Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-23 / 302. szám

M A A Kelet- Magyarország Mátészalkán (2. oldal) Talpunk alatt milliók (3. oldal) Részvénytársaság Erdővel a korom ellen Nádudvaron A Nádudvari Kukorica és Iparinövény-termelési Együtt­működés (KITE) igazgatósága kedden Nádudvaron megtar­tott ülésén megbízta a rend­szerközpont vezetőit egy részvénytársaság megalakí­tásával. Ebben egy bank, a nádudvari Vörös Csillag Tsz, a Debreceni Tartósítóipari Kombinát és KITE taggaz­daságok vennének részt. A megalakítandó társaság cél­ja, hogy az ország legnagyobb növénytermelési rendszerén belül megteremtsék a feltéte­leket a kézimunka-igényes, de jól exportálható növények termesztésére is. A zöldség­félék, bogyós gyümölcsök termesztésével, illetve fel­dolgozásával a foglalkoztatási gondok megoldását is szolgál­nák. Az elképzelések szerint már 1988-ban 500 hektáron termesztenek ilyen növénye­ket, s ezzel hozzávetőleg ezer embernek teremtenek mun­kalehetőséget. Több szén a bányákból Kedden teljesítette 1987. évi tervét a Veszprémi Szén­bányák Vállalat. Az ajkai, balinkai, dudari és várpalo­tai bányákból eddig össze­sen 3 millió 725 ezer tonna szenet hoztak felszínre. Az év végéig további 80 ezer ton­na szenet adnak át a lakos­ság és a közületi vásárlók ellátására. A vállalatnál a tavalyinál kevesebb szabad­nap felhasználásával érték el ezt az eredményt. Kedvezően alakultak a kitermelési költ­ségek is. Tölgyes a város szélén A környezetszennyezés az ipari üzemek egyik átka. Bármennyire zárt rendszerű technológiát alkalmaznak, a környezetükben élő lakos­ság nehezen viseli el közelsé­güket. Megoldásként a szak­emberek fatelepítést, védőer­dősáv kialakítását tanácsol­ják, amelyek megszűrik a szennyező anyagokat. Idén egy ilyet telepítettek Nyír­egyházán a Taurus Gumiipa­ri Vállalat és a Ságvári kert­város között. De míg elkezdték a fák ültetését, jócskán pörög­tek az évek. A megyeszékhely tanácsá­nak rendezési tervében két évtizede szerepel a Nyíregy­házát körülvevő erdők növe­lése, a lakosság és az ipar­telep elválasztása védőerdő­vel. A „legkövetelőzőbbek” a Ságvári kertváros lakói. Ta­nácstagi beszámolón is el­hangzott, hogy elég egy kis fuvallat és a gumigyártól származó korom beteríti a lakóne­gyedet. A Taurus 1979-ben indult új gumigyártási technológiá­jához a legkorszerűbb nyuga­ti gépeket vásárolta. Ennek ellenére a kaucsukhoz hozzá­adott korom továbbra is szállt. Az erőfeszítéseik, hogy zsákos szállítás helyett kon­ténerekben hordják a kor­mot, korszerűsítették az el­szívóberendezéseket, csak fél­sikert jelentettek. Ráadásul 1985-ben a gyár kerítésétől öt méterre két sor fát telepí­tettek nyárfákból és fekete­fenyőből. Az erdőgazdaság ezt a két fajtát javasolta azért, mert előbbi gyorsan A Hazafias Néplront megyei elnökségi ölese Bevonni a fiatalokat a feladatok végrehajtásába nő, utóbbi megszűri a szeny- nyeződéseket. Ez is kevés volt, egyre sürgetőbbé vált a védő­erdő telepítése. A terület, amely elválaszt­ja a gyárat a kertvárostól a Ságvári Termelőszövetkezeté. A tagok kukoricát termeltek benne, vagy a téesz kiadta bérleménybe. Sokáig húzó­dott a telepítés, a földtör­vény adta lehetőségeket mér­legelték. Idén sikerült egyez­tetni az igényeket és ebbe „belesegített” az új földtör­vény. Kisajátítás nélkül ma­radt a terület a Ságvári Té­esz tulajdonában, amely ter­melési célú erdő telepítését kezdte meg a Taurus anyagi támogatásával. A téesz dolgozói öt hektárt már betelepítettek vörös tölggyel, míg hat hektáron tavasszal ültetik el a fákat. A második ütemben folytat­ják a telepítést, a 15 hektá­ros védőerdővel teljesen le­választják a kertvárost az iparteleptől. A lakók végre tényleg mély lélegzetet vehet­nek, a korom fennakad a fák lombjain. — A talajadottságoknak legjobban megfelelő fafajtá­kat ültetnek — mondja Ko­vács Gábor, a debreceni er­dőfelügyelőség osztályvezető főmérnöke. — A mélyebb fekvésű, vizenyős helyeken •fűz- és nyárfák, a magasab­ban lévő részeken, dombol­dalakon vörös tölgyek, nyí­rek, illetve különböző cserjék nőnek. A nyár és a fűz gyor­san fejlődik, néhány év múl­va a korom ellen már haté­kony védelmet nyújt. A tölgy és a nyíres lassabban nő, de azok funkciója inkább díszí­tő. Az erdő egyébként nem­csak a légszennyeződéstől védi a kertvárost, de a lakosság pihenését, fel­üdülését is szolgálja majd. A tanács terveiben újabb védőerdők telepítése szerepel, amely a homoktól védené a várost keleti irányból. Ehhez Nyírtura, Napkor, Oros, Nyír- pazony határában, a homok­dombokon tervezik a fák ül­tetését, amely megköti a ho­mokot. így egy-egy szélvihar után a városlakóknak nem lenne tele szeme-szája. (M. — Cs.) Nyíregyháza, Október 31. téri lakások a Vasvári Pál ut­ca felől. (E. E. felv.) Küldöttközgyűlést tartott a tsz-szövetség Hívül a gazdasági együttműködés Segíteni kell a vállalkozói íkedv kibontakozását, amihez szükséges ta nyereségelv ér­vényesítése ia termelőszövet­kezetekben — hangzott el a itsz-ék -területi szövetségén ék küldöttközgyűlésén, amelyet kedden délelőtt tartottak Nyíregyházán. A tamádskozá- son részt vett Lakatos And­rás, a megyei tanács elnök­helyettese is. Az ösztönző érdekeltségi formákról és módszerekről szóló napirendhez Csonka Zoltán ititkárhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Az elő­terjesztésből kitűnik, hogy iaz eredményességire való ösz­tönzés magasabb fokának ne­vezhető önelszámolási formái a 117 termelőszövetkezet kö­zül 77 vezette be, újabbak tervezik alkalmazását. Első­sorban jaz alacsony jövedel­met termelő szövetkezeteknél figyelhető meg az önelszá­molót és vállalkozói érdekelt­ség alkalmazásának hiánya. Több minit száz szövetke­zetben dolgoznak valamilyen váDalkozási formában, kö­zeli ötszáz egység, húszezer termelőszövetkezeti tagját át- fova. Közülük a mezőgazda- sági szakcsoportok a kézi- munkaJigényes növények ter­mesztésében érnek el ered­ményt, terjed ia gépjárművek szerződéses üzemeltetése, a részes munkavállalás még mindig ösztönző vállalkozási forma a családtagok foglal­koztatása. Az állatkihelye­zés szintén az elterjedt for­mák közé tartozik, míg a leg­látványosabb eredményt az ültetvények vállalkozói for­mában történő művelése hoz­ta, merít így az almabetaika- rítási munkacsúcs gondjait oldották meg. A termelők több mint féle vesz részt eb­ben ia formában. Áttekintette a küldöttköz­gyűlés a gazdasági társulá­sok, együttműködések helyze­tét, fejlesztési Lehetőségeit. Ehhez Laub István ititfkárhe- iyettes adott szóbeli kiegészí­tést. Az alaptevékenységhez kap­csolódóan csiak kilenc olyan közös gazdaság van, amelyik nem -tagja valamelyik terme­lési rendszernek. A búza, ku­korica, cukorrépa, burgonya, napraforgó, dohány és zöld­borsó nagyobb részét ebben a formóhan termelik, a rend­szerek, társulások hozzájárul­tak a termelés dinamikus fej­lődéséhez, a kedvezőtlen adottságok mérsékléséhez. Az A Hazafias Népfront — a párt szövetségi politikájának megvalósítása során — sajá­tos szerepet tölt be az agitá- ciós és propagandamunká­ban. Legfőbb jellemzői közé tartozik, hogy egyrészt a mozgalom csaknem vala­mennyi tevékenységi köré­ben jelen van az agitáció és a propaganda, másrészt vi­szont a szorosan vett világ­nézeti kérdések közvetlen exponálásától eltekint. Ter­mészetesen az utóbbi nem je­lenti azt, hogy ne foglalkoz­na ideológiai témákkal, olya­nokkal elsősorban, amelyek a közgondolkodást befolyá­solják, illetve amelyeknek társadalompolitikai és mo­rális konzekvenciái van­nak, vagy az általános politi­kai közéletre hatással van­nak. Ezek a mondatok kedden délután hangzottak el a Ha­zafias Népfront megyei elnök­ségének ülésén, ahol Soltész- né Pádár Ilona, a megyei bi­zottság titkára tájékoztatta a testületet a népfrontbizott­ságok és az azonos szintű pártszervezetek együttműkö­désének tapasztalatairól az agitációs és propagandamun­kában. Hangsúlyozták, hogy az együttműködésre a part­neri kapcsolat jellemző, gya­korta közösen készítik fel a propagandistákat. A népfrontmozgalom ifjú­ságpolitikai feladatairól Tóth Lászlóné megyei fő­előadó beszélt. Az általános tapasztalatok között elmond­ta, hogy az ifjúság társadal­mi helyzetének legfőbb jel­lemzője e réteg integrációjá­nak, társadalmi beilleszkedé­sének ellentmondásossága. Társadalmi gondjai hatással vannak egész társadalmunk helyzetére, másrészt a gazda­sági nehézségek főként az ifjú korosztály életét nehezí­tik. Meghosszabbodott a fel­nőtté válás folyamata, s mind több időt vesz igénybe a fia­(Folytatás a 4. oldalon) Dzsekik Nyírbátorból. Ez év végéig kilencezer tollasdzseklt szállít NSZK-megrendelés- re a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezet. Tölgyes Lászlóné a készterméket minősíti. (Császár Csaba felvétele) állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok mindegyike tar­tozik valamelyik integrátori szervezethez, itt talán a 'túl­zott szakosodás q gond. ösz- szességében a megyében 78 termelé&i rendszer, gazdasági társulás, együttműködés ré­szeséi a szövetkezetek az álláp tevékenységhez kapcso­lódóan. Ez is eredményezte, hogy sokszínűbbé vált a koo­perációs készség, azonban mlég van tennivaló partnerek között az egyenrangú viszo­nyok megteremtésében. Valamennyi népgazdasági ághoz kapcsolódnak — az üzemi és helyi lehetőséghez alkalmazkodva — az ipari, élelmiszeripari, kereskedelmi tevékenységgel. Az utóbbi éveikben gyors ütemű fejlő­dés valósult meg. A kedve­zőtlen adottságú üzemekben létkérdés a korrekt partner jó kiválasztása, ment előfor­dul, hogy az elavult techno­lógia telepítése a melléküze­meikben együtt jár a dolgozók alacsony keresetével, a gyen­ge jövedelmezőséggel. A kül­döttközgyűlés felhívta a gaz­daságok figyelmét a mező­gazdasági termékfeldolgozás társulásos alapon történő fej­lesztésére, iaz ipari tevékeny­ség növelésére. A vitában hozzászólt Le- hóczki István, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa főtitkárhelyettese is. El­mondta, hogy keresni kell azokat az érdekeltségi meg­oldásokat, amelyek a legjobb eredményt hozzák, miiközben erősödik a tagok tulajdonosi tudata. Ennék színvonalát kell emelni, mert az utóbbi öt év tapasztalatai szerint a közösből származó jövedelem aránya csökkent. A gazdasá­gi társulások, egyesülések szükségesek a hatékonyabb gazdálkodáshoz. Az új for­mákról szólva kiemelte, hogy a TOT elvileg nem ért egyet a szövetkezetek feloszlatásá­val, hanem meg kell keresni a lehetőséget a rugalmasabb, gazdaságossá tehető termelés­re. A küldöttközgyűlés végül Hosszú László titkár előter­jesztésében elfogadta a szö­vetség és az ellenőrzési iroda jövő évi -költségvetését, amely Jétszámosökkentéssed számol. A szolgáltató főágazatot pe­dig szövetkezeti közös válla­lattá kívánják átszervezni a jövő év elején. XLIV. évfolyam, 302. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. december 23., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom