Kelet-Magyarország, 1987. november (44. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-14 / 269. szám

Divatos férfikabátok — Párizsból. (KM) Ki válik magáiyossá ? Eltűnt a búskomorság Az arc a lélek tükre? A szép arc szimpátiát kelt az emberekben. Igaz, az arc szépségének megítélése ko­ronként változik. Tény azon­ban, hogy egyes eltorzult ar­cú emberekről — miként or­vosok, képzőművészek és kéz­művesek egyaránt igazolták — általában mindenki azt tartja, hogy a torz arc mögött brutális személyiség rejtőzik, vagy pedig úgy véli, hogy a furán komikus arcú ember ibuta. Dr. H. Schüle a stuttgarti egyetem arc- és állsebészeti klinikájának professzora évek óta azzal foglalkozik, hogy a hátrányos arcú emberek kül­ső megjelenését műtéti úton javítsa. Az ilyen műtéti be­avatkozásokat —, ha börtön­lakókról van szó — különösen érdemes elvégezni, mert az eltorzult állkapcsú emberek nemcsak normális rágóké­pességüket kapják vissza, ha­nem gyakran személyiségük, jellemük és magatartásuk is megváltozik. Egy amerikai kutatócso­port azt találta, hogy a sú- lvos börtönbüntetésre ítéltek 60 százaléka „rosszarcú”, az átlagpolgárok körében vi­szont ilyenfajta kisebb rend­ellenesség csak 20 százalék­ban fordul elő. Még jelentő­sebb volt az az észlelésük, hogy sikeres arcplasztikai műtét után a bűnözőknek mindössze 2,3 százaléka volt visszaeső, ugyanakkor, ami­kor a „rosszarcú", de nem operáltak 20 százaléka vált újra bűnözővé. Schüle professzor tapaszta­latai szerint a sikeres állka­pocs-plasztikai műtét nem­csak a bűnözők visszaesését csökkentette, hanem gyakran segített abban is, hogy de­pressziós betegek megszaba­duljanak búskomorságuktól. (sz) Napjainkban sok szó esik a magányosságról és az egyedül­létről. Gyakran azonos fogalom­ként használjuk e két szót. más­kor bizonyos élethelyzetet, vagy egy adott lelkiállapotot jelölünk vele. Mi is tehát a magányosság, és mi az egyedüllét. A magány semmi esetre sem azonos az egyedülléttel. Lehet valaki egyedülálló, mégsem kí­nozza a magány. És lehet valaki nagyon is magányos, annak el­lenére. hogy házastársa van, gyerekek, rokonok. munkatár­sak veszik körül. A magány sajátos lelki él­mény. amely többnyire függet­len az ember külső körülmé­nyeitől. s amit ki-ki másként élhet át. Sokan éppen a ma­gányban találnak feloldódást, menekülést, pihenést, alkalmat és. lehetőséget az elmélyülésre, gondolkodásra, az önvizsgálatra. Az egyedüllét csupán azt jelen­ti. hogy valakinek nincs társa. Vagy azért, mert még nem ta­lált rá. vagy azért, mert már el­veszítette. A veszteség azonban, legyen bármilyen fájdalmas is. nem feltétlenül vezet elmagá­nyosodáshoz. Sok vidám aggle­gényt ismerünk, és sok olyan asszonyt és férfit, aki az egye­düllétet függelenségként. sza­badságként éli meg. Akit elhagytak, vagy akit hosszú évek keserű tapasztala­tai juttattak arra az elhatározás­ra. hogy Önmaga vessen véget egy áldatlan kapcsolatnak, jog­gal elkeseredett és boldogtalan, s átmenetileg átélheti a valódi magány gyötrelmeit. Am amíg nem törődik bele a helyzetébe. addig arra is képes, hogy vál­toztasson az életén. Ha azonban az idők során leikébe beleköve- sedik az elidegenedettség érzése, magányossá válik, s már nem keres kiutat. Kérdés, vannak-e emberek, akik függetlenül körülményeik­től. eleve magányosságra van­nak ítélve, s kiiTthatatlanul hor­dozzák magukban ezt az ér­zést? A magányosság kialakulá­sában legalább annyi szerepe van a külső körülményeknek, mint néhány valóban magányos­ságra hajlamosító tényezőnek, személyiségjegynek. Hogy ki válik nagyobb való­színűséggel magányossá? A ma­gukba zárkózó, az élet zajától szívesen visszavonuló embereket többnyire kielégíti egyetlen em­ber iránt érzett szerelmük, sze- retetük. barátságuk. Kötődésük társukhoz, barátjukhoz rendkí­vül szoros, csupán. egymásnak élnek, és tökéletesen kielégíti őket egymás társasága. Ha egy ilyen ember elveszíti szerelmét, házastársát vagy barátját, hirte­len tökéletesen magára marad. Elszigeteltsége végleges magá­nyossággá változhat, hiszen ko­rábban kettejük meghitt közös­ségéből valójában kirekesztette az egész világot. A világ felé nyitott emberek ellenben mindig kivergődnek kínzó helyzetükből, hiszen az elvesztett társ mellett mindig sok más kapcsolatuk is volt. Egyedüllétük nem kesere­dik magányossággá, hiszen ők maguk nyújtják a kezüket min­denki után. Jó étvágyat! Rövid kabátok Sült hús burgonyával, zöldséggel Hozzávalók: 50 dkg sertés­vagy marhahús, 50 dkg bur­gonya, 1—2 db sárga- és gyö­kérrépa, 1 kis fej vöröshagy­ma, 2 evőkanál olaj, 5 dkg pa­radicsompüré, 2 dl vörösbor, só, bors, kapor, petrezselyem. A húst szeletekre vágjuk, kiverjük, borsozzuk, és hir­telen kisütjük. A sárgarépát karikára vágjuk, a hagymát reszeljük, rárakjuk a szele­tekre, és azt is megpirítjuk. Majd hozzáadjuk a hasábok­ra vágott burgonyát, hozzá­adjuk a paradicsompürét, bort, sózzuk, és puhára pá­roljuk. Ha elkészült, finom­ra vágott kaporral és zöld­petrezselyemmel meghintjük. Párolt libamell Hozzávaló: egy jó nagy li- baimell, 1 db vöröshagyma, sárgarépa, petrezselyemgyö­kér, kakukkfű, só, hús- vagy csontié, 1 dl bor, libazsír. A libamellet megsózzuk, karikára vágott zöldséggel, hagymával puhára pároljuk. Kakukkfűvel ízesíthetjük. Többször öntünk alá hús­vagy csontlevet, kevés bort. Ha megpuhult, csontjáról le­fejtjük, visszahelyezzük a csontra, és petrezselymes rizzsel körítve tálra rakjuk. Rostélyos paprikás mártásban Hozzávaló: 50—60 dkg csontnélküli rostélyos, 10 dkg zsír, 5 dkg füstölt szalon­na, 1 fej vöröshagyma, 25— 30 dkg zöldpaprika, 2—3 db paradicsom, 3 db tojás, kevés liszt, X pohár tejföl, só, bors. A rostélyos szeleteket vé­konyra kiverjük, sózzuk, bor­sozzuk. A szalonnából, hagy­mából, zöldpaprikából és pa­radicsomból lecsót készítünk. Ha zsírjára sült, a felvert tojásokat sóval ízesítve rá­öntjük, és tojásos lecsót ké­szítünk. Majd a lecsót szét­terítjük a hússzeletekre, fel- göngyöljük, átkötjük. Gyen­gén sózzuk. lisztben megfor­gatjuk, és kevés zsírban elő­sütjük. Egy lábasba átrak­juk, a zsírjából paprikás, hagymás levet készítünk, és ráöntjük a rostélyos szeletek­re, kevés vizet öntünk alá, zöldpari ka és paradicsomsze­letekkel ízesítjük. Puhára pá­roljuk. Ha megpuhult, ki­szedjük a tekercseket, levesz- szük a fonalat róla, a levét tejfeles habarással besűrít­jük. és ráöntjük a rostélyo­sokra. Vajban megforgatott galuskát, csiga- vagy kagyló- tésztát adhatunk mellé. Darafánk Hozzávalók: tej, dara, va­níliás cukor, tojás, olaj a ki­süléshez. Vaníliás cukorral sűrű tejbegrízt főzünk. 2—3 tojássárgát keverünk hozzá, lehűtve fánkot formálunk és a tojásfehérjékben megforgat­va olajban kisütjük. Gyü­mölcsízzel, szörppel tálaljuk. Ma mindenki köt. Ki bonyo­lult mintájú, méretre készített kabátot, pulóvert gyárt, ki ..lus­ta" szemekkel állítja elő a ló­gós, pögyögős lélekmelegítőt. Végre van elég tonalválaszték mind a színeket, mind a vastag­ságot illetően. A nagy kérdés, hogy a tervezett darab elkészíté­séhez mennyi fonalat kellene venni, hogy ne a befejezés előtt derüljön ki: bizony szükség volna belőle még 5—10 dekára. Mivel a fonalkészitö gyárakból kikerülő gombolyagok árnyalata tételenként el-eltér egymástól, utólag körülményes a pótlás be­szerzése. Ezért ajánlatos a fona­lat némi súlyráhagyással besze­rezni, mert jóllehet, hogy az írá­sos útmutatás megadja a szüksé­ges fonal mennyiségét, ezt az egyéni szorosabb vagy lazább kötéstechnika módosítja. Az előrelátó fonalbeszerzés nem ritkán azzal a következ­ménnyel jár, hogy a íolyamato-. san kötögetöknél felgyülemlik a fonalmaradékok sokasága, és ezek vastagságban. színben is különböznek egymástól. de. egyik sem elég arra. hogy újabb önálló darab kerüljön ki belőle. Nos. a kötőszálakat akkor le­het úgy hasznosítani, hogy a be­lőlük készült új darab ne keltse a maradékok összezagyválásá- nak látszatát, ha a kimaradt fo­nalakat eleve a vastagságuk alapján csoportosítva őrizgetjük. Magyarán: nem esünk neki azonnal a feldolgozásához, ha­nem tegyük szépen félre. Bizo­Rakott metélt szőlővel Hozzávalók: 50 dkg liszt, 10 dkg cukor, egy tojás, só, 10 dkg zsír, 1 pohár tejföl, a masszához 3 db tojás, ma­zsolaszőlő, citromhéj, vaníli­ás cukor, zsemlemorzsa. Az 50 dkg lisztből és egy tojásból gyúrt tésztát készí­tünk, vagy fél kg-os csoma­golású metélt tésztát haszná­lunk. Kifőzzük, leöblítjük és leszűrjük. A zsírral a tojás­sárgákat és a cukrot kikever­jük. Hozzáadjuk a reszelt cit­romhéjat, a vaníliás cukrot tejföllel és a tojásfehérjék­kel elkeverve. Ezzel a masszá­val összekeverjük a főtt tész­tát, és kizsírozott, zsemle- morzsával meghintett tepsibe, vagy jénai tálba egy sor tésztát teszünk, erre jól meg­mosott, lecsurgatott mazsola- szőlőt, majd ismét főtt tész­tát teszünk. Középmeleg sü­tőben sütjük. Vaníliás por­cukorral meghintve tálaljuk. nyos idő után előkerülhetnek a vastagság szerint csoportosított fonalak. Ezek közül először an­nak mennyiségét érdemes a konyhamérlegen lemérni, amely a legtöbbnek látszik. Súlyát fel­jegyezve kerüljön a mérlegtá­nyérra a színben az előzőhöz jól illő fonal, majd igy a többi. Ha a fonaltartalékok 1—2 de­kányiak, akkor ajánlatos a tel­jes mennyiség súlyával számol vetni, vajon kitelik-e az összesé­ből akár egy ujjatlan mellény. Ha kitelik, akkor a hozzá vise­lendő szoknyához, blúzhoz leg­jobban illő színből készüljön a kezdés, majd soronként váltogas­suk a színeket. így egyik sem válik uralkodóvá, hanem szőt­tesként lesz folthatású. Maradiság volna arra esküdni, hogy csakis az egyazon vékony­ságú vagy vastagságú fonalak femek meg egymással, anélkül, hogy összevisszaság benyomását keltenék. A vastag fonalaknak a vékony közé iktatása meghatá­rozott rendszerességgel — rusz­tikus hatást kelt. és nemhogy elkülönül a vékonyabb fonaltól, hanem annak mintegy domború mintázatát adja. Ez különösen akkor sikerül szépre, ha a vas­tag fonal színe csak árnyalat­nyival tér el a vékonyabbtól. összegezve: a maradék fona­lakat igazán kifizetődőén fel­használni úgy lehet, ha nem kü - Iön-külön dolgozzák fel semmi­ségekre. hanem türelmes gyűjtö­getésük után készül belőlük egy- egy jól viselhető, divatos darab. Az idény főszereplője min­den korosztály ruhatárában a háromnegyedes, vagy hét- nyolcados kabát. Ezek a ka­bátok bővek, nagy gallérral, nagy reverreí, mély karöltő­vel és széles vállal készülnek. 1. Nagyon mély karöltős, ragián ujjú, kézelős, ka­pucnis kulikabát, puha ve­lúr szövetből. 2. Hétnyolcados, széles vállú, mély karöltős, egysoros gombolású, bő kabát, szőr­me gallérral. 3. Kis álló galléros, széles vállú, bevarrott ujjú, öves kabát, a szabásvonalba he­lyezett zsebbel. Alakításra is alkalmas forma. 4. Térdig érő, mély karöltős, hosszú sálgalléros, nagy zsebes kabát, tweed szö­vetből. Elegáns a saját anyagából készült szok­nyával, de hozzá színben harmonizáló más szoknyá­val, pantallóval is csinos. 5. Hangsúlyozott vállú, mély karöltős, nagy sálgalléros, sportos vonalú, hétnyolca­dos kabát, puha kártolt szövetből, a szabásvonalba helyezett zsebbel. Vilánnyi Zsuzsa Megmaradt a fonal [Hl HÉTVÉGI MELLÉKLET 1987. november 14. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom