Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-26 / 279. szám

4 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Elet 1987. november 26. Sóstótól Rozsrétig Áz örökösföldek Rendelet a köztisztaságról Személyes felelősség Ha a Tanácsköztársaság térre ürítenék iazt a szemétmennyiséget, amelyet egy nap laiatt termel a város, a teret egy méter ma­gas hulladék borítaná. Ennyit jelent ugyanis Nyíregyháza napi ezer köbméter szemelte. Nem ezzel a mennyiséggel van gond, hi­szen az 1985. augusztus elseje óta üzemelő oros—nagyszállási kommunális telep még jó néhány évig el tudja majd nyelni, hanem a gyűjtésével, a szállításával és a minősé­gével. Az utóbbi kérdések szabályozására született többek között a városi tanács új rendelete a köztisztaság fenntartásáról. Az előző köztisztasági rendeletet 1981-ben hozták, s azóta sok minden megváltozott. Pontosítani kellett a fogalmaikat, részletesen meghatározni a Nyíregyházi Közterület- fenntartó Vállalat feladatát, s alkalmazkod­ni az új, 1986-bam alkotott építésügyi és városfejlesztési, valamint egészségügyi mi­niszteri együttes rendelethez, amely a köz- tisztasággal és a települési szilárd hulladé­kokká! összefüggő tevékenységet szabályoz­za, s előírja, hogy az általa nem érintett kérdésekben a helyi tanácsrendeletek az irányadók. 35 millióból mindent... A napokban megalkotott tanácsrendelet jó néhány pontban eltér a régebbitől. Na­gyon fontos, hogy ezentúl nemcsak az in­gatlanok tulajdonosát, használóját, illetve a házfelügyelőt terheli a felelősség a kötele­ző rendelkezések megtartásáért, hanem az állampolgárokat általában, függetlenül attól, hogy a szabályokat milyen minőségükben szegik meg. A személyes felelősség rögzíté­sétől visszatartó hatás várható.. A közterület-fenntartó vállalat feladata — a tanács műszaki osztályának megren­delésére — „a belterületi földrészletek (köz­út, közlekedési csomópont, park, tér) és az ezekhez tartozó műtárgyak (híd, alul- és fe­lüljárók), valamint az építmények közhasz­nálatra átadott részeinek (mint például az épületárkád) tisztán tartása, az ott keletke­zeit települési szilárd hulladék gyűjtése, ke­zelése és ártalmatlanítása.” Hozzátéve, hogy mindez elsősorban a kiemelt városré­szekre vonatkozik: a belvárosra, a lakótele­pekre, a Ságvár.i kertvárosra, a körút -teme- itőtől állomásig tartó szakaszának mindkét oldalára, valamint Sóstófürdő központi te­rületére. S hogy mi lesz a Kállói úttal, vagy a Korányi Frigyes út Jósavároson túli sza­kaszéival? Nem beszélve Vajda- vagy Mian- dabokorról. Nos, pénzhiány miatt itt min­denki maga intézze el a takarítást, vagy — illuzórikus az elképzelés? — szervezzenek társadalmi munkát... A vállalat ebben az évben a városi ta­nács költségvetéséből 35 millió forinttal gazdálkodott. Ebből kellett megoldania a parkosítást, a zöldfelületek karbantartását, a téli sikosságm-entesítést, a város takarí­tását, a szemét szállítását és megsemmisíté­sét. Az ÉVM—EüM. rendelet szerint a szab­ványos hulladékgyűjtő edényeket is a ta­nácsnak, illetve a vállalatnak kellene biz­tosítania, erre azonban a fővároson kívül sehol nincs lehetőség — körülbelül hatmil­lió forintba kerülne Nyíregyháza ellátása, így marad a másik megoldás: a gyűjtőedé­nyeket az ingatlan tulajdonosa köteles be­szerezni, s javításáról, pótlásáról gondos­kodni. Ez a rendelkezés azonban többféle ellentmondást hordoz magában. Nehéz ugyanis megállapítani, hogy egy lakáshoz milyen méretű, befogadóképességű gyűjtő­edény kell. A lakótelepi lakásokban a sze­mét mennyisége állandó, általában háztar­tási hulladékból áll. Ha ehhez viszonyítva megfelelő nagyságú konténereket szereznek ibe, akikor nem történhet meg, hogy két szállítás között nincs hová önteni a szeme­tet. A kukák beszerzése előtt viszont nem szokták kikérni a közterület-fenntartó vál­lalat véleményét, így gyakran előfordul, hogy egy tízemeletes ház lakói számára né­hány kis, 0,11 köbméteres gyűjtőedényt ál­lítanak be a szeméttárolóba. Arra is volt már példa, hogy a házat eleve úgy tervez­ték: a hulladék gyűjtésére nem megfelelő nagyságú a helyiség, illetve az ajtaján nem fér be egy nagyobb méretű edény. Ezért kell például az Északi körúton ahhoz a megol­dáshoz folyamodni, hogy a kukákat az ut­cán tartják. Veszteséges vállalkozás A családi házakban a hulladék mennyisé­ge és minősége évszakonként változik. Ta­vasszal és ősszel a háztartási szemét mellé óhatatlanul bekerül a kerti hulladék, télen pedig a salaik, a hamu, s ilyenkor kicsinek bizonyul a beszerzett gyűjtőedény. A vál­lalat ebben az évben először kísérletként ki­próbálta a műanyag zsákos -rendszert — a kerti hulladék számára a háztulajdonosok­nak műanyag gyűjtőzsákokat szerzett be. A szemetet a kocsi csak akkor viszi el, ha Nylonzsákokba gyűjtik a szemetet. Valahol Nyíregyházán ... szabvány-méretű edénybe helyezik, ami le­het 0,11-es kukatartály, 1,1-es fciskonténer, amelyik kerekeken gördül, illetve 5 köbmé­teres nagykonténer. Mivel a tartályokat a tulajok szerzik be, igen vegyes a méretük akár egy körzeten belül is. Ezért a vállalat­nak gyakran dupla munkát kell végeznie, -kétféle autót szükséges indítania, egyet a kisebb, egyet a nagy edényekhez. A szemét elszállítása hetente kétszer történik. Ha en­nék eltolódása vagy kimaradása miatt a kuka mellé kerül a hulladék, annak eltaka­rítása a KÖZTÉR dolgozóinak feladata. Ha a lakó hibája — akár csak amiatt, hogy ki­sebb edényt szerzett be a kelleténél —, ő kö­teles gondoskodni az eltüntetéséről. A szemétszállítás veszteséges vállalkozás, évente 3—4 millió forintot visz el. A szállí­tási díj igazán nem nevezhető magasnak, mégis sokan tiltakoznak még ennyi ellen is. Az illegális szemétlerakóhelyek felszámo­lása is előbb-utóbb a vállalatot tenhéli. Minden évben összegyűlik az ilyen helyek­ről legalább 2 ezer köbméter hulladék — a munkások már jártasak benne, hogy hol keressék az illegális szemetet: a Tiszavasvári úti felüljáró alatt, az építkezések környé­kén, mint például most a Korányi Frigyes út menti kiserdőben. Az illegális szemétle­rakók keletkezésének pszichológiája igen egyszerű: elég, ha csak egyvalaki hordja a hulladékot a kuka mellé, vagy olyan hely­re, ahol nincs gyűjtőedény, másak aztán szíves örömest csatlakoznak hozzá — álta­lában kényelemszeretetből. Kevesen tudják, hogy a vállalattól lehet nagykonténert bé­relni, ha előreláthatóan jelentősebb mennyi­ségű hulladék keletkezik — 425 forintért ki­viszik a helyszínre, s ha megtelt, vissza is szállítják. Arról sincs nagyon tudomása az emberéknék, hogy a szeméttelepen 1 köb­méterig díjtalanul megsemmisítik a háztar­tásinak nem minősülő hulladékot, s 5 köb­méterig az építési törmeléket és a földet. Pontosabban körülhatárolt... Tagadhatatlan, hogy Nyíregyháza nem tartozik az ország legtisztább települései közé, az új rendelet éppen ezért pontosab­ban körülhatárolt kötelezettség-eket tartal­maz. Részletesen foglalkozik -azzal, hogy ki, mit, hol köteles takarítani. Ha ebben a kér­désben kétségek merüilhek fel, ha hajba- ikapnak a járdiaseprésen a szomszédok, a műszaki osztályhoz kell fordulni, s ott el­döntik a vitát. Kötelezi az üzletek üzemel­tetőit, hogy a bolt közelében helyezzenek el hulladékgyűjtőt. A belvárost ezentúl szerző-, dós alapján a közterületf-enn-tartó vállalat takarítja, illetve takaríttatjia éjszakánként olyan rabokkal, akik szabálysértés miatt töltik szabadságvesztés-büntetésüket. Gond volt ugyanis korábban a hétvégi takarítás: ha pénteken este leesett a hó, az egész hét­végén ott állt az üzletek előtt, mert az el­adók — érthetően — szombat-vasárnap nem mentek be csak azért, hogy eltolják a havat. A szemétdíjjal kapcsolatban is született egy változás: nemcsak a szemétdíj -időará­nyos részét lehet elengedni a legalább ne­gyedévig üresen álló lakás tulajdonosának, hanem a -teljes díjait iis, ha a városi tanács vb egészségügyi osztálya szociális okok­ból ezt indokoltnak tartja. A-z új rendelkezésekre tekintettel módo­sultak a szabálysértési tényállások és a ki­szabható helyszíni bírság összege. Amíg ko­rábban többek között a közterület állati v-agy emberi ürülékkel, vizelettel szennyezé­séért, vagy napraforgó- és tok-mag árusítá­sáért — piacon, illetve vásárcsarnokon kí­vül — 50—200 forintos helyszíni' bírságot lehetett kiszabni, most ez az összeg 100—500 -forintra módosult. A pénzbírság változatlan maradt, ezentúl is 3 ezer forintig terjedhet. A rend-eletet a tanácsülés elfogadta, az hirdetőtábla kifüggesztése után lép ha­tályba. Liehet, hogy első olvasásra néhány szabály végrehajtbaitaillannak tűnik, ám a cél az elvárandó magatartások rögzítése volt, amelytől joggal remélhető a város köztisztaságának javulása. Bartha Andrea Az ötös busz felirata jelzi, hogy az Örö­kösföldig jár. Aki ezt látja, vagy éppenség­gel a végállomás környékén, a lakótelepen lakik, nem mindig tudja, hogy mi a név, a névadás története. Az elnevezés nem mostani keletű: 120—130 évvel ezelőtt keletkezett, s kb. a múlt szá­zad hatvanas éveitől szerepel e terület ilyen névvel a városi kimutatásokban, az adófize­tők lakóhelyi lajstromaiban. A múlt század elején két nagy, a városi közösség tulajdonában álló széles földsáv húzódott a belső város körül. A keleti és á nyugati földeket minden évben sorshúzás útján bérbe adták, egy-egy évi időszakra. A keleti részből lettek az örökösföldek: ezek — ahogy a térképen látható — nagyjából a Sós­tó alatt kezdődtek és a Rozsréti szőlőkig ter­jedtek. A nyugati részen, a bokontanyák és a város között húzódták a pázsitok: az északi rész a felső-, a déli az alsópázsit. Most csak az örökösföldekkel, a keleti résszel foglalkozzunk. 1854-ben a bécsi kor­mány „kölcsönt kért” a monarchia népeitől. Ezt a hivatalos iratokban is kényszerköl- csön néven emlegetik. A július 24-én össze­ült Vezetőség a város nevében százezer fo­rintot ajánlott fel. Ezt azonban nem találták elegendőnek. Augusztus közepén a fő Bach- huszárok, Rózsahegyi István megyei biztos és Üjhelyi Róbert kinevezett főszolgabíró „tár­gyalt” a főbíró vezette tanáccsal. Ekkor „győzték meg” a nyíregyháziakat, hogy ők tulajdonképpen kétszázezer forintot akarnak felajánlani. A tanács aztán az elöljáróságra bízta „az összeg honnan fedezési módjának és forrásának ” meghatározását. Két hét múlva már az a határozat, hogy a keléti oldalon levő földek nélkülözhetőbb részeit kellene pénzzé tenni. Októberre már a mód­ját is megtalálták: „a katonatartással ter­helt összes városi házak tulajdonosai örökös átruházás” útján „részeltessenek a gyep­földek kiosztásában”. Meg is bízzák Sexty József hites mérnököt, hogy mérje fel ezt a külső, keleti részt. Egy­úttal azt is előírták, hogy egy vásártér cél­jaira 127 holdat mérjenek ki. így aztán az örökbirtokok résziére 1874 kis holdat, 1200 négyszögöllel számítva, utakra, dűlőközök­re pedig 220 holdlat v-éttek számításba. Ugyanakkor egy bizottság osztályozta a föl­det, minőségük szerint, s ennek alapján hatá­rozták meg az árúkat. Az I. osztályúért 100 p-engőforintot, a gyengébbekért 80—40, ill. 20 forintolt kell majd fizetnie a tulajdonosnak. Az összeget négy év alatt lehet-kell kifizetni, ha részletre, akkor egyenlő adagokban, per­sze kamattal növelve. Így vállalhat a város fedezetet arra a bankkölcsönre, amelyet kb. ugyanennyi időre vett fel, hogy a kiszabott kölcsönösszeget a bécsieknek még 1854-ben befizethesse. A gondos előkészítés után december 27-én, -a városháza udvarán összegyűlt lakosság előtt nem csak kihirdetik a tanácsi határoza­tot, hanem a népgyűlésnek részletesen meg is magyarázzák. Hogy ti. az átruházás örö­kös birtoklási joggal történik ugyan, de ad­dig, amíg a földnek egész becsóra le nem fi­zettetik, az illető birtokos csak haszonvevőül, nem pedig tulajdonosul fog a város által te­kintetni. A földeket mindenki szabadon mű­velheti, de rá nem építkezhet. Csak háztulaj­donosok vehetnék részt a sorsolásban; há- zatlan városi polgárok földigényt nem emel­hetnek. A helybeli lakos izraeliták, ha háztu­lajdonosok, szintén igényelhetnek itt földet. Mindenki egy-egy holdnyi területet kaphat: ez .a föld továbbeladlható — de csak a tanács előtt. Végül: a kapott föld körülárkol-andó, a határon fásítandó, — végződik a 23 pontból álló kiosztási szabályzat. Miután ezt mindenki örömmel vette tudo­másul, 1855 elején megtörténik a kiosztás; márciusban már a földék szakaszait is pon­tosan megállapítják. Ezeknek szakaszfelelő­sei a városi tanács legtekintélyesebb tagjai: ők felügyelnek a szakasz rendjére, az árok­ásások elvégzésére, a határok tiszteletben tartására, .intézik a kisebb vitás ügyeket, s felfogadják az így alakult kertségek kerülőit is, felállítják a szakaszok kapuit, stb. Majd múltak az évek, a vételárat már majdnem mindenki rendben kifizette, nem egy par­cella öröklés vagy eladás útján más kézre került, a képviselőtestület (választmányi ta­nács) szerint 1860-ban „az örökítés tovább nem halasztható, az öröktevelek kiosztása kezdessék meg mielőbb”. Az elkövetkező években ezt le is bonyolítják; a telekkömy- vekben rendezik az akkor már általában örökösföldek néven szereplő terület tulaj­donosainak ügyeit. Majd egy jó évtized múlva a nyugati pá­zsitföldeket is értékesítik. Megkülönbözteté­sül azonban az ottani osztás földjeit jogtföi- déknek nevezték. Szerencsésnek mondható, hogy városunk mai vezetősége úgy döntött: ez az új város­rész, mely a régi örökösföldek II. szakaszá­nak területén kapott helyet, ezt a várostör- t'én-etileg fontos nevet őrizze meg, viselje to­vább. Vegyük most sorra az örökösföldek többi szakaszait is. Az I. szakasz ,a legnagyobb te­rület: a mai Korányi Frigyes utcának a nyu­gati sávja, az ószőlők szegélyeként már ide­tartoztak, a pazonyi határtól délre, a Morgó temető felett-mellett haladva, s a Pazonyi országutat kapta keleti-déli határul. Innen, tovább, délre-keletre haladva az Orosi útig, következik a II. szakasz, a buj-tosi, belvárosi résztől keletre, lényegében a mai Család ut­cától számítva az orosi határig. (Belső részét évtizedekkel ezelőtt Szabadság-telepnek is hívták, de akkoriban alig volt itt építkezés: most pedig itt terjed el az -egyre növekvő, új városnegyed.) Továbbhaladva délnek, az Ady Endre—Le­ningrad utcától keletre eső rész a III. sza­kasz. Itt volt az a bizonyos vásártér, ame­lyiknek kijelöléséről külön is volt szó fen­tebb. Az első háború Után az Országos Föld­birtokrendező Bíróság (OFB) úgy ítélte meg, hogy ezt a területet a város nem hasznosítja, ezért házhelyek számára vette igénybe. A húszas évek végén, a harmincas évek elején igen sok kertes családi ház épült itt: ezek nagy része ma is áll. Ebbe az ütembe esett a mai Damjanich laktanya''építésének kezdete is. A IV. szakasz a Kalló felié vezető úttól il­letve a n-aményi vasútvonaltól cllélre-ny-uga't- na eső rósz. Így már nem szerepel a tériké­pen sem, csupa kertes rész ez, -a kisteleki új­kert, másnéven: újkisteleki szőlők, a régi Bor- bányia mellett, amelyik jó fél évszázaddal ezelőtt még orosi határ. Végül: az örökösföldek kialakításával, a hajdani -értékesítéssel, szóval a -kényszerköl- csönnel kapcsolatos a Kossuth gimnázium újraéledése is. A Bach-korszak elején bezárt iskolát csak 1861-ben tudták újra megnyitni az evangélikus egyház lelkes vezetői. De igen sok volt az anyagi teher. S ékkor jöhetett -se­gítségül a város. Nemsőkkal előbb ugyanis visszakapták a kényszerkölcsön teljés össze­gét, s 1861-ben megtalálták a nagy összeg célszerű felhasználósá-naik módját. Elosztot­ták az egyházak -között, ,a lél-ekszám arányá­ban, azzal, hogy az egész összeg iskolafenn­tartó alapítványként kezelendő s a kamato­kat évenként két részletben kapják meg az egyházaik, — illetve az evangélikusoknál a létesített gimnázium igazgató-kormányzó tanácsa. Ők 100 ezer forintos tőke után évi 5000 forintot kaptak, s ez lényegében bizto­sította az újraindított algimnázium fenntar­tási költségeit. Később, a háborúk utáni inf­lációk semmivé fosztották az alapítvány tő­kéjiét, de a közben megkapott kisebb-tna- gyobb minisztériumi államsegélyek lehetővé tették, a folyamatos fennmaradást, majd -az 1948-beli államosítás a további fejlesztést, modernizálást is a megye legrégibb, immá­ron Kossuth nevét viselő gimnáziumában. Margócsy József Az új arcú Örökösföld. Modern lakónegyed nőtt ki a szó szoros értelmében a földből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom