Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-25 / 278. szám

1987. november 25. Kelet-Magyarország 7 Civakodva „Nagyobb szükség van egy jó szomszédra, mint egy rossz testvérre” — tartja a mondás. Mégis ta­lálunk rá elég sok példái, hogy nincs békesség a szomszédok között. S ho­gyan js kezdődik a viszály, az csak ritkán derül ki. Az első történet „egy­szerű” ügynek számít: le­vélírónk szomszédja per­metezni kívánt, ő nem en­gedte meg, hogy a mezs­gyén túl (a krumpliföld­jén), az almafák közé hajtson traktorral. A szomszéd ezután bosszú­ból, az ingatlanán lévő közös vízaknában elzárta az olvasónk lakásába ve­zető vízvezetéket (már nem első esetben). Az ügyet a szomszéd község tanácsa vizsgálta, elfo­gultság miatt — mivel a helyi tanácselnöknő a szomszéd rokona. Megál­lapították, hogy birtoksér­tő magatartást követett el, s kötelezték a vezeték megnyitására. Ezt ő nem tette. Megbüntették ötszáz forintra, majd ezer fo­rintra ..., s az ügynek a mai napig nincs vége. A második eset kissé bonyolultabb: levélírónk egyik nagyközségünkből kereste meg lapunkat — teljesen kétségbeesve —, Jiogy sürgős segítségre lenne szüksége. A férjé­től, aki a település terme­lőszövetkezetében dolgo­zott mezőőrként, ideigle­nesen bevonták a fegy­vert, és más munkakörbe helyezték. A panasz nyomán meg­kerestük a tsz elnökét, aki elmondta, hogy bejelentés érkezett, amely szerint le­vélírónk férje lelövéssel fenyegette meg a bejelen­tőt. „Mivel mi vagyunk a felelősek dolgozóinkért, kötelességünk vizsgálatot indítani. Ennek lefolytatá­sáig kell bevonni a fegy­vert, amely még más bo­nyodalmakhoz is veze­tett ...” — mondta az el­nök. Mi is indította el az ese­ménysort? Erre levélírónk adta meg a választ, össze­veszett egyik szomszédjá­val. Mint ilyenkor lenni szokott (indulatosan) egy­másra kiabáltak sok min­dent. A szomszédasszony fenyegetőzött, ezt követte a feljelentés és a vizsgá­lat megindítása, melynek valóságtartalmát hivata­lok vizsgálják. Mi jöhet ezután? Az esetleges „ellenfeljelentés” rágalmazásért? Az ügy tengeri kígyóvá nő. S ki nyert, mi lesz a végered­mény? Nem tudni. Csak azt tudni, hogy közben egészségek mennek tönk­re, a növekvő idegesség gyógyszerszedéshez, majd kórházhoz vezet. Pletykák, rágalmak születnek, s a falu erkölcse könnyen ítél. Öröklődnek — beül- tetődik a gyerekekbe is — a „nehogy köszönj!” da­cosságai. Kinek van igaza? Min­dig a mesélőtői függ. Per­sze a hatóságok állást fog­lalnak, de a békességet nem fogják visszaadni. Megmarad a gyanakvás, a gyűlölködés, egymás életé­nek megkeserítése, mely mindig bosszút esküszik, csak a forma, a kivitele­zés más. Dankó Mihály MELYIK AZ IGAZI ÁR? Régebben olvastam az újságban a fagyasztott csir­kéről szóló írást. Október 8-án a kótaji ABC-ben vet­tem egy mélyhűtött csirkét. Direkt olyat választottam, aminek jól látszott az ára. A pénztáros azonban nem akarta leblokkolni, csak ha leméretem. Mérés után pedig magasabb árat fizettettek meg velem, mint amit a baromfiipar megállapított. Most melyik az igazi ár, kinek higgyek? A gyártónak, vagy az eladónak? Makó József Kótaj, Hámán Kató u. 1. (A kótaji 86-os számú ABC tulajdonosa, a nyír­egyházi ÁFÉSZ állást foglalt az ügyben. Kovács Ist­vánná kereskedelmi főosztályvezető véleménye szerint az ABC dolgozója helyesen tette, hogy blokkolás előtt lemérte a baromfit. A gyártó által megállapított ár ugyanis nem a tényleges súlyt mutatta. így sem súly­csonkítás, sem árdrágítás nem történt. Ennek az ellen­kezője is előfordul azonban: a baromfiipar magasabb súlyt és összeget tüntet fel a valósnál. Ezért mérik a fagyasztott csirkét blokkolás előtt, és a tényleges súly­nak megfelelő összeget kérik a vásárlótól.) HIÁNYZIK ZV—4-es típusú gázmele­gítőt vásároltam nyár végén Mátészalkán a Vasvill Depó­ban. Otthon vettem észre, amikor kicsomagoltam, hogy a szükséges tartozékok hiá­nyoznak. Másnap felkerestem az üzletet, és elmondtam a panaszom. Udvariasan kö­zölték, hogy kicserélik, ha olyan csomagot találnak, amelyben megvan a tartozék. Felbontottak több mint tíz darabot, de sajnos mind­egyikből hiányzott. Augusz­tus 23-án levelet írtam a gyártó vállalat vezetőjének, segítséget kértem tőle, de a mai napig válaszra sem mél­tatott. Megjegyzem, az üz­letben azt mondták, sokan vettek már ebből a készülék­ből, de még senki sem rekla­mált. Nem értem, pedig enél- kül nem lehet felszerelni. Bernáth Gedeon, Szamosangyalos, Petőfi u. 14. sz. GAZDAGOK VAGYUNK... A nyíregyházi Ifjúság utcai autós magánkereskedésben két darab megszakítót vásá­roltam kompletten, alaplap­pal együtt, mert csak így árulták. Nekem az alaplapra egyáltalán nem volt szüksé­gem, valószínűleg soha az életben nem is használom majd fel. Ugyanakkor a VA- GÉP autóbontójában beszívó- torok-nyílást kerestem. Itt hasonlóképpen jártam, mert ezzel együtt a levegőszűrő dobot is meg kellett vennem. Másként ezt, sem adták, pe­dig a dob nem kellett. Érthe­tetlennek tartom ezt a pa­zarlást, amikor állandóan anyagtakarékosságról beszé­lünk. Mind a két említett szerkezetet műszakilag meg lehet bontani. A gyártó kü­lön is forgalmazza ezeket, csak épp ritkán kapható. Nem túl nagy pazarlás ez, amit csinálunk? Fülöp Gyula Nyíregyháza, Kamilla u. 3. TOLAKODÓ TÁBLA Csodálkozom magukon nyíregyháziakon. Én Szeged­ről jöttem ide, pár napos ro­konlátogatóba. Még soha nem voltam itt. A városuk megle­pően szép és tiszta. Ezért is furcsálltám, hogy a Kelet Áruháznál lévő tér elején egy úgynevezett „megállító tábla” éktelenkedik. A Napfény bisztró (igaz, önmagában íz­léses) cégére valóban figye­lemfelkeltő tábla, hívogat. Igen ám, de nem a város új, modern és kellemes hangula­tú parkjába való, amit ráadá­sul — így hallottam — Nyír­egyháza felszabadulásáról neveztek el. Én le akartam fényképezni ezt a kedves te­ret, és középen a szobrot. De csak közeli fényképeket ké­szíthettem, mert az oda nem illő tábla egyszerűen mindig betolakodott a látványba. A nyíregyháziaknak ez nem szúrja a szemét? Kár így el­csúfítani egy hirdetőtáblával a város közepének pihenő­parkját. Lénárd Imre Szeged, Újváros Szerkesztői üzenetek „Lapunk állandó olvasó­jának”, Nyíregyháza: Saj­náljuk, hogy nevét nem ír­ta alá, így a másik kérdé­sére nem válaszolhatunk. Adóval kapcsolatos érdek­lődésére az illetékestől, az adómegállapító hivataltól kaptunk felvilágosítást. Eszerint a jövőben az al­bérlők után is kell fizetni. Mivel az albérlet kiadása bizonyos haszonnal jár, ez beleszámít a személyi jö­vedelembe. Ugyanazok a feltételek érvényesek rá, amik a személyi jövede­lemadóra vonatkoznak. Eszterhai Jánosné, Zsurk: Rendszeres, illetve rendkí­vüli szociális segélyt csak az kaphat, akinek a körül­ményei indokolják. A rok­kantsági nyugdíj megálla­pításának egyik feltétele a nyugdíjazást kérő életkora szerint szükséges szolgálati idő. Öszőlő utcai 53-as számú ABC dolgozóinak, Nyíregy- egyháza: Molnár Józsefné nyugdíjas nyíregyházi la­kos ezúton mond köszöne­tét a becsületes megtaláló­nak és az ABC lelkiisme­retes dolgozóinak, hogy pénztárcáját és pénzét visz- szajuttatták hozzá. Dócs Antalné, Csenget: Testvére nem hatalmazta fel a biztosítót arra, hogy a csonkulás után kifizetett biztosítási pénz összegét kö­zöljék. Sejthetően tévesen tájékoztatták önt, hisz az Állami Biztosító nem segí­ti, vagy „nem segíti” a meg­rokkant embereket, hanem mindenkor a biztosítási szerződésben vállalt kötele­zettségének tesz eleget. Boros l lona, Kisvárda: Nagyon örülünk, hogy se­gíthettünk. Mi is jó egész­séget és kellemes ünnepeket kívánunk önöknek. „Egy nyugdíjas bácsi”, Nyíregyháza: Megértjük, hogy miért választotta a névtelenséget. Ügyében szerkesztőségünk szakjo­gásza ad majd tanácsot. Vá­laszát a Paragrafusban, jo­gi rovatunkban jelentetjük meg, de addig kérjük, le­gyen türelemmel. S. O. S.! Kérem azt a trabantos hölgyet, aki november 16- án fél 7 óra tájban meg­találta a Búza téri busz­megállóban a barna női táskámat, juttassa vissza hozzám. A táskában nem­csak fontos iratok, hanem négy árva gyermekem egész havi árvaellátása, körülbelül nyolcezer-két­száz forint (!) volt. Sajnos én azóta is kórházban va­gyok, annyira megviselt ez a dolog. özv. Viski Jánosné, Nyíregyháza, Kállai Éva u. 6 4. A BÁDOGOSMESTER (SEGÍTETT Nehéz helyzetbe került a családom a hideg napok be- köszöntével. Sajnos, hiába költöttünk több mint har­mincezer forintot lakásunk fűtéséneit korszerűsítésére. Fáztunk, ugyanis használha­tatlan volt az egyik fűtőtest. Bosszúsak voltunk azért, mert mindössze egy tíz cen­timéteres cső(!) hiányzott a bekötéshez, amit a gázszere­lő hónapokon át nem tudott beszerezni. Nagy örömünkre egy bádogosmester (aki egyébként ilyesmivel nem foglalkozik), soron kívül le­gyártotta a filléres alkatrészt. Csak azt nem értem, hogy a Tigáz-nál, illetve a Szolivál- nál dolgozóknak miért nin­csen kapcsolata ilyen meste­rekkel? B. F.-né Nyíregyháza, Malomkert Z. I.-né vásárosnaményi olvasónk üzemi balesetet szenvedett. A munkáltató elismerte az üzemi baleset té­nyét, azonban a száz százalékos táppénzen túli igényét nem ítéli jogosnak. Olvasónk arra kér választ, milyen igényt támaszthat a munkáltatóval szemben és hová for­duljon ezzel? Sajnos, olvasónk leveléből nem állapíthatók meg a baleset körülményei. További kárigénye akkor lehet ala­pos, ha a munkáltató felelőssége fennáll, mert általában nem felel a kárért, ha az üzemi baleset munkába menet, vagy jövet történt. Azt tanácsoljuk, hogy a munkáltató elutasító határozata után kezdeményezzen munkaügyi vi­tát. Kérelmében határozza meg az elmaradt jövedelmét, felmerült kárát és a balesetével összefüggő különböző kia­dásait. Elmaradt jövedelem például a másodállásból és a mellékfoglalkozásból származó keresete. Kára keletkezhe­tett a ruházatában, személyi tárgyaiban. Kiadása sokféle lehet, így például beteglátogatás, feljavított élelmezési költség, vagy ha valamilyen rendszeresen végzett munkát a baleset miatt mással volt kénytelen elvégeztetni. Kár­igényét jogcímenként, konkrét összegben kell meghatá­rozni és bizonyítani. Gonda János nyíregyházi olvasónk üzemi balesetéből eredően ismételten betegállományba került. A munkálta­tó megtagadta olvasónk keresetveszteségének a megtérí­tését. Mit tehet? — ezzel a kérdéssel fordult szerkesztő­ségünkhöz. Az üzemi belaesetet szenvedett dolgozót legalább anyagilag olyan helyzetbe kell hozni, mintha a baleset be sem következett volna. Ebből következik, hogy ha az újabb keresőképtelen állapot a korábbi balesetével oko­zati összefüggésben van, a kifizetett táppénz és az átlag­keresete közti különbségére is igényt tarthat. Ezen túlme­nően pedig — mint ahogyan előző tanácsunkban megír­tuk — kérheti az esetleges egyéb elmaradt jövedelmé­nek, felmerült kárának és kiadásánák a megtérítését is. Az üzemi balesettel összefüggő munkáitatófelelősség kér­dését az Mt. 62. §; Mt. V. 83. és 84. §; 26/1980. (XII. 20.) MŰM sz. rendelet, az átlagkereset kiszámításának sza­bályait a 7 1967. (X. 8.) MŰM sz. rendelet 7—10 paragra­fusa tartalmazza. D. J.-né záhonyi levélírónk öt kiskorú gyermekére való tekintettel egy év fizetés nélküli szabadságot szeret­ne igényelni. Mivel azonban nem ismeri az előírásokat, arra kér választ, kötelezhető-e a fizetés nélküli szabadság kiadására a munkáltató, és maga a szabadság milyen kö­vetkezményekkel jár? A munkáltató a jogszabályban előírt szabadságon túl fizetés nélküli szabadság adására nem kötelezhető. Belá­tása szerint azonban több évi fizetés nélküli szabadságot is adhat. Az így kapott fizetés nélküli szabadságból csak harminc nap számítható be munkaviszonyba, és szolgálati időbe. Olvasónk épp emiatt a munkaviszonnyal együtt já­ró juttatásokból sem részesülhet, betegség esetén társa­dalombiztosítási ellátást nem kaphat. Munkába állás ese­tén a szolgálati ideje elölről kezdődik. B. A. mátészalkai olvasónkat a munkáltatója minden­féle indok nélkül kiállította a munkából. Miután olvasónk már 55. éves, elhelyezkedni nem tud. Arról kér tájékoz­tatást, hol orvosolhatnák a sérelmét. Haladéktalanul forduljon kérelmével a mátészalkai tanács hivatali munkaügyi döntőbizottságához. Itt kell kérnie az elmaradt kereset megtérítését és a munkaviszony helyreállítását. Az elmaradt jövedelmét konkrétan kell meghatároznia. Sz. J. geszterédi levélírónk volt munkáltatója nem hajlandó igazolni a gépkocsivezetéssel eltöltött munka­idejét. Olvasónknak kérelemmel kell fordulnia a tsz szövet­kezeti döntőbizottságához. A kérelemben jelölje meg azo­kat az időpontokat (és a gépkocsik rendszámát), amikor vezetett, és ebbe a kérelembe azt is foglalja bele, hogy az igazolást a gyakorlati idő beszámításához kéri. Nagy Mihály MAI TRUBADÚR Szép, szép a szerelem, de csak csendesen, mert nem tartozik másra. A nyíregyhá­zi Vasvári Pál utca 70. sz. ház lakói egy ideje mégis emiatt gyönyörködnek éjjeli zenében. Ám cigánybanda vagy spanyolgitár helyett (hiába, modern korban va­gyunk!), az ifjú lovag autó­jának hango-s kürtje ad — leggyakrabban sajnos éjfél után — 10 perces szerenádot. A baj csak az, hogy a négy emeletes épületben minden­ki felriad, csak az imádptt hoLgy nem. ö tovább alussza az igazak álmát, de a ház­ban lakó idős, beteg embe­rek, gyerekes anyák és mű­szakos dolgozók nem. Ezért azt javasoljuk az ifjú hódo­lónak, csengessen fel inkább a kapucsengőn, esetleg fárad­jon fel személyesen a hölgy­höz. Csendesen, hogy ne hall­ja senki sem ... — mert mi pihenni akarunk éjszaka. A ház lakói Az illetékes válaszol mar fütenek Nyíregyházán a Munkás ut­ca lakói — november 4-i lapszámunkban — arról pa­naszkodtak, hogy fáznak, mert késik a gázbekötés. A Tigáz Szabolcs-Szatmár megyei kirendeltségének ve­zetője, Kovács István a kö­vetkezőkről tájékoztatta la­punkat: a Nyíregyháza, Mun­kás úti középnyomású gázel­látó vezeték lakossági saját erőből valósult meg. A veze­ték beruházója a Nyíregyhá­zi Városi Tanács volt. A kivi­telező a Gázláng GMK. A ki­vitelezés tényleges befejezé­se, műszaki átadása 1987, ok­tóber 13. (A műszaki átadás feltétele a használatbavételi engedély kiadásának.) Így kerülhetett sor a használat­bavételi eljárásra ez év októ­ber 21-én. A vezeték üzem­be helyezése egyéb átadási munkák torlódása miatt csak november 6-án valósulhatott meg. A vezeték mentén lévő családi házakban megkezdték a beüzemelést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom