Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-26 / 279. szám
4 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Elet 1987. november 26. Sóstótól Rozsrétig Áz örökösföldek Rendelet a köztisztaságról Személyes felelősség Ha a Tanácsköztársaság térre ürítenék iazt a szemétmennyiséget, amelyet egy nap laiatt termel a város, a teret egy méter magas hulladék borítaná. Ennyit jelent ugyanis Nyíregyháza napi ezer köbméter szemelte. Nem ezzel a mennyiséggel van gond, hiszen az 1985. augusztus elseje óta üzemelő oros—nagyszállási kommunális telep még jó néhány évig el tudja majd nyelni, hanem a gyűjtésével, a szállításával és a minőségével. Az utóbbi kérdések szabályozására született többek között a városi tanács új rendelete a köztisztaság fenntartásáról. Az előző köztisztasági rendeletet 1981-ben hozták, s azóta sok minden megváltozott. Pontosítani kellett a fogalmaikat, részletesen meghatározni a Nyíregyházi Közterület- fenntartó Vállalat feladatát, s alkalmazkodni az új, 1986-bam alkotott építésügyi és városfejlesztési, valamint egészségügyi miniszteri együttes rendelethez, amely a köz- tisztasággal és a települési szilárd hulladékokká! összefüggő tevékenységet szabályozza, s előírja, hogy az általa nem érintett kérdésekben a helyi tanácsrendeletek az irányadók. 35 millióból mindent... A napokban megalkotott tanácsrendelet jó néhány pontban eltér a régebbitől. Nagyon fontos, hogy ezentúl nemcsak az ingatlanok tulajdonosát, használóját, illetve a házfelügyelőt terheli a felelősség a kötelező rendelkezések megtartásáért, hanem az állampolgárokat általában, függetlenül attól, hogy a szabályokat milyen minőségükben szegik meg. A személyes felelősség rögzítésétől visszatartó hatás várható.. A közterület-fenntartó vállalat feladata — a tanács műszaki osztályának megrendelésére — „a belterületi földrészletek (közút, közlekedési csomópont, park, tér) és az ezekhez tartozó műtárgyak (híd, alul- és felüljárók), valamint az építmények közhasználatra átadott részeinek (mint például az épületárkád) tisztán tartása, az ott keletkezeit települési szilárd hulladék gyűjtése, kezelése és ártalmatlanítása.” Hozzátéve, hogy mindez elsősorban a kiemelt városrészekre vonatkozik: a belvárosra, a lakótelepekre, a Ságvár.i kertvárosra, a körút -teme- itőtől állomásig tartó szakaszának mindkét oldalára, valamint Sóstófürdő központi területére. S hogy mi lesz a Kállói úttal, vagy a Korányi Frigyes út Jósavároson túli szakaszéival? Nem beszélve Vajda- vagy Mian- dabokorról. Nos, pénzhiány miatt itt mindenki maga intézze el a takarítást, vagy — illuzórikus az elképzelés? — szervezzenek társadalmi munkát... A vállalat ebben az évben a városi tanács költségvetéséből 35 millió forinttal gazdálkodott. Ebből kellett megoldania a parkosítást, a zöldfelületek karbantartását, a téli sikosságm-entesítést, a város takarítását, a szemét szállítását és megsemmisítését. Az ÉVM—EüM. rendelet szerint a szabványos hulladékgyűjtő edényeket is a tanácsnak, illetve a vállalatnak kellene biztosítania, erre azonban a fővároson kívül sehol nincs lehetőség — körülbelül hatmillió forintba kerülne Nyíregyháza ellátása, így marad a másik megoldás: a gyűjtőedényeket az ingatlan tulajdonosa köteles beszerezni, s javításáról, pótlásáról gondoskodni. Ez a rendelkezés azonban többféle ellentmondást hordoz magában. Nehéz ugyanis megállapítani, hogy egy lakáshoz milyen méretű, befogadóképességű gyűjtőedény kell. A lakótelepi lakásokban a szemét mennyisége állandó, általában háztartási hulladékból áll. Ha ehhez viszonyítva megfelelő nagyságú konténereket szereznek ibe, akikor nem történhet meg, hogy két szállítás között nincs hová önteni a szemetet. A kukák beszerzése előtt viszont nem szokták kikérni a közterület-fenntartó vállalat véleményét, így gyakran előfordul, hogy egy tízemeletes ház lakói számára néhány kis, 0,11 köbméteres gyűjtőedényt állítanak be a szeméttárolóba. Arra is volt már példa, hogy a házat eleve úgy tervezték: a hulladék gyűjtésére nem megfelelő nagyságú a helyiség, illetve az ajtaján nem fér be egy nagyobb méretű edény. Ezért kell például az Északi körúton ahhoz a megoldáshoz folyamodni, hogy a kukákat az utcán tartják. Veszteséges vállalkozás A családi házakban a hulladék mennyisége és minősége évszakonként változik. Tavasszal és ősszel a háztartási szemét mellé óhatatlanul bekerül a kerti hulladék, télen pedig a salaik, a hamu, s ilyenkor kicsinek bizonyul a beszerzett gyűjtőedény. A vállalat ebben az évben először kísérletként kipróbálta a műanyag zsákos -rendszert — a kerti hulladék számára a háztulajdonosoknak műanyag gyűjtőzsákokat szerzett be. A szemetet a kocsi csak akkor viszi el, ha Nylonzsákokba gyűjtik a szemetet. Valahol Nyíregyházán ... szabvány-méretű edénybe helyezik, ami lehet 0,11-es kukatartály, 1,1-es fciskonténer, amelyik kerekeken gördül, illetve 5 köbméteres nagykonténer. Mivel a tartályokat a tulajok szerzik be, igen vegyes a méretük akár egy körzeten belül is. Ezért a vállalatnak gyakran dupla munkát kell végeznie, -kétféle autót szükséges indítania, egyet a kisebb, egyet a nagy edényekhez. A szemét elszállítása hetente kétszer történik. Ha ennék eltolódása vagy kimaradása miatt a kuka mellé kerül a hulladék, annak eltakarítása a KÖZTÉR dolgozóinak feladata. Ha a lakó hibája — akár csak amiatt, hogy kisebb edényt szerzett be a kelleténél —, ő köteles gondoskodni az eltüntetéséről. A szemétszállítás veszteséges vállalkozás, évente 3—4 millió forintot visz el. A szállítási díj igazán nem nevezhető magasnak, mégis sokan tiltakoznak még ennyi ellen is. Az illegális szemétlerakóhelyek felszámolása is előbb-utóbb a vállalatot tenhéli. Minden évben összegyűlik az ilyen helyekről legalább 2 ezer köbméter hulladék — a munkások már jártasak benne, hogy hol keressék az illegális szemetet: a Tiszavasvári úti felüljáró alatt, az építkezések környékén, mint például most a Korányi Frigyes út menti kiserdőben. Az illegális szemétlerakók keletkezésének pszichológiája igen egyszerű: elég, ha csak egyvalaki hordja a hulladékot a kuka mellé, vagy olyan helyre, ahol nincs gyűjtőedény, másak aztán szíves örömest csatlakoznak hozzá — általában kényelemszeretetből. Kevesen tudják, hogy a vállalattól lehet nagykonténert bérelni, ha előreláthatóan jelentősebb mennyiségű hulladék keletkezik — 425 forintért kiviszik a helyszínre, s ha megtelt, vissza is szállítják. Arról sincs nagyon tudomása az emberéknék, hogy a szeméttelepen 1 köbméterig díjtalanul megsemmisítik a háztartásinak nem minősülő hulladékot, s 5 köbméterig az építési törmeléket és a földet. Pontosabban körülhatárolt... Tagadhatatlan, hogy Nyíregyháza nem tartozik az ország legtisztább települései közé, az új rendelet éppen ezért pontosabban körülhatárolt kötelezettség-eket tartalmaz. Részletesen foglalkozik -azzal, hogy ki, mit, hol köteles takarítani. Ha ebben a kérdésben kétségek merüilhek fel, ha hajba- ikapnak a járdiaseprésen a szomszédok, a műszaki osztályhoz kell fordulni, s ott eldöntik a vitát. Kötelezi az üzletek üzemeltetőit, hogy a bolt közelében helyezzenek el hulladékgyűjtőt. A belvárost ezentúl szerző-, dós alapján a közterületf-enn-tartó vállalat takarítja, illetve takaríttatjia éjszakánként olyan rabokkal, akik szabálysértés miatt töltik szabadságvesztés-büntetésüket. Gond volt ugyanis korábban a hétvégi takarítás: ha pénteken este leesett a hó, az egész hétvégén ott állt az üzletek előtt, mert az eladók — érthetően — szombat-vasárnap nem mentek be csak azért, hogy eltolják a havat. A szemétdíjjal kapcsolatban is született egy változás: nemcsak a szemétdíj -időarányos részét lehet elengedni a legalább negyedévig üresen álló lakás tulajdonosának, hanem a -teljes díjait iis, ha a városi tanács vb egészségügyi osztálya szociális okokból ezt indokoltnak tartja. A-z új rendelkezésekre tekintettel módosultak a szabálysértési tényállások és a kiszabható helyszíni bírság összege. Amíg korábban többek között a közterület állati v-agy emberi ürülékkel, vizelettel szennyezéséért, vagy napraforgó- és tok-mag árusításáért — piacon, illetve vásárcsarnokon kívül — 50—200 forintos helyszíni' bírságot lehetett kiszabni, most ez az összeg 100—500 -forintra módosult. A pénzbírság változatlan maradt, ezentúl is 3 ezer forintig terjedhet. A rend-eletet a tanácsülés elfogadta, az hirdetőtábla kifüggesztése után lép hatályba. Liehet, hogy első olvasásra néhány szabály végrehajtbaitaillannak tűnik, ám a cél az elvárandó magatartások rögzítése volt, amelytől joggal remélhető a város köztisztaságának javulása. Bartha Andrea Az ötös busz felirata jelzi, hogy az Örökösföldig jár. Aki ezt látja, vagy éppenséggel a végállomás környékén, a lakótelepen lakik, nem mindig tudja, hogy mi a név, a névadás története. Az elnevezés nem mostani keletű: 120—130 évvel ezelőtt keletkezett, s kb. a múlt század hatvanas éveitől szerepel e terület ilyen névvel a városi kimutatásokban, az adófizetők lakóhelyi lajstromaiban. A múlt század elején két nagy, a városi közösség tulajdonában álló széles földsáv húzódott a belső város körül. A keleti és á nyugati földeket minden évben sorshúzás útján bérbe adták, egy-egy évi időszakra. A keleti részből lettek az örökösföldek: ezek — ahogy a térképen látható — nagyjából a Sóstó alatt kezdődtek és a Rozsréti szőlőkig terjedtek. A nyugati részen, a bokontanyák és a város között húzódták a pázsitok: az északi rész a felső-, a déli az alsópázsit. Most csak az örökösföldekkel, a keleti résszel foglalkozzunk. 1854-ben a bécsi kormány „kölcsönt kért” a monarchia népeitől. Ezt a hivatalos iratokban is kényszerköl- csön néven emlegetik. A július 24-én összeült Vezetőség a város nevében százezer forintot ajánlott fel. Ezt azonban nem találták elegendőnek. Augusztus közepén a fő Bach- huszárok, Rózsahegyi István megyei biztos és Üjhelyi Róbert kinevezett főszolgabíró „tárgyalt” a főbíró vezette tanáccsal. Ekkor „győzték meg” a nyíregyháziakat, hogy ők tulajdonképpen kétszázezer forintot akarnak felajánlani. A tanács aztán az elöljáróságra bízta „az összeg honnan fedezési módjának és forrásának ” meghatározását. Két hét múlva már az a határozat, hogy a keléti oldalon levő földek nélkülözhetőbb részeit kellene pénzzé tenni. Októberre már a módját is megtalálták: „a katonatartással terhelt összes városi házak tulajdonosai örökös átruházás” útján „részeltessenek a gyepföldek kiosztásában”. Meg is bízzák Sexty József hites mérnököt, hogy mérje fel ezt a külső, keleti részt. Egyúttal azt is előírták, hogy egy vásártér céljaira 127 holdat mérjenek ki. így aztán az örökbirtokok résziére 1874 kis holdat, 1200 négyszögöllel számítva, utakra, dűlőközökre pedig 220 holdlat v-éttek számításba. Ugyanakkor egy bizottság osztályozta a földet, minőségük szerint, s ennek alapján határozták meg az árúkat. Az I. osztályúért 100 p-engőforintot, a gyengébbekért 80—40, ill. 20 forintolt kell majd fizetnie a tulajdonosnak. Az összeget négy év alatt lehet-kell kifizetni, ha részletre, akkor egyenlő adagokban, persze kamattal növelve. Így vállalhat a város fedezetet arra a bankkölcsönre, amelyet kb. ugyanennyi időre vett fel, hogy a kiszabott kölcsönösszeget a bécsieknek még 1854-ben befizethesse. A gondos előkészítés után december 27-én, -a városháza udvarán összegyűlt lakosság előtt nem csak kihirdetik a tanácsi határozatot, hanem a népgyűlésnek részletesen meg is magyarázzák. Hogy ti. az átruházás örökös birtoklási joggal történik ugyan, de addig, amíg a földnek egész becsóra le nem fizettetik, az illető birtokos csak haszonvevőül, nem pedig tulajdonosul fog a város által tekintetni. A földeket mindenki szabadon művelheti, de rá nem építkezhet. Csak háztulajdonosok vehetnék részt a sorsolásban; há- zatlan városi polgárok földigényt nem emelhetnek. A helybeli lakos izraeliták, ha háztulajdonosok, szintén igényelhetnek itt földet. Mindenki egy-egy holdnyi területet kaphat: ez .a föld továbbeladlható — de csak a tanács előtt. Végül: a kapott föld körülárkol-andó, a határon fásítandó, — végződik a 23 pontból álló kiosztási szabályzat. Miután ezt mindenki örömmel vette tudomásul, 1855 elején megtörténik a kiosztás; márciusban már a földék szakaszait is pontosan megállapítják. Ezeknek szakaszfelelősei a városi tanács legtekintélyesebb tagjai: ők felügyelnek a szakasz rendjére, az árokásások elvégzésére, a határok tiszteletben tartására, .intézik a kisebb vitás ügyeket, s felfogadják az így alakult kertségek kerülőit is, felállítják a szakaszok kapuit, stb. Majd múltak az évek, a vételárat már majdnem mindenki rendben kifizette, nem egy parcella öröklés vagy eladás útján más kézre került, a képviselőtestület (választmányi tanács) szerint 1860-ban „az örökítés tovább nem halasztható, az öröktevelek kiosztása kezdessék meg mielőbb”. Az elkövetkező években ezt le is bonyolítják; a telekkömy- vekben rendezik az akkor már általában örökösföldek néven szereplő terület tulajdonosainak ügyeit. Majd egy jó évtized múlva a nyugati pázsitföldeket is értékesítik. Megkülönböztetésül azonban az ottani osztás földjeit jogtföi- déknek nevezték. Szerencsésnek mondható, hogy városunk mai vezetősége úgy döntött: ez az új városrész, mely a régi örökösföldek II. szakaszának területén kapott helyet, ezt a várostör- t'én-etileg fontos nevet őrizze meg, viselje tovább. Vegyük most sorra az örökösföldek többi szakaszait is. Az I. szakasz ,a legnagyobb terület: a mai Korányi Frigyes utcának a nyugati sávja, az ószőlők szegélyeként már idetartoztak, a pazonyi határtól délre, a Morgó temető felett-mellett haladva, s a Pazonyi országutat kapta keleti-déli határul. Innen, tovább, délre-keletre haladva az Orosi útig, következik a II. szakasz, a buj-tosi, belvárosi résztől keletre, lényegében a mai Család utcától számítva az orosi határig. (Belső részét évtizedekkel ezelőtt Szabadság-telepnek is hívták, de akkoriban alig volt itt építkezés: most pedig itt terjed el az -egyre növekvő, új városnegyed.) Továbbhaladva délnek, az Ady Endre—Leningrad utcától keletre eső rész a III. szakasz. Itt volt az a bizonyos vásártér, amelyiknek kijelöléséről külön is volt szó fentebb. Az első háború Után az Országos Földbirtokrendező Bíróság (OFB) úgy ítélte meg, hogy ezt a területet a város nem hasznosítja, ezért házhelyek számára vette igénybe. A húszas évek végén, a harmincas évek elején igen sok kertes családi ház épült itt: ezek nagy része ma is áll. Ebbe az ütembe esett a mai Damjanich laktanya''építésének kezdete is. A IV. szakasz a Kalló felié vezető úttól illetve a n-aményi vasútvonaltól cllélre-ny-uga't- na eső rósz. Így már nem szerepel a tériképen sem, csupa kertes rész ez, -a kisteleki újkert, másnéven: újkisteleki szőlők, a régi Bor- bányia mellett, amelyik jó fél évszázaddal ezelőtt még orosi határ. Végül: az örökösföldek kialakításával, a hajdani -értékesítéssel, szóval a -kényszerköl- csönnel kapcsolatos a Kossuth gimnázium újraéledése is. A Bach-korszak elején bezárt iskolát csak 1861-ben tudták újra megnyitni az evangélikus egyház lelkes vezetői. De igen sok volt az anyagi teher. S ékkor jöhetett -segítségül a város. Nemsőkkal előbb ugyanis visszakapták a kényszerkölcsön teljés összegét, s 1861-ben megtalálták a nagy összeg célszerű felhasználósá-naik módját. Elosztották az egyházak -között, ,a lél-ekszám arányában, azzal, hogy az egész összeg iskolafenntartó alapítványként kezelendő s a kamatokat évenként két részletben kapják meg az egyházaik, — illetve az evangélikusoknál a létesített gimnázium igazgató-kormányzó tanácsa. Ők 100 ezer forintos tőke után évi 5000 forintot kaptak, s ez lényegében biztosította az újraindított algimnázium fenntartási költségeit. Később, a háborúk utáni inflációk semmivé fosztották az alapítvány tőkéjiét, de a közben megkapott kisebb-tna- gyobb minisztériumi államsegélyek lehetővé tették, a folyamatos fennmaradást, majd -az 1948-beli államosítás a további fejlesztést, modernizálást is a megye legrégibb, immáron Kossuth nevét viselő gimnáziumában. Margócsy József Az új arcú Örökösföld. Modern lakónegyed nőtt ki a szó szoros értelmében a földből.
