Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-28 / 281. szám

Nemzetközi sajtóértekezlet Erősödött az együttműködési szándék Az athéni magyar nagykö­vetségen tett látogatással kezdődött Grósz Károly mi­niszterelnök mai programja a görög fővárosban. A Minisz­tertanács elnöke, aki csü­törtökön érkezett hivatalos látogatásra Görögországba, tájékoztatást adott a magyar- országi helyzetről, a kibon­takozási program feladatairól. A magyar kormányfő dél­előtt találkozott Harilaosz Florakisszal, a Görög Kom­munista Párt főtitkárával, majd Athén nevezetességei­vel ismerkedett. Grósz Ká­rolyt fogadta Hrisztosz Szárcetakisz köztársasági el­nök. Rendkívüli elégedetten nyi­latkozott athéni tárgyalásai­nak eredményeiről Grósz Károly, a Minisztertanács el­nöke pénteken a görög fővá­rosban rendezett nemzetközi sajtóértekezletén. Az athéni Zappio kong­resszusi és kiállítási központ­ban rendezett sajtóértekezle­ten a magyar kormányfő ki­fejtette, hogy görögországi útja több célt is szolgál: vi­szonozza Andreasz Papand­reu görög kormányfő 1983-as budapesti látogatását, az út szolgálja továbbá azt a célt, hogy megerősítsék a Magyar- ország és Görögország kö­zötti együttműködési készsé­get, hogy megismerjék egy­más álláspontját az időszerű kérdésekben, keressék az együttműködés .továbbfejlesz­tésének lehetőségeit, minde­nekelőtt gazdasági téren. Grósz Károly szólt arról, hogy hasonlóságot mutatnak azok a módszerek, amelyeket Miag.yarországom és Görögor­szágban a gazdasági nehéz­ségek orvoslására alkalmaz­nak. A két ország gazdasági kapcsolta tainaJk helyzetét ele­mezve emlékeztetett area, hogy 1931-hez viszonyítva a kétoldalú forgalom ötven százalékkal csőikként. Ennek alapvetően két oíka van: Gö­rögország EGK-itagsága, ami elsősorban a magyar mező- gazdasági termékek export­ját érintette hátrányosan. A másik, hogy jelentősen csök­ken a görög állami megren­delések hányada. A továbblépés lehetőségeit elemezve egyebek között ki­fejtette, hogy a görög gazda­ság szerkezeti átalakítása alkalmat teremt az együtt­működés fejlesztésére, példá­ul a görög vasúti villamosí­tási programban, a görögor­szági föidgázprogramban va­ló közreműködésre, alkalmat teremt a görög—szovjet tim- fö.ldgyártási megálLapodáshoz történő csatlakozásra. Az együttműködés formáinak bővítéséről szólva az első he­lyen emelte ki újabb görög— magyar vegyes vállalatok alakítását. Grósz Károly ezt követő­en szálláshelyén találkozott a görög pénzügyi, kereske­delmi és gazdasági élet kép­viselőivel. Fiatalok demonstrációja A béke mindaneyiunk egye Fodor István, az Országos Béketanács titkára érkezett pénteken Nyírbátorba, ahol az esti órákban a város fia­taljaival találkozott. A Bát- horí István Gimnázium és Cipőipari Szakközépiskola kollégiumában megrendezett találkozóra a gimnázium ta­nulóin kívül a szakmunkás- képző intézet, valamint a vá­ros üzemeinek, gyárainak fiataljai is eljöttek. A találkozó első részében Fodor István szólt a fiata­lókhoz, akik egy felhívás to­vábbítására is felkérték az Országos Béketanács titkárát. A közel 300 aláírással ellá­tott dokumentum az ország fiataljaihoz szól. Arról kí­vánja meggyőzni őket, hogy a béke mindnyájuk ügye, hogy csak békében tanulhat­nak, dolgozhatnak a fiatalok, hogy itt az ideje választani lakóházat, vagy bombát, bé­két, vagy háborút akarnak-e. Az Országos Béketanács­hoz. valamint a Béke Világ- tanácshoz címzett üzenet át­adása után a diákok ünnepi műsora következett. A mű­sor befejezéseiként az atom­háború lidérceit idéző Más­nap című filmet vetítették le. A nyírbátori diákok beszá­moltak arról is, hogy a kö­zeljövőben a haladó országok sorsát veszik nagyító alá. Azt tervezik, hogy programjukra városukba hívják a fejlődő országok hazánkban tanuló diákjait, egyetemi hallgatóit iis. Gép tereli a beszélgetéseket Új telefonközpont Csengerben HARMINCÖT HEKTÁRNYI TERÜLETET ERDŐSÍTET­TEK a Balkányi Állami Gazdaság földterületein az idén. Képünk a Barcikai területen készült, ahol egy régi gyü­mölcsös helyét akácfával telepítik be. (Császár Csaba felvétele) ujaoo rener lolt tunt el a szatmári térképről: pénteken Csengerben üzembe helyez­ték a távhívásra is alkalmas konténer telefonközpontot. Az új központ és az egysé­ges hálózat csaknem húsz­millió forintba került, mely­nek negyedét a helyiek 'te­remtették elő. A központ hatszáz főállomás és négy­száz ikerállomás befogadásá­ra alkalmas. A beruházás befejeztével megteremtődtek a távhívás helyi feltételei is, ám a csen­geni előfizetők most még nem csatlakozhatnak az or­szágos távhívó hálózathoz, mert arra csak az új máté­szalkai crossbar-központ el­készülte után lesz lehetőség. Tegnaptól kezdve Csenger, Csen gerslim a, Csengerújfalu, Szamosangyalos. Szamosbecs, Szamostatárfalva és Ura elő­fizetői egységes hálózatot al­kotnak és közvetlenül tár­csázhatják egymást: a kap­csolás gépi úton történik. A pénteki átadással több hónapos próbaüzem kezdő­dik, s annak befejeztével kez­dődhet majd meg az új táv­beszélő-állomások felszerelé­se. Az új központ üzembe helyezésével egy időben ki­cserélik Csengerben az ut­Szabolcsi vetőmag a Szovjetunióba Szabolcsban termelt bú­zavetőmagot is szállítunk a Szovjetuniónak. A napokban a Vetőmagtermeltető és Ellá­tó Vállalat nyírségi központ­jának telepén 800 vagon bú­zavetőmag szállításának elő­készítését kezdték meg. Most tisztítják, s ha megfelelő idő­ben kapnak vasúti vagono­kat, akkor még az idén ki­szállítják a búzavetőmagot. meghirdetett szakosodás nem megy végbe megyénk nagy­üzemi gazdaságaiban. A négy törzstenyészet fejlesztése in­dokolt lenne, mivel további tenyészkosok nevelése lenne szükséges a megye igényei­nek kielégítésére. A baromfiállomány növe­kedése dinamikus. A nagy­üzemekben kevésbé, a ma­gánólakban annál inkább. 1986-ban 26 668 tonna barom­fit vágtak le, ez az 1981-es mennyiséghez viszonyítva 11,3 százalékkal'több. Figye­lemre méltó ugyanakkor, hogy a tojástermelés ez alatt 15 százalékkal csökkent. Kevesebb a ló. A kisterme­lők fuvarozásra, szántásra és más talaj munkákra gyak­rabban használják ugyan, é3 ez mérsékli fogyásukat, de ez sem változtat abban, hogy nem lehet reneszánszra szá­mítani a létszámot illetően. Még szerencse, hogy a ló­sport iránt nagyon megnőtt az érdeklődés, amelyet bizo­nyít a fogathajtó-bajnokságot kísérő hatalmas érdeklődés, és a gyarapodó számú lovas­iskolák magas látogatottsága. A lovassport hasznos szere­pet tölthet be a megye ide­genforgalmának fellendítésé­ben. és a szabadidő tartal­mas kihasználásában. (ésik) AZ i il ÖTÉRT VÁLLALAT MEGRENDELÉSÉRE gyárt 400 fotóstáskát a Budapesti Nyerges- és Szíjgyártó Szövetkezet szakolyi részlege. A képen: Pósán Sándorné és .Vadon Istvánné a táskákat állítja össze elemeiből. (Császár Csaba felvétele) Segítettek a «ziiretelésfoen Ózdiak Gyügyén A tervezettnél nagyobb al­matermés meglepte a gyü- gyei Almáskert Termelőszö­vetkezet vezetőségét is. Az egész évi következetes rpun- ka mellett a tagoknak még a közösből is jelentős mennyi­ségű almát kellett leszedniük ahhoz, hogy háztájit kapja­nak, illetve saját almájukat is értékesítáe a szövetkezet. A szedők között ott voltak a tekercselő üzem dolgozói is. Azonban még ez a 60 dolgozó sem győzte. így született az M A&* Farkaskutya fogadja az ellenőrt (2. oldal) Hét végi melléklet (5—12. oldal) coii, nyilvános állomásokat is. ahonnan ezentúl szintén a gép tereli majd a beszélgeté­seket. Az érintett települése­ken az új rendszer belépté- vel megváltozott az előfize­tők telefonszáma is, melyről időben tájékoztatták az érin­tetteket, a kívülállók pedig a posta „'tudakozóitól" kaphat­nak tájékoztatást. A gépi kapcsolású központ jelentős lemaradást pótol, ám az igazán komoly előrelépés akkor lesz, ha bekapcsolódik majd a távbeszélő rendszer­be a csengeri térség is. Több jószág a háztájiban Szakosoiás az állattenyésztésbei gazdaság össztermelésének 45.3 százalékát képezi. A szarvasmarha-állomány moz­gása nem követi ezt a ten­denciát. az évtized első felé­ben 5.5 százalékkal csökkent a tehénállomány. A nagyüze­mi gazdaságokban tovább folytatódott a hasznosítási irányok — tej, hús — szét­választása, a szakosodás. A tejhasznú állományokban nö­vekszik a holstein friz ke­resztezett egyedek száma. Az intenzív tejelő fajták tér­nyerésével és a takarmányo­zás javulásával emelkedett a tejtermelés, és már eléri a 3765 litert tehenenként. A sertéstenyésztésben a ciklikusságot nem lehetett megszüntetni, csak mérsékel­ni. A létszám alakulása eb­ben az ágazatban mindig szorosan követi a közgazda­sági környezet változását. A kistermelői állomány fejlesz­tését jól szolgálja a vemhes­koca kihelyezési akció, és a jó takarmányellátás. A nagy­üzemi gazdaságokban az egy kocára jutó malacszaporulat csökkenő, az elhullás úgy­szintén. A szakosított sertés­telepek kocaállományának döntő többsége hibridsertés. A juhállomány növekedése még ezelőtt öt évvel megállt és a tavalyi esztendő végére 13.4 százalékkal volt keve­sebb, mint annak előtte. A juhtenyésztési programban A mezőgazdasár nehézipa­rának nevezik az állatte­nyésztést, jelentős eszközigé­nye. és az állomány hatal­mas értéke miatt. A változá­sok lassan mennek végbe, és ennek nem pusztán a bioló­giai korlátok vetnek gátat, hanem az is, hogy az elha­tározások eredménye nagyon nehezen fordítható meg. Szabolcs-Szatmár állatte­nyésztése jelentős helyet fog­lal el az országban. Nálunk van a szarvasmarha-állomány csaknem nyolc, a sertés 5, a juhállomány közel 12 száza­léka. Amiben eltér az orszá­gos átlagtól, az a szektor­megoszlás. Megyénkben lé­nyegesen nagyobb rész hízik a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban, mint nagyüzemben. Ez á tény egyben olyan sajá­tosság, ami nagyon sok te­kintetben egyéni megítélést kíván. Állattenyésztésünk bruttó termelési értéke az elmúlt öt­éves tervben 4,4 százalékkal növekedett, és ez a mező­ötlet : hozzanak máshonnan szabad munkaerőt. A Miskol­ci Munkaközvetítő Iroda se­gítségével ózdi munkásnők és munkások, illetve nyugdíja­sok érkeztek a szövetkezetbe, s teljesítménybérben szedték, csomagolták az almát. A munkások termelői áron al­mát is vásárolhattak, s ezt a tsz lakóhelyükre szállította. Az összefogás tette lehetővé, hogy több mint 150 vagon al­mát már értékesítettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom