milyen irányba, mikor indul autóbusz a Volán nyír­egyházi pályaudvaráról. A kocsiállásokon biztos, hogy indulás előtt egy perccel ki- gyúl a sárga figyelmeztető fény, utána pedig zöld jelzés adja tudtul utasnak, gépko­csivezetőnek, hogy útjára in­dulhat. Az emeleti forgalmi irodá­ban a buszok mozgását nem­csak a panorámaablakokból lehet követni. Sőt, ha ki se nézne a forgalmista, akikor is nyomon követhetné az irá- nyítópulton lévő képernyő­ről, az indítóasztailról, hogyan alakul a forgalom. Török Gyula rendelkező forgalmi szolgátottevőraek mór nem kell árkus papír óik­ra feljegyezni, melyik járat, miikor érkezett, mikor indult, milyen a ’busz .rendszáma, ki volt a vezetője. Mindezt mö­götte egy kis szobában a szá­mítógép rögzíti papírra. Mint ahogy a 'Számítógépnek kö­szönhető, hogy a képernyőn szerepel: mikor, s milyen rendszámú busznak kell ér­keznie, indulnia. S hogy ez valóban így van, azt is „tud­ja” a gép. A szemlélő csak azt látja, hogy amint befut a pályaudvarra egy kocsii, meg­jelenik a kiírás idővel, rend­számmal. S ha kimegy a busz, akkor is ott a felirat. Ehhez persze a központi ké­szülék nem elég. Valameny- nyi, a nyíregyházi buszállo­máson szolgálatot teljesítő autóbuszt elláttak egy, az akkumulátorról működtetett kis berendezéssel, amely be­érkezéskor, távozáskor az út alatt beépített érzékelőn ke­resztül jielt ad. Ezt „fogja” a számítógép, ez jelenik meg a képernyőn, hogy a forgalmis­ta is figyelemmel kísérhesse a mozgást. Közbeavatkozni csak akkor kell, ha valami­lyen eltérés van. elromlott egy busz, amelyet pótolni kell, vagy ha olyan buszt kell indítani, amelyik nem ideva­ló, Szegedre, Miskolcra, Öad- ra viagy Fehérgyarmatra megy. A Szabolcs Volán számító- gépes szakembereinek az or­szágban egyedülálló megol­dása ez az .automatikus for­galomirányítás. Előnye nem­csak ,a pillanatnyi helyzet rögzítésiében van, hanem le­hetőséget ad az elemzésre is. Hiszen eninék alapján derült ki. hogy például a borbányai járaton rendre késtek a bu­szok, változtatni keltett a me­netrenden a pontosság érde­kében. Ugyancsak a számí­tógépet veszik igénybe — közvetlen összeköttetésben állnak a vállalati központ­ban lévő „nagy” géppel — amikor a napi vezénylést ké­szítik, aminék az 'alapján a gépkocsivezetők megtudják, melyik buszon, s milyen út­vonalakon járnák a követke­ző .napon. Kőiben rádiós ösz- szeköttetés van a nyíregyhá­zi végállomásokkal (állomás. Tölgyes csárda, Örökösföld, .központi telep), valamint Ti- szfa'lö.k és Nagykálló buszállo­másaival, így innen lehet irá­Zebu bácsi Újabban Magyarországon is megfertőzte a népet a triatlon-láz — olvasta a minap Zebegényi Zebulon, a lengőteke örökös állítója cím birtokosa a „Labdán innen, labdán túl” című ké­pes magazinba. Ezután megitta vízben ázó műfog­sorát, és elégedett csattog - tatással nyugtázta azt az el­határozását, hogy elindul a Pépes pléhpofa elnevezésű triatlon-viadalon, amelyről a lap sportoldala számolt be. — Még két hónap a raj­tig — morfondírozott ma­gában a 98 éves bácsika, aki elengedett kézzel eszi már a tejbepapit —, de sebaj, mit nekem a három próba, a pilinckázás, a fára má­szás kézen állásból és az úszás rák módjára. Ha tel­jesítem a szinteket, nevem mögé odabiggyeszthetem a Pépes pléhpofa címet. Rá­adásként, mint a legidősebb résztvevő, én nyújthatom at a női győztesnek járó mű- fogsor-koszorút. A szintek teljesítéséhez már másnap megkezdte a tréningeket Zebu bácsi. Egy hétig minden nap teleen- gecCte a kádat és órákig ké- zenállásban gyakorolt ben­ne. Eközben kalimpáló lá­baival, imitálva a fára má­szást, a falat vakarta és jobb kezével pilinckázott. Az edzések végén hősünk „örömmel” nyugtázta az ujjai között kinőtt hártyát és az IKSZV számláját a fal rongálásáért. A második héten növelte a csapássza­mot és segítségként vett egy rákot. A pihenőidőben, hogy ne unatkozzon új szerzeménye, felelevenítet­ték a Hol az olló komám- asszony? című népi játékot. — Ezzel megvolnánk — mondta 14 nap után az új­donsült triatlanista, és le­vette az orrán ollózó rákot. Ugyanezzel a mozdulattal lesöpörte a karjáról az idő­közben kinőtt pikkelyeket. Az eltelt két hét alatt any- nyira tökélyre vitte a há­rom számot, mint másfél­mázsás szomszédasszonya részeges ura verését. Arra a kis apróságra, hogy a víz­től két lába átalakult uszonnyá, csak legyintett. így legalább a tükör előtt egy hosszúbajszú, elégedett rozmár nézhetett vissza. Ugyan egy kicsit rogyadoz már, de nem számít. Elérkezett a nagy nap, amelynek reggelén Zebu bácsi kicsit morcosán éb­redt. Naná hogy dühös volt. Hajnali négy órakor Savanyú Izoldáné elcsú­szott a földszinti konyhá­ban és beszorult a feje a lavórba, amit csak nagy ne­hézségek árán tudtak visz- szaadni a köznek. Ezzel megzavarta az „új csillag” verseny előtti nyugalmát. A viadal színhelyén, a. Pa­saréti Pilincka és Pléhpofa Gyár rugdancs telepén a közeli iskola Piramis Örse harsány kiSltással köszön­tötte a népszerűsége csú­csán levő Zebulont. Addig­ra már az úttörők támo­gatták kedvencüket. Ugyan­is Zebu bácsi az uszonyai miatt nem tudott egyene­sen állni. Ezt az előnyt az első számban kis is hasz­nálta. Bár ahhoz, hogy a vízbe ugorjon, az Örs se­gítségére volt szüksége. A derék pirosnyakkendősök háromszori Hó-rukk után gyengéden vízre eresztették Zebu bácsit. A prücök ak­kor következett, amikor a szurkolók vastapsa köze­pette ki kellett volna kec- meregnie a vízből. Az uszonyok miatt valameny- nyi kísérletnél visszacsú­szott. Közben a többiek be­érték és mintegy hidat használva a hátát, szépen kimásztak rajta. Mikor az utolsó versenyző is elkezd­te a következő számot, hő­sünk lemondóan legyintett és egy merész hátrafejessel beletoccsant a vízbe. Azóta ő a halőr és a víz­tisztító berendezés a gyár­ban. Nem engedi az orvha­lászoknak megdézsmálni a halállományt. Ezen kívül néha összegyűjti a bedobott szemetet. Hálából és egyben fizetségül a gyártól napon­ta két liter tiszta vizet kap, hogy mégse a tó szennye­zett vizét igya. Máthé Csaba nyitani a megyeszékhely és környéke teljes forgalmát. De még a szervizkocsinak is utasítást lehet adni. — Hogy milyen jó_ a beren­delés, az mutatja, "hogy az áprilisi Indítás óta .minimális meghibásodással működik — tájékoztat Danku Andor sze­mélyforgalmi üzemigazgató. — Bedig ezen az autóbusz­ául amason naponta 600 hely­közi és 150 helyi járatú busz indul és érkezik a 24 kocsi­állásra, !s ezzel az ország leg­nagyobb pályaudvarai közé tartozik. Az utasforgálom pe­dig napi 10—12 ezer embert jelent. L. B. Képünkön: a forgalmista az irányítópultnál. Jobbra lent: képernyő mutatja a váróte­remben az indulási időket. (Farkas Zoltán felvétele) Iparosok Az iparengedély kivál­tásához tulajdonképpen nem is kell más, mint szakmunkás-bizonyítvány, kétéves szakmai gyakor­lat, és erkölcsi bizonyít­vány. Aztán a mindenna­pi munkák során kiderül, ki, hogyan tud helytállni. A számok azt mutatják, hogy nem könnyű megél­ni kisiparosként. A KI- OSZ nyíregyházi alapszer­vezetének adatai szerint 1987-ben 539 fő váltott ki iparengedélyt, s ugyanak­kor 372 fő adta vissza. (A decemberi adatok még nem szerepelnek.) Az iparengedély megszünteté­sének oka lehet vissza­adás és visszavétel. Ez utóbbi akkor fordul elő, ha az iparosnak tagdíjtar­tozása van, nem fizeti rendszeresen az adót, a társadalombiztosítást, pa­naszok vannak munkájá­ra, a határidőket nem tartja be. Aki pedig visz- szaadja az ipart, többek között anyagellátási gon­dokkal küzd, kevés a munkája, nincs megfelelő műhelye, nem bírja fizet­ni az adót és az SZTK-t. Adott vissza mostaná­ban iparengedélyt megél­hetési gondok miatt fény­képész, szobafestő, vil­lanyszerelő, cipész. Van­nak divatszakmák, me­lyekben telítettség van. Sok az autószerelő, a szo­bafestő, a női fodrász, kozmetikus. Sajnos van­nak olyan szakmák is, hogy a városban alig akad képviselőjük. Igény lenne pedig több épületbádogos­ra, cserépkályhásra, gáz­készülék-szerelőre, aszta­losra. Hangszerjavítók ketten vannak, az eser­nyők javítása egy mester nevéhez kapcsolódik. A KIOSZ nyíregyházi alapszervezetének a fen­tiek jelentik a legfonto­sabb feladatot. (magyar) W Újévi koncert Nyíregyházán Az újévi koncertet idén először rendezi a város ifjú­sági fúvószenekara. Az együttes jól ismert a megye- székhelyen, az országban, s külföldön is. December 30- án, szerdán délután hat óra­kor várják a közönséget a városi művelődési ház hang­versenytermébe. Műsoruk tetszhet minden korosztály­nak. Lesz Lehár, Strauss. Of­fenbach, lesznek szólószá­mok, trombitaművek. Tóth Tamás karnagy a nemrég új­jászervezett és kibővített ze­nekar élén igazán most mu­tatkozik be, jelezve: nem volt hiábavaló az együttes sok munkája. Magánvállalkozóknak Tudnivalók az adózásról Az 1988. január 1-től életbe lé­pő új adózási rendszer a ma­gánvállalkozók adózásában is lényeges változásokat hoz. Az 1987. évre azonban még az 1987. december 31-ig érvényes jogsza­bályok szerint kell az adóbeval­lást elkészíteni és 1988. január 15-ig (önadózók január 31-ig) az adófelügyelőség nyíregyházi és vidéki ügyfélszolgálati irodáin 2 példányban személyesen átadni, vagy postán az adófelügyelőség címére (Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Pf.: 1986. 4401.) megkül­deni. A bevalláshoz szükséges nyomtatványokat az adózóknak folyamatosan postázza az adó­felügyelőség, de aki december 31- ig nem kapja meg, az az ügy­félszolgálati irodán szerezheti be. Napjainkban az egyéni vállal­kozók (kisiparosok. magánke­reskedők. szerződéses és áta- lányelszámoltatásos üzemeltetők) legfontosabb teendője az adóha­tóságnál történő bejelentkezés és az általános forgalmi adó fi­zetési módjának megválasztása. Mindkét kötelezettséget — az adóhatóság által kiküldött — nyomtatványon 1987. december 31-ig teljesíthetik szankciómen­tesen. E jogszabályban előírt kötelezettség nem csak a pontos nyilvántartások miatt fontos, hanem minden vállalkozónak anyagi érdeke is. Egyrészt azért, mert ezzel eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettsé­güknek. másrészt 1988. január 1- töl az adóhatóság által a beje­lentkezés után adott adószámot minden iraton és bizonylaton fel kell tüntessék. Az ÁFA adó- mentességet élvezőkön kívül pe­dig az ÁFA alanyaként történő bejelentkezés elmulasztása esetén visszatérítést nem számolhatnak el, illetve visszatérítésben nem részesülhetnek. Azok az egyéni vállalkozók, akik ilyen bejelentkezési nyom­tatványt nem kaptak (például 1987. szeptember óta váltottak ipart), valamint azok a mező- gazdasági termelők, akiknek 1988 évi árbevétele a 2 millió forin­tot várhatóan meghaladja, ke­ressék fel az ügyfélszolgálati irodákat és az ott kapott nyom­tatványon tegyenek eleget be­jelentkezési kötelezettségüknek. Az ÁFA alanyaként bejelent­kezők az OTP-nél vagy takarék- szövetkezetnél új elszámolási számlát kell. hogy nyittassanak. Az eddig élő bankszámláik 1987. december 31-én megszűnnek (pl. a TASZ-számla is) és 1988. ja­nuár 1-től csak az újonnan nyi­tott számlán gazdálkodhatnak, tartalékolhatnak, illetve ÁFA- visszatéritést csak erre a szám­lára tudnak teljesíteni. A tarta­lékolás és egyéb előnyök miatt azoknak is ajánljuk a bank­számlanyitást, akik az ÁFA ala­nyaként nem jelentkeznek be és vállalkozási adót sem fizetnek (pl. mentesek). 1988. január 1-től az adófel­ügyelőség ügyfélszolgálati rend­je — a korábban közöltekhez viszonyítva annyiban változik, hogy Nyíregyházán csak a Szé­chenyi út 41. szám alatt fogad­ják az ügyfeleket, azonban 1988. január 31-ig az 1987. évi tevékenységről szóló adóbeval­lást a kisiparosok a Szaryas út 38. szám alatt» a magánkereske­dők, a szerződéses és átalány­elszámolásos üzemeltetők és a szellemi szabadfoglalkozásúak a Tanácsköztársaság tér 9. sz. III. emeleti irodákban is lead­hatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom