Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-19 / 299. szám

1987. december 19. Kelet-Magyarország 3 Viták a pártban Készek a jobbításra MINDENNAPOS TÉMA NYÍREGYHÁZÁN a lakosság körében is a kisnyugdíjasok helyzete, a pályakezdő fiata­lok sok gondja, a munkale­hetőségek, az életszínvonal, a szociális biztonság csökkené­se, az inflálódás, egyesek va- gyonosodása, mások minden­napos megélhetési gondjai, az állampolgári, a munkafe­gyelem, a közrend, közbiz­tonság lazulása. Nem mentes ezektől a párttagság sem. Köztük is megszaporodtak a viták továbbhaladásunk út­jairól, módozatairól. A ke­mény társadalmi próbatétel többeket bizonytalanná tett, a bizalom gyengült. A kéte­lyek, aggályok, felerősödése többnyire a gazdasági hely­zettel — gyakorlattal — kap­csolatosak. Erősödik a kriti­ka a gazdaság régóta elégte­len hatékonysága, a szüksé­ges reformok lassúsága lát­tán. Az értelmiségi párttagok véleménye szerint nincs kel­lő becsülete a szellemi mun­kának. Sokszor a felkészült emberek képességei sincse­nek kihasználva, több helyen alulfoglalkoztatják őket. A párttagság közérzetét számos egyéb körülmény be­folyásolja. Nem egyedi véle­mény, hogy kicsúszott ke­zünkből a jövedelmek ellen­őrzése. Széles körben csap­nak össze a nézetek az árak­ról, a korrupcióról. Felerő­södtek a kételkedő, borúlátó hangok. Azt is tapasztalják, hogy a főmunkaidő leértéke­lődött, a munka szerinti el­osztás nem érvényesül kö­vetkezetesen. Okait az ösz­tönzési rendszer gyengeségé­ben látják. Nyíregyházán és körzeté­ben elsősorban a rendezvé­nyeken elhangzottak adnak nagy segítséget a párttagság véleményének megismerésé­hez. A véleménynyilvánítás fontos fórumai a taggyűlé­sek. Az évente sorra kerülő tartalmas egyéni beszélgeté­sek összegzése szinte teljes körű képet ad a pártközvé­leményről. Az erre épített taggyűlési beszámolók vált­ják ki a legnagyobb aktivi­tást, itt a párttagság 30—40 százaléka is részt vesz a vitá­ban. A PARTCSOPORTOK je­lentős része ugyancsak nagy segítséget nyújt a vélemé­nyek összegyűjtéséhez. Köz­vetíti a párt politikájáról, a munkahelyi intézkedések ha­tásáról, egyéb kérdésekről szóló észrevételeket. Hason­lóan fontos terepe a vélemé­nyek elhangzásának a párt­oktatás, ahol a szocializmus építésének számos kérdése kerül az érdeklődés közép­pontjába. Itt is valódi képet kaphatunk arról, hogy a pártoktatás résztvevőit mi­lyen kérdések foglalkoztat­ják. A vitakörök felvilágosí­tanak, tájékoztatnak, fejlesz­tik a résztvevők politizáló­készségét. A vélemények hasznosulnak a vitában, s a politikai munkában. A pártnapok — jóllehet többségüket központi kezde­ményezésre tartják — s az aktivitás ezért is csak néhány kérdésre szorítkozik — ered­ményes fórumnak tekinthe­tők, hiszen az esemény után megélénkül a témákról a be­szélgetés, a vita. A legteljesebb információt a párttagságot foglalkoztató kérdésekről a helyszínen kapjuk. A közvetlen tapasz­talatokon nyugvó írásos in­formáció is segítséget ad a pártközvélemény megisme­réséhez. A pártszervek je­lentéseiben is lényeges he­lyet kapnak a hangulati té­nyezők. Alapszervezeteink többsége jól informál, ám sokszor nem derül ki, mi a párttagság álláspontja egy- egy kérdésben, hogyan, fogad­ták a felsőbb szervek hatá­rozatait, mi váltott ki vitát, milyen intézkedéseket vár­nak a vezető szervektől. A heti információs jelen­tések általában azt érzékel­tetik, hogyan vélekednek a párttagok és pártonkívüliek az őket közvetlenül érintő ügyekről: a szolgáltatások­ról, a kulturális események­ről, az egészségügyről, a köz- biztonságról. Az információk hiányossága, hogy többnyire csak problémafeltáróak, a pozitív tapasztalaitokról ke­vésbé szólnak. A VÉLEMÉNYEKBŐL LE­VONHATÓ TAPASZTALAT: egyre bonyolultabb társadal­mi, gazdasági helyzetünkben a párt vezető szerepe csök­kenését vélik felfedezni. E tekintetben alapvetően fon­tosnak ítélik a káderpolitikai elvek következetes végrehaj­tását, a pártellenőrzés erősí­tését. A párttagság többet vár a vezetőktől, a felsőbb szervektől — határozott irá­nyítást, következetesebb szá­monkérést. Az eddigi intéz­kedéseket csak tüneti keze­lésnek tartják. A pártellen­őrzés hatékonyságáról azt ál­lítják: sok a formális elem, a számonkérésnél hiányzik az erély, a következetesség, oly­kor pedig maga a számonké­rés. Társadalmunk gyors válto­zásait a párttagság egy része követni sem tudja. Joggal várják el tehát, hogy mind­ezekről egyszerű és világos magyarázatot kapjanak. Nem minden párttag veszi ki a részét a határozatok végrehajtásából. Egy részük nem áll ki következetesen a párt politikája mellett. Van­nak olyanok, akik másként vélekednek a pártrendezvé­nyeken, a munkahelyükön, megint másként a családi, ba­ráti környezetben. A párttag­ság egy része — felkészült­sége hiányosságaiból is kö­vetkezően elbizonytalanodott. Különösen sok a kétely a szocializmus távlataival kap­csolatban. Fontos döntéseket követően a párton belül is jelentősek az értelmezési kü­lönbségek. így nem csoda, ha nem képesek másokra is hat­ni. Pártszervezeteink némelyi­ke szóvá teszi, hogy a pár­ton belül is sokszor késik a tájékoztatás és nem minden­ben felel meg az elvárások­nak. A szóbeli információ iránti igény egyre erőtelje­sebben jelentkezik. Ebből le­vonható az a következtetés, hogy a tömegtájékoztatási eszközök általában hiteles, gyors tájékoztatása nem elég. Joggal nehezményezik a pártban, hogy a szóbeli tá­jékoztatók többsége egysze­rűen megismétli a közlemé­nyeket. A KÜLÖNBÖZŐ KIADVÁ­NYOK és a pártsajtó rend­szeresen és színvonalasan ad­nak választ a politikában az életben felvetődött kérdések­re. Olvasottságuk, felhaszná­lásuk azonban sok kívánni­valót hagy maga után. Milyen következtetéseket vontunk le a fentiekből? Amit eddig jól csináltunk, jobban kell csinálni, amit pedig nem tudtunk megolda­ni, arra eszközt és módszert kell találni. Ahhoz tehát, hogy formá­lására eredményesebben vál­lalkozhassunk, jobban meg kell ismernünk a párttagsá­got. Figyelembe kell ven­nünk, hogy a párt maga is az átalakulás folyamatát éli. Még inkább az emberek kö­zött kell lennünk, folyama­tos párbeszédet folytatnunk. Meg kell tanulnunk a véle­mények alakításának, politi­zálásának a legjobb módsze­rét. Olyan eszmecseréket szükséges folytatni, amelye­ket a párttagság igényel. Jel­szavak, határozatok szavai­nak ismételgetése helyett a körülmények szakszerű ma­gyarázatát, helyileg használ­ható okos érveket kell ad­nunk. A párbeszéd, a kérdés- felvetés, a vitatkozás lehető­ségét megteremteni azt jelen­ti, hogy másként kell a napi politikai eseményekkel fog­lalkozni és másként a hosz- szú távú feladatokkal. Ismét és ismét elő kell venni érve­inket. Környezetünk felnőtt, így is kell foglalkoznunk ve­le. Nem kis részt ezeken mú­lik a társadalmi-gazdasági kibontakozási program ered­ményes végrehajtása. Ez most a kulcs minden feladat megoldásához. A TAGKÖNYVCSERÉT MEGELŐZŐ beszélgetések azt igazolják, hogy a pártta­gok többsége — a gondok el­lenére — vállalja a párt po­litikájának cselekvő végre­hajtását. Az emberek kritiku­sak, de készek a jobbításért tenni. Szemerszki Miklós a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára Nyíregyháza: Homoksori kontraszt. (Császár Csaba felvételei Parlamenti pillanatképek A képviselő tartózkodott A 'televízióban ország-vi­lág láthatta: Soltészné Pádár Ilona szabolcsi képviselő nem szavazta meg, hogy a három 'év ,alatti gyermek csa­ládi pótlékja -a tervezett 400 forint helyett 500-ra emel­kedjen. Vajon miért? — Azért tartózkodtam, mert én a négy- és iá hat­éves gyereket is ugyanolyan gyereknek tartom, mint a háromesztendőst. Kapkodás­nak, tűzoltómunkának tar­tóim a mostani intézkedést, vagy inkább az alapvető probléma megoldásának el­odázását lóltom ebben. Egyformán kapjanak — • Alapvető elvünk az volt, hogy ia gyermekes csa­ládokat támogatni kell', plá­ne, olyan időben, amikor fo­gyó nemzet lettünk, amikor az ország lakossága elöreg­szik. Nekünk minden intéz­kedésünkben azt ikell kifeje­zésre juttatni, hogy e folya­mat megforduljon. — Meg kellett volna talál­ni a módot arra, hogy meg­teremtsük e gond megoldá­sának forrását. Meggyőződé­sem, hogy még a száz forint sem elegendő, de akkor leg­alább mindazok, akik ezt a terhet vállalják, gyermeket nevelnek, egyformán kapja­nak hozzá segítséget. Aho­gyan most a gyermekek kö­zött megkülönböztetésit te­szünk, úgy tettük meg ko­rábban az idősekkel is. Ha kérését igazolásit kért egy in­tézmény, a kérdőíven mindig csak az szerepelt, hogy mennyi az eltartott gyerme­kek szalma. Meg se gondol­M Andiig az volt a dol­gom, hogy szilvesz­ter táján megkér­dezzek különféle embere­ket: mit várnak az új évtől? Akár mondtak valamit, akár nem, azt meg lehetett írni. Most viszont legalább olyan zavarban vagyok, mint az az újságíró gyakor­nok, akinek először kell be­szélnie egy miniszterrel, vagy egy dühös igazgatóval. Az biztos, hogy a megkér­dezett emberek többsége mondana valamit, de ... de amit mondanak azt már megírtuk. így egy lehetősé­gem maradt, hogy eddig is egyik legkényelmesebb té­mámnak hódolhassak. Meg­kérdeztem magiam, hogy mit is várok 1988-tól? — Tehát mit vár ön? — Nézze, de ezt nem mu­száj, hogy írja: szerintem hosszabbnak tűnik majd, miint 1987. — Ügy gondolja, hogy nehezebb lesz? — Hosszabb lesz, ez biz­tos. — Ugyebár az adók...? — Annyit nem keresek... mm Oninterjú — Az árak ...? — Annyit viszont adó­zom, hogy az árak egy ré­sze se érdekelhessen. Űgy- se vásárolok. — Akkor arra gondol, hogy többet kell dolgozni majd? — Olyan szilveszter még nem volt, hogy ne mond,tűk, ígértük. volna, hogy többel dolgozunk. Ha lesz anyag, akkor dolgozom, ha akado­zik az anyagellátás, akkor nem írok. — A politika izgatja? — Nem. A politika olyan mint az ipar. Használnak vezetőket, félvezetőket... — Akkor mi baja az év­vel? Miért mondja, hogy hosszú lesz? — Mert az lesz. Először is: volt az április 4. és a húsvót hétfő. Egyiken ün­nepeltünk, a másikon lo­csolkoditunk. Most a naptár együvé tette a kettőt, tehát ellopott magának egy na­pot. Eddig volt május else­je, meg vasárnap. Most va­sárnap lesz május 1. K' megy egy normális vasár­napon majál'isozníi, amikor dolgozhatna a kertjében is! Augusztus 20? Olyankor mindig szabadságon va­gyok, de november 7. is va­sárnap, mintha minden a kormányprogramot segíte­né. Még az egyház is, mert szombat-vasárnap lesz ka­rácsony és vasárnap lesz újév is. Ráadásul négy éve nem volt olyan, hogy feb­ruár 29-én dolgozni kelljen. — Jó, de mi az, amit sze­retne? — Egy új pápát uram. egy új Gergely pápát, aki naptári reformot csinál.. Bartha Gábor tűk, milyen tisztességtelenek vagyunk azok iránt, akik .szülőket tartattak el. Mert el kellett tartani mondjuk azo­kat, akik ,a tsz-szervezés után érték el ia nyugdíjkorhatárt és nem kaphattak nyugdíjat, csak 260 forint öregségi já­radékot. — Én az ilyen megkülön­böztetéseket nem tartom igaz­ságosnak. Ilyen alapon azt is meg lehetne tenni, hogy töb­bet kapjon, akinek a gyer­meke óvodába jár, vagy ,busz- sza'l jár iskoláiba, mert .az többe kerül, vagy annak is többet kellene adni, akinek városba kell utazni gyermek­holmit vásárolni, mert az ilyen családoknak többe ke­rül a gyermeknevelés. Es az ilyen emberek még általá­ban kevesebbet is keresnek, hiszen sok helyen nincs még munkalehetőség. — Meggyőződésem, hogy egy csomó pénz elvész ennek az intézkedésnek az. admi­nisztrációjával. Nyilván kell tartant, hogy ki .az, aki még nem érte el ,a hároméves kort és azt hiszem, gyorsabban kellene rámozdulni mindarra a megtakarításra, amiről a .kormányprogramban szó volt. Nem karcsúsodnak eléggé .azok az intézmények, .amelyeknek kellene. Nem biztos, hogy annyi tanfolya­mat kell szervezni, mint .amennyit szervezünk és min­dét Budapesten, merít mind­ez sokba kerül és .nagy ré­szük semmilyen hasznot nem hoz. Érdemes volna .azt is megnézni, hogy .adóügyben, vagy a bruttósítás miatt .hány tanfolyamat szervez­tek — és hogy mit kell' ten­ni, azt ma sem érti senki! — A mi gondjainkat nem oldja meg helyettünk senki. Ezeket megoldani és nem el­odázni kellett volna. Ezért tartózkodtam a szavazásnál. Sikeres tárgyalás Ahogyan korábban, most ■is kihasználták a Pesten tar­tózkodást, az Országgyűlés .szüneteit .a képviselők. S míg egyikük nyakába vette a vá­rost, .járta a hivatalokat, má­sikuk a folyosói találkozáso­kat használta fel, hogy vá­lasztókerületéért vagy konk­rétan valamelyik ott élő vá­lasztójáért tegyen valamit. Dr. Moldvay István már az ülésszak kezdete előtt több helyen is járt, de ahogyan az mindjárt kiderül: megérte. A HUNGAROFRUCT-tal az Ál­lami Gazdaságok Kereskedel­mi Irodájával, íaz Állami Gazdaságok Egyesülésével közösen a Nyírlugosi Állami Gazdaság egy háromezer tonnás gyümölosfagyasZtát, és egy ezer tonnás tárolóteret építhet. Ennek a 180 milliós beruházásnak a megszületé­sét már néhány hete elhatá­rozták. Jelenleg pedig ott tart, hogy az ezer helyett ezerötszáz tonnás tárolótér épül és a gyümölcsön kívül még egy 2 ezer tonnás zöld- ségfagy.aisztó építésére is lesz lehetőség. Ez .az öísszesen 280 milliós beruházás nemcsak azért gazdaságos, mert 75—80 em­bernek ad munkát, hanem elsősorban azért, mert min­den terméket tőkés piacra vihetnek, és mostani számí­tások szerint nagyon hamar megtermelik a beruházás árát. (Már csak zárójelben kell megjegyezni, hogy a Nyírtu- gosi Állami Gazdaság három társulás gesztora, s 1983 óta — amióta Moldvay az igaz­gató — 530-ról 1100-r,a nőtt a létszám, ötszörösére emel­ték termelési értéküket, hat­szorosára nőtt az árbevétel, 48 ezerről 65—70 ezerre a ke­reset.) Ahogy az igazgató mondta: ez nem .azt jelenti, hogy többet nem lehet ten­ni, és ha nehezebb is lesz a jövő év, megtalálják a mód­ját, hogy dolgozóik bizton­ságban érezzék magukat. Gulyás Gyula beregi vá­lasztókerülete egy családjá­nak ügyében szólította meg a folyosón Csehák Judit szo­ciális és egészségügyi minisz­tert, segítséget kért ahhoz, hogy egy mozgássérült gye­rek kezelését itt a fővárosban tegyék lehetővé. A válasz természetesen igen volt. Javasolta, megválasztották A nagy témák mellett — mint amilyen .a kiöltségveités- és a jogalkotásról szóló tör­vény volt —, szerepeltek könnyedebb témák is a Par­lament téli ülésszakán. Ilyen volt például, hogy egy ifjú­sági iés sportbizottságot vá­lasztottak, amelyre két ülés­szakkal korábban dr. Géczi István, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem tanszékve­zetője — néhány éve a Fradii kapusa — tett javaslatot. Nem azért, hogy a képviselők a szüneteket hosszútávfutás- ra használják fel, hanem, hogy ilyen szántén is legyen gazdája a sportnak. A sors úgy hozta, hogy a bizottság elnöke maga a ja­vaslattevő létt, de ez — szakmájánál, hozzáértésénél fogva így természetes — és van szabolcsi képviselőtagja is a bizottságnak, Szűcs Gyula személyében. Létrejött egy másik bizott­ság is, amelynek az Ország­gyűlés ügyrendijének korsze­rűsítése, illetve .annak előké­szítése a feladata, ugyanis a képviselők úgy értékelték az elmúlt időszakokon, hogy még mindig sok olyan sza­bály él .a mostani ügyrend­ben, amely köti a kezűiket, fé­kezik öntevékenységüket. =őt csorbíti.a jogaikat. És most létrejött a munka­bizottság. amelynek tagiévá választották dr. Premiv. Ist­vánt, Nyíregyháza egyik kéD- viselőjét, a görög katolikus hittudományi akadémia rek­torát is. Balogh József

Next

/
Oldalképek
Tartalom