Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-25 / 278. szám

4 Kelet-Magyarország 1987. november 25. HONVÉDELMI • MINISZTERI BIZOTTSÁGI ÜLÉS Kedden Bukarestben meg­kezdődött a Varsó Szerződés tagállamai honvédelmi mi­niszteri bizottságának soros ülése. A tanácskozáson a tagálla­mok honvédelmi miniszterek vezette küldöttségei, vala­mint az egyesített parancs­nokság delegációja vesz részt. HORN GYULA FELSZÓLALÁSA AZ ENSZ-BEN Az ENSZ közgyűlésének az átfogó nemzetközi béke- és biztonság rendszeréről foly­tatott vitájában felszólalt dr. Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár. Hangsú­lyozta, hogy a tíz szocialista ország, köztük hazánk által előterjesztett javaslat az ENSZ alapokmányából ki­indulva új típusú nemzetközi együttműködést szorgalmaz a politikai, a katonai, a gaz­dasági és a humanitárius te­rületen egyaránt. Ezzel össz­hangban politikai téren olyan új intézményes alapok és ke­retek kialakítása szükséges, amelyek megakadályozzák a hidegháborús állapotokhoz való visszatérést. SZTRÁJKOK OLASZORSZÁGBAN Az Olaszországban szerdá­ra meghirdetett általános sztrájk „bevezetőjeként” ked­den a tájékoztatás egész te­rületén, így a lapok szerkesz­tőségeiben, a hírügynöksé­gekben, a televízióban és a rádióban beszüntették a mun­kát az alkalmazottak. tgy a rádió és a televízió, vala­mint a hírügynökségek már ezen a napon nem közöltek híreket (legfeljebb néhány mondatos formában), szerdán pedig nem jelennek meg az újságok. A három nagy szakszerve­zeti szövetség (CGIL, CISL és UIL) hirdette meg ezt a több mint húszmillió dolgo­zót érintő nagy megmozdu­lást, tiltakozásul a kormány jövő évre tervezett költség- vetési tervezete ellen. TENG A SZÍNPADON Első ízben játszanak Pe- kingben olyan színdarabot, amelynek főhőse Teng Hsziao-ping, a Kínai Kom­munista Párt katonai bizott­ságának elnöke, az ország ve­zető politikai személyisége. A színdarabot, amelynek cí­me: „A Huajhaj hadjárat” a kínai népi felszabadító had­sereg politikai főcsoportfő­nökségének drámai együtte­se adja elő zsúfolt nézőtér előtt a főváros egyik színhá­zában. A színdarab központjában az a konfliktus áll, amely Mao Ce-tung és Teng Hsziao-ping között robbant ki a forradalmi felszabadító háború egyik legfontosabb hadjárata irányításának kér­désében. (Folytatás az 1. oldalról) mostanában — ismét csak a nyugati nyelvszakos tanáro­kat említhetjük, akikből sok­kal kevesebb van a kelleté­nél. Más megyékben is ha­sonló a helyzet, de nekünk szerencsénkre van két főis­kolánk — nélkülük szinte megoldhatatlan lenne a nyelvoktatás. Visszatérve egy mondat erejéig a TIT tagjainak fog­lalkoztatására : a művészeti élethez hasonlóan itt is hat a „nagy nevek” varázsa, ami­vel szintén nem könnyű fel­venni a versenyt a mégoly nagytudású alőadónak sem. Ilyen körülmények között —, s a jövőben még inkább — rendkívüli jelentősége van a különféle intézmények (az iskolák, a könyvtárak, a művelődési házak, a múzeu­mok stb.) együttműködésé­nek, részben elkerülendő a párhuzamosságokat, részben pedig azért, hogy a kevés pénzt minél okosabban lehes­sen felhasználni. A költség- vetési támogatás csökkenése, az anyagi érdekeltség megje­lenése így is versenyhez fog vezetni —, s ebben a ver­senyben a TIT-nek is helyt kell állnia —, de ez a ver­seny, ha mindenki betartja a „játékszabályokat”, még hasznunkra is lehet, mert a színvonal növekedését ered­ményezheti, legalábbis elvi­leg. A gyakorlatot a jövő mu­tatja majd meg Negyedszáiados a magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény A Magyar Alumíniumipa­ri Tröszt aktív és nyugdíjas dolgozóinak képviselői ked­den a Duna Intercontinental Szállóban ünnepi emlékülést tartottak abból az alkalom­ból, hogy 25 éves a magyar- szovjet timföld—alumínium egyezmény. A jelenlévőket a kormány nevében Marjai József mi­niszterelnök-helyettes kö­szöntötte. Ünnepi beszédében méltatta a negyedszázaddal ezelőtt megkötött egyezmény jelentőségét, s rámutatott, hogy az együttműködés elő­nyeit a világgazdaságban az utóbbi években bekövetkezett változások sem csökkentet-, ték. E nagy jelentőségű meg­állapodás lehetővé tette a ha­zai timföldgyártás és alumí­niumfeldolgozás intenzív, gazdaságos fejlesztését, s mentesítette népgazdaságun­kat az energia- és tőkeigé­nyes alumíniumkohók építé­sétől. Az együttműködés eredményeként 1986-ra 1962- höz képest timföldtermelé­sünk 270 százalékkal, az elő­állított alumínium-félgyárt­mányok mennyisége pedig 370 százalékkal növekedett. A magyar alumíniumipar fejlő­dését korszerű, nagy teljesít­ményű termelőberendezések szállításával is segítette a Szovjetunió. Az idei év az együttműködésben azért is neveztes, mert hazánk most szállította ki az ötmilliomo­dik tonna timföldet a Szov­jetunióba, s a napokban lépi át a magyar határt a 2,5 mil­liomodik tonna szovjet kohó­fém. Alekszej Antonov szovjet miniszterelnök-líelyettes ele­mezte, hogy a magyar—szov­jet timföldw-alumínium egyezmény — amelyet a ha­sonló nagyszabású megálla­podások sorában elsőként ír­tak alá — miként járult hoz­zá a két ország közötti együttműködés elmélyítésé­hez. A továbbiakban kitért ar­ra, hogy az alumíniumgyár­tásban megvalósított koope­ráció jó alapul szolgált to­vábbi egyezmények megkö­téséhez más ágazatokban is, mint például az olefin- és az agrokémiai együttműködés területén, s a Lada személy- gépkocsik gyártásában. Napjainkban a szocialista országok közötti együttmű­ködés új erőre kap — mond­ta, utalva ama, hogy a sza­kosítás és a kooperáció, a nemzetközi munkamegosz­tás fejlesztésének kérdései a KGST legutóbbi ülésszakán is nagy hangsúllyal szerepel­itek. Üdvözlendő, hogy a kö­zös gyártás mellett mind több a vállalati kezdeménye­zés a közös fejlesztésekre. Az új termelési kapcsolatok, új együttműködési formák közül kiemelte a közös kol­lektívák, egyesülésék létre­hozását, vegyes vállalatok alapítását, amelyekre már jó példák vannak egyebek kö­zött a gyógyászati és diag­nosztikai berendezések, va­lamint az integrált áramkö­rök gyártásában. A vállala­tok közötti közvetlen kap­csolatok szorosabbra fűzésé­re azért is szükség van, mert bebizonyosodott, hogy az együttműködés kizárólag központi irányítása nehéz­kes. Az ünnepségen kitünteté­seket adtak át azoknak a dolgozóknak, akik tevékeny­ségükkel kiemelkedően hoz­zájárultak az egyezmény'lét­rejöttéhez, megvalósításához. ★ Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke kedden a Par­lamentben fogadta Alekszej Antonov szovjet miniszterel- nök-:helyettest, a Magyar— Szovjet Gazdasági és Műsza­ki-Tudományos Együttműkö­dési Bizottság társelnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszél ésen részt vett Marjai József miniszterel­nök-helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke. A nap folyamán Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára ugyan­csak fogadta Alekszej Anto- novot. Ezen a megbeszélésen is részt vett Marjai József, s mindkét találkozón jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. ’ rrfjb HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG 1987. november 25., szerda KOSSUTH RÁDIÓ 4,30—7,50: Reggeli zenés mű­sor. — 8,20: Gazdasági maga­zin. — 8,50: Kis magyar nép­rajz. — 8,55: Verbunkosok, nó­ták. — 9,37: Beszélni nehéz . . . — 9,49: Katalin-köszöntő. — 10,05: Irodalmi világjárás. — 10,35: Éneklő ifjúság. — 10,50: Évszázadok mesterművei. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Törvénykönyv. — 13,00: Klasz- sziikusok délidében. — 14,10: Este a fonóban. — 14,25: Ope­raslágerek. — 15,00: Zengjen a muzsika! — 15,30: A hippok- rateszi háromszög. — 16,05: Magazin tizenéveseknek. 17,00: Történetim! magazin. — 17,30: Operaáriák. — 16,0(2: Könyv­szemle. — 18,15: Mese. — 18,25: Könyvújdonságok. — 18,30: Es­ti magazin. — 19,15: Dylan Thomas hangjátéka. — 20,40: Népi zene. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Olasz kó- rusmuzsika. — 22,47: Egy igaz­gató névjegye. — 23,07: Zene­kari muzsika. — 0,16^-4,20: Ze­nés műsor. PETŐFI RÁDIÓ 4,30: Reggeli zenés műsor. — 8,05: Idősebbek hullámhosszán. — 8,50: Tíz perc külpolitika. — 9,06: Napközben. — 12,10: Ope­rettekből. — 13,05: A tegnap slágereiből. — 14,00: Riport­műsor. — 14,30: Krimilkedve­lőiknek. — 15,05: Beszélgetés Pataki Attilával. — 16,00: Köny- nyűzenei magazin. — 17,05: Di­ákfoci. — 1745: Verbunkosok. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: ,,Yu-rock”. 19,00: Sport. Labdarúgás. Bp. Honvéd—Pa- nathiinaikosz UEFA Kupa. — 19,45—19,50: Hírek. Időjárás — Ütközően. — 20,50: Tükörké­pek. — 21,05: Népszerű dalla­mok. — 22,10: Táskarádió. — 23,20: A mai dzsessz. — 24,00: Régi fúvószene. — 0,15—4,20: Zenés műsor. BARTÓK RÁDIÓ 6,05: Muzsikáló reggel. — 8,13: Hangverseny. 9,21: Bach: D-dúr szvit. — 9.42: Bergeni fesztivál 1987. 4. rész. — 10,50: Csak fiataloknak! — 11,50: Ze­nekari muzsika. — 12,42: Réz­fúvósművek. — 13,05: Évmilli­ók emberközelben. — 13,25: Fe- rencz Győző versei. — 13,35: Régi magyar muzsika. — 13,50: Erkel: Bánk bán. — 14,20: Slá­gerről slágerre. — 15,00: Zene­kari muzsika. — 16,35: Az em­ber tragédiája. Részletek. — 17,30: Félóra népzene. — 18,00: Hangverseny. — 18,30: Szlovák nemzetiségi műsor. — 19,05: Is- kolarádió: francia, orosz és angol társalgás. — 19,35: Hang­versenyekből. — 20,58: Az európai diszkó. 3. rész. — 21,45: Farkas Ferenc műveiből. — 22.26: Operaáriák. 23,02: Fur­csa emberek. Elbeszélések. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 6,20-6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszán tűdről. (A reggeli adás szerkesztője: Ágoston István.) — 17,30: Hí­rek — Olasz dalok magyarul — Veress József kritikája a Vang- Wu a kungfu hőse című kínai filmről. — KEVIÉP-lehetősé- gek (Szoboszlai Tibor). — 18,00 —18.30: Észak-tiszántúli króni­ka Lapszemle. Műsorelőzetes. (Az esti adás szerkesztője: Veszprémi Erzsébet.) MAGYAR TV 9,00: Tévétorna nyugdíjasok­nak. — 9,05: Az álmodozó. NDK tévéfilm. — 10,30: Stúdió ’87. A televízió kulturális heti­lapja. — 11,30: Képújság. — 15,25: Hármas csatorna. — Ka­land a vadonban. 16,30: Hírek. — 16,35: A Közönségszolgádat tájékoztatója. — 16.40: A nyelv világa. — 17,15: Képújság. — 17,20: Cim-cim. Irodalmi rejt­vényműsor gyerekeknek. Sha­kespeare. — 17,45: Reklám. — 17,55: Bp. Honvéd—Panathinai­kosz Athén UEFA Kupa labda­rúgó-mérkőzés. Közvetítés a Bozsik Stadionból. A szünet­ben: Reklám. — 19,50: Esti me­se. — 20,00: Híradó. — 20,30: Reklám. — 20,35: Kék fény. — Riportműsor. — 21,35 Van öt perce? Donizetti: Don Pasqua- le. Duett. — 21,40: Tévéhíd. Bu­dapest—Varsó. 23,00: Híradó 3. 2. MŰSOR 17,30: Digi't-alk. Bevezetés a számítógépek alkalmazásába. 16. rész: Kutatás. — 18,00: ITV- stúdium. — Szovjet filmtörté­net. 3. rész: A dokumentum- fidm. — 18,30: Képújság. — 18,35: Ecranul nostru. A szegedi kör­zeti stúdió román nyedvű nem­zetiségi műsora. — 18,55: Tévé­torna. — 19,00: Budapesti kör­zeti stúdió. — 20,00: Csillag szü­letik. A popzenei tehetségku­tató verseny döntőjének közve­títése a budapesti Petőfi csn nőkből. — 20,30: A hűség nyel­ve. Dokumentumfilm. — 21,10: Betűreklám. — 21,15: A Kelet városai. Iszfahán. Angol rö­vidfilm. — 21,25: Híradó 2. — 21,40: Vendégségben Szegedi Molnár Gézánál. — 22.35: Kép­újság. SZOVJET TV 14,00: Hírek. — 14,15: A Szov­jet Rádió és Televízió gyer­mekkórusának koncertje. — 14,50: Dokumentumfilm. 15,20: Hírek. — 15,25: Dokumentum- film. — 16,15: Az ember és a törvény. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Rajzfilm. — 17,20: El­lenőrzés az utakon. Film. — 19,00: Híradó. — 19,40: Az át­alakítás reflektorfényében. — 19,50: J. Rozum zongorázik. — 20,00: Labdarúgó UEFA Kupa: Werder (NSZK)—Dinamo (Tbi­liszi). A szünetben: Világhír­adó. — 21,50: Sakk vb. — 22,00: A Föld követei. Film — .23,20: Hírek. — 23,25: Koncertfilm. SZLOVÁK TV 1. műsor: 9,20: Zenés szóra­koztató műsor gyerekeknek. — 9.4'5: Alma-Ata. Dokumentum- film. — 9,55: Francia tévésoro­zat. — 10,50: Vetélkedő. 11,50— 12,30: Távlatok. — 16,30: A tu­dományról és a technikáról. — 17,00: Akik túlélték. Dokumen­tumfilm. — 17,30: Rövidfilmek. — 17,50: A szocialista országok életéből. — 18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: Honvédelmi maga­zin. — 19,30: Híradó. — 20,00: Az első vonalban. Szovjet tévé­sorozat. 1. rész. — 21,10: A min- gani szigetek. Dokumentum­film. — 22,05: A felfedezések története. Francia dokumen­tumsorozat. — 22,35: Az Ad­ria. Ütirajzfiím. 2. műsor: 16,40: Majomnak lenni. Amerikai filmvígjáték. — 18,00: Publicisztika fiataloknak. — 18,40: Orosz nyelvtanfolyam gyerekeknek. — 19,00: Torna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Hír­adó. — 20,00: A hullámokon. Tévéjáték. — 20,35: Kerekasztal. — 21,15: Gazdálkodás a kony­hában. — 21,30: Híradó. — 22,00: Viliághíradó. — 22,15: Fairfaix milliói. Szovjet film. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: KROKODIL DUNDEE: Béke mozi: de.: A CAP A 2. Du.: BARATOM, IVAN LAP­SIN. Móricz mozi: FRANKENSTE­IN MENYASSZONYA. 25., szerda, 19,Oü: Ármány és szerelem. Illyés—Jászai-bérlet. Kína új megbízott miniszterelnöke Pekingiben bejelentették, hogy a kínai országos népi gyűlés állandó bizottságának keddi ülésén elfogadták Csao Ce-jang lemondását a mi­niszterelnöki tisztségről és Li Penget, a KiKP KB Politikai Bizottsága áLLaindó bizottsá­gának tagját, miniszter elnök- helyettest nevezték ki megbí­zott miniszterelnöknek. Li Peng, a Kínai Népköz­társaság .megbízott miniszter­elnöke 1928-iban született a Szecsuan tartományi Csengtu városban. Tizenlhiét éves ko­rában, 1945-ben lépett be a Kínái Kommunista Pártba. Miután szüleit, akik maguk is forradalmárok voltaik, korán elveszítette, Csou En-laj egy­kori miniszterelnök vette pártfogásába és nevelte foga­dott fiaként. Csumgkingban és Jenanban végezte elemi, és középiskolai tanulmányait. 1948-ban Moszkvába küldték tanulni, ahol mérnökként végzett a moszkvai műszaki egyetem erőmű karán. 1955-ben tért haza Kínába, s ezt követően főmérnökként, illetve igazga­tóként dolgozott az erőmű- ipariban. A „kulturális forra­dalom" éveiben a pékingi és a tiencsini erőmű vállalat igazgatója volt 1979 és 1983 között miniszterhelyettesként, majd miniszterként tevé­kenykedett az elektronikai ipari és a vízgazdálkodási és energiaügyi minisztériumban. JLi Penget a KKP 1982-ben megtartott 12. kongresszusán választották be a párt Köz­ponti Bizottságába, s 1985- ben lett tagja a Központi Bi­zottság Politikai Bizottságá­nak és titkárságának. 1983 óta dolgozik miniszterelnök- helyettesként, és tagja a Köz­ponti Bizottság pénzügyi és gazdasági kérdésekkel foglal­kozó vezető csoportjának. 1985 óta vezeti az Állami Oktatási Bizottságot is. Az 59 éves Li Penget a nemrég megtartott 13. . párt- kongresszuson ismét bevá­lasztották a Központi Bizott­ságba, s az új Központi Bi­zottság első ülésén tagja lett a Politikai Bizottságnak, il­letve a Politikai Bizottság ál­landó bizottságának. Egy birtsilázadás margójára A hír nem tévedés. Több száz kubai rab lázadt fel a hét végén az Egyesült Államok két börtö­nében. A foglyok túszokat ej­tettek, a jelentések szerint lövöldözésre is sor került. A lázadást az robbantotta ki, hogy múlt héten az Egyesült Államok és Kuba felújította az eredetileg még 1984-ben kötött megállapodását, s en­nek egyik pontjaként Wa­shington visszaküldheti azt a körülbelül 2700 nemkívána­tosnak minősített, bizonyítot­tan bűnöző személyt, akik még 1980-ban hagyták el a karibi szigetországot. Az Egyesült Államok ugyanak­kor az egyezmény értelmé­ben kötelezettséget vállalt ar­ra, hogy felújítja a család- egyesítést, évente húszezer olyan kubai állampolgár kap­hat amerikai beutazási vízu­mot, akiknek családtagjai az Egyesült Államokban élnek. A kubai vezetés a forrada­lom győzelme óta azt az el­vet képviselte hivatalosan, hogy mindazok elhagyhatják az országot, akik nem érte­nek egyet a választott társa­dalmi fejlődéssel. A kiván­dorlási hullám — a havannai propaganda szerint — mindig levezető szelepként is szolgált a társadalomellenes elemek­től való szabadulásra. így volt ez legutóbb 1980-ban is, amikor a 125 ezer kivándorló jelentős részét lumpenele­mek, köztük köztörvényes bűnözők alkották. A távozni akarók száma jóval nagyobb lett volna, ha — mint koráb­ban is — az Egyesült Álla­mok gyakorlatilag haditen­gerészeti blokáddal nem vet gátat a kivándorlásnak. Mindazok, akik már addigra beadták távozási kérelmüket, érthető belső feszültséget, s így gondot okoztak a kubai hatóságoknak. Egy részük azóta visszavonta döntését, mások azonban fenntartották kivándorlási szándékukat. Most a megállapodás módot kínál arra, hogy ettől az elé­gedetlen tömegtől fokozato­san megszabaduljon kuba, s nem érheti a jövőben az a vád serh, hogy akadályozná a családegyesítést. Kuba szempontjából, ha nem is a jelenben, hanem a jövőben van egy lényeges vo­natkozása az ügynek. Nem mindenki ellenforradalmár, aki az utóbbi három-négy év­tizedben elhagyta a szigetor­szágot. A kapcsolatok norma­lizálódása esetén az Egyesült Államokban élő jószándékú kubaiak fontos gazdasági és kulturális hidat alkothatná­nak, hiszen mindössze 90 ten­geri mérföld választja el a két országot. • Legyen szívügye az egészsége! Ha fogyókúrázik, ha diétázik, ( ha egészségesen és korszerűen akar táplálkozni, keresse szakboltjainkban a SÜNI TEASÜTEMÉNYT, A a töltött csigát, a diétás zsemlét, az alföldi barna és M Graham kenyeret. ■ SZAKBOLTJAINK CÍME: Felszabadulás tér 5. sz. * Bethlen Gábor út 45. sz. Huszár sor 1. sz. A [ í j Szarvas út 9. sz. I I »25?.. : Martinovics tér 9. sz. I g”, ^ Ungvár sétány 27 sz. W / Fazekas János tér 4. sz. • NE FELEDJE: A MI SZÍVÜGYÜNK AZ ON EGÉSZSÉGE! Nyíregyházi Sütőipari Vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom