Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-28 / 281. szám

HM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1987. november 28. Q r----------------------------:-------------------------------------------------------------------------------------­Lágyan omló kelmék Vesznek egy darab levegőt... A makaróni meséje A száraz csőtészta látványa gyakran felkelti a kisgyerek kí­váncsiságát. Többnyire nemcsak az érdekli, hogy mi az a lyu­kas valami, hanem azt is meg­kérdi, hogyan csinálják. Ezt persze a felnőtt sem igen tudja, amiért tréfás válasza az, hogy „vesznek egy darab levegőt, és azt begöngyölik tésztával...” Valóban ki, hogyan jött rá a makaróni készítés fortélyára? Nos, a XVIII. században Nápoly környékén élt egy bizonyos Mar­co Aroná nevű szakács — így szól a mese —, akinek igencsak jódmenő lacikonyhája volt. A sült, főt húsok mellé különféle formájú, maga készítette főtt tésztákat tálalt, amelyeket Itália- szerte ismertek, kedveltek az emberek. Konyhájának legkapó­sabb tésztái a „papi tincs” és a kutyafül voltak. A fáma szerint Aroni kislánya egy alkalommal játszani kezdett a frissen gyúrt, vágott, hosszú metélt tésztával; tekercset for­mált belőle és a lágy, belül lyu­kas rudat a kerti ruhaszárítóra akasztotta, hogy a napon meg­keményedjék. Aroni szeme meg­akadt a szokatlanra formált tészta csíkon, levette, kifőzte és paradicsommártással feltálalta. Mivel az új tészta sikert aratott, így az étlapra a továbbiakban Morco Aroni tésztaként került, amiből az idők folyamán maka­róni lett. Vagyonkájából M. Aro­ni megalapította az első makaró­nigyárat. Egy másik feltevés szerint a csőtészta már a XIII. században is létezett, és a nápolyi Cico volt a feltalálója, aki féltve őriz­te a csőtészta készítésének tit­kát, de ezt ellesték tőle, mások is készíteni kezdték. Akár az egyik, akár a másik történet — netán egy harmadik fedi a valóságot —, annyi bizo­nyos, hogy a világszerte ismert makaróni ma már úgyszólván ember nem érintette körülmé­nyek között nagy gyárakban, tonnaszám kerül ki a gépekből csontszárazon, de dobozolva, ki­főzésre várva. Miután elkészítésének első mozzanata a kifőzése, akár hosz- szát meghagyva, akár darabok­ra tördelve történik is, megvan a fortélya, hogy a kifőtt tészta szét ne ázzon, össze ne ragad­jon. A lobogva fövő vízbe egy­szerre csak annyi tésztát szabad tenni, hogy a lé le ne hüljön, másodpercek alatt újra bugyog- jon. Akkor kerüljön be a követ­kező adag. A főzővízbe — amit inkább lábosban, mint fazékban ajánlatos tűzre tenni — kerül­jön kevés só, és legalább egy evőkanálnyi olaj. Só helyett akár sós ételízesítőt is lehet használni, ez különleges zamatot ad a tésztának. Ezek után következzék néhány kevésbé ismert elkészítési módja. (A receptek négy személyre szóin ak.> Ma karón/fai fújt — pörkölt- maradékkal Fél kilő makarónit 2 Centis darabokra tördelünk, és a java­solt módon puhára főzzük. A pörköltmaradékot levővel együtt ledaráljuk, belekeverünk 3 to­jássárgát. két deci tejfölt. Tűz­álló tálat kidörgölünk füstölt szalonnával, erre zsemlemorzsát szórunk. A hideg vízzel leöblített tésztát összekeverjük a hús- eleggyel, majd a tojások felvert habjával, és tetejét reszelt sajt­tal megszórva — vagy anélkül — húsz percre sütőbe tesszük. Sa­vanyúsággal tálaljuk. Tejfalas makaróniké sók A fél kilő makarónit 6—8 centi hosszú darabokra tördeljük, és enyhén sós vagy vegetás vízben csak addig főzzük (kb. 10 perc), amíg kígyózni nem kezdenek. Leszűrjük, hideg vízzel leöblít­jük. 10—12 szálat kévébe fogunk, hajszálvékony füstölt szalonna- csíkot húzunk át a dereka alatt, azt fogpiszkálóval vagy hústüvel szorosra megtűzzük. A tűzálló tálat kiöntjük 1 deci tejföllel, a tésztakévéket belefektetjük, te­tejét a tejföl másik felével be­borítjuk, és a sütőben kb. 15 percig rotyogtatjuk. (Nem fo­gyókúrás étel.) Mák árén!pörkölt Két ökölnyi fej hagymát apró­ra összevágva zsíron vagy ola­jon fedő alatt — egy-egy evőka­nálnyi vizet hozzátéve — pépes­re Lankasztunk, zsírjára pirít­juk, megpaprikázzuk, majd fél liter vízzel felengedjük. Amikor forr, feloldunk benne egy erőle- veskockát, s dúsítjuk kevés gu­lyáskrémmel. Az újra forrásba jött lébe beleszórunk negyed ki­ló apróra tördelt makarónit, és a pörköltszaftban a tésztát — meg-megkevergetve — addig főzzük, amíg meg nem puhul. Makaróni- pogácsa Fél kiló makarónit apróra tör­delünk, éteMzesítős vízben pu­hára főzünk, leszűrünk, szikkad­ni, hűlni hagyjuk. Közben 2 de­ka vajjal, egy púpozott evőka­nál liszttel. 2 deci tejjel sűrűre főzött pépet készítünk, ha bu- gyog, beleszórunk 15 deka reszelt sajtot. A tűzről levesszük, meg­sózzuk, megborsozzuk, beleke­verjük a kifött makarónit, és egy tojást is teszünk hozzá. A nem ragadós masszából alaposan belisztezett tenyérrel pogácsákat formálunk, raeghengsrgetjük zsemlemorzsában, és ellapítva forró olajban pirosra sütjük, ön­magában is finom falat, de be­válik főzelékhez feltétnek is. Túrósai töltött makaróni (Elkészíthető édesen vagy só­sán kaporral.) Fél kiló makarónit 2 centis da­rabokra tördelve, enyhén sós vízben puhára főzünk, leöblít­jük, szikkadni hagyjuk. A kiva­jazott tűzálló tál alját kibélel­jük egy réteg makarónival. Fél kiló tehéntúrót simára törünk. Ha édesen akarjuk enni, akkor a pohár tejfölön és a 3 egész to­jáson kívül hozzákeverünk 3 púpozott kanál porcukrot, egy vaníliás cukrot, késhegyni re­szelt citromhéjat. Ha sósnak szánjuk, akkor a tejfölön, tojá­sokon kívül csokor megmosott, apróra vágott kapor, csipet őrölt fehér bors és kávéskanálnyi só kerüljön a túróba. Ezt rétegez- zük a makarónival úgy, hogy legfelülre túró kerüljön. Meleg sütőben 15 percig 6üssük. A selyem akár a nőiesség jelképe is lehetne. Kellemes tulajdonságai miatt évszázadok óta az egyik kedvenc kelme. Divatok jönnek és elmúlnak, voilt időszak, nem is olyan ré­gen. amikor azt hittük: elfe­lejthetjük a selymet. Am a rusztikus, gyűrt anyagok na­gyon kevés ideig uralhatták a szint. Szerencsére Ismét hódít a sejtelmes nőiesség, s ennek kifejezéseképpen viszik a pál­mát a lágyan omló, testhez si­muló anyagok. Mindezt jelzi az alapanyag­gyártás is. Míg néhány eszten­dővel ezelőtt olyan hírek jöt­tek, hogy a selyemipar mély­ponton van, most éppen a fel­lendülés jeleit érzékelhetjük. Mindezt tetten érhettük a Textilipari Műszaki Tudomá­nyos Egyesület és a Magyar Selyemipari Vállalat immár hagyományos szimpóziumán. Tizenhatodik alkalommal gyűl­tek össze a szakemberek, s tár­gyalták meg a lehetőségeket. A szimpózium elsősorban gyakorlati tapasztalatokat igye­kezett bemutatni. Éppen ezért az esemény fénypontja a se­lyemipar termékeit felvonul­tató divatbemutató volt. A vállalat termékei ezúttal való­ban a legújabb módit fejezték ki. A könnyű, finom alapanya­gok szolgálják a divatot, s bi­zonyára mindenki szívesen vi­selné. A klasszikus eleganciá­ra törekvő kosztümök örök darabok lehetnek. Az újdon­ságnak számitó poliészter- krepp selymek, a szép nyomott mintákkal ugyancsak tetszetö- sek. Nézegetjük a modelleket. Az alapanyag a nőies fonnák ki­emelését szolgálja. Így a leg­újabb vonalú rövid, derékban szűkített, bő szoknyáiú ruhák­tól a miniszoknyáig s a kjasz- szikusabb vonalvezetésig vala­mennyi divatirányzat megfele­lő alapanyaga ez a kelme. Ter­mészetesen egy bemutatón mindig az extrémebb vonala­kat mutatják be. Ezek a szi­luettek kicsit szelídülnek, s 'gy — remélhetőleg — a hazai alkatúak is hordhatják, nem csupán a nagyon vékony ma­nökenek. Mindenki az időjárásról beszél — az orvosok is. De ez nem is csoda, ha meggondol­juk, hogy a kisbabáik is az időjárás szerint választják meg születésük időpontját — írja a Bunte. — Bizonyos idő­járási helyzetek meggyorsít­hatják viagy ké&löltethetik a születéseket. A bécsi egye­tem női klinikájának orvos- meteor o lóg-usai éveken ■ -át figyelemmel kísérték a szüle­tések gyakoriságát és össze­vetették azokat a megfelelő időjárási adatokkal. Megálla­pították, hogy téli napokon magas légnyomás esetén ke­vesebb gyermek jön világra. A bébik kivárják, míg a lég­nyomás csökken. A születése­ket azonban a főn befolyá­solja a legnagyobb mérték­ben. Azután, hogy az Alpok északi peremén fújni kezd a fón..Q4. órán át .ip_százalékkal nő a születések száma. Folttisztítás nai mádra A szakállas élcelődés szerint bizonyos foltokat csak ecetes ollóval lehet eltávolítani. E mondás üres szellemeskedésnek tűnik, de van némi igaz­sága is, ha különféle pe­csétek, foltok keletkezése­kor nem frissiben látunk hozzá az eltávolításához, hanem hagyjuk, hogy be­leegye magát a textília szálaiba, rászáradjon, rá- kövesedjék a beszennye­zett anyagra. Függetlenül attól, hogy mivel, mit pecsételünk össze, a folttisztítás ered­ményességének első sza­bályaként kimondhatjuk, hogy azonnal cselekedni kell, még ha ezzel némi zavart, felfordulást oko­zunk is. Ezek után nézzük a mindennapok során leg­gyakrabban előadódó folt- .baleseteket. Kiilöttyen a feketekávé a fehér vagy színes térí­tőre, ruhára, ingre, nyak­kendőre, szövetszoknyára. Ha a körülmények nem teszik lehetővé, hogy a szennyezett holmit hideg vízbe beáztassuk, akkor hideg vízbe mártott és cserélt puha ruhával kell addig dörgölni, amíg a folt nyoma eltűnik. A csapadékos idő beáll­tával szinte elkerülhetet­len a sárral felfröcskölés, a nadrágszárvégek besá- rozódása. A sarat sokan hagyják a szövetre rászá­radni, olykor trehányság- ból, olykor abból a meg­gondolásból, hogy porként tökéletesen kikefélhető. Nos, az utca sara már rég nemcsak nedv és föld ele­gye, hanem sok egyéb is hozzákeveredik. A lehú­zott, simára kifektetett összefröcakölt nadrágot ajánlatos langyos vízbe mártogatott, kinyomott szivaccsal kitisztítani, és csipesz közé fogva meg­szárítani. Bonyolultabb feladat a zsíros eredetű, az étolajas, kivált paprikás ételfoltok eltávolítása. Ezekhez folt­vagy sebtisztító benzilí szükséges, és puha, eset­leg papírzsebkendő. Maga a tisztítás úgy történjék, hogy a folt alá is tegyünk nedvszívó anyagot, s a benzinnel jól átitatott kel­mével — mindig tiszta fe­lülettel — dörgöljük a fol­tot azon nyomban. Ha a házi kezelés nem vezetne eredményre, akkor mi­előbb adjuk szakember kezébe. Vérfolt könnyen előadó­dik egy háztartásban. El­távolításának legfőbb for­télya, hogy csakis hideg vízzel kezdjük kioldását, a meleg víz valósággal beleégeti a textíliába. Ha fehér anyag lett vértől pecsétes, akkor a hideg hypós oldat tökéletesen kiveszi; hagyni kell ázni benne. Ugyanez a helyzet a kivehetetlennek ítélt őszibarackfolttal is. Miután a Hypo nemcsak fertőtlenítő, fehérítő ha­tású, hanem a rozsda, a penész és sok egyéb folt eredményes eltávolítója, ajánlatos néhány sort szentelni helyes használa­tának, mert sokan nem tudják, miként bánjanak vele. Fakító, színkiszívó hatásánál fogva színes ru­hához nem használható. Az elszürkült, elfoltoso- dott fehér holmit viszont — 10 Liter vízhez fél töm­lő Hypót véve — több órás § áztatással remekül hely­rehozza. A bőrre ártalmas maradványát öblítősaeres vízzel kell eltávolítani. Praktikusai, gyerraekszobába Ahol a lakásoknak félszobája van, oil azt általában a gyere­keknek rendezik be. Ez a szo­ba többnyire hosszú és keskeny, így a bútorzatát is ebhez kell Igazítani. Egy átlagos 2,5X4 m-es alapte­rületű szobát véve alapul muta­tunk be egy szobabelsőt. Az egyik hosszanti fal mentén bal oldalt — 90 cm maximális széles­ségben — helyezkedik, el az ala­csony, különféle beosztású ele­mekből álló szekrénysor, amely­nek tetején 190 cm bosszúságban (habszivacs matracos megoldás­sal) fekvőhely van kialakítva. (Akár két gyerek részére is megoldás lehet.) Az ablaktól balra könyv-, Il­letve játékpolc. jobbra pedig íróasztallal kombinált elemes szekrény. A hosszanti jobboldali failfelületen falitábla, amelyre sok minden elhelyezhető (készül­het textilből, sokzsebes megol­dással Is). Utána házilagosan ké­szült bordásfal (így jóval kisebb községgel jár), ami kiválóan biztosítja a gyerek sokféle test­mozgását. Gyerekszobába faltól falig pad­lószőnyeget célszerű alkalmazni. Az ágy fölé kisebb posztert te­hetünk. a textíliák (roló. ágyta­karó, falvédó kárpit stb.) vi­dám, élénk színűek, és egymás­sal harmonikusak legyenek. Rajz és szöveg: Bányai Katalin A szülés és az időjárás

Next

/
Oldalképek
Tartalom