Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-13 / 268. szám

M A Kulturális korkép (2. oldal) Baráti üdvözlőt márkajelzéssol (3. oldal) \V;- •• r KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. november 11—i üléséről Befejeződött az almaszüret — még törik a kukoricát Jól kelt a vetés A megyei szervezési bizottság llése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga 1987. november 11-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Taná­csának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos fő­hatóságok, valamint a központi sajtó vezetői. I. A Központi Bizottság jelentést hallgatott meg a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának moszk­vai ünnepségeiről, áttekintette a nemzetközi helyzet alaku­lását, a külpolitikai munka időszerű kérdéseit. • A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette a Kádár János elvtárs vezette küldöttség beszámoló­ját a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójá­nak moszkvai ünnepségeiről, a jubileum alkalmából ren­dezett széles körű nemzetközi találkozóról és a Mihail Gor­bacsov elvtárssal folytatott megbeszélésről. A nagy októberi szocialista forradalom az emberiség legújabb kori történetének legnagyobb hatású eseménye volt, amely az emberi társadalom fejlődésének új irányt szabott. A Szovjetunió és a többi szocialista ország eddig megtett útja meggyőzően bizonyítja, hogy a kizsákmányolás nélküli társadalom a népek és nemzetek fejlődésének új történelmi lehetőségét jelenti. A Központi Bizottság nagyra értékeli Mihail Gorbacsov elvtárs ünnepi beszédét, a megtett történelmi út tanulsá­gainak mélyreható elemzését és azokat a törekvéseket, ame­lyek a szovjet gazdaság és társadalom gyökeres megújítá­sára, a szocialista demokrácia kiteljesítésére, a széles nyil­vánosság megteremtésére, a szocializmus tartalékainak fel­tárására és hasznosítására irányulnak. Pártunk és népünk megkülönböztetett figyelemmel és rokonszenvvel kíséri a szovjetunióbeli átalakítás folyamatát. A Magyar Népköztársaság, a társadalmi haladás és a béke minden magyar híve támogatja azokat az állhatatos erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió napjainkban a bé­ke megőrzése, a kölcsönös és egyenlő biztonság megterem­tése, a leszerelés előmozdítása, a minden nép számára elő­nyös együttműködés és az emberiség egyetemes gondjainak megoldása érdekében kifejt. O Kádár János és Mihail Gorbacsov megbeszélésükön áttekintették pártjaink tevékenységét, az országaink­ban folyó szocialista építés tapasztalatait, kétoldalú kapcso­latainkat. A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg: e fontos találkozón ismét kitűnt, hogy pártjaink azo­nos nézeteket vallanak a szocialista megújulás és a nem­zetközi helyzet fő kérdéseiben. • A baloldali és más haladó pártok, mozgalmak részvé­telével az évforduló alkalmából Moszkvában megren­dezett találkozót az emberiség sorskérdéseinek megoldásá­ért — a béke, a biztonság és a társadalmi haladás ügyéért — érzett közös felelősség hatotta át. A tanácskozás egyben bizonyította, hogy a jelenlegi viszonyok között szükséges és lehetséges a különböző pártállású és ideológiai nézeteket valló társadalmi tényezők kötetlen, szabad véleménycseré­je minden olyan kérdésben, amely csak nemzetközi össze­fogással oldható meg. O A Központi Bizottság megállapította, hogy az utóbbi időben élénkült és érdemibbé vált a kelet—nyugati párbeszéd, enyhült a nemzetközi légkör. Üdvözöljük a közös szovjet—amerikai bejelentést ar­ról, hogy december elején Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan Washingtonban találkozik, és a tervek szerint alá­írja a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták felszá­molásáról szóló szerződést. Ez jelentős lépés a nukleáris le­szerelés felé vezető úton. Megteremtheti a két nagyhatalom, a két katonai és politikai szövetségi rendszer közötti na­gyobb bizalmat, tovább javítja az államok közötti együtt­működést, hozzájárul Európa és a világ biztonságához. © A Központi Bizottság nagy fontosságot tulajdonít an­nak, hogy az elmúlt időszakban tovább fejlődtek a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink. A magyar—kínai párt- és államközi kapcsolatok fejlő­désének minőségileg új szakaszát nyitotta meg Csao Ce-jang elvtárs Magyarországon és Kádár János elvtárs Kínában tett látogatása. A tárgyalásokon kifejezésre jutott: a magyar A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Berecz János elvtársnak, a Politikai Bizottság tag­jának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az ideológiai munka kérdéseiről szóló tájékoztatót. —kínai kapcsolatok elvi alapokon nyugszanak, bővítésüket mindkét párt és kormány politikája tartós elemének, fon­tos feladatának tekinti. Jól szolgálta a magyar-mongol kapcsolatok elmélyíté­sét Dzsarahin Batmönh elvi társnak, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának magyaror­szági látogatása, a megbeszélések eredményeként aláírt hosszú itávira szóló együttműködési program. O A magyar-szovjet államközi együttműködés elmélyí­tésének jelentős eseménye volt Grósz Károly elvtárs- nak, a Minisztertanács elnökének moszkvai megbeszélése Nyikolaj Rizskov elvtárssal, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökével. A tárgyalások tükrözték azt a közös szándékunkat, hogy együttműködésünk javításával segít­jük elő az országaink előtt álló feladatok megoldáséit. Miniszterelnökünk budapesti megbeszélései Lubo.mir Strougal elvitárssal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökével, varsói tárgyalásai Zbigniew Mess­ner eivtáirissal, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnökével előmozdították az országaink közötti együtt­működés hatékony formáinak bővítését. Hazánk képviselői a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának októberi rendikívüli ülésszakán szorgalmazták az együttműködés formáinak, módszereinek megújítását, a közgazdasági feltételek javítását. • A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés szellemében folytatja a más társadalmi rendsze­rű országokkal a párbeszédet, a kölcsönösen előnyös poli­tikai, gazdasági és kulturális együttműködést. Ennék jegyében került sor Németh Károly elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének 1. János Károly spanyol ural­kodóval és II. Margit dán királynővel folytatott tárgyalá­saira hazánkban. A tárgyalásokon kifejezésre jutottak az együttműködés fejlesztésére irányuló közös törekvések. Grósz Károly elvtárs budapesti találkozója Franz ViPanitzkyvel, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellár­jával tovább erősítette a hagyományos jószomszédi kapcso­latainkat. A kormány elnökének a Német Szövetségi Köztársa­ságban tett látogatása, tárgyalásai Helmut Kohíllal, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjával és más közéleti személyiségekkel, vallamint az aláírt megállapodá­sok a politikai, gazdasági, műszaki-itudományos és kulturá­lis együttműködés további lehetőségeit tárták fel. O A szolidaritás és a kölcsönös előnyök alapján az el múlt időszakban is bővítettük kapcsolatainkat a fej­lődő országokkal. Ezt a törekvést juttatták kifejezésre Kenneth David Kaundának, a Zambiai Köztársaság elnö­kének és Mahathir Mahamiädnaik, Malaysia miniszterelnö­kének magyarországi tárgyalásai. II. A Központi Bizottság meghallgatta és tudomásul vette az ideológiai munka kérdéseiről szóló tájékoztatót. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazására törekszik. A legutóbbi három évtizedben több ideológiai jelentőségű gyakorlati feladatot oldott meg. Az ideológiai munka fon­tosságát növeli, hogy mélyreható változások korában élünk, a társadalmi-gazdasági fejlődés új szakaszához érkeztünk. A szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztala­tainak elméleti általánosítása csak részben történt meg. Népünk műveltsége, politikai kultúrája, tapasztalata gaz­dagodott, a szocializmus eszméi széleskörűen elterjedtek. Mindez fokozott minőségi követelményeket támaszt az ide­ológiai munkával szemben. Növekszik az emberek igénye olyan válaszok iránt, amelyek megerősítik a szocialista társadalom lehetőségeibe vetett hitet, eszmei biztonságot nyújtanak. Az almát leszedték, az őszi kalászosok vetése befejező­dött, a kukorica törése 90 százaléknál tart. Címszavak­ban így foglalható össze' a megyei szervezési bizottság november 12-i tanácskozásá­nak lényege. Ezúttal két na­pirendet, az őszi munkavég­zést és a téli alma exportját, feldolgozását tárgyalták. A termelési rendszerek: KITE, IKR és a GITR szak­emberei (arról adtak számot, hogy a kalászosak vetését mindenütt időben és jó minő­ségben befejezték. Az üze­mek árpából, rozsból .a tava­lyinál és a tervezettől, többet vetették, a búza vetésterülete viszoret összesen tízezer hek­tárral kevesebb az elmúlt évinél. Vetéshez az időjárás .ezúttal kedvezett, jó volt a kelés. Eső kellene, hogy a kalászosok gyorsabban fejlőd­jenek, a tél beálltáig kellően megerősödjenek. Szó volt arról is, hogy .a napraforgó-betakarítás re­kordterméssel megtörtént, a cukorrépát néhány száz hek­tár kivételével felszedték. A cukorrépatermés átlaga lel­marad a tavalyitól. Nem változott (a helyzet a burgonyánál. A betakarítás ennél -a növénynél is megtör­tént, sajnos a legkésőbben érők hozama is alacsony. Be­takarításban ősszel a legna­gyobb munka a kukorica kombájnolása. Megyei szin­ten most 84 ezer hektáron érett ‘törésre a cső. Csökken­tette a termőterületet 'az aszály miatti kényszer silózás. Nagyobb gond, hogy fövetésű kukoricánál 1972 óta nem volt ilyen gyenge a termés. Megyei összesedben a kuko­rica hektáronként 4,5—4.7 tonnával fizet. A kukorica kombájnolása ma 90 százaléknál tart. Nehe­zíti ia munkát, növeli a költ­ségeket, hogy a gyenge ter­mést magas víztartalommal kell betakarítani. Elhúzódott az érés. A rendszerszakembe­rek megítélése szerint a ku- koricatörés november végéig eltart. Gyorsítaná a munkát, ha az üzemek igényelnék egy­A vajai almatárolóban meg­kezdték a tőkés exportra szánt alma csomagolásáé szállítását, (jávor) más segítségét, de érthetetlen módon a gépátcsoportosítárs­sal, gépkölcsönzéssel csak ke­vesen élnek. Az elmúlt évihez viszonyít­va ütemesebb az őszi szán­tás. Ez a munka jelenleg 60 százaléknál tart. Szükség van a szántás tempójának foko­zására, ment ha télbe fordul az idő, iákkor már lehetetlen lesz a határban dolgozni. A téli alma szedéséről, for­galmazásáról. exportálásáról kedvező és kevésbé jó infor­máció egyaránt elhangzott. Az alma szedése megtörtént. A gyors, időben elvégzett munkát a tavalyinál jóval kisebb termés tette lehetővé. A vártnál kevesebb alma az exportálás ütemességére is hatott. Nem volt vagonhiány, nem akozott gondot az átve­vőhelyeken a torlódás. A Hungarofruct tájékoztatója szerint november 1-jéig Sza­bolcsiból szovjet exportra 184 ezer tonna almát küldtek. Ez jóval kevesebb az elmúlt évii mennyiségnél. Más tájékoz­tatók szerint amilyen mér­tékben csökkent az export­arány. úgy nőtt az iparialma- értékesítés. fokozódott a lé­gyártás. A kevesebb export­nak, a kisebb termésen kívül oka volt a jégverés is és a kedvezőtlen időjárás által okozott minőségromlás. A téli alma export 'kiszámí­tása még tart. A Szovjetunió­ba napi 500 tonnás tételek­ben már hűtövagonokban szállítják a gyümölcsöt. Üt- nak indítottak, kísérletkép­pen néhány hűtött kamiont is almáival rakotton. Szabadté­ren, ideiglenes tárolókban al­ma most nincs, v.agy nagyon kevés van. Az exportálás a hütőtárölőkből történik. Mér­sékelt ütemben megkezdődött a tőkés exportra szánt gyü­mölcs feldolgozása és elszál­lítása is. A szervezési bizottság no­vember 12-i ülésével befejez­te munkáját. Seres Ernő Csütörtökön csemege bolt nyílt Nyíregyházán a Sas ut­cán. Száraz és füstölt áruk széles skáláját, sváb sza­lonnát talál a vásárló. (Folytatás a 4. oldalon) I XLIV. évfolyam, 268. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. november 13., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom