Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-22 / 301. szám

1987. december 22. Kelet-Magyarország 7----------------------------------------------­--------------------------------------^ PONTOS MENETRENDDEL. Konzultáció a dolgozókkal Bruttósítás a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóságnál A bérek bruttósításával, a bérezési elvekkel és az érdekeltségi rendszerünk alapelveinek meghatá­rozásával összefüggő felada­tok előkészítése és végre­hajtása nagy feladat elé állította apparátusunkat a vízügyi igazgatóságon. A személyi jövedelem- adó 1988. január elsejével történő bevezetése szüksé­gessé teszi a bérek bruttó­sítását, bérrendszerünknek, bérezési elveinknek és ér­dekeltségi rendszerünk alapelveinek felülvizsgála­tát és az új körülmények­hez történő igazítását. Meg­állapítható, hogy a követ­kező években meghatáro­zó szerepe lesz annak, hogy ■bérezési elveink és érdekelt­ségi rendszerünk hogyan szolgálják igazgatósági fel­adataink végrehajtását, éppen ezért a bruttósítás végrehajtása, a bérezési el­vek és az érdekeltségi rend­szerünk alapelveinek elő­készítése és meghatározá­sa körültekintő és gon­dos münkát igényel. A' fentebb említett fela­datok előkészítésére „brut- tósítási operatív csoportot” hoztunk létre. A csoport a gazdasági vezetés és a szak- szervezet által delegált ta­gokból áll. A csoport komp­lex előkészítő munkát vég­zett. A bér- és jövedelem- elemek csoportosítása a bruttósítás szempontjából című fejezetben bemutat­tuk állománycsoportonként, bérelemenként, hogy ezek közül melyek kerülnek bruttósításra igazgatósági és egyéni szinten és mely bér­elemeket nem bruttósítunk, illetve nem bruttósíthatunk, mivel azoknak jogszabályi akadálya van. Külön ki­emeltük az egyértelműen bruttósításra kerülő eleme­ket és a megvitatást és a döntést igénylő kérdéseket. Az 1988-tól alkalmazan­dó bérezési elvek tartal­mazzák a bérrendszerek és bérformák elemzését, ér­tékelését és a jövőben al­kalmazandó elveket. Ebben a fejezetben kerültek bemu­tatásra, hogy mely bérfor­máknál lehetséges és szük­séges az egyszerűsítés, egyes bérpótlékok megszünteté­se, vagy alapbéresítése. A felülvizsgálat alapán mint­egy tizenhárom bérelem ke­rült megszüntetésre, alap­béresítésre, vagy az egység belső érdekeltségi szabá­lyában történő anyagi el­ismerésének szabályozásá­ra. A belső érdekeltségi rendszer alapelvei közvet­lenül nem tartoznak ugyan a bérbruttósítási felada­tok végrehajtásához, de köz­vetve összefüggnek a bé­rek bruttósításával, ezért áttekintést nyert az érde­keltségi szabályzatunk is. Meghatároztuk, hogy me­lyek azok az ösztönző ele­V ______________________ mek, amelyek változatlanul fenntarthatok, melyek azok, amelyek változtatást, fino­mítást igényelnek, illetve milyen új ösztönző elemek bevezetése szükséges. A bruttósítással, a bére­zési élvekkel, az érdekelt­ségi alapelvekkel összefüg­gő feladatok végrehajtá­sának technikai meneténél a feladatok végrehajtásá­nak és egyeztetésének idő­pontjai kerültek meghatá­rozásra. A bérek bruttósítását, a bérezési elveket és az ér­dekeltségi alapelveket a pártvezetőség megtárgyal­ta és azt jóváhagyta. Az előkészítő anyagot a szak- szervezeti bizottság két esetben tárgyalta. Az első szb-ülésen az anyag ismer­tetésére került sor azzal, hogy az ülésen és azt kö­vetően észrevételeket és ja­vaslatokat tegyenek az szb tagjai. Ä második ülésre a „döntési pontok”-hoz szá­mítási anyaggal kiegészített előterjesztés készült, mely a döntés megkönnyítését szolgálta. Ezen az ülésen az előterjesztést az szb egy­hangúlag elfogadta és a jóváhagyott elvek alapján megkezdődött a Kollektív Szerződés és a munka­ügyi szabályzat módosítás- tervezetének előkészítése, mely megvitatásra az szb elé kerül, majd ezt köve­tően a bizalmi küldöttek testületé tárgyalja a mó­dosításokat. A bruttósítás­sal összefüggő feladatok igazgatói tanácsülés napi­rendjén is szerepeltek. Igen fontos feladatnak te­kintjük azt, hogy a dolgo­zók már menet közben meg­felelő ismeretekkel, infor­mációkkal rendelkezzenek a bérbruttósításról, ezért erről egységszinten tájé­koztattuk a dolgozóinkat. Az egységszintű konzul­tációs tájékoztatón részt vettek az egységek vezető beosztású dolgozói, a párt­ós a szakszervezet tisztség- viselői, továbbá a szakszer­vezeti bizalmiak. Ezeknek a tájékoztatóknak kettős célja volt: egyrészt infor­mációt adni, másrészt in­formációt szerezni. A kon­zultatív jellegű tájékozta­tót a munkaügyi osztály dolgozói és az szb képvise­lői tartották. A tájékoztató tapasztalatai alapján meg­állapítható, hogy hasznos és tanulságos volt annak megtartása, a dolgozók igénylik az őket közvetle­nül érintő problémák elő­zetes ismertetését és meg­ismerését. A bruttósítással kapcso­latos feladatok végrehaj­tása az előzetesen elkészí­tett ütemtervünknek meg­felelően halad és biztosított az, hogy e feladatok határ­időre teljesülni fognak. Dr. Dományi Dezső munkaügyi osztályvezető Halálos nászcirpelés A Gryllodes supplicans nevű tücsök hímjei parányi föld alatti Üregűikből hangos cirpeléssel hívják a párjukat. Ezzel azon­ban a nőstényt gyakran a pusz­tulásba invitálják, mivel — amint ezt most megfigyelték — a török gefckók a ciripelést hallván a „találka” színihelyének a közelé­ben helyezkednek el, s mozdu­latlanul várják, hogy a közeledő nőstényre rárontva azt bekebe­lezhessék. Így a gekkó „ingyen” zsákmányhoz jut, a hím pedig .hiába vár a nőstényre. Amikor a kutatók azt vizsgál­ták, hogy miképp hat a hím tü­csöknek a hangszalagról leját­szott hangja a befogott gekkók- ra, azt találták, hogy a kifejlett állatok többnyire elindulnak a hang irányába, a fiatalok viszont nem reagálnak rá. Ez azt sejte­ti, hogy a gekkók tücsökvadá- szata nem örökölt, hanem ta­nult magatartás. Noha a gekkók elsősorban a nőstény tücsköket veszélyeztetik, a hímek sincsenek biztonságban odúikban. A hang­juk odacsalogat egy olyan le­gyet, amely petéit a tücsökre rakja rá, s a néhány napon be­lül kibúvó lárvák a tücsköt ele­venen felfalják. Óránként egymillió hívás A távközlés ma és holnap Mintegy IS éve még csak egysxerfi képtelefont üzemeltetett a mens, amely mára megvalósítja a komplex távközlést. A harmadik Magellán-felhő A mi galaxisunkhoz Legköze­lebb levő égi objektumok a déli féltekéről szabad szemmel is lát­ható Magellán-felhők. Ezek mint­egy 100 ezer fényévnyire van­nak tőlünk, és csillagrendsze­rünknek törpe kísérőd: törpega­laxisok. Eddig úgy tudták, hogy két ilyen galaxis van: a Kis és Nagy Magellán-felhő. Ausztráliai és ja­pán csillagászok most egy har­madik Magellán-feihőt is felfe­deztek. Ezt eddig azért nem vet­ték észre, mert a Kis-Magellán- felhő szinte teljesen elfedi elő­lünk. E csillagrendszer első nyo­maira már tíz évvel ezelőtt rá­bukkantak. Ilyen nyom az azóta felfedezett — Mageilán-sugárnak elnevezett — hidrogénív, vala­mint az a megfigyelés, hogy a Kis-Magellán-felhőnek és emen­nek a csillagai eltérő sebességgel mozognak. 161 sajtolható, korrózióálló acél A Stanford Egyetem (USA) ku­tatói olyan anyagokat készítet­tek, amely egyesíti magában a sok. szenet tartalmazó acél és a rozsdaálló aoél jó tulajdonságait. Az új anyag szendvicsszenkezetű: a sok — 1—2 százalék — szenet tartalmazó acéllemez mindkét lapját rozsdaálló acél fedőréteg úgy borítja, mintha furnérozva volna. A középső, nagy széntar­talmú acélrétegnek köszönhető, hogy ez az anyag nagyon jól saj­tolható bonyolult formákra is, mert 600 és 800 C-fok közötti bő­mérsékleten eredeti hosszának akár az 1800 százalékára is meg­nyújtható. Ellenben a nem rozs­dásodó acél védőrétegnek kö­szönheti azt, hogy nagyon jól el­lenáll a korróziónak. Ez a védő­réteg olyan jól megtapad az alaprétegen, hogy a sajtolás erős alakváltozásai során sem válik le, s nem is reped meg. Sokszor elcsépelte már a sajtó, hogy korunk atomikor, a számí­tástechnika kora, a molekuláris biológia kora, a biotechnológia kora — és mindez igaz is. Újab­ban azt is mondhatjuk, hogy korunk a híradástechnika vagy távközlés kora — és ez is igaz, mert Bell egyszerű telefonjától szinte soi-fibe illő az a fejlődés, amely az utóbbi iparágat jellem­zi. (No, nem Magyarországon!) A távközlés soha nem látott átalakulás korát éli. A digitá­lis központok óránként akár egy­millió hívást tudnak kapcsolni, a fényvezető kábeles technika megsokszorozza a továbbítható információs mennyiséget, a mű­holdtechnika lehetővé teszi a távközlési hálózatok legrugalma­sabb kialakítását. Rövidesen új kifejezést vagy inkább rövidítést fog megismer­ni a világ: az ISDN-t, azaz Integ­rated Services Digital Net.vark­or, magyarul integrált szolgálta­tásokat nyújtó távközlési hálóza­tot. Az ISDN segítségével bármi­lyen típusú információ — hang, számítógépadat, rajz, gépelt szö­veg vagy kép — egy és ugyan­azon hálózaton át digitális jelek formájában továbbítható. A mal kommunikációs rendszerben az egyes szolgáltatások még külön vonalakon futnak. A telefonnak, a telexnek, az adatátvitelnek ön­álló, független infrastruktúrája épült ki, s a jeltovábbítás jelen­tős részben hagyományos módon történik. Az egyre erőteljesebben ébredező digitális technika vi­szont az üzeneteket — függetle­nül azok formájától és tartalmá­tól — a számítógép nyelvére for­dítja, s digitális jelek (nullák és egyesek) formájában továbbítja. Ez lehetővé teszi valamennyi szolgáltatás egy hálózatba in­tegrálását, végső soron azt, hogy megszűnjék a külön telefoniszám, telexszám, telefaxszám és helyü­ket közös „kommunikációs szám” vegye át. Mindez a felhasználó­nak azt is jelenti, hogy többé nem kell külön készülékekkel bajlódnia, hanem leülhet egy úgynevezett „sokcélú kommuni­kációs terminál” elé, amelyen le­het többek között szöveget szer­keszteni, elektronikus postát fo­gadni és küldeni, telefonálni, adatbankoktól adatokat lehívni, számítógépprogramokat futtatni. Nemrégiben volt Genfben az 5. távközlési világkiállítás, ahol az ISDN először lépett nyilvánosan a világ elé. A Siemens például az új lehetőségek érzékeltetésére felhasználta az összes létező elektronikus irodai berendezést, például számítógépet, telefonké­szüléket, rajzok továbbítására alkalmas digitális rajzpadot, vi- deotex-terminált, elektronikus fényképezőgépet (ez film he­lyett mágneslemezre készít felvé­telt), és színes képek kinyomta­tására alkalmas videoprintert. Az előrejelzések szerint a ki­lencvenes évek végére a fényve- zetökábeles technika révén a leg­fejlettebb országok telefonvona­lon továbbíthatják majd a moz­góképeket, illetve televízióműso­rokat te. Arra azonban ma még a legoptimistábbak sem számíthat­nak, hogy az ISDN — a magas beruházási költségek miatt — a privát életben is nagy helyet kapna, a vállalati szférában vi­szont biztos a jelentős elterjé- dés. Az egységes vilégiiő Alig több mint egy évszá­zada — 1884-ben — egy washingtoni nemzetközi ta­nácskozásom huszonhét or­szág küldöttei megegyeztek Földünknek zónaidőkre való felosztásában, ami lényegé­ben máig érvényes, Alapul azt a 15 hosszúságú fokot ki­tevő szeletet választották, amelynek közepén az angliai Greenwichien átmenő 0 fok hosszúsági kör hialad át, s et­től nyugatra 15 fokonként egy-egy órával hátra, keletre pedig egy-egy órával előre járnak az órák. Ezzel egyidő- ben egységesítették az idő­számítást is, s azóta a világ minden táján a greenwichi időhöz igazítva állapítják meg iá helyi időt. London egyik kedves kis elővárosa az egységes világidő, a Gre­enwich Mean Time (GMT) ■bevezetése óta került az ér­deklődés középpontjába. Századunk közepéig a pon- tosidő-maghaitánozás kizáró­lag csillagászati munka volt. A rádióval sugárzott adójelek bevezetésével azonban ki­tűnt, hogy a világ egyes nagy obszervatóriumaiban észlelt ■és leadott ipontasidő-jelzések egymáshoz viszonyítva több másodperces eltérést is mu­tathatnak. A mérések egysé­gesítésének érdjeikében 1912- ben összeült egy nemzetközi As Immár csupán muzeális jelentőségű — de még ma Is működő — greenwichi GMT- órát láthatjuk, melynek külön­leges, 24 órás számlapbeosz tása van. tudóscsoport, és megszervez­te a — azóta is Franciaor­szágban székelő — Nemzet­közi Időmérési Hivatalt (BIH). Ettől fogva e nemzet­közi intézmény látja el az időszolgálat ellenőrzését. A kvarcórák, majd az atomórák megjelenésével az­után az a furcsa helyzet állt elő, hogy a hihetetlenül pon­tos elektronikus időmérő eszközök lényegesen felül­múlták a csillagászati megfi­gyelések pontosságát. A tu­dományos igényű kvarcórák ■ugyanis legfeljebb három­évenként sietnek vagy kés­nék egy másodpercet, a cézi- umatomóra pedig harminc­ezer esztendő alatt térhet el ■egyetlen másodpercet! Ezjért napjainkban már nem a csil­lagászati mérések ellenőrzik iaz órákat, hanem laz atom­órához hasonlítják a csilla­gászati megfigyeléseiket, an­nak megállapításéra, hogy Földünk forgásában mekkora Ingadozások mutatkoznak. Miagát a „pontos időt” az atomóra adja. Ha maga az atomóra a gre­enwichi időrendszer alapján jelez, teljesen mindegy, hogy maga a szerkezet a Föld mely pontján • működik. így került sor ró, hogy a green­wichi időszolgálatot 1986- bam átadták a Nemzetközi Jdőménósi Hivatalnak. A gre­enwichi kezdődélkört vi­szont nem változtatták meg, hliiszen az a világ minden forgalomban lévő térképét érvénytelenné tenné. Baktérium a szúnyogok ellen Amióta 1978-ban Izraelben fel­fedezték, hogy a Bacillus thu- ringiensis a kétszárnyúak (le­gyek, szúnyogok stb.) rendjében számos családnak az egyedeit elpusztítja, ez a baktérium „vi­lágsztár” lett. Legújabban az NSZK-ban a tübingeni egyetem kutatód azt vizsgálják, hogy el­pusztíthatná k-c velük a kolum- bácsi legyeket. Ezek a vórszívók a trópusokon az emberre is ve­szélyes parazitáknak a közvetí­tői, míg Európában — ha ked­vez nekik az időjárás — tömege­sen elszaporodva egész marha­csordáikat szúrhatnak halálra. De ha csaik kisebb számban fordul­nak is elő, kártételük megmu­tatkozik abban, hogy csökken a tej- és húshozam. A kodumbácsi legyek ellen egy­felől ez idő szerint nincsen olyan szer, amely csakis őket pusztí­taná, másfelől lárváik folyóvi­zekben élnek, s azokban még nehezebb elpusztítani őket, mint a tavakban. Ellenben a Bacillus thüriragienisis H—14 nevű törzse egyértelműen csak a koLumbáosi legyeket pusztítja el, s a folyó­vizekben is hat. Ezt a hatást azonban lerontja az, ha a folyó szennyezve van. Eddig nem tapasztalták, hogy e baktérium más élőlényekben is kárt okozna, mégis biztonsá­gi okokból eddig csak szaporo­dásra képtelenné tett baktériu­mokkal kísérleteznek, ámbár ezek a kezeletleneknél kevésbé aktív rovarpusztítók. Zeneélvezet alvás közben Aki alszik, nem vétkezik — mondja a közmondás. Aki alszik, egyenesebben, tisztes­ségesebben reagál, mint éber állapotban — mondja a tu­domány. Az alvó kísérleti személyek vegetatív ideg- rendszerének az ingerekre adott válaszáról ismertetett sok új részletet egy salzburgi pszichológus egy nemzetkö­zi tanácskozáson. Alvás köz­ben is állandóan információ­feldolgozó folyamatok men­nek végbe, amelyekkel az agy egyéni élettapasztalato­kat és időszerű ingereket dolgoz fel. A zenei vonzódás és elutasítás rendszerint al­vás közben is megmarad, és a zene hatása bizonyítható a vegetatív reagálási mintá­ból. Csak egy zeneszerző ki­vétel: Johann Sebastian Bach. Egy Bach-fuga hang­jaira úgy viselkedik az alvó kísérleti személy, mintha kedvenc zenedarabjának hangjai csendülnének * fel, még akkor is, ha ébren nem tesznek rá hatást Bach mű­vei.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom