Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-28 / 281. szám

1987. november 28. Kelet-Magyarország Feldolgozni minden porcikáját Jonatánkóstoló Malaysiában A CIKKÜNK KÖZEPÉN KIEMELT IDÉZET bizonyí­ték arra, hogy az alma pol­gárjoga egyforma az egész földkerekségen. Szállítják és fogyasztják szerte a világon ezért ültetik is fáját minde­nütt, ahol az éghajlat és a klíma alkalmas. Ha így van, akkor valami nagyon ideális állapotnak kellene lenni a termelés és a fagyasztás kö­zött, mert elvileg az év min­den szakában terem friss al­ma valahol, valamelyik kon­tinensen. Egy bökkenő van csupán: valami miatt nem jut el a megtermett gyümölcs ahhoz a fogyasztóhoz, aki pe­dig éppen aikkor éhezett meg rá. Miért? Hegymegi István, a Szamos menti Állami Tangazdaság igazgatója nemrég Malaysiá­ban járt egy magyar keres­kedelmi delegációval és nyolc tonna almával. — Lehet, hogy hihetetlen, de én meggyőződtem arról, hogy akár ott, a másik félte­kén is lenne keresnivalónk az almánkkal. A helyi, és a környező országokból jött üz­letemberek kitüntető érdek­lődést tanúsítottak az odavitt áru láttán. Tetszenék a faj­táink, és én még a jonatánt is megkóstoltattam velük, pe­dig eleinte idegenkedtek. És nemcsak friss gyümölcsként, de feldolgozva is megvennék termékeinket. A piacot kár lenne elha­markodottan megbírálni —, hogy Visszatérjünk bevezető gondolatmenetünkhöz. A sok bizonytalánság és változás egyben a fogyasztói érzé­kenység jele. A mi almánk Kuala Lumpurban maga volt az egzotikum az ottaniaknák, nyilván ezért (is) nyilvánult meg az érdeklődés. Az ar­gentin alma az ottani ízeket és illatokat is áthozza a hosz- szú haióúton az Óvilágba. Az Ágra Európa tudósítása vi­lágosan megmutatja. hogy kereskedelmi szempontból nincs lehetetlen a földön. Ehhez képest mi itt a Kár­pát-medence csücskében sok­kal nágyobto fontosságot tu­lajdonítunk saját magunk­nak. mint arra alapunk van. Talán ezért is tanulságos a mégoly jó piaci pozíciókkal rendelkező SZÁTG vezetőié­nek elemzése saját stratégiá­jukról. — NEKÜNK A KÉT LÁB IS KEVÉS, hármat kreálunk magunknak. Ez a keleti, a nyugati piac és végül, de egyáltalán nem utolsósorban a feldolgozás, ami egyelőre nagyrészt a sűrítmény előál­lításából áll. Szeretnénk biz­tonságban tudni magunkat, de ha jól végiggondoljuk, ez még mindig csak egy láb. Nem oszlik meg ugyanis az év hosszabb szakára a kész­áru keletkezése. Ősszel nagy tömegben áll elő, s a vevő­nek alkalma van ócsárolni, ment az idő, legalábbis egy darabig neki dolgozik. Valóban; az alma nem iparosítható egész évre. A prés és a sűrítő olyan, mint a kombájn. Ha lemegy a sze­zon, akkor kimossák és áll a következő esztendeig. És áll benne a tőke. A mi bankvi­A Közös Piac országai az idén ismét rekord mennyiségű almát szereztek be a déli félteke országaiból. Az 1987- ben onnan importált 472 ezer tonna 51 százalékkal több az előző évi vásárlásnál, ennek több mint a harmada az NSZK-ba került. Különösen feltűnő, hogy Argentína szál­lításai 65,2 százalékkal 52 ezer tonnára nőttek: igaz, az or­szág a múlt évben igen rossz termést takarított be és ezért csekély exportárualapja volt. Űj-Zéland 1,0 százalékkal több almát, 98 ezer tonnát szállí­tott a közösségnek. Ausztrália szállításai pedig 27,0 száza­lékkal 7 ezer tonnára növe­kedtek. Dél-Afrika 162 ezer tonnát kitevő szállítmányai az előző évhez képest 1,3 szá­zalékkal csökkentek, ^zzel szemben Chile 1,4 százalékkal többet, 153 ezer tonnát szállí­tott és ezzel túllépte a brüsszeli bizottság által jóvá­hagyott maximális mennyisé­get. Az NSZK 1987-ben augusz­tus végéig 177 500 tonna al­mát vásárolt a déli félteké­ről. Szeptemberben ehhez még további csekély mennyi­ségek járultak, az ország idei almaimportja előreláthatólag kereken 4 százalékkal haladja meg a tavalyit. A déli félte­kéről származó alma kínála­ta március és augusztus kö­zött a legerősebb, ebben az időszakban az idén igen élénk kereslet is mutatkozott. Az NSZK egyébként összes­ségében 8 százalékkal több al­mát fogyasztott, mint tavaly. A déli félteke orszásai a pi­ac növekedéséből átlagosan alul részesedtek, noha áruju­kat mintegy 10 százalékkal kínálták olcsóbban. A nyu­gatnémet piacon az alma ára összességében átlagban 8 szá­zalékkal volt olcsóbb, mint az előző évben. (Agra-Euró- pa, 1987. november 16.) szonyaink között nagyon ne­héz ezt elismertetni, az ár­ban .még kevésbé. Ráadásul a csúcstechnológia olyan drága, hogy csak kevesen fizethetik meg. Találós kérdés ÍRTA: MEGAN M kármelyik horoszkó- pót olvassuk el, meg- “ * lepő módon mind­egyikből ugyanaz a követ­keztetés vonható le: a szü­letési dátumtól függetlenül lényegében mindenki in­telligens, szorgalmas, ügyes, valamilyen vonatkozásban tehetséges, fogékony, be­csületes, szolidáris, sőt gyakran ragyogó és kiemel­kedő egyéniség. Miután eltűnődünk ezen egy darabig, óhatatlanul felmerül bennünk a kér­dés: mikor születnek az idióták, a banditák, a tol­vajok, a csalók, a hamisí­tók, a sikkasztok, a meg- vesztegetők, a gyilkosok, a gonosztevők, a kalandorok, a barbárok, a féleszűek, a munkakerülők, ia kirúgot- tak, a bolondok, a bárgyúk, az ügyefogyottak, a rossz­májnak, a gonoszok, a to­lakodók, az irigyek, a kor­látoltak, a fennhéjázok, az unintelligensek, a rövidlá­tók, a nehéz felfogásnak, a tehetetlenek, a késlekedők? Vagy mikor születnek az ostobák, az üresfejűek, a pszichopaták, a gazembe­rek, a fajankók, a bugri- sok, a korcsok, a tompa- agyúak, a zavarosban halá­szok, a mamlaszok, a bar­mok, a tökfilkók, a szama­rak, a disznók, az imbecil­lisek, a beszámíthatatlanok. az erőszakosak, a nyomott- fejnek, az elbutultak, a fel ■ fuvalkodottak, az intriku- sok, a pipogyák, a léhák, a komformisták, a zsoldosok, a karrieristák, a talpnya- lók, a pénzért tapsolok, a cinikusok, a fétkegyelműek, a kretének, a fúriák, az őrültek, a csirkefogók, a hazard játékosok, a betörők, azok, akik a vicceket min­dig így kezdik: a csónak­ban egy amerikai, egy orosz és egy angol utazott..., és általában az infantilisek, a hazúgok, a latrok, a fene­gyerekek, az emberevők, a gyújtogatok? Mikor? (Lipcseyné Bánfalvi Júlia fordítása) MI LEHET MÉGIS A KI­ÜT? Hegymegi Istvánról egy­szer, még az ősz elején meg­írtam, hogy több mint száz­féle olyan termékről tud, amit almából lehet gyártani. Mostani beszélgetésünk al­kataiéval kijavított. hogy nincs az annyi, de abban megegyeztünk, hogy még így is majdnem három számjegy kell a leírásához. A lényeg, a magas feldolgozhatóság. — Kuala Lumpurban és a világ más országaiban járva, a szakirodalmat figyelemmel kísérve nyugodtan állítom: alig tartunk az elején a fel- dolgozási lehetőségeknek. Mi magunk egy svájci céggel va­gyunk előrehaladott tárgya­lásban egy sok száz milliós beruházással kapcsolatban. Erről a termékről egyelőre még korai lenne részleteket elárulni, annyi azonban biz­tos, hogy meglepő újdonság lesz. A VITRINBEN OTT VAN­NAK AZ ÁZSIAI VÁSÁR- FIÁK, és más bizonyítékai az almából készíthető termé­kek sokféleségének. Kivétel nélkül nagyon ízléses és „be­szédes" csomagolásban vala­mennyi. Csomagolási kultú­ránknak van mit pótolni. Olyan ez, mintha az almát illata nélkül árulnánk. Már­mint a jó csomagolás hiánya. Ezek persze már csak nüam- szok. de annál több pénzt hoznak. — Nagyon sok tartalékunk van, vagy lenne abban — folytatja Hegymegi István az üzleti 'lehetőségek taglalását —. hogy az almát valóságos mivoltában áruljuk még ki­préselés után is. Nekünk természetes, hogy több tucat fajtánk van, és az is. hogy ezeket illatukról felismerjük. Külön-'külön szeressük, vagy ne szeressük. Annyi lenne az egész, hogy külön kezeljük végig a termelési folyamat­ban. Aztán lennie kellene va- 'ami jó arculatnak is. Ezt odakint image-nek hívják. Szükség lenne ehhez egyéni, de az egész világon használ­ható elnevezésre, reklámszö­vegre, egy rokonszenves kis figurára, amiről az bárhol a földkerekségen az emberek­nek a magyar alma jutna eszébe. VOLNA ÉS LENNE. Szük­séges és kell. Vagyis nincs! Pontosabban nem az van. és nem annyi, amennyi kellene. Mindez pénz és pénz. Csák azért nem írom le harmad­jára, mert arról már a hábo­rú jut eszébe mindenkinek. Pedig harc ez a javából nyer­tesekkel és vesztesekkel. Jó lenne már sűrvebben az előb­biek sorában találni magun­kat. Ehhez több kitekintés, és elemzés szükséges és kell, ami nem kerül pénzbe, de annál többet hoz a konyhára. Esik Sándor Másfél éve létesült a megyei vízmű vállalat (SZAVICSAV) vásárosnaményi üzemm nöksége. Eddig mostoha körülmények között tevékenykedtek. Az új központi telep korszerű üzemi épület lehetővé teszi, hogy kulturált körülmények között fogadhassák ügyfeleket. Itt kapott helyet többek között a diszpécserszolgálat, laboratórium és műi lyek. Az új létesítményt 14 millió forintos beruházásból építette a SZAVICSAV. „Nem nézhetjük tétlenül nehéz sorsukat...11 Ahol megállt a vándorlás Nemrég még úgy tűnt, hogy e két település is a pe­remvidékre szorult települé­sek sorsára jut. előbb-utóbb elöregszik a lakosság. Az it­teni fiatalság is a nyakába vette a világot, s nem a szá­jukkal. hanem a kezükkel tu­datták: ne aggódjatok, jól vagyunk. Az otthoniaknak küldött levél persze sovány vigasz volt, hiszen ők azt sze rették volna, ha a gyermek a férj minden este hazatér. Csendes őszi eső perme­tez. Hideg pára kúszik a nagykabát alá, a szokottnál csendesebb a vállaji, mérki főutca. Csak néhány idő­sebb embert látni, a járdá­ra hullott faleveleket ge­reblyézni, seprik csomókba. Mert itt még nem múlt el a régi szokás: a portáj előtti árokpartot, járdasza kaszt ki-ki maga tartja pél dásan rendben. Hétvége ken — ha fúj, ha esik - mindenki az utcán ..ilyet kor, hétközben jobbára pei sze csak az idősebbje. Új munka- alkalom A Dunántúlon dolgozó fér­fi hiába keresett jól. az itt­hon maradottak gondja nem sokat mérséklődött. Mert mire hazajutott az a pénz, bizony jócskán kevesebb volt. mint a bérjegyzéken szere­pelt összeg. Nem beszélve a hozzátartozókra szakadt ter­hektől, a jó, s szép szavak hiányáról. A Mérket. Vállajt. s Tiboí- szállást összefogó nagyköz­ségi tanács elnöke, Révész Antal azonban nem kis öröm­mel modhatja: mára megállt a vándorlás, felelve a mun- kahely-teremtő erőfeszítések­re. A mérki téesz kesztyűüze­mében majdnem másfél száz, a vállaji téesz varrodájá­ban több mint hatvan, a kö­zös húsüzemben hatvan— hatvanöt, de a helyi takar­mánykeverőben is jó hú­szán találtak munkát az utóbbi időkben. Zömük nö, mely azt is je­lenti egyben, hogy háromszáz családban több ezer forinttal SZÁMÍTÓGÉPEK A SZAKKÖZÉPBEN. Ez év őszétől gyö­keres változás történt a fehérgyarmati Petőfi Sándor Köz- gazdasági Szakközépiskola „számításaiban". Költségvetési és más helyi lehetőségek kihasználásával ugyanis sikerült szá­mítógépeket beszerezni, amelyekkel lelkesen ismerkednek a fiatalok. jut több a közös kasszába. S kimondva, kimondatlanul jó­val kevesebbet kell így fizet­ni a különböző segélyekre a tanácsnak is. Az elnök persze óvatosab­ban fogalmaz: — É munkahelyek nélkül valószínűleg jóval többen fordulnának hozzánk segít­ségért. A három településen majd­nem ötezerötszázan élnek, ehhez képest a rendszeres szociális segélyben részesü­lök száma meglepően cse­kély: még ötvenen sincse­nek. A tanácsi keretből 650 ezer forint jut e célra, a rendkívüli segélyekre pedig száztízezer. A szociális, vagy szebb szóval kedvezményes étkez­tetésre kétszázezer forintot fordítanak, a gyámügyi se­gélyre pedig évente hetven­ezret. Akárhogy számoljuk, ez éppen csak meghaladja az egymillió forintot. Időseket támogatni — A több pénznek azért mi is jobban örülnénk, mert bi­zony a mostanináL azért töb­ben rászorulnának a segít­ségre — mondja Koch Sán- dorné szociálpolitikai elő­adó. A tanács szakembereinek keze azonban megköttetett, számtalan előírást kell be­tartaniuk, mielőtt kiutalnák a rászorulók forintjait. Saj­nos megszokhattuk, hogy a legtöbb helyen a cigányok élnek a legrosszabbul, ők igénylik a legtöbb támoga­tást. Itt azonban szó sincs erről, többségük igen kul­turált körülmények között él, nehezen lehetne találni köztük munkakerülőt. Támogatásra inkább az idősebbek szorulnak. Ám ők roppant szemérmesek, el­vétve . kérnek támogatást a közöstől. De akkor is hogyan!? A párbeszédek általában az utcán folynak, áz alábbi forgatókönyv szerint: . — Fiam! Hallom, segélyt lehet tőletek kérni. — Lehet. Anti bátyám, ahhoz meg kell tudni, me nyit keresnek a fiai Pes; Miskolcon. — Isten őrizzen! Még c az kéne, hogy megtud, min töröm a fejem! — Nem kerül az ne pénzbe. — Akkor se! Még vált bajuk lenne belőle. A nagyközségi pártbizi ság titkára. Máthé En mondta az iménti példá még hozzáteszi: — Nem akarnak ők s kinek se terhére tenni, viszont nem nézhetjük i lenül nehéz sorsukat. H messzire szakadt gyern széretetét nem is pótolh jük, azért könnyíthetünk sorsukon. Különösen a beteges í hetvenen is túl járó őre kényszerülnek a gondos dásra. Ök már arra sem i képesek, hogy disznóhizla sál. vagy káposztatermesz sei egészítsék ki rég rr szerzett, s azóta sem se emelkedett nyugdíjukat, kik már az is nagy szó, T téesz kedvezményes á szállítja haza a tüzelőt; s a hat házigondozó égj megkérdi azt is: Hány to szedett össze reggel Ilo néni? Jobb erőben Ezzel nem is igen gond Mérken, s Válla, meg Tiborszáüáson. A m rég megfogalmazódott g dolat kivitelezése, azon! már jóval keményebb nak ígérkezik. Azon . jt jengenek most a helyié^1: idősek segélyezésére for tott forintok egv részéi felhasználásával, üzem közreműködésével gyan lehetne egy dUhn? üzemet, létrehozni/’ jobb erőben lévő öregekitr hasznos elfoglaltságot n talpának? Ahol ütegbe^; hetnék a világ dolgaitji közben pénztárcájúk ié g rapodna? * ’ Nemcsak magukon'. ség nének ezzel. .Uv Balogh G

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom