Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-16 / 270. szám
1987. november 16. Kelet-Magyarország 3 Az olvasó kérdésére Csicsókát tessék, sózva A hozzám érkezett panaszok közül Szedlák Györgyné nyírszőlősi lakos „kálváriája” lepett ' meg leginkább. Az idős, leszázalékolt asszony szenet szeretett volna vásárolni a nyíregyházi Tüzép- t ele pen. Több órát állt sorba a pénztárnál, s mikor huszonkettediknek végül sorra került, akkor közölték vele, hogy nem lehet előre számiáztatni a szenet, fuvarost kell fogadni, felrakod ni, és majd úgy mérik le a rakományt. Az asszony elindult fuvarosért, de a Volán nem vállalt szállítást, és egyetlen lováskocsú sem volt éppen akkor szabadon. Szedlák Györgyné azt javasolja, hogy a Tüzép-telepen tegyenek ki egy táblát, amely felvilágosítja a vásárlókat a számlázás új rendjéről. Megkérdeztem a Volán illetékesét, Göndör Károly forgalmi osztályvezetőt, miként lehet az, hogy nem vállalnak szénfuvarozást. A válasz: november 9-ig leltározott a Tüzép, torlódtak a vállalások, egyébként kevés járművünk van a telepen, hiába segítettünk rá három-négy kocsival az utóbbi napokban, még így sem bizonyult elegendőnek. Ismét érkezett a MÁV-me- netrenddel kapcsolatban egy észrevétel. Az ajaki Poór Ferenc kifogásolta, hogy az este fél tizenegykor Pestről beérkező személyvonat minden nap késik fél-, egy órát, s a csatlakozó vonatoknak sokáig kell rá várni. Miért nem lehet a menetrendet ennek megfelelően módosítani? A másiik javaslata: a Nyíregyházáról reggel 5 óra 02 perckor és 5 óra 42 perckor Záhony felé induló vonat után legközelebb már negyed kilenckor megy szerelvény. Az éjszakai műszakból hazafelé tartóknak még munkaidőben kell elindulniuk, mert egyébként negyed kilencig kellene várniuk. Jászai Sándor üzemfőnök a pesti személyvonat késésére azt a magyarázatot adta, hogy az állomásokon ki- és berakodás folyik, és ennek időtartama kiszámíthatatlan. Valószínű, hogy az új menetrendben már jelezni fogják a későbbi énkezést. A hajnali záhonyi vonattal kapcsolatos panaszt megvizsgálják, de ahhoz, hogy változás következzen be, legalább 200—300 embernek kellene jeleznie ezt az igényt. Azt javasolja, ha valóban sokan utaznak az éjszakai műszakból ezen a vonalon, jelezzék a Debreceni Vasútigazgatóság Üzemviteli Osztályának. A 19—067-röl kérdezték, hogy mikor ugrik a LADA- gépkocsi sorszáma legközelebb? A MERKUR-han azt a választ adták, hogy 1988. I. negyedévében várható szállítmány, de arról még nem tudtak semmit mondani, hogy hány darab 1500-ast hoznalk be. Hudák Sándorné egészségtelen, földes egyszobás lakásban lakik, szeretne bekerülni a nyugdíjasok házába. Pillanatnyilag erre nincs lehetőség, mert telt ház van. Egyébként ez is tanácsi kiutalásra történik, mint minden más tanácsi lakás, a feltétele az, hogy a bekerülő idős ember egy komfortos, vagy összkomfortos lakrészt dr. Hartha Andrea Túrató a vaddisznóknak — üdítő a szamjazóknak újságíró Tálaszol adjon le helyette. A szociális otthonba könnyebb lenne bejutnia, ehhez egy kérvényre, a nyugdíjszelvényre és a körzeti orvossal kitöltetett egészségügyi lapra van szükség,. Mikorra várható új telefonkönyv? — kérdezték többen is. Október 15-én lezárták, de a Postaigazgatóság közlése szerint csak jövő évben fogják árusítani a postahivatalokban. A postások nem fogják terjeszteni, mert a megyei előfizetők névsorát is tartalmazza majd, ezért vastag, nehéz kötet lesz. A Korányi Frigyes utca lakóinak a Távhöszolgáltató Vállalat illetékese azt válaszolta, hogy panaszuk nem indokolt, nincs olyan Lakás, ahol 20 Celsius fok alatt lenne a hőmérséklet. Lehet ugyan, hogy langyos a radiátor, de ne azt nézzék, hanem a hőmérőt. Egyébként fokozottan figyelik a Jósavárost, és ebben a fűtési szezonban már többször is végeztek hőmérséklet-ellenőrzést. Milyen meggondolás alapján helyezik el a buszmegállókban a padokat? Miért nincs például az OMNIA előtt, és miért van a másik oldalon? — érdeklődtek a Kálvin tér 10. szám alól. Kovács István, a városi tanács műszaki osztályának vezetője elmondta, hogy a padokat ott helyezik el, ahol több járat közlekedik, és ahol adottak a műszaki lehetőségek. Tavasszal újabb felmérést fognak végezni. Ribóczi Pál, a Stadion utca 42. szám alól a babapiskóta árát és csomagolását kifogásolta. Állítása szerint a piskóta ára rövid időn belül 19- ről 22, majd 38 forintra emelkedett. A Kossuth téri ABC vezetője, Szűcs György csodálkozott ezen: „Nekünk csak 20 és 22 forintos piskótánk van, mindkettő húszdekás. Az olcsóbbat a gyomaendrő- di, a drágábbikat a Kecskeméti Sütőipari Vállalat gyártja. 38 forintosról én még nem is hallottam!” A fürdő közelében lakunk, a Malom utcán, de nem hiszem, hogy e miatt lenne ihatatlanul klóros a vizünk — panaszolta Kertész Sándor nyíregyházi olvasónk. A Tiszamenti Regionális Vízművektől azt a tájékoztatást kaptam, hogy a víz minőségére régóta nem érkezett panasz, 6 óránként végeznek vizsgálatot a SZAVICSAV- val közösen. A SZAVICSAV szakemberétől megtudtam, hogy nem történt mostanában hálózatmosás. mert ilyenkor szokott előfordulni, hogy a vezetékben maradt klóros víz felkavarodik. Feltételezik, hogy a ház belső rendszerében van valamilyen hiba, ezért Kertész Sándor panaszát hamarosan kivizsgálják. Kérik a fogyasztókat, ha valamilyen hibát észlelnek, a 10—456-os telefonszámon közöljék — a szám éjjel-nappal hívható. Csicsókaszüret Boglyatanyán. (Jávor L. felv.) A franciák szeretik, a németek jó pénzért veszik a csicsókát és mi megpróbáljuk a termesztését mély álmából ismét felébreszteni. A csicsóka a fészkesek családjába tartozó gumós növény, magas növésű, durva szárú, évelő. Ahol termesztik, ott valóságos dzsungelt alkot. De nem termesztik. Széles e megyében csicsókából ma néhány hektárnyit sem lehetne összehozni. Régi és lelkes híve A csicsókának régi és lelkes híve Bogoly István, aki nyugdíjas mezőgazdász, de aktív mint kutató, szaktanácsadója a vajai rozs- és esillagfürt-termelési rendszernek. Ö mondja: — Régtől fogva foglalkoztat ez a növény, eleinte csak hobbiból érdeklődtem iránta, de harmadik éve a boglyatanyai kísérleti telepen már tudatosan is foglalkozunk vele, hiszen a csicsóka étkezésre, takarmányozásra, ipari feldolgozásra kiválóan alkalmas, igénytelen, bő termő, a gazdálkodásnak nagy hasznára lehet... A franciák negyedmillió hektáron termesztik a csicsókát és főként marhahizlalással hasznosítják. A farmerek a csicsókával hizlalt vágómarhákért felárat kapnak. A csicsókát minden jószág szereti. Régi szakemberek tudják, hogy az egykor oly kedvelt és keresett mangalicákat nem makkoltatták, de csicsókaföldön túrattatták. A csicsókán hízott disznó húsa jó volt, ízletes volt, afféle unikum. A boglyatanyai csicsókatermesztés három év fmf közelről: akár a burgonya. után egy új szakaszához érkezett : Kibírja a telet is — Kisparcellás termesztésben tíz csicsókafajtával foglalkoztunk. Most jutottunk el odáig, hogy a tíz fajtából öt fajtajelölt lehet, alapját képezheti egy nagyobb méretű köztermesztésnek. Ez az öt fajta a Nyírségi BI, a Nyírségi BM, a Nyírségi BB, a Nyírségi BK és a Nyírségi VV. Az előnév egyértelműen a tájra utajj a BI, vagy a VV, a feltalálás helyét, illetve a feltaláló nevét jelöli. A B. baktai, a V. vajai. Másszóval itt-ott találtunk néhány tövet annak jeleként, hogy Bak- tán, Leveleken, Vaján vagy másutt a csicsókát régen sokan és jelentős mértékben termesztették. Hogy lehet kertek alján, árokparton, fasorok mentén csicsókát találni? Hogy él meg vadon egy olyan növény, amelyet egykor az ember gondossága, munkája tartott fent? Erre magyarázat lehét, hogy a csicsóka évelő. Ha ősszel a földben marad, kibírja a telet, legyen az bármilyen kemény és tavasszal kihajt. A Nyírségi BI. erre jó bizonyíték: Nyersen és főzve — A BI kimondottan takarmányozásra való, túratás- ra jó. Ennek a fajtának a gumója orsó alakú, mélyen gyökerezik, talajra igénytelen. Vadásztársaságoknak, sertéstenyésztő telepeknek kimondottan jó lehetőség takarmányozásra. El tudom képzelni, hogy egy vadász- társaság erdő mellett néhány hektár csicsókát telepít és arra rájárnak a vaddisznók, túrnak és táplálkoznak. Ugyanez lejátszható sertéstelepeknél kocák és növendék tenyészállatok takarmányozására. A Nyírségi VV csicsóka viszont kimondottan étkezési. Nyersen és főzve én finomabb csemegét el sem tudok képzelni. A nyers csicsókát sózva, retek helyett szinte naponta fogyasztom. Ugyanez a fajta szörp készítéséhez kiváló. Sürösdön csicsókaszörpöt NSZK exportra készítenek. Keresett cikk. Ropog a fogunk alatt Tty ossuth-díj, József At- IC tila-díj, Rózsa Fe- renc-díj Jászai Maridíj és még sorolhatnám azokat a kitüntetéseket, melyeket kiválóságainkról, híres művészeinkről neveztek el. Most már egy újat is meg kéll tanulnunk: Erzsébet-díj. Mielőtt azonban még valaki elmélyülne a magyar történelemben, s az elnevezés kapcsán Árpád-házi Szent Erzsébetre, vagy Ferenc József feleségére, vagy éppen az angol királynőre gondolna, elárulom: Spéter Erzsébetről van szó, akinek a nevét nem olyan régen az egész ország megismerte. Nagy összeget ajánlott fel a A DÍJ Nemzeti Színház megépítésére, s cserébe „csak” azt kérte, hogy az egyik terem az ő nevét viselje majd az új épületben. Ám gazdasági helyzetünk ezt egyelőre nem teszi lehetővé, marad álom az „Erzsébet terem”. Ám ő a péniből és az ötletekből is kifogyhatatlan. Új alapítványával végérvényesen beírta nevét a magyar kulturális élet történelmébe. A Magyar Nemzeti Banknál 200 000 dollárt tett letétbe. Az összeg kamataiból minden év november 18-án kiosztják az Er- zsébet-díjat. A díj célja az élőszóban előadott magyar irodalom ösztönzése, művelőinek megbecsülése, mégpedig színészek, operaénekesek, írók és rendezők meg jutalmazásával. A magyar nyelv ápolására, szeretetére nevelés a célja annak az alapítványnak is, amelyet több évvel ezelőtt Péchy Blanka kezdeményezett. Ott azonban valahogy az alapító neve távol került a díj nevétől. A díj olyan ember nevét viseli, aki a magyar nemzeti irodalom KIEMELKEDŐ KÉPVISELŐJE volt: Kazinczy Ferencét. (m) Boglyatanyán tart a csicsókaszüret. Erős asszonyok nyűvik fel a három méternél is magasabbra nőtt csicsókaszárakat és a gyökérnél ott a rengeteg gumó. A Vaján talált lila héjú, fehér húsú csicsókát ott helyben megkóstoljuk. Kissé édeskés, valóban finom, mint a retek, ropog a fogunk alatt. Nagyon egészséges. Csicsókakóstolás közben a lombozatról is szó esik. A csicsóka minden más növénynél nagyobb tömegű szárat, levélzetet fejleszt, jó takarmány lehet vagy biomassza, biobriket. Azzal fejezzük be a beszélgetést: a csicsóka szereti a szabolcsi hömokot, nekünk viszont a csicsókát kellene újra megszeretni. Seres Ernő SZERKESZTŐI OOOOOOOO Tempó É rezzük, most már rohannak a napok. A gyár igazgató, a termelőszövetkezeti elnök, a hivatalvezető ha ránéz a naptárára, könnyen kiszámítja, hogy év végéig már csak 32 munkanap áll rendelkezésére ahhoz, hogy rendezze az irányításával működő gazdálkodó egység dolgait. Van munka bőven. Iparban az egész évre tervezett készárutel- jesífcés, mezőgazdaságban az őszi feladatok, hivatalban az elinbézetben ügyek, kereskedelemben részben a raktározás, másrészt az ünnepi vásárlásokra való felkészülés diktálja a tempót. De vajon mekkora ez a tempó? Ami jó: kapkodás nem tapasztalható. Ennek ellenére, megyénk iparéban feszített a munka, viszont nincs az a lázas állapot, amely fejetlenséget, szervezetlenséget okozna. Az sem tapasztalható, hogy a gyárakban a műhelyek, raktári polcok teljes kiürítésére törekednének. Kell anyag, alkatrész, félkésztermék holnapra is. Nem jellemző a hajszolt- ság sem. Az emberek, vezetők és irányítottak nyu- godtabbak mint máskor. Tisztességesen akarjuk zárni az évet és hogy így legyen, ennek megvalósításához a hátralévő hetek is kínálnak lehetőséget. A megye legtöbb vállalatánál nincs olyan gond, hogy évközi lemaradásokat, mulasztásokat most a szűkre szabott időben kellené behozni túlórákkal. Van viszont egy olyan feladat, ami már az ez évi termeléssel párhuzamosan fut és egyre sürgetőbb megoldást kíván: a következő évre való felkészülés. Már most sorsdöntő kérdés a kapacitások leterhelése, a partnerek kiválasztása, a termelési szerződések megkötése. - Ami a mezőgazdaságunkat illeti: jó évvel, bőséges terméssel nem dicsekedhetünk. Viszont olyan most az őszi vetés százezer hektáron, (amilyen az utóbbi három évben sohasem volt. A tél beállta előtt már bokros a rozs, az árpa, erős a búza. Jól halad az őszi szántás, eredménynöveléshez, a mezed leltár gyarapításához a továbbiakban is kedvez az idő. Hasznunkra esett az elmúlt napokban is az eső. A vetések fejlődéséhez, a szántáshoz és az egyéb mezei munkákhoz nagy szükség volt a csapadékra. Más dolog viszont, hogy a hátralévő másfél hónapot a mezőgazdász sem tölti, töltheti tétlenségben. Nincs még beszegve az év, hiszen a gyümölcsfa- telepítés, az erdősítés, a hús- és tejtermelés, a mel- . léküzemági termékek feldolgozása, az ipari termelés sok munkával és nem kevés gonddal jár. Mezőgazdaságunkban ez a másfél hónap arra is jó, hogy amit elvitt az aszály, abból a ikárból valamit kompenzáljanak. Fogynak a napok az évből és nem is baj, hogy már a végére érünk. Déj vajon mi lesz jövőre?- Tudjuik, nehéz év következik, de nem ér bennünk át készületlenül. A munkát kell most úgy elkészíteni, hogy emiatt se januárban, se később ne legyen gondunk. S. E. V___ ___________J
