Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-03 / 285. szám

1987. december 3. Hogyan változnak m mm nr # I jovore az arak f Rangot jelentő jog A hivatal megy az állampolgárhoz és nem fordítva. Ta­lán így is summázhatnánk azt az elképzelést, amelyről legközelebbi ülésén dönt a megyei tanács. Hat nagyköz­ség kerülne e szerint közvetlen megyei irányítás alá 1988. január I-étől. Balkány, Baktalórántháza, Demecser, Ib- rány. Nagyhalász és Nagyecsed kapna ezentúl hatósági ügyekben városi jogokat és a másodfokú hatóság szerepét a megyei tanács töltené be. Semmi sem aggasztja ma annyira a lakosságot, mint a jövő évre várha­tó infláció. Az 1988-ra tervezett . áremelkedés mértéke messze a legma­gasabb a forint megte­remtése, tehát 1946 óta, nemcsak a tervezett, ha­nem a bekövetkezett éves inflációs rátákhoz képest is. A TERV KISZIVÁRGÁSA, MAJD BEJELENTÉSE ala­posan megzavarta a piacot, értve ezalatt mind az áruk piacát, mind a pénzpiacot. Már a nyáron feltűnően emelkedni kezdett a kiske­reskedelmi forgalom, az Or­szággyűlés őszi ülésszaka után pedig ez olyan mérté­ket öltött, amit okkal neve­zünk felvásárlási láznak. A pénzügyi kormányzat — lát­va, hogy sokan kiveszik a bankból megtakarított pén­züket — különféle kamat- prémiumokkal igyekszik mér­sékelni a nyugtalanságot. Miután az értékpapírok piaca is megingott — többen akartak kötvényt eladni, mint venni, esni kezdett a lakossági kötvények árfolya­ma, és a forgalmazóknál készletek halmozódtak fel — a Budapest Bank felszólítot­ta a kötvénykibocsátókat kü­lönféle piacmentő akciókra. Eddig 19 féle kötvényre aján­lottak fel a kibocsátók ka­matprémiumot 1988-ra, vagy­is toldották meg a jövő évi, átlag 11 százalékos kamatot 1—4 százalékos prémiummal. A BONYODALMAK MÉR­SÉKELTEBBEK LENNÉ­NEK, ha a lakosság egyértel­mű tájékoztatást kaphatna arról, hogy mely fogyasztási cikkek ára milyen mérték­ben emelkedik. Az árhatósá­gok azonban egyelőre nem­igen nyilatkoznak, mondván, hogy még javában folyik az árak alakítása. Az információ hiánya azonban ésszerűtlen lépésekre is készteti a fo­gyasztókat, amire a legjel­lemzőbb példa a televíziós készülékek iránt fellángolt kereslet. Miután a színes ké­szülékek hiánya általánossá vált, és árukat alaposan megemelte az eladóknak jut­tatott csúszópénz, csak ez­után vált ismertté, hogy a magyar gyártmányú készülé­kek ára előreláthatóan nem is fog emelkedni. A napokban megjelent a Magyar Közlöny 52. száma, benne a belkereskedelmi mi­niszter rendelete több száz árucsoport jövő évi induló árának képzéséről. A rende­let mellékletéből kitűnik, hogy január elsején nem változik egyebek között a szén, a benzin, a gázolaj, a tüzelőolaj, a PG-gáz, a pör­költ kávé, a palackozott bor, a só, a tea ára. Olcsóbb lesz például a szemüveglencse, a szemüvegkeret, az autóab- roncs-köpeny, az egészség- ügyi gumiáru, a sportszer, a gyapjúfonal, a pamutszövet, a rövidáru. A termékek egy körénél változatlan marad a hazai gyártmányú és a szocialista importból származó választé­kok ára, növekszik viszont a tőkés behozatalból származó­ké. Ez mondható el egyebek között a csokoládéról, a pa­lackozott sörről, a cigarettá­ról. Csak a magyar gyárt­mány ára marad változatlan például a kerékpárok, a ház­tartási elektromos fűtő- és hűtőkészülékek, főző- és sü­tőkészülékek, a porszívók, a kávéőrlők, a turmixgépek, a rádiók, a televíziók, a lemez­játszók, a magnetofonok ese­tében; ezek importólt típusai drágulnak. CSAK NÉHÁNY SZÁZA­LÉKKAL EMELKEDIK a bútorok, a fényforrások, a festékek, a játékok, a kész­ételek, a gyorsfagyasztott ételkonzervek ára, ennél na­gyobb, 10 százalékot megha­ladó mértékben drágul pél­dául a mész, a betontermék, a villanytűzhely, a mosógép, az autoszifon- és habszifon- patron, a tanszer, az iroda­szer, a cukorka, a kakaópor. Ám a főbb cikkcsoporto­kon belül is szóródást jelez a rendelet mellékleteként ki­bocsátott táblázat, mert míg a bútorok átlagos áremelke­dése 10 százalék alatti, ad­dig a gyermekbútorok 35— 45 százalékkal drágulnak. Rendkívül nagymértékű áremelés várható néhány csecsemő- és gyermekruhá­zati cikknél, függetlenül at­tól, hogy hazai vagy import termékről van szó. Ezzel szemben a felnőtt méretű ru­házati cikkek ára esetleg csökken, vagy alig változik. Míg az öblítőszerek 6—20 százalékkal, a tisztítószerek 5—14 százalékkal drágulnak, addig a kozmetikai és test­ápolási cikkek ára 4—5 szá­zalékkal csökken, kivéve a tőkés importból származókat, amelyeknél 3 százalékos ár­emelkedést jelez a táblázat. MINDEZEK AZ ÁRVÁL­TOZÁSOK a hatóságilag megállapított árindexekből következnek, vagyis abból a szorzószámból, ^mellyel a vállalatok a jövő januári ára­kat képezhetik az idei no­vember másodiki árak alap­ján. Hozzá kell azonban ten­ni, hogy az így képzett ára­kat az állami és a szövetke­zeti kereskedelem csak a jö­vő év első negyedének vé­géig köteles tartani; utána ezeket az árakat a piaci vi­szonyoktól függően módosít­hatja. Tekintve, hogy az év elején a kereslet biztosan je­lentősen csökken, elképzel­hető, hogy a vállalatok, a szövetkezetek áprilistól sem emelik, sőt, valószínűleg csökkentik a szabad árakat. (A magánkereskedők, a szer­ződéses boltvezetők már ja­nuár elsejétől szabadon moz­gathatják az induló árakat!) KONTRA ÁR—ÁRSPIRÁL. Ez nem vonatkozik a ható­sági árakra, amelyekről egye­lőre nem sikerült részlete­sebb információhoz jutni; ezek kidolgozása sem fejező­dött be. Annyit lehet tudni, hogy a hatósági áras termé­kek köre jelentősen szűkül, és a legszükségesebb alapve­tő termékekre korlátozódik. Jelenleg a kiskereskedelmi forgalom mintegy 38—40 szá­zalékát alkotják a hatósági áras cikkek; ez az arány a számítások szerint jövőre 20—22 százalékra mérséklő­dik. Az árváltozások — jobbára áremelkedések — közvetlen oka az általános forgalmi adó bevezetése, valójában azonban az adó csak eszköz. A gazdaságpolitika célja, hogy a korábbi ráfordítás­arányos árakat értékarányos árakkal helyettesítse, ha nem is most egyszerre, de foko­zatosan. Más kérdés, hogy az ár­reform bevezetése megköve­telné a bérreformot is — ami alatt az ésszerűbb bérará­nyokat, és a vállalatok bér­megállapítási szabadságát értjük — ami, mint ismere­tes, a jövő évre marad. E két reform időbeni elválasz­tása az, ami igazán és okkal aggasztja a közvéleményt. A pénzügyi kormányzatot pe­dig inkább az, hogy vajon képes lesz-e kézben tartani az árakat, vagy netán beindul egy olyan öngerjesztő folya­mat, amit a közgazdászok ár-árspirálnak neveznek. A KÉTSZÁMJEGYŰ INF­LÁCIÓNÁL ugyanis azok a vállalatok, amelyek nem emelnek árat, veszteséget szenvednek, tehát mindenki legalább az átlagos inflációt akarja követni. Ha ezt a tö­rekvést a kormányzat nem képes visszafogni, akkor megalapozatlan drágulás kö­vetkezik be, ami tovább gyű­rűzve a gazdaságban újabb áremeléseket indít el. Ma még nem látható, hogy elke­rülhető lesz-e ez a veszély. G. Zs. Egyelőre terv, de ha a me­gyei tanács igent mond rá, hozzákezdhetnek a végrehaj­tás előkészítéséhez. Hogy fo­gadta a hírt a lakosság, mit szól hozzá a tanácsi testület és az apparátus? Erről ér­deklődtünk három települé­sen. Ügyintézés — helyben — Mi egyfajta elégtétel­nek, mondhatnám úgy, reha­bilitációnak érezzük, hogy visszakapjuk elvesztett joga­inkat — korántsem a diadal- mat, mindössze a realitást tükrözi Szabados József bak- talórántházi tanácselnök vé­leménye. — Közel négy éve, hogy a járások végleg meg­szűntek. Bakta szerepe en­nek ellenére megmaradt. A megye közepén, Nyírbátor, Kisvárda, Nyíregyháza és Mátészalka között természe­tes központként funkcionál. Kisugárzó hatását jól érzé­kelik a környékbeli falvak lakosai. Mi azért örülünkna- gyon a megyei irányításnak, mert ezentúl a minket érintő kérdésekben mi hozhatunk döntést, első fokon. így biz­tosan nem fordulhat elő olyan eset, mint a múltkor Ramocsaházán. Az elöljáró­ság elutasította valakinek a segélykérelmét, mert az in­dokolatlan volt. A város per­sze, megítélte a fellebbezés­re. Mi jobban ismerjük itt helyben az emberek ügyes- bajos gondjait és így bizto­san szakszerűbb, s minde­nekelőtt igazságosabb dön­tést hozhatunk. — Jobb lesz az állampol­gárnak, mert valamennyi ha­tósági ügyben itt érdemben intézhetjük az ügyeiket — tette hozzá a vb-titkár, Tóth Ferenc. — A nagyobb ha­táskör viszont szélesebb is­mereteket. lelkiismeretesebb, szakszerűbb munkát követel az apparátustól. Már mond­tuk is többnek, vagy tanul, vagy elmegy ... Az apparátus megméretése — Minket biztosan úgy csatoltak régen Nyírbátorhoz, hogy az íróasztal mellett ki­találta ezt valaki. Pedig év­századok óta semmilyen kap­csolat nincs Balkány és a 30 kilométerre levő Bátor kö­zött — mondta Juhász László balkányi vb-titkár. — Innen az emberek inkább Nyíregy­házára vagy Debrecenbe jár­nak, munkát keresni, bevá­sárolni. Nyírbátorba reggel fél hatkor indul a busz, kör­bejárja a falvakat és fél nyolcra ér be. Ha hivatalos ügyet intéz valaki, rámegy a napja, esetleg szabadságot kell kérnie és száz forint az útiköltség. — Nagy örömmel fogad­ták a hírt, de már azt mond­ják, hogy jó lenne, ha a bí­róság, a rendőrség és a föld­hivatal is követné az állam- igazgatás korszerűsítését és leadná az első fokú hatáskö­röket. — Ne legyünk maximalis­ták — érvel Bankó József ta­nácselnök, megyei tanácstag. — Pár éve még ez így vágy­álom volt. Az a jó, hogy a , tanács ezentúl kizárólagosan rendelkezik saját pénzével. Ez nem jelent több forintot, csak azt, hogy nem kell olyasmit engedélyeztetni a várossal, amit mi tudunk, mire kell inkább. A szakmai felügyeletet az iskolák, a mű­velődési ház és az egészség- ügyi intézmények esetében továbbra is a város gyako­rolja. A katonai és a polgá­ri védelmi ügyek is Nyírbá­torhoz kötnek bennünket. Szóval, lesz kettősség. Ügy érezzük, a megyei irányítás egyfajta rangot jelent és az apparátus is megmérettetik: képesek vagyunk-e megbir­kózni a ránk ruházott jog­körrel. Kisvárosi álmok — Kisvárosnak álmodtuk Demecsert, amikor az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatás, az oktatás fejlődésnek indult — hallottuk Nagyhaju Béla vb-titkártól. — Aztán rá kel­lett jönnünk, hogy a 3 kilo­méterre levő Gégény és az 5 kilométerre fekvő Berkesz inkább Kisvárda felé ka­csintgat: a volt járás minden lehetséges eszközzel magá­hoz láncolta a falvakat. Busz- közlekedés például nincs a két említett falu és Demecser között. Vagy hozhatnék pél­dát az egészségügy területé­ről. Mi Kisvárdához. társ­községeink, Székely és Kék Nyíregyházához tartoznak. Soroljam az ellentmondáso­kat? Gimnáziumunk van, de csak autóstoppal jöhetnek a fiatal lányok a közeli falvak­ból busz híján. A Volántól már ígéretet kaptunk, ha ténylegesen megyei irányítás alá kerül Demecser, megold­ják a környék közlekedését. Ügy ítéljük meg, hogy jogi eszköz lesz a kezünkben az új státus a fejlődés meg­gyorsítására. A kereskedelmi ellátás szervezésével, igazga­tási társulások létrehozásá­val, a szolgáltatás bővítésé­vel szeretnénk javítani a de- mecseriek közérzetét. A la­kosság a település rangjának növekedését látja a várható döntésben és büszkék erre. Mi pedig szeretnénk élni a lehetőséggel, hogy Nyíregy­háza és Kisvárda között egy jelentősebb településsé váljon Demecser. Tóth Kornélia 3 Ápolónők Á polónő, nővérke, asz- szisztensnő — a leg­gyakrabban használt kifejezések, amelyek mostan­ra az egészségügyi szakdol­gozók általános megszólítá­saivá váltak. Nem túlzás ta­lán azt mondani, hogy vala­mennyihez melegség tapad. Nem véletlenül. Ki más le­hetne rajtuk kívül, a!ki a megbetegedett ember kiszol­gáltatottságát enyhíti, aki se­gíti, támogatja a rászorulókat. Ha kell, meleg ételt, ha ketl friss ágyneműt ad, jó szóval, mosollyal bíztatja a bajban lévőket. Nélkülük nincs gyó­gyítás, munkájuk nélkül hiá­bavalók a legkorszerűbb mű­szerek is. Kár milliókat köl­teni, ha a betegágy mellett olyanok dolgoznak, akik nem érzik át a másik ember ba­ját, kiszolgáltatottságát. A manapság oly sokat em­legetett korszerű egészségügy modern kórházakban, min­dentudó berendezésekben, készülékekben gondolkodik. Szerencsére azonban azt is felismerte: hiábavaló az anyagi befektetés, ha mellő­le hiányzik az ember. A pon­tos diagnózis nagyon fontos. De nem minden. Az ápolónő megnyugtató mosolya, ked­ves szava, segítsége nélkül nincs megfelelő egészségügy. A gyógyítás gyönyörű hi­vatás, amely egyre inkább csapatmunka nyomán való­sulhat meg. A legképzettebb orvos sem létezhet ugyanis emberséges ápolónő nélkül. Az egészségügyben általános a rangok, beosztások számon­tartása. Az orvos a főnök, az ápolónő a beosztott — mondhatnánk leegyszerűsít­ve. Csakhogy esetenként mit sem érnek a címek, titulusok. A világban általánossá vált szakosodás szelleme az ápolást sem kerülte el, így a kórházi osztályok speciális feladataihoz igazodva egy- egy szakterületen az ápoló­nők munkája is alaposan le­szűkült. Egyikük sem feled­heti azonban, hogy nem test­részeket, hanem egész em­bert kell ápolnia. Ma már egyre erősebb az igény, hogy a betegágytól el­lépve, az egészséges ember felé forduljon az egészségügy. Az ápolónők szerepe e téren is felbecsülhetetlen, hiszen a napi munkájuk során ők tartanak kapcsolatot az em­berekkel, ők azok, akiktől leghamarabb kaphatunk öt­leteket, jó tanácsokat. A csa­ládok közelében élve az ápo­lónők láthatják legjobban: kik azok, akiknek orvosra, s kik, akiknek más életvitelre lenne szüksége. Kovács Éva PÁLYAVÁLASZTÁS ELŐTT. Nagy érdeklődéssel figyelőik a nyolcadikos tanu­lók a számítógéppel vezérelt CNC-eszterga működését azon a kiállításon, melyeit a továbbtanulás előtt álló diá­kok részére rendezték a 110. számú Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet­ben. A pályaválasztási nyílt hetek során vidékről is sok osztály kereste fel az inté­zetet, ahol pályaválasztási tanácsadást is szerveztek. MM “r nem kír­Iml tam tovább 9 és elmentem egy fontos hivatal­ba. Bementem az el­ső irodába, és ezt mondtam: — Szeretném el­mondani a vélemé­nyemet egy problé­máról. ■— És milyen az a vélemény — kérdez­ték tőlem, —, jó vagy elítélő? — Elítélő! — vála­szoltam gyorsan. ;— Mi itt csak jó vélemények fogadá­sával foglalkozunk. Menjen be a szom­szédos irodába, ott . az állampolgárok el­ítélő véleményét fo­gadják. Bementem a szom­szédos irodába. — Szeretnék elíté­lő véleményt mon­dani egy problémá­ról. elítélő vélemények­kel foglalkozunk. A vezetőkre vonatkozó elítélő véleményét a szomszédos irodában mondhatja el. — Nagyszerű — mondták és tapsol­tak. — És mire vo­natkozik az ön véle­ménye? Valamelyik vezetőre vagy vala­milyen jelenségre? — Vezetőre! — mondtam keményen. — Mi itt csak a je­lenségekre vonatkozó Tovább mentem a harmadik irodába. — Szeretném el­mondani elitélő véle­ményemet egy ve­zetőről. — Remek. Ma ilyen emberekre van szükségünk! — üd­vözöltek örömmel. — És konkrétan a ma­ga vezetőjéről van szó, vagy csak úgy általában egy vezető­ről? — Az én vezetőm­ről! — mondtam me­részen. — Mi itt csak álta­lában veszünk feli bírálatokat a veze­tőkről, menjen át a szomszédos irodába, ott mondhatják el az állampolgárok bírá­latukat a közvetlen vezetőkről. Bementem a szom­szédos irodába. — Szeretném el­mondani a vélemé­nyemet ... — kezd­tem, de rögtön el is hallgattam. Velem szemben a saját vezetőm állt. OPTIKAI MOSZBBKEL állít Lad« mIM Itámgoit Saakáca Sándor amtcM. a VAOtP autójavító leványvállalat nyíregyházi ünadkak főlek) Kétlépcsős államigazgatás Vélemény

Next

/
Oldalképek
Tartalom