Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-15 / 295. szám

1987. december 15. Kelet-Magyarország T JEGYZET A kisárutermelés je­lentőségéhez és szüksé­gességéhez nem fér két­ség, hiszen a mezőgazda- sági termelés egyharma- dát országosan ez a szek­tor adja. Szaibolcs-Szat- márban a háztáji és kis­gazdaságok az alma, do­hány, burgonya termesz­téséből az egyharmadnál is nagyobb arányban ré­szesülnek. Hasonlóan nagymértékű a kisgazda­ságok tej- és hústermelé­se. A sertés, a hízómarha, a juh jó része a kisgazda­ságokban van, de nyulat és egyes baromfiféléket szinte csak a házaknál 'tartanak, tenyésztenek. A háztáji és kisáruter­melés elsősorban jövede­lemkiegészítő tevékeny­ség. A kisárutermelő azonkívül, hogy az áruját a termeltetők átveszik, megfizetik, nem számit semmire. Ennek ellenére hiba Lenne azt hinni, hogy a kertészkedőt az ál­lattartót csak az anyagiak érdeklik. Nincs olyan do­hányos, sertéshizlaló, vagy zöldségtermelő, aki ne lenne büszke arra, amit munkájával elért. Az áru, ami rendszeresen és sok­szor nagy mennyiségben hagyja el a falusi portá­kat, tartalmazza a gazda szakértelmét, gondosságát és nem egyszer azt a szen­vedélyét, ami az embert a kertészkedéshez, vagy jó­szágtartáshoz köti. Ez utóbbit például nem lehet pénzzel megfizetni. Vannak kisárutermelők, akik a háztájiban vagy a ház körül kimagaslóan jól, nagyot alkotva termelnek. Ennek megítélése történ­het a mennyiség, a minő­ség, avagy a különleges­ség alapján, de bárho­gyan is történik, erkölcsi az elismerés. Van ilyen példa. Idén is volt tej- termelési, hústermelési verseny. Díjakat, okleve­leket osztottak egy-két szabolcsi kistermelőnek, országos elismerés is ju­tott. Aki kapott már ilyen díjat (sajnos nem sokan vannak), azok már tudják, mennyir'e jó érzés az olyan megbecsülés, ami nem a pénztárcát vas tá­gítja. .inkább a munka- szeretetet. a szakmaii hoz­záértést ismeri el. Sok jó gazda van, sok olyan em­ber munkálkodik a kö­rünkben, akiket tisztelet övez ugyan, de hiányzik valamiféle központi, avagy szakmai elismerés. Testvérlapunkban, a Szolnok megyei újságban jelent meg egy írás arról, hogy a Szotnök Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya „Érdemes 'kister­melő" címmel kitüntetést alapított. Először idén no­vemberben egy karcagi sertéstenyésztő részesült ebben az elismerésben. Jó ötlet, életrevaló kezdemé­nyezés volt a szolnokiak alapítványa. Követhetné Szabolcs is a példát akár úgy is, hogy termelési áganként a legjobb alma­termelő, a legjobb állat- tenyésztő, avagy a zöld­ségtermelésben kiváló ember egy évben egyszer oklevelet kapjon. Aki dol­gozik. aki nemesít, aki te­nyészt, aki szívből és sze­rétéiből szenvedélyesen munkálkodik, az nem di­csőségre, hanem a mun­kája eredményére vágyik. Ám ha mégis kapna elis­merést egy-egy ilyen em­ber, valószínű, hogy még több kedvvel tevékeny­kedne. S. E. Gyümölcs a pincében, kamrában Hőmérséklet és páratartalom — Kéthetenként yálogatás Télen is fogyaszthatunk az általunk termesztett gyü­mölcsből, ha időben gondos­kodunk a szakszerű tárolá­sukról. A jó minőségű táro­lás érdekében hasznos tud­nunk, hogy ennek során mindig élő növényi részekkel van dolgunk, amelyek léle­geznek, víztartalmukat vál­toztatják. Hosszú idejű táro­lásra csak egészséges, 'telje­sen hibátlan, száraz gyümöl­csöt használjunk fel. A raktározásra a fagymen­tes, jól szigetelt, kis ráccsal ellátott ablakú, könnyen szel­lőztethető, sötétíthető (hogy az érés minél lassúbb legyen) kamra vagy pince alkalmas. Fő, hogy a napi hőingadozás minél kisebb legyen. Előnyös, ha a helyiség Szellőztető ab­laka nem délre nyílik, hogy a napsütés ne melegítsen. A meleg hatására ugyanis a he­lyiség levegője száraz lesz, hirtelen lehűléskor pedig a gyümölcsökre, a bogyókra vízpára csapódik ki. Az almát és körtét polco­kon, rekeszekben és nem túl mély ládákban tárolhatjuk. Eltartásukat például jól meghosszabbítja, ha a gyü­mölcsöt fóliával takarjuk, vagy fólia zacskóba tesszük, ugyanis a műanyag fólia las­sítja az érés és a bomlás fo­lyamatát, csökkenti a tárolá­si veszteségeket. Régi, jól be­vált módszer kisebb mennyi­ség esetén, ha a gyümölcsöt egyenként selyem- vagy új­ságpapírba csomagolva tárol­juk a hűvös pincében, kam­rában. A szőlőt is tárolhatjuk polcra fektetve. A polcokra és a fürtök alá azonban cél­szerű száraz nád- vagy gyé­kényszőnyeget helyezni, ez­zel ugyanis segítjük a fürtök szellőzését. Használhatunk rekeszeket is. így egymásra helyezve kis helyen sok sző­lő elfér. A legjobban bevált mód­szer a fürtök aggatása. Eh­hez érdemes állványzatot ké­szíteni és ennek huzalaira műanyag szálra párosával felfüggeszteni a szőlőt. Az egyik fürt magasabban, a má­sik alacsonyabban csüngjön, mert így nem érhetnek ösz- sze a bogyók. Aggatással 2— 3, vagy akár még több hóna­pig is jól eláll a szőlő. A téli alma tárolására leg­alkalmasabb a 3—4 fok, és a 90 százalék körüli páratarta­lom. A téli körte hasonló pá­ratartalom mellett 2 fok kö­rüli hőmérsékleten tartható el legtovább. A tárolás során ajánlatos folyamatosan figye­lemmel kísérni a tárolótér hőmérsékletét és páratartal­mát. Ez egyszerű műszerek­kel (maximum—minimum hőmérő polymeter) könnyen megoldható. A páratartal­mat a padozat öntözésével, a levegőbe történő vízporlasz­tással biztosíthatjuk. Ügyel­jünk, hogy a víz ne érje a gyümölcsöket, a szőlőbogyó­kat. Rendszeresen ellenőrizzük a tárolt gyümölcsöket, ha szükséges az almát és körtét kéthetenként válogassuk át, a károsodott beteg egyede- ket távolítsuk el, a beteg szőlőbogyókat csípjük ki olló­val, a további romlás elkerü­lése érdekében. Nyíregyházi kertbarátok 15 éve Jubileumi ünnepség Nyíregyházán a városi műve­lődési központban 1972-ben ala­kult meg a kertbarátklub. A 15 évvel ezelőtti eseményre em­lékezve tartottak jubileumi ün­nepséget december 4-én a nyír­egyházi központi kertbarátklub tagjai. Varga Ferenc, a klub ve­zetőségének tagja emlékezve a régmúlt időre, elmondta: 65-en kezdték. Már a második évben tájjellegű kertbarát-kiállításon vettek részt, második dijat nyer­tek egy mezőgazdasági kis­könyvtárral együtt. Tizenöt év alatt a kertbarát­mozgalomnak nem volt olyan rendezvénye, kiállítása, amelyen a nyíregyháziak ne vettek vol­na részt. Számos díjat, elisme­rést kaptak, a debreceni orszá­gos kertbarát-kiállításon övék lett az első díj. Ugyancsak első helyen végeztek a budapesti, majd az ez év szeptemberében megrendezett pécsi országos ki­állításon. A nyíregyházi kertba­rátklubnak országos jó híre van. és erre munkájukkal, a kert­kultúra magas szintű művelésé­vel szolgáltak rá. Rendszeresek a tapasztalatcsere-látogatások, járják az országot, szakelőadá­sokat. bemutatókat szerveznek. A jubileumi ünnepségen a kertbarátok családtagjain kivül részt vettek a megyei kertbarát­klubok küldöttei, de érkeztek vendégek Dunabogdányból, Po- mázról, Debrecenből. Miskolcról és még számos helyről. Ez alka­lommal kapta meg kistermelői kitüntetését Sinkovics Gyula, a klub 84 éves alelnöke, akit a ta­gok örökös tiszteletbeli: elnök­nek választottak. Kitüntatték dr. Arató Istvánt, a klub titkárát és dr. Széles Csabát. A Hazafias Népfront megyei bizottsága az érdemes társadalmi munkáért kitüntetést Nagy Bélának. Tö­rök Pálnak és Tóth Józsefnek adományozta. A Váci Mihály megyei művelődési központ 25 kertbarát munkáját ismerte el tárgyjutalommal. Az ünnepségen a klubtagság megválasztotta új vezetőit, a klub elnöke dr. Szki- ta József nyugdíjas mezőgazda- sági szakember lett. A páratlan ujjú patások rendjébe tartozó kecske ta- ilá/n a legrégibb háziállat, háziasítása még a kőkor- szakban történt. Vadon is ól, de száma háziállatként nagy. Magyarországon a kecskének fél évszázada még sokféle fajbajelleg nél­küli változata volt. Előfor­dult hosszú és rövidszörű. fehér és fekete, ritkábban svájci őzbarna. A kecske takarmányozásra igényte­len, jó h u Had ékértékesíitő, valamikor a szegény embe­rek ezért is tartották. Ma már kevés a kecske, Sza- bolcs-Szatmárban sok te­ilepüilésen még mutatóba sem található. A kecske (te­jét táplálónak és egészsé­gesnek tartják. Keresett a kecsketúró és -sajt. A kecs­ke általában 300—600 liter tejet ad évente, de vannak olyan egyedek, amelyek jó itáplálás esetén 1000—1500 liter 'tejtermelésre is képe­sek. Szép hangzású a nö­vendékállatok neve, a gi- dák és gödölyék a mesék­ben is gyakran előfordul­nak. „Zsánerfotónk" Nyír- parasznyán készült — a két állat a bozótosban még té­len is telál élelmet magá­nak. Az özvegyi nyugdíjat nyúl tartásból egészíti ki Mátyuson Esik Sándorné. Jelenleg tíz anyát, s mintegy 150 darab ki- sebb-nagyobb nyulat nevel, amelyet a Tiszaszalkai ÁFÉSZ- nek értékesít. (E. E. felv.) Tárolás, teleltetes Vessző a tavaszi oltáshoz A tavaszi fás oltáshoz a téli hidegek beállta előtt cél­szerű megszednünk az oltó­vesszőt, lehetőleg fagymentes időben. Ez azért szükséges, hogy oltás idejéig (március végéig, április elejéig) nyu­galmi állapotban tarthassuk. A beoltandó fa nedvkeringé­se ugyanis ekkor indul meg, amely alkalmassá teszi az ol­tásra. Az oltóvesszőnek azon­ban ekkor is nyugalmi álla­potban kell lennie (különben az oltásunk nem sikerül). Nyugalmi állapotot mestersé­gesen biztosíthatunk. Szaporítóanyagot egészsé­ges növényről szedjünk. Erre az életerős, jó gyümölcsöt ter­mő, .kezdő termőéveikben lé­vő vagy középkorú fák a leg­alkalmasabbak. A válogatás­kor ügyeljünk, hogy az oltás­ra szánt, levágott vessző is egészséges legyen. Oltásra csak a hajtásrü­gyek alkalmasak, amelyek­ből hajtás fejlődik. (A ter­mő- vagy virágrügyek és a vegyes rügyek hajtást nem hoznak, vagy csak nagyon fejletlent.) A hajtásrügyek vékonyak, megnyúltak, a ter­mőrügyek tömzsibbek, göm­bölyűbbek. A korona külső részén álló hosszú vesszőkön általában több a hajtásrügy, míg a rövideken a termőrü­gyek vannak túlsúlyban. (Ki­vételt képez az őszibarack, amelynek vesszőin a rügyek többnyire hármas vegyes rügycsoportot alkotnak, azaz a hajtórügyet két termőrügy fogja közre.) Az oltóvesszők begyűjtése­kor a középvastagok (a ceru- zavastagságúak) közül válo­gassunk, mert a túlságosan vékonyak meg a túlságosan vastagok oltásra kevésbé fe­lelnek meg. Ha fagyban szed­jük a vesszőt, húzzunk kesz­tyűt, mert a kéz melege fagyfoltokat okozhat a nö­vényen. Az az oltóvessző, amelyen a rügyek fölhasználás előtt megindulnak, hajtani kezde­nek, már nem alkalmas az ol­tásra. Az ilyen vessző oltás után látványosan gyorsan ki­hajt ugyan, de egy-két hét múlva el is szárad. Ezért fon­tos, hogy a vesszőket és raj­ta a rügyeket nyugalmi álla­potban tartsuk a fölhaszná­lásig. A begyűjtött oltóvesszőket kössük kisebb csomókba, és lássuk el jeltáblával, amely­re írjuk rá a fajtáját, illetve a származási helyet, hogy fölhasználáskor ne keverjük. A vesszőket vermeljük, illet­ve tároljuk. Vermelésre a házfalak északi, árnyékos oldala külö­nösen alkalmas, mert itt a tél végén még hóval is fed­hetünk. Közönséges lakóházi szűk pincékben a vesszők te- leltetése bizonytalan, mert túlságosan melegek. A nagy légterű, szellős és hideg pin­cék viszont alkalmasak az ol­tóvesszők ta Jására. A vesz- szőket minden esetben tisz­ta, korhadó anyagoktól men­tes, nedves homokba tegyük. A hűtőszekrényben való tárolás nagyobb kockázattal jár. Ha más lehetőségünk nincs, természetesen próbál­juk meg, de akkor inkább a tél végén szedjük meg az ol­tóvesszőt. A vesszőket ned­ves rongyba csavarva tegyük a szekrény plusz hatfokos te­rébe. Ügyeljünk, hogy a táro­lás alatt a rongy ne szárad­jon ki. A rongyba bugyolált vesszőket nejlonzacskóba ten­ni azért kockázatos, mert hu­zamosabb tárolás után a raj­ta lévő rügyek könnyen be­fulladnak, elpusztulnak. Termelői ankét a nyúltenyésztésről Mit ígér a Balaton Skála? Jó ár, hosszú lejáratú szerződés Ügy tűnik, a nyúlhúster- meltetésben, -felvásárlásban 1988. január 1-jétől változás történik. Belép a termeltetők sorába a Balaton Skála Gaz­dasági Társaság és amit ígér. az nem kevesebb, mint ked­vező felvásárlási ár, éves és több éves termékértékesítési szerződés. A szerződés na­gyobb jövedelmezőséggel, termelői érdekeltséggel» ked­vező szolgáltatásokkal, ga­rantált árakkal kecsegtet. Ismerve a nyüdtenyésztés koronként ismétlődő gondja­it, tudva a kistenyósztőket nem egyszer elkeserítő kö­rülményeket, jó lenne, ha válóban olyan állapotok uralkodnának a nyúlhúster- mélésben, amély mindenki megelégedésére szolgálna Az új társaság versenytárs­ként jelentkezik és ha a ver­seny vajéban a kisárutterme- léSt. ia kisáruitenmedőket segí­ti majd, ha hozzájárull a jö­vedelmező nyúJh őstermelés fellendítéséhez, akkor jó szolgálatot tesz. Mindez ter­mészetesen majd csaik ké­sőbb, a gyakorlatban igazo­lódik. Most decemberben csupán arról van szó, hogy szót- külditek .néhány száz meghí­vóit. A gazdasági társaság termelői ankétot tart decem­ber 17-én délelőtt 10 órakor Nyíregyházán a Tudomány és Technika Házában. A SkáJa képviselője előadást, tájékoztatót ibant, a meghí­vottak elmondhatják véle­ményűiket, kívánságaikat. A rendezvény arra is jó lesz, hogy szakcsoportok, szakcso- porititagofk kicseréljék tapasz­talataikat, elbeszélgessenek egymással.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom