Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. december 17. Tanácskozik az Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) a termelői, illetve az exporttevékenységhez szükséges belföldi piaci feltételek egységes szabályozása, vagyis a bed- és külkereskedelem állami irányításának integrálása. Ez az átszervezés nem egyszerűen a Bel- és Külke- resfeedeimii Minisztérium ösz- szevonását jelenti, hanem a kereskedelem és a piacfelügyelet minőségileg új típusú irányítási rendszerének megteremtését. Ezt követően az Országos Anyag- és Árhiva- tad — termélőeszköz-kereske- delmi és piacfelügyeleti feladatai nélkül — Országos Árhivatalként működik tovább. A Kereskedelmi Minisztérium ellát ja az államközi gazdasági kapcsolatok szervezésével, koordinálásával, szabályozásával, illetve iráA Szociális és Egészségügyi Minisztérium mellett az államigazgatáson belül koordinációra és a társadalmi szervezetekkel való érdek- egyeztetésre Szociálpolitikai Tanács, az egészségmegőrzés feladatainak ágazatközi ösz- szehangolására Országos Egészségvédelmi Tanács működne, és új típusú kapcsolatrendszer alakulna ki a szakszervezetekkel is. A Szociális és Egészségügyi Minisztériumhoz tartozna a társadalombiztosítás irányítása oly módon, hogy az elvi tervezési és szabályozási feladatok az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságtól fokozatosan beépülnek e minisztériumba. Ügy gondoljuk, hogy egy ilyen minisztérium -létrehozása megköny- nyíthetné a kormányprogramban meghirdetett szociálpolitikai koncepció kidolgozását és hatékony állami alkalmazását. nyitásával, valamint a KGST integrációval kapcsolatos állami feladatokat is, és ezáltal vezető szerephez jut a gazdasági diplomácia irányításában. A következő javaslatunk a Szociális és Egészségügyi Minisztérium létrehozására irányul. Az új minisztérium látná el a szociális juttatási rendszer megalapozásával, a szociális jellegű foglalkoztatással kapcsolatos feladatokat. Ide tartoznának a rehabilitációval, a fogyatékossággal összefüggő teendők. Itt szerveznénk meg az egész- ségmegőirzési programmal, az alkoholizmus elleni küzdelemmel, a társadalmi beilleszkedési zavarokkal kapcsolatos, valamint a népesedési és családpolitikai központi államigazgatási feladatokat is. Űj minisztériumként javasoljuk felállítani a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot. Jelenleg a különböző természeti erőforrásokkal való gazdálkodás elkülönült ágazati tevékenységként folyik. Ezért szükség van a társadalom hosszú távú érdekeit előtérbe állító, komplex, jobban koordinált ökológiai szemlélet és cselekvés kialakítására. Az új minisztérium a környezetvédelem legáltalánosabb funkcionális feladatait látná el. Emellett foglalkozna a vízgazdálkodási, vízhasznosítási és vízkárelhárítási feladatokkal, a természet- és tájvédelemmel. Tisztelt Országgyűlés! A javasolt módosítások jelentőségét jól érzékelteti, hogy ilyen léptékű változásokra 1967 óta nem került sor. Azt 1988. március 31-ig kell végrehajtani. Az új követelményekhez igazodik fokozatosan a kormány munkastílusa is. Tartalmilag gazdagabb lett az együttműködés a Szakszervezetek Országos Tanácsával. Lezajlott a kormány és a KISZ képviselőinek első találkozója. A kormány gazdasági kérdésekkel foglalkozó tagjai együttesen folytattak tapasztalatcserét az üzemek, termelőszövetkezetek vezetőivel. Javult a .kormányzati munkáról adott tájékoztatás. Fokozottabban támaszkodik a kormány az országgyűlési képviselők és a parlamenti bizottságok tapasztalataira. A jövőben méginkább mint eddig, kötelességünknek tartjuk a társadalom különböző rétegeivel a folyamatos párbeszédet. Fontosabb kérdések eldöntése előtt széles körű konzultációkat szervezünk. A kormány tiszteletben tartja az eltérő véleményeket, de döntéseivel — az összes tényező felelősségteljes számbavétele után — az ország hosszú távú érdekeit kívánja szolgálni. Munkánkkal azonban elégedetlenek vagyunk. A kormányzati munka hatékonysága elmarad az igényektől. Van kapkodás, a kevésbé fontos ügyek száma nagy, lényegi kérdésekben lassú és hosszadalmas az előkészítő munka. Ennek alapvető oka a nyomasztó, állandósult időzavar, a valóságos folyamatok elmélyült elemzésének hiánya, a döntés-előkészítésben az alacsony színvonalú elméleti munka, az egyre szorítóbb gazdasági kényszer, s az ebből eredő szűkülő mozgástér. Ezen — amilyen gyorsan képesek vagyunk — változtatnunk kell. Hiszem, hogy itt ma javítunk ennek feltételein. E gondolatok jegyében kérem, hogy az Országgyűlés a benyújtott javaslatokat vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország új törvényei közé. Á hosszú távú érdekek szolgálata Az Elnöki Tanács személyi javaslatai Az Országgyűlés ezt követően plenáris üléssel folytatta munkáját. A zárt ülésen hozott döntéseket — már az ülésszakra meghívott vendégek jelenlétében — Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette. A törvényhozó testület elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségével egyetértésben a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa személyi javaslatokat terjesztett az Országgyűlés elé. Ezeket elfogadva a törvényhozó testület felmentette miniszterelnök-helyettesi tisztségéből Berecz Frigyest, Csehák Juditpt, Horváth Istvánt és Maróthy Lászlót, akit felmentett az Országos Tervhivatal elnöki tisztéből is. Egyidejűleg Berecz Frigyest ipari, Csehák Juditot szociális- és egészségügyi, Horváth Istvánt belügy-, Marjai Józsefet — miniszterelnök-helyettesi tisztségének meghagyásával — kereskedelmi, Maróthy Lászlót környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterré választotta. Érdemeik elismerése mellett, más fontos megbízatásuk miatt mentette fel az Országgyűlés Juhár Zoltán belkereskedelmi, Kapolyi László ipari, Medve László egészségügyi és Medgyessy Péter pénzügyminisztert, akit egyben megválasztott a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Érdemeik elismerésével, nyugállományukba vonulásuk miatt született döntés Kamara János belügy- és Veress Péter külkereskedelmi miniszter felmentéséről. Hoós Jánost — miniszteri jogállással — az Országos Tervhivatal elnökévé, Villányi Miklóst pénzügyminiszterré választotta a Parlament. Az Elnöki Tanács — Andrikó Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, — Ábrahám Kálmán államtitkárt e tisztsége alól, — Bányász Rezső államtitkárt e tisztsége alól érdemei elismerése mellett, — Hutás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, — Hoós János országos tervhivatali államtitkárt e tisztsége alól, — Kovács Antal államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, — Papp Lajos államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, — Török István külkereskedelmi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, — Villányi Miklós mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól felmentette; egyidejűleg — Andrikó Miklóst kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá, — Ábrahám Kálmánt környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkárrá, — Bartha Ferencet kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá, — Kemenes Ernőt országos tervhivatali államtitkárrá, — Medve Lászlót szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkárrá* — Török Istvánt kereskedelmi minisztériumi államtitkárrá nevezte ki. A Minisztertanács — Ábrahám Kálmánt, az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, — Bányász Rezsőt, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, — Kovács Antalt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, — Papp Lajost, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel felmentette. A Minisztertanács — Bartha Ferenc miniszterhelyettest e tisztsége alól más fontos megbízatása na tekintettel felmentette, — Gál Zoltánt belügyminiszter-helyettessé nevezte ki. A Minisztertanács a szénbányászat szerkezetátalakítási programjának koordinálására Kapolyi Lászlót kormánybiztossá nevezte ki. A Minisztertanács 1988. március 31-ig terjedő időszakra kormánybiztossá nevezte ki — Juhár Zoltánt és Veress Pétert, hogy a kereskedelmi miniszter irányításával, — Papp Lajost, hogy a belügyminiszter ir ányítá sával, — Kovács Antalt, hogy a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter irányításával, — Bányász Rezsőt, hogy a Minisztertanács elnöke irányításával asz átmeneti ‘időszakiban működjön közre a munka folyamatosságának biztosításában, illetőleg az új szerVtezet feladatkörének, felépítésének, ügyrendi és egyéb belső szabályainak kidolgozásában. A parlamenti ülés napirendje Az ülésszak elején döntöttek a tanácskozás további tárgysorozatáról is: — a Magyar Népköztársaság 1988. évi állami költségvetéséről szóló, és az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvény- javaslat tárgyalása — együttes vitában; — a jogalkotásról és az 1960. év előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalása — ugyancsak együttes vitában; — az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolója az állam egyház- politikájáról, a hivatal munkájáról; — az Országgyűlés állásfoglalása — a külügyi bizottság javaslata alapján — a szovjet—amerikai csúcstalálkozóról; — interpelláció, kérdések, új bizottságok választása. Medgyessy Péter expozéja Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi költségvetési törvényjavaslatot fokozott várakozás előzi meg. Széles körben érdeklődéssel figyelik, vajon a kormány a gyakorlatban is olyan elszántan cselekszik-e a stabilizálás érdekében, mint ahogy azt szeptemberben ígérte. Szándékunk, hogy beható vita eredményeként olyan törvényt fogadjon el az Ország- gyűlés, amely határozott lépést tartalmaz a kormány- program megvalósításának útján. A jövő évi feladatokhoz először az 1987. évi folyamatokat kell értékelni. A konvertibilis export árbevétel az 1986. évit jelentősen meghaladja, s minden jel arra mutat, hogy a tervezettnél is több lehet. A kivitel növekedésében szerepet játszik az is, hogy ebben az esztendőben kétszer is módosítottuk a valutaárfolyamot, aminek egyúttal az importot drágító hatása is van. A behozatal ennek ellenére gyorsan bővült. Az állami költségvetés hiánya ez évben az 1986. évinél 12 milliárd forinttal, a 'tervezettnél pedig mintegy 9 milliárddal kevesebb, várhatóan 35 milliárd forint lesz. Ez a tény akkor értékelhető igazán, ha tudjuk, hogy év elején még több mint 50 milliárd forint költségvetési deficit veszélye rajzolódott ki. Van javulás a fajlagos anyagfelhasználásban, az exportteljesítményekben, a jövedelmezőségben. A kedvező vállalati képet ugyanakkor rontja, hogy a vállalati jövedelmek nemcsak a jobb gazdálkodásból, hanem részben a termelői áremelésekből adódnak. A beruházások is túlmennek a tervezetten, különösképpen a vállalati, szövetkezeti körben, ahol a növekedés 5 százalék. Elhatározásra jutott a kormány abban is, hogy néhány, hosszabb ideje húzódó probléma esetében gyökeres változásokat indít meg. A gaz- daságtalanság határozottabb kezelése, a csődtörvény bevezetése óhatatlanul felveti a munkanélküliség problémáját. Ma négy- és tízezer között regisztrálják azoknak a számát, akik munkahelyet keresnek. A tervezett szanálások, átszervezések a létbiztonságot nem veszélyeztetik. Rendelkezünk anyagi eszközökkel arra, hogy a felszabaduló munkaerő átcsoportosítását tervszerűen, akár átképzéssel, akár új munkahelyek létesítésének ösztönzésével elősegítsük. összefoglalóan 1987-ről el lehet mondani, hogy a múlt évhez képest van javulás több területen, a romlási folyamat mérséklődött. Az előrehaladás üteme azonban nem kielégítő, még kevés a stabilizáláshoz. Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi terv legfontosabb jellegzetessége külső pénzügyi egyensúly javítása. Ez annyit jelent, hogy az ez évi közel fél milliárd dolláros fizetési mérleg javulást folytatni szükséges és jövőre a nem rubel elszámolású fizetési mérlegünk hiánya 500 millió dollárnál nem lehet több. Rubel elszámolásokban javuló cserearányok mellett aktív fizetési mérleggel számolunk. mintegy 400—500 millió rubel értékben. Az 1988-as terv közel 5 milliárd dollárnyi konvertibilis exporttal számol, de ehhez az ideinél 6 százalékkal kisebb import tartozik. Meggyőződésem, hogy van a vállalatokban annyi teljesítőképesség, ami biztosítja, hogy az exportterv 1988-ban is reális legyen. Jól ismert, hogy világszerte szubvenciós háború folyik az agrártermékek exportpiacain. Ilyen körülmények között mi sem mondhatunk le arAz 1988. évi népgazdasági terv a lakossági fogyasztás 2—2.5 százalékos csökkenésével számol, s ez nagy próbatétel mindannyiunknak. A népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal szokásosnál lényegesen magasabb, 15 százalékos emelkedését irányozza elő. A továbbiakban az áralakulás a fogyasztói javak túlnyomó többségénél a termelői magatartás függvénye. A kormány azzal, hogy a termelői és a fogyasztói árak együttmozgását szükségesnek tartja és olyan forgalmi- adó-rendszert dolgozott ki, amely ezt mechanizmussze- rűen biztosítja, nem adta fel az antiinflációs politikát. Feladata az állami ellenőrzés oly módon történő erősítése, amely az új eszközrendszerrel is összhangban van. Erősíteni kell az áralakulásra visszaható piaci mechanizmusokat. A lakosság pénzjövedelme 1988-ban 11—11,5 százalékkal Ebből kiindulva a kormány az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottságának alternatívát terjesztett elő; vagy az anyasági segély 6000 forintról 10 000 forintra emelését, vagy a gyermekek három éves koráig a családi pótlék mértékének 400 forintról 500 forintra történő további növelését. A Bizottság többségi alapon az utóbbi formát tartotta jobbnak, mert a megdráguló csecsemőruházati cikkek, pelenka, kisruha, csecsemőbútor leginkább ezt a megoldást támasztja alá. Ezen állásfoglalás birtokában ezek után a kormány is a három év alatról, hogy az új adórendszerre való áttérést követően is közvetlenül segítsük a mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelt. Ugyanakkor nép- gazdasági érdek itt és a népgazdaság minden területén a legkevésbé gazdaságos export visszaszorítása. A racionálisabb importgazdálkodásnak is növekvő fontossága van. Ezért az import- termékeket széles körben felhasználó gazdaságtalan termelést mielőbb csökkenteni kell, amely automatikusan az import mérséklődésével is jár. Az itthon is gazdaságosan, jó minőségben előállítható termékek importját pedig fejlesztéssel kell pótolni. A fejlesztés kulcskérdése a műszaki haladás, amit lehetőségeinkhez mérten kiemelten kezelünk. Ezt szolgálja a vállalatoknak nyújtott többféle adókedvezmény is. A tudományos kutatási és fejlesztési tevékenység általános forgalmi adókulcsa nulla. A feldolgozó iparban a központi műszaki fejlesztési befizetés 1988-tól jelentősen csökken és arányosabban oszlik meg az ágazatok között. Az Országos Tudományos Kutatási Alap az 1987. évinél 230 millió forinttal ténylegesen több támogatással rendelkezik. fog növekedni. S bár a teljesítmények fokozása azt kívánná, hogy ezen belül a bérek és a keresetek részaránya' emelkedjék, jövőre a szociálpolitikát elkerülhetetlenül előbbre kell sorolni a társadalmi feszültségek enyhítése érdekében. Az 1988-ra tervezett szociálpolitikai csomagterv az őszi Országgyűlésen ismertetett intézkedési keret felső határát meghaladja. Tartalma a három- és többgyermekeseknek nyújtott személyi jövedelemadó kedvezményen túl a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára a kormány által nemrég elfogadott életkörülményt javító intézkedésekkel változott. Így a 24—25 milliárd forintos őszi csomagterv ösz- szege ma már több mint 27 milliárd forint. A kormány a társadalmi és tömegszervezetekkel, az érdekképviseletekkel megegyezésre jutott az intézkedéseket illetően. ti gyermekek családi pótlékának növelését javasolja azzal, hogy ellentételét a szanálási alap 500 millió forintos csökkentésével teremtsük elő. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a gyengélkedő vállalatok szanálása során a kevesebb pénz miatt szigorúbb követelményt kell szabni. Ez azonban csak még inkább erősíti általános gazdaságpolitikai törekvéseinket. Javasolom, hogy az Országgyűlés ezt a megoldást fogadja el, a beterjesztett törvényjavaslat-módosítás is ezt tartalmazza. (Folytatás a 3. oldalon) Szociálpolitikai csomagterr Garanciák a kisjövadelműeknak
