Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-18 / 272. szám

A megyei tanács vb napirendién Több jó szakember szükséges a tagácsoknak Ha azt mondjuk, hogy a tanácsi munka nehéz, és az elkövetkező esztendőkben még bonyolultabbá-nehezeb- bé válik, semmiképp se túl­zunk. Ezt igazolta az a heves vita, sok hozzászólás, mely a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának tegnapi ülésén elhangzott. Többek között a tanácsok személyzeti helyzetéről, ká­dermunkájáról tanácsko­zott a testület, s megállapí­tották: az utóbbi évek jelen­tős átszervezései, megsokaso­dott feladatai ellenére is ja­vult a tanácsi dolgozók kép­zettségi szintje, s a meglehe­tősen gyakori személycserék se akadályozták meg, a ta­nácsok személyzeti helyzete, összetétele megerősödjék. Saj­nos azonban azzal is szá­mot kell vetni, hogy az ál­talános kép, a statisztika mö­gött igen szélsőséges helyze­tek is meghúzódnak. Elég arra utalni, amit a beszámo­ló is jelzett: a községi végre­hajtó bizottsági titkárok egy- harmada lényegében nem al­kalmas posztjára. Mindez arra is fényt vet: nem könnyű a tanácsi veze­tők utánpótlásáról gondos­kodni. Kísérleteznek például a pályázati rendszerrel, ám a kis településeken egyszerűen nincs megfelelő jelentkező. Ugyancsak komoly gond, hogy alaposan lecsökkent a tanácsi munka társadalmi presztízse, s ehhez a sza- bolcs-szatmári bérek szintje is hozzájárul (alacsonyabbak a legtöbb megye tanácsi bé­reinél). Ezért aztán a jól képzett szakemberek egy ré­sze más munkát keres. Ma egyébként több. mint kétezer dolgozója van me­gyénk tanácsi apparátusának, és bérjavításra legfeljebb úgy lenne lehetőség, ha csökken­ne a létszám. Ez azonban — úgy tűnik — nem járható út, hiszen a feladatok nagysága nem engedi meg a látványos csökkentést. (Arról nem is beszélve, hogy sok kis taná­cson kifejezetten létszámhi­ánnyal küzdenek.) A jövő évtől megkezdődnek az elő­készületek a pár esztendőn belül végrehajtandó változ­tatásra: a kétszintes irányí­tási rendszer bevezetésére (vagyis, megszűnik a városok jelenlegi közbeiktatott funk­ciója, s a helyi tanácsok ön­állósága, felelőssége alapo­san megnő). Ez azt is jelen­ti, hogy képzettebb, jobban megfizetett tanácsi dolgozók­ra lenne szükség. A feladatok egyre nehe­zednek, s egyre kevésbé nép­szerűek — ugyanakkor a ta­nácsoknak, mint az állam- igazgatás szerveinek az eddi­ginél jobban kell támaszkod­niuk a lakosságra. Ez — mint a vitában is elhangzott — nagyobb nyilvánosságot, be­leszólást, jobb tájékoztatást jelent az állampolgárok ré­széről. az ügyintézésben pe­dig kevesebb bürokráciát, késlekedést. A tanácsi mun­ka ilyen irányú változását viszont nem várhatja el a közvélemény anélkül, hogy jobban tisztában lenne az államigazgatás dolgozóinak gondjaival. (t. gry.) Bemutatóval egybekötött szakmai tanácskozást tartot­tak tegnap a Szábolcs-Szat- már megyei Álllatforgalmi és Húsipari Vállalat nyíregyhá­zi központjában. Az ankét társrendezője a Taurina Ag­rárfejlesztő Közös Vállalat volt, amelynek tájegységünk­ben sok taggazdasága van. Munkácsi László, a Tauri­na igazgatója előadásában elmondta, hogy a világon és hazánkban jelentős fajtavál­tás van soron, amelynek az a célja, hogy jobb termelésű és olcsóbban tartható új faj­ták kerülij enék tenyésztésibe. A nyugat-európai piacot ele­mezve a magyar termelők nem tehetnek mást, mint olyan árut termelnek, ame­lyet az ottaniak nem képesek. Nehéz dolog ilyesmire vállal­kozni, mert a genetikai és nemesítési kutatásokban sok a pótolnivalónk. Ráadásul a magyar felvásárlási árak nem ösztönöznek kellőkép­pen az ésszerű húsmarhatar­tásra. A tenyésztésben lévő hús­marhák közül öt fajtából ho­zott el a bemutatóra a mérki Kossuth Termelőszövetkezet és a Szamos menti Állami Tangazdaság kettőt-kettőt. A szakemberek megszemlélték őket, azután pedig a hús­ipari vállalat vágóvonalának elhagytávail megint eléjük kerültek — már bolti álla­potnak megfelelően. A felvonultatott kollekció­ban magyar és külföldi faj­ták egyaránt szerepeltek, sőt azok keresztezett változatai is. A jelenlévő szakemib er ék­nek azok az egyedek nyerték meg leginkább a tetszését, amelyek nem csak jó küllle- műek, de kiváló a takar­A sajtóértekezletet köve-, tőén Kádár Jánost a brüsz- szeli repülőtéren Wilfried Martens miniszterelnök vár­ta. Meleg búcsút követően Kádár János és kísérete be­szállt a repülőgépbe, amely felszállt Budapest irányába. ★ Kádár János és kísérete az esti órákban hazaérkezett. Brüsszel: találkozó az uralkodóval — megbeszélés a Belga KP elnökével — nemzetközi sajtóértekezlet Kádár lános hazaérkezett Vállalatok, szakmunkásképzők egyeztetése Fejlesztik az átképzési rendszert Egyfelől hiány, másfelől többlet mutatkozik a munka­erőpiacon. Hogy a munkát kereső és a munkaerejét kí­náló egyaránt megtalálja a számítását, a megfelelő szak­mával kell rendelkeznie mindenkinek. Az utóbbi években elkezdődött és a jö­vőben is számítani lehet a gazdasági szerkezet átalakí­tására, ezzel együtt új profi­lok születnek. Mindehhez nélkülözhetetlen, hogy — ha a dolgozó feleslegessé vált az egyik munkahelyen — átké­pezze magát és másutt hasz­nosítsa tudását. Ehhez a jö­vőben az állam is támogatást nyújt — ez derült ki az át­képzéssel foglalkozó tanács­kozáson, amelyet a megyei tanács munkaügyi osztálya szervezett november 17-én Nyíregyházán. A megbeszé­lésen a vállalatok munkaügyi vezetői és a szakmunkáskép­ző intézetek képviselői egyez­tették álláspontjukat. (Tudó­sításunk a 4. oldalon.) Brüsszel főtere, a világhírű Grande Place és az ott álló 17. századi gótikus városháza kedden magyar és belga nem­zeti zászlódíszt öltött Kádár János tiszteletére, aki meg­kezdte belgiumi hivatalos lá­togatása második napjának programját. A városháza bejáratánál Hervé Brouhon Brüsszel vá­ros polgármestere fogadta Kádár Jánost. A városházán tett látoga­tás után Kádár János és kí­sérete a laekeni királyi palo­tába ment. I. Baldvin király a palota bejáratánál várta és üdvözölte Kádár Jánost és előbb a kupolacsarnokba kí­sérte, ahol a televízió és a sajtó riporterei gyűltek össze, majd átmentek a király hi­vatalának fogadótermébe és megkezdték tanácskozásukat. A szívélyes légkörű, kötetlen megbeszélésen Kádár János tájékoztatta vendéglátóját belgiumi tárgyalásairól, ha­zánk kül- és belpolitikai te­vékenységéről. Megelégedés­sel szóltak a nemzetközi életben tapasztalható kedve­ző változásokról, Magyaror­szág és Belgium eredménye­sen fejlődő kapcsolatairól. A találkozó után a belga ural­kodó ebédet adott Kádár Já­nos tiszteletére. Az MSZMP főtitkára bel­giumi látogatásának második Kádár János és I. Baldvin király találkozója a laeken-i királyi palotában. (Kelet-Magyarország telefotó) napján szálláshelyén Louis van Geyttel, a Belga Kom­munista Párt elnökével ta­lálkozott. Kádár János és a Belga Kommunista Párt el­nöke hasznosnak és eredmé­nyesnek minősítette a nagy október - szocialista forrada­lom 70-ik évfordulója alkal­mából Moszkvában a kom­munista pártok és a balol­dali haladó erők részvételé­vel megtartott tanácskozást. Kedden délután, belgiumi hivatalos látogatásának be­fejezéseként Kádár János Brüsszel sajtóközpontjában nemzetközi sajtóértekezletet tartott. LIV. évfolyam, 272. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. november 18., szerda M A A K-M Kisvárdán (2. oldal) Ha a család nem segít... (3. oldal) Aliiról építkezni m valami megmozdult. A mr közéleti fórumokon változott a felszóla­lások minősége. Hiányzik a tiszteletkor. Kevesebb lelt az önigazoló semmitmon- dás. Ritkább az általános­ságok ködébe burkolózás. Megnőtt viszont azoknak a súlya és tekintélye, akik az élet legkülönbözőbb mun­kahelyeiről, lakóterületei­ről érkezve arról szólnak, hogy mit tesznek. Nem szeretnék túl lelkes lenni. Csak azt mondtam: valami megmozdult. És ez se kevés. Mert ettől a moz­dulástól kezdve már sem­mi nem ugyanolyan, mint volt. A konkrétumot mondó rriellett sápadtan vérsze­génnyé válik, aki csak ref- lexszerűen szövegel. A fel­adatot soroló és cselekvő mellett mulatságossá lesz az, aki mások feladatait emlegeti. Az alulról épülő demokrácia kibontakozásá­nak vagyunk tanúi, egy olyan folyamatnak, amely nélkül egy lépést sem jut­hatunk előre. Nagyszerű dolog tetten érni, milyen kiváló érzé­kenységgel érti meg a kor­szerű ember, hogy reá most szükség van. Élvezem azt á tivadari parasztot, aki messzetekintő közgazdász­nak tűnik, és saját világá­ból indulva javasolja az újat. De imponáló a buji tsz-elnök, aki úgy igazodik el a modem gazdálkodás vi­lágában, hogy minden ja­vaslata aranyat ér. De be­csülnöm kell a rozsályi vé­dőnőt, aki olyan társadal­mi programot hirdet Szat- már szegletében, ami reális, követendő. És bátorít az ököritófülpösi fonoda mű­szaki vezetője is, aki a mindennapok tapasztalatát egy nemzeti program része­ként láttatja. Fogy az üres szó, gya­rapszik a felelős gondola­tok száma. És súlya. Talán mozgalmibb lett az élet. Többen látják, hogy a szo­cializmus nemzeti vállal­kozás. Nem egy párt, nem egy kormány ügye. És en­nél nagyobb felismerés ma aligha létezhet. Valami megmozdult. És remélhető­en meg is gyorsul. A nem­zeti sorskérdésről papolók- nak jó válasz lesz ez. ‘■mjmert .sorskérdésünk in egy van: életünket jobbra fordítani. Nem szavakkal. Milliók tettével. Sok teoretikus ku­tatja, mi is a mai demok­rácia. Lényegében sokszí­nű gondolatunk szintézise. Ehhez gondolat kell, s szándék arra, hogy az a legjobbat szolgálja. Bürget Lajos Magyar-brazil tárgyalások A hivatalos brazíliai láto­gatáson tartózkodó Németh Károly kedden reggel szállás­helyén, a Jaburu palotában fogadta Antonio Aureliano Chaves de Mendonca brazil bánya- és energiaügyi mi­nisztert. Az Elnöki Tanács elnöke ezt követően Brazília neve­zetességeivel ismerkedett. Majd udvariassági látogatást tett a Brazil Legfelsőbb Bíró­ság elnökénél, L uiz Rafael Mayernél. A magánkörben elköltött ebéd után Németh Károly udvariassági látogatáson járt a brazil szenátus és alkot- imányozó nemzetgyűlés elnö­keinél. Kedden délelőtt Nagy Gá­bor külügyminiszter-helyet­tes Ronaldo Costa brazil kül­ügyminiszter-helyettessel tárgyalt a két ország együtt­működésének kérdéseiről. Folytatódtak a gazdasági és a kereskedelmi tárgyalások is. A magyar—brazil államfői tanácskozással egyidejűleg Veress Péter külkereskedel­mi miniszter Abreu Sobre brazil külügyminiszterrel és gazdasági szakemberekkel tanácskozott az együttműkö­dés problémáiról. Őszi szántás a tisz avasvári Munka Termelőszövetkezetben, (jávor) Szakmai tanácskozás Jelentős fajtaváltás az állattenyésztésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom