Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-19 / 299. szám
1987. december 19. Kelet-Magyarország 3 Viták a pártban Készek a jobbításra MINDENNAPOS TÉMA NYÍREGYHÁZÁN a lakosság körében is a kisnyugdíjasok helyzete, a pályakezdő fiatalok sok gondja, a munkalehetőségek, az életszínvonal, a szociális biztonság csökkenése, az inflálódás, egyesek va- gyonosodása, mások mindennapos megélhetési gondjai, az állampolgári, a munkafegyelem, a közrend, közbiztonság lazulása. Nem mentes ezektől a párttagság sem. Köztük is megszaporodtak a viták továbbhaladásunk útjairól, módozatairól. A kemény társadalmi próbatétel többeket bizonytalanná tett, a bizalom gyengült. A kételyek, aggályok, felerősödése többnyire a gazdasági helyzettel — gyakorlattal — kapcsolatosak. Erősödik a kritika a gazdaság régóta elégtelen hatékonysága, a szükséges reformok lassúsága láttán. Az értelmiségi párttagok véleménye szerint nincs kellő becsülete a szellemi munkának. Sokszor a felkészült emberek képességei sincsenek kihasználva, több helyen alulfoglalkoztatják őket. A párttagság közérzetét számos egyéb körülmény befolyásolja. Nem egyedi vélemény, hogy kicsúszott kezünkből a jövedelmek ellenőrzése. Széles körben csapnak össze a nézetek az árakról, a korrupcióról. Felerősödtek a kételkedő, borúlátó hangok. Azt is tapasztalják, hogy a főmunkaidő leértékelődött, a munka szerinti elosztás nem érvényesül következetesen. Okait az ösztönzési rendszer gyengeségében látják. Nyíregyházán és körzetében elsősorban a rendezvényeken elhangzottak adnak nagy segítséget a párttagság véleményének megismeréséhez. A véleménynyilvánítás fontos fórumai a taggyűlések. Az évente sorra kerülő tartalmas egyéni beszélgetések összegzése szinte teljes körű képet ad a pártközvéleményről. Az erre épített taggyűlési beszámolók váltják ki a legnagyobb aktivitást, itt a párttagság 30—40 százaléka is részt vesz a vitában. A PARTCSOPORTOK jelentős része ugyancsak nagy segítséget nyújt a vélemények összegyűjtéséhez. Közvetíti a párt politikájáról, a munkahelyi intézkedések hatásáról, egyéb kérdésekről szóló észrevételeket. Hasonlóan fontos terepe a vélemények elhangzásának a pártoktatás, ahol a szocializmus építésének számos kérdése kerül az érdeklődés középpontjába. Itt is valódi képet kaphatunk arról, hogy a pártoktatás résztvevőit milyen kérdések foglalkoztatják. A vitakörök felvilágosítanak, tájékoztatnak, fejlesztik a résztvevők politizálókészségét. A vélemények hasznosulnak a vitában, s a politikai munkában. A pártnapok — jóllehet többségüket központi kezdeményezésre tartják — s az aktivitás ezért is csak néhány kérdésre szorítkozik — eredményes fórumnak tekinthetők, hiszen az esemény után megélénkül a témákról a beszélgetés, a vita. A legteljesebb információt a párttagságot foglalkoztató kérdésekről a helyszínen kapjuk. A közvetlen tapasztalatokon nyugvó írásos információ is segítséget ad a pártközvélemény megismeréséhez. A pártszervek jelentéseiben is lényeges helyet kapnak a hangulati tényezők. Alapszervezeteink többsége jól informál, ám sokszor nem derül ki, mi a párttagság álláspontja egy- egy kérdésben, hogyan, fogadták a felsőbb szervek határozatait, mi váltott ki vitát, milyen intézkedéseket várnak a vezető szervektől. A heti információs jelentések általában azt érzékeltetik, hogyan vélekednek a párttagok és pártonkívüliek az őket közvetlenül érintő ügyekről: a szolgáltatásokról, a kulturális eseményekről, az egészségügyről, a köz- biztonságról. Az információk hiányossága, hogy többnyire csak problémafeltáróak, a pozitív tapasztalaitokról kevésbé szólnak. A VÉLEMÉNYEKBŐL LEVONHATÓ TAPASZTALAT: egyre bonyolultabb társadalmi, gazdasági helyzetünkben a párt vezető szerepe csökkenését vélik felfedezni. E tekintetben alapvetően fontosnak ítélik a káderpolitikai elvek következetes végrehajtását, a pártellenőrzés erősítését. A párttagság többet vár a vezetőktől, a felsőbb szervektől — határozott irányítást, következetesebb számonkérést. Az eddigi intézkedéseket csak tüneti kezelésnek tartják. A pártellenőrzés hatékonyságáról azt állítják: sok a formális elem, a számonkérésnél hiányzik az erély, a következetesség, olykor pedig maga a számonkérés. Társadalmunk gyors változásait a párttagság egy része követni sem tudja. Joggal várják el tehát, hogy mindezekről egyszerű és világos magyarázatot kapjanak. Nem minden párttag veszi ki a részét a határozatok végrehajtásából. Egy részük nem áll ki következetesen a párt politikája mellett. Vannak olyanok, akik másként vélekednek a pártrendezvényeken, a munkahelyükön, megint másként a családi, baráti környezetben. A párttagság egy része — felkészültsége hiányosságaiból is következően elbizonytalanodott. Különösen sok a kétely a szocializmus távlataival kapcsolatban. Fontos döntéseket követően a párton belül is jelentősek az értelmezési különbségek. így nem csoda, ha nem képesek másokra is hatni. Pártszervezeteink némelyike szóvá teszi, hogy a párton belül is sokszor késik a tájékoztatás és nem mindenben felel meg az elvárásoknak. A szóbeli információ iránti igény egyre erőteljesebben jelentkezik. Ebből levonható az a következtetés, hogy a tömegtájékoztatási eszközök általában hiteles, gyors tájékoztatása nem elég. Joggal nehezményezik a pártban, hogy a szóbeli tájékoztatók többsége egyszerűen megismétli a közleményeket. A KÜLÖNBÖZŐ KIADVÁNYOK és a pártsajtó rendszeresen és színvonalasan adnak választ a politikában az életben felvetődött kérdésekre. Olvasottságuk, felhasználásuk azonban sok kívánnivalót hagy maga után. Milyen következtetéseket vontunk le a fentiekből? Amit eddig jól csináltunk, jobban kell csinálni, amit pedig nem tudtunk megoldani, arra eszközt és módszert kell találni. Ahhoz tehát, hogy formálására eredményesebben vállalkozhassunk, jobban meg kell ismernünk a párttagságot. Figyelembe kell vennünk, hogy a párt maga is az átalakulás folyamatát éli. Még inkább az emberek között kell lennünk, folyamatos párbeszédet folytatnunk. Meg kell tanulnunk a vélemények alakításának, politizálásának a legjobb módszerét. Olyan eszmecseréket szükséges folytatni, amelyeket a párttagság igényel. Jelszavak, határozatok szavainak ismételgetése helyett a körülmények szakszerű magyarázatát, helyileg használható okos érveket kell adnunk. A párbeszéd, a kérdés- felvetés, a vitatkozás lehetőségét megteremteni azt jelenti, hogy másként kell a napi politikai eseményekkel foglalkozni és másként a hosz- szú távú feladatokkal. Ismét és ismét elő kell venni érveinket. Környezetünk felnőtt, így is kell foglalkoznunk vele. Nem kis részt ezeken múlik a társadalmi-gazdasági kibontakozási program eredményes végrehajtása. Ez most a kulcs minden feladat megoldásához. A TAGKÖNYVCSERÉT MEGELŐZŐ beszélgetések azt igazolják, hogy a párttagok többsége — a gondok ellenére — vállalja a párt politikájának cselekvő végrehajtását. Az emberek kritikusak, de készek a jobbításért tenni. Szemerszki Miklós a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára Nyíregyháza: Homoksori kontraszt. (Császár Csaba felvételei Parlamenti pillanatképek A képviselő tartózkodott A 'televízióban ország-világ láthatta: Soltészné Pádár Ilona szabolcsi képviselő nem szavazta meg, hogy a három 'év ,alatti gyermek családi pótlékja -a tervezett 400 forint helyett 500-ra emelkedjen. Vajon miért? — Azért tartózkodtam, mert én a négy- és iá hatéves gyereket is ugyanolyan gyereknek tartom, mint a háromesztendőst. Kapkodásnak, tűzoltómunkának tartóim a mostani intézkedést, vagy inkább az alapvető probléma megoldásának elodázását lóltom ebben. Egyformán kapjanak — • Alapvető elvünk az volt, hogy ia gyermekes családokat támogatni kell', pláne, olyan időben, amikor fogyó nemzet lettünk, amikor az ország lakossága elöregszik. Nekünk minden intézkedésünkben azt ikell kifejezésre juttatni, hogy e folyamat megforduljon. — Meg kellett volna találni a módot arra, hogy megteremtsük e gond megoldásának forrását. Meggyőződésem, hogy még a száz forint sem elegendő, de akkor legalább mindazok, akik ezt a terhet vállalják, gyermeket nevelnek, egyformán kapjanak hozzá segítséget. Ahogyan most a gyermekek között megkülönböztetésit teszünk, úgy tettük meg korábban az idősekkel is. Ha kérését igazolásit kért egy intézmény, a kérdőíven mindig csak az szerepelt, hogy mennyi az eltartott gyermekek szalma. Meg se gondolM Andiig az volt a dolgom, hogy szilveszter táján megkérdezzek különféle embereket: mit várnak az új évtől? Akár mondtak valamit, akár nem, azt meg lehetett írni. Most viszont legalább olyan zavarban vagyok, mint az az újságíró gyakornok, akinek először kell beszélnie egy miniszterrel, vagy egy dühös igazgatóval. Az biztos, hogy a megkérdezett emberek többsége mondana valamit, de ... de amit mondanak azt már megírtuk. így egy lehetőségem maradt, hogy eddig is egyik legkényelmesebb témámnak hódolhassak. Megkérdeztem magiam, hogy mit is várok 1988-tól? — Tehát mit vár ön? — Nézze, de ezt nem muszáj, hogy írja: szerintem hosszabbnak tűnik majd, miint 1987. — Ügy gondolja, hogy nehezebb lesz? — Hosszabb lesz, ez biztos. — Ugyebár az adók...? — Annyit nem keresek... mm Oninterjú — Az árak ...? — Annyit viszont adózom, hogy az árak egy része se érdekelhessen. Űgy- se vásárolok. — Akkor arra gondol, hogy többet kell dolgozni majd? — Olyan szilveszter még nem volt, hogy ne mond,tűk, ígértük. volna, hogy többel dolgozunk. Ha lesz anyag, akkor dolgozom, ha akadozik az anyagellátás, akkor nem írok. — A politika izgatja? — Nem. A politika olyan mint az ipar. Használnak vezetőket, félvezetőket... — Akkor mi baja az évvel? Miért mondja, hogy hosszú lesz? — Mert az lesz. Először is: volt az április 4. és a húsvót hétfő. Egyiken ünnepeltünk, a másikon locsolkoditunk. Most a naptár együvé tette a kettőt, tehát ellopott magának egy napot. Eddig volt május elseje, meg vasárnap. Most vasárnap lesz május 1. K' megy egy normális vasárnapon majál'isozníi, amikor dolgozhatna a kertjében is! Augusztus 20? Olyankor mindig szabadságon vagyok, de november 7. is vasárnap, mintha minden a kormányprogramot segítené. Még az egyház is, mert szombat-vasárnap lesz karácsony és vasárnap lesz újév is. Ráadásul négy éve nem volt olyan, hogy február 29-én dolgozni kelljen. — Jó, de mi az, amit szeretne? — Egy új pápát uram. egy új Gergely pápát, aki naptári reformot csinál.. Bartha Gábor tűk, milyen tisztességtelenek vagyunk azok iránt, akik .szülőket tartattak el. Mert el kellett tartani mondjuk azokat, akik ,a tsz-szervezés után érték el ia nyugdíjkorhatárt és nem kaphattak nyugdíjat, csak 260 forint öregségi járadékot. — Én az ilyen megkülönböztetéseket nem tartom igazságosnak. Ilyen alapon azt is meg lehetne tenni, hogy többet kapjon, akinek a gyermeke óvodába jár, vagy ,busz- sza'l jár iskoláiba, mert .az többe kerül, vagy annak is többet kellene adni, akinek városba kell utazni gyermekholmit vásárolni, mert az ilyen családoknak többe kerül a gyermeknevelés. Es az ilyen emberek még általában kevesebbet is keresnek, hiszen sok helyen nincs még munkalehetőség. — Meggyőződésem, hogy egy csomó pénz elvész ennek az intézkedésnek az. adminisztrációjával. Nyilván kell tartant, hogy ki .az, aki még nem érte el ,a hároméves kort és azt hiszem, gyorsabban kellene rámozdulni mindarra a megtakarításra, amiről a .kormányprogramban szó volt. Nem karcsúsodnak eléggé .azok az intézmények, .amelyeknek kellene. Nem biztos, hogy annyi tanfolyamat kell szervezni, mint .amennyit szervezünk és mindét Budapesten, merít mindez sokba kerül és .nagy részük semmilyen hasznot nem hoz. Érdemes volna .azt is megnézni, hogy .adóügyben, vagy a bruttósítás miatt .hány tanfolyamat szerveztek — és hogy mit kell' tenni, azt ma sem érti senki! — A mi gondjainkat nem oldja meg helyettünk senki. Ezeket megoldani és nem elodázni kellett volna. Ezért tartózkodtam a szavazásnál. Sikeres tárgyalás Ahogyan korábban, most ■is kihasználták a Pesten tartózkodást, az Országgyűlés .szüneteit .a képviselők. S míg egyikük nyakába vette a várost, .járta a hivatalokat, másikuk a folyosói találkozásokat használta fel, hogy választókerületéért vagy konkrétan valamelyik ott élő választójáért tegyen valamit. Dr. Moldvay István már az ülésszak kezdete előtt több helyen is járt, de ahogyan az mindjárt kiderül: megérte. A HUNGAROFRUCT-tal az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodájával, íaz Állami Gazdaságok Egyesülésével közösen a Nyírlugosi Állami Gazdaság egy háromezer tonnás gyümölosfagyasZtát, és egy ezer tonnás tárolóteret építhet. Ennek a 180 milliós beruházásnak a megszületését már néhány hete elhatározták. Jelenleg pedig ott tart, hogy az ezer helyett ezerötszáz tonnás tárolótér épül és a gyümölcsön kívül még egy 2 ezer tonnás zöld- ségfagy.aisztó építésére is lesz lehetőség. Ez .az öísszesen 280 milliós beruházás nemcsak azért gazdaságos, mert 75—80 embernek ad munkát, hanem elsősorban azért, mert minden terméket tőkés piacra vihetnek, és mostani számítások szerint nagyon hamar megtermelik a beruházás árát. (Már csak zárójelben kell megjegyezni, hogy a Nyírtu- gosi Állami Gazdaság három társulás gesztora, s 1983 óta — amióta Moldvay az igazgató — 530-ról 1100-r,a nőtt a létszám, ötszörösére emelték termelési értéküket, hatszorosára nőtt az árbevétel, 48 ezerről 65—70 ezerre a kereset.) Ahogy az igazgató mondta: ez nem .azt jelenti, hogy többet nem lehet tenni, és ha nehezebb is lesz a jövő év, megtalálják a módját, hogy dolgozóik biztonságban érezzék magukat. Gulyás Gyula beregi választókerülete egy családjának ügyében szólította meg a folyosón Csehák Judit szociális és egészségügyi minisztert, segítséget kért ahhoz, hogy egy mozgássérült gyerek kezelését itt a fővárosban tegyék lehetővé. A válasz természetesen igen volt. Javasolta, megválasztották A nagy témák mellett — mint amilyen .a kiöltségveités- és a jogalkotásról szóló törvény volt —, szerepeltek könnyedebb témák is a Parlament téli ülésszakán. Ilyen volt például, hogy egy ifjúsági iés sportbizottságot választottak, amelyre két ülésszakkal korábban dr. Géczi István, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezetője — néhány éve a Fradii kapusa — tett javaslatot. Nem azért, hogy a képviselők a szüneteket hosszútávfutás- ra használják fel, hanem, hogy ilyen szántén is legyen gazdája a sportnak. A sors úgy hozta, hogy a bizottság elnöke maga a javaslattevő létt, de ez — szakmájánál, hozzáértésénél fogva így természetes — és van szabolcsi képviselőtagja is a bizottságnak, Szűcs Gyula személyében. Létrejött egy másik bizottság is, amelynek az Országgyűlés ügyrendijének korszerűsítése, illetve .annak előkészítése a feladata, ugyanis a képviselők úgy értékelték az elmúlt időszakokon, hogy még mindig sok olyan szabály él .a mostani ügyrendben, amely köti a kezűiket, fékezik öntevékenységüket. =őt csorbíti.a jogaikat. És most létrejött a munkabizottság. amelynek tagiévá választották dr. Premiv. Istvánt, Nyíregyháza egyik kéD- viselőjét, a görög katolikus hittudományi akadémia rektorát is. Balogh József
