Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-10 / 239. szám

2 1987. október 10. Három világfesztiválról első lij Szovjet drámák a nyíregyházi színházban Tegnap este mutatták be a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Stúdiószínházában Viktor Szlavkin két egyfel- vonásos színdarabját, „A kép” és „Szükséglakás” cím­mel. A szerzőtől írói mun­kásságáról, nyíregyházi „ven­dégszerepléséről” és művészi céljairól a premier előtt kér­tünk rövid tájékoztatót. Szlavkin építészmérnök­ként végzett és jó ideig dol­gozott ebben a szakmában, közben írogatott, és kiderült, hogy számára a betű a fon­tosabb. Első publikációja több mint negyedszázaddal ezelőtt történt, eleinte rövid, humoros-szatirikus témájú novellákkal jelentkezett. Az első drámai művet 1979-ben írta, eredetileg Fiatal ember felnőtt lánya címmel — ezt jó pár évvel ezelőtt a buda­pesti Várszínház is műsorá­ra tűzte. Ezt a darabot már ugyan­az az Anatolij Vasziljev ren­dezte, aki a későbbi nagy si­kerű Szerszó-t( maga a szó egy korongos francia társas­játékot jelent), mellyel a nyáron bejárták Európát a társulat tagjai, többek kö­zött bemutatták Hollandiá­ban és az NSZK-ban is. És ugyancsak Vasziljev nevéhez fűződik az a színháztörténeti esemény, amely a szovjet színjátszásban újdonságot jelent: a nagy hírű Taganka színházból kivált hét mű­vész, akik megalakították a Moszkvai Drámai Művészeti Iskolát — mifelénk úgy mon­danánk: kísérleti stúdiót — amely az avantgárdhoz tar­tozó abszurd műveket is mű­sorára tűz — mindez persze a glasznoszty, a peresztrojka előtt elképzelhetetlen lett volna. A Moszkvában élő szerző művészeti életrajzához tar­tozik még, hogy miután az irodalom szolgálatába sze­gődött, másfél évtizeden át volt a Junoszty (Ifjúság) fo­lyóirat szerkesztője, és a film­nek is dolgozott. Egyik for­gatókönyve, a White-black cinema (Fekete-fehér mozi) három világfesztiválon nyert első díjat: Hirosimában, Por­tugáliában és Zágrábban. A közeljövő eseményeiből: két darabját mutatják be ha­marosan Moszkvában, a Do­hányzóhelyet és a nálunk is látható Szükséglakást. Hoz­zánk egyébként egyenest Zágrábból érkezett, ahol a stúdiószínházzal, mely mű­vét előadta, nemzetközi szín­házi fesztiválon vett részt. A nyíregyházi színházi körül­ményekkel elégedett, jó han­gulatban töltötte el itt a pre­mier előtt az idejét. Meg­kérdeztük, milyen kérdések foglalkoztatják leginkább, il­letve hogyan ajánlaná szín­darabjait a közönség figyel­mébe? Főként a középgeneráció­hoz tartozó korosztály lélek­tani problémái érdeklik, a negyvenesek krízise, akiknek szembe kell nézniük ifjúkori álmaik szétfoszlásával. „A kép” kevéssé mozgalmas, in­kább az ilyenfajta lelki rez­dülésekre figyel. A „Szükség- lakás” cselekményesebb, és lényegében egész életünkről beszél: lehet ez a lakás bár­hol a világban, bármilyen körülmények között — abban kell élnünk. Ez az alkalmaz­kodás drámája. Szlavkin megjegyezte: „Lehet, hogy a közönség nem azt kapja, amit szovjet dráma címen vár az előadástól, hiszen fon­tos szerepet kap például a groteszk, a fekete humor” — ugyanakkor biztos abban, hogy e darabok megtekinté­se után a közönségnek más véleménye lesz a szovjet drá­máról. Ennyi éppen elég a színházbarátok kíváncsisá­gának felkeltésére... Baraksó Erzsébet Újdonság: gyümölcsprós A máriapócsi Rákóczi Ter­melőszövetkezetben mutatták be a szakembereknek csü­törtökön azt az új típusú gyümölcs-szalagprést, ame­lyet a Vízgépészeti Vállalat fejlesztett ki. A hatmillió forint értékű présgép telje­sítménye óránként öt tonna, a hasonló, importból szár­mazó gépekkel szemben az az előnye, hogy energiatakaré­kos és környezetkímélő: egy­aránt megoldja a vízkezelést, vízvisszaforgatást és szenny­víztisztítást. Jóval olcsóbb, mint a hagyományos dugaty- tyús gyümölcsprés. A proto­típus sikeres működtetése után a Vízgépészeti Vállalat jövőre öt szalagprést értéke­sít a hazai piacokon, de van remény szovjet exportra is. w niMmiiM Iliin iiimimmiiítina íhh-miíii ■■ 7* ' ’ v,. A műszaki hónap programjából MiHern építőanyagéit, technológiák Jó hő- ós hangszigetelés „Energiatakarékos építési anyagok és technológiák a lakásépítésben” címmel elő­adássorozatot rendezett az Építőipari Tudományos Egyesület és a Kelet-ma­gyarországi Állami Építőipa­ri Vállalat (Kemév) október 7-én, Nyíregyházán, a Tu- dorpány és Technika Házá­ban. Hazánkban évente az új lakásoknak több mint a 80 százaléka magánerőből épül meg, s nem mindegy, hogy milyen minőségben és mi­lyen építőanyagokból. A gáz­beton falazóblokkok, a ke­mény pvc nyílászárók, vala­mint a vékony vakolati rend­szerek alkalmazásával jó hő- és hangszigetelő képességű, esztétikus, sőt időálló épüle­tek, létesítmények építhetők. Azonban a használatuk fo­kozott technológiai fegyel­met kíván. Mivel a magánerős laká­sok zömét kisiparosok épí­tik, ezért a rendezők az elő­adássorozatra az építőipari vállalatok szakemberei mel­lett 50 kisiparost is meghív­tak. Természetesen az emlí­tett korszerű anyagokat elő­állítók, például a Koszig vállalat, az Országos Érc- és Ásványbányák is. képvisel­tették magukat csakúgy, mint a kemény pvc-ajtókat, abla­kokat gyártó építő és szerelő vállalat (Épszer) is. Az elő­adók ismertették az általuk széles körű alkalmazásra ajánlott anyagok műszaki jellemzőit, valamint a beépí­tésük, felhordásuk technoló­giáját. A Kemév szakemberei pe­dig főként a gázbeton fala­zóelemek, a vékony vakolati rendszerek és más modern építőanyag felhasználásával kapcsolatos tapasztalataikról számoltak be. A rendezvényre a műszaki és közgazdasági hónap ÉTE- rendezvénysorozata kereté­ben került sor. (cs. gy.) Mégis mennie kellett A fegyelmi büntetések kö­zül a legsúlyosabbal, elbocsá­tással sújtotta a nyírmiadai termelőszövetkezet vezetősé­ge R. Sándornét. R-né, aki agrokémikusként dolgozott a szövetkezetben, 1986. augusztus 21-től 30-ig engedély nélkül távolmaradt a munkahelyéről, s a távol- maradást felszólítás ejlenére sem igazolta. A vezetőség megindította ellene a fegyel­mi eljárást — de az asszony ezzel sem törődött, sőt, kilenc napig ismét a távollétével tüntetett, természetesen iga­zolatlanul. Az augusztusi mulasztással kapcsolatban azzal védeke­zett, hogy a tsz gyümölcsösé­ben almát szedett, ami mun­kaidőben is megengedett. A bérelszámolása okmányból és a munkahelyi vezető nyilat­kozatából azonban egyértel­műen meg lehetett állapíta­ni, hogy R-né meg sem for­dult az almáskertben. Az A kormány ülóso után Lakásépítők a jótállásról A kormány tegnapelőtt ho­zott döntést arról, hogy január 1-jétől három év lesz a lakások jótállása. A kormány ülése után a három legnagyobb megyei ki­vitelező vezetőjét kérdeztük: mi­ként értékelik az új döntést és hogy valósítják meg a rájuk ju­tó feladatokat? Tóth Lajos, a SZÁÉV mű­szaki igazgatóhelyettese: — Annyi bizonyosnak lát­szik, hogy többletköltség ter­heli a kivitelező vállalatokat a jótállási időben felmerülő hibák javításáért. Felmerül az is, hogy a végtelenségig lehet nyújtani a jótállási időt. Például: a három év le­járta előtti napon elromlik valami, kijavítjuk, amiért három hónap garanciát vál­lalunk. Ha közben ismét hi­ba lenne, újabb hónapok kö­vetkezhetnek. Véleményem szerint a jótállás egy szol­gáltatás, amelynek az árát valamiképp ki kell fizettetni. Pethö András, a KEMÉV igazgatója: — Mi nem lakásépítésre szakosodtunk elsődlegesen. Nagyon sok anyagot, szerel­vényt építünk be a lakások­ba. Viszont mi nem tehetünk arról, ha rossz minőségű csempét, kádat, szerelvényt kapunk. Egyelőre nem tisz­tázták, hogy az anyagokért mi módon terheli jótállási fe­lelősség a kivitelezőt! Én azt tartom az egyik legnagyobb veszélynek, hogy árfelhajtó szerepe lesz az intézkedés­nek, lehet, hogy ezentúl „megállapodásos árat” alkal­mazhatunk. Akkor viszont a kivitelező bekalkulálhatja a később felmerülő pluszkölt­ségeket. Én úgy vélem, van ennél egy jobb út: a félkész lakások építése. A szerkezet­szerelésért természetesen messzemenően vállaljuk a hároméves jótállást, a belső burkolás, szerelés, a szerel­vények stb. elhelyezése vi­szont a lakó dolga, így ezért már nem terhel anyagi és erkölcsi felelősség. Most sem azért kell sok esetben javí­tani a hibát, mert a kivite­lező rosszul dolgozott, ha­nem mert görbe volt a pa­nel. ördögi kör ez és akkor lehet belőle kilépni, ha az alapanyag-kitermeléstől a -feldolgozáson át a kivitele­zésig ki-ki a minőséget tart­ja szem előtt és nem azt, hogy minél később derüljön ki a hiba ... Diczkó József, a nyíregy­házi lakásépítő szövetkezet elnöke: — Mi — és ezalatt a SZÖ- VOSZ-t értem — már két évvel ezelőtt kezdeményeztük a jótállási rendszer beveze­tését. Sajnos, eddig levették a napirendről. Az az óriási előnye ennek a döntésnek, hogy a lakó idegen kivitele­zővel is elvégeztetheti a ja­vítást! S ilyen esetekben is az eredeti kivitelezőt terheli a költség. Remélem, keve­sebb lesz a hiba a jövő évtől épülő lakásokban. Tóth Kornélia Energiahordozók. (E. E. felv.) A fásítás következik — Nézd, milyen szép! — mutat ismerősöm a karjával távolabb. Néhány lépést téve, nem hiszek a szememnek. Emeletes házakkal övezett, gyönyörű, sima, tágas térség tárul elénk. Padok, néhány idősebb és fiatalabb fa; odébb sportpálya, mellette játszó­tér, hintákkal, libikókákkal, csúszdával, homokozóval és sok gyerek ... A terület nagy részén szépen elterített, el- pLanírozott termőföld. Nyíregyházán, a Szántó Kovács János és a Kert utca közelében, a sokak által Ma­lomkertnek ismert helyen ál­lunk. Emlékszem, e rész az eredeti tervek szerint is ját­szótérnek nyilváníttatott, azonban az idei nyáron a környéken futótűz módján terjedt a hír: itt nem játszó­tér, hanem garázsok lesznek. Ekkor a környéken élők óha­jára a 15. számú pártalap- szervezet és a népfront a ke­zébe vette az ügyet. Vélemé­nyeket kértek, aláírások gyűltek ... S a döntés: nem garázsok épülnek. A tüstén­kedőket a Nyíregyházi Köz­területfenntartó Vállalat, il­letve a városi tanács is támo­gatta. A tanács anyagi hozzájá­rulásával a Köztér, szovjet és magyar katonák, a Nyír­egyházi Áfész Vöröshadsereg utcai ABC-jének dolgozói példás szorgalommal ástak, takarítottak, földet termeltek, hordtak, mozgattak, s a ha­talmas, gödrös, . szemetes, mondhatni életveszélyes „senki földjét” látványnak is kellemes játszó- és pihenő- parkká varázsolták. Október harmadikán a kicsinyek bir­tokukba is vehették. A teret a közeljövőben fü­vesíteni és fásítani szeretnék, melyhez kérik a környéken lakók segítségét. Állítólag ab­ban még a közelben dolgozó vállalatok (DIRUVÁLL, ci­pőipari szövetkezet, továbbá a kórház, az 1-es iskola, illet­ve az óvoda) is részt vesznek. A Vöröskereszt pedig a bal­konok virágosítását szorgal­mazta. (cselényí) Kívülről állványerdő borítja a nyíregyházi Centrum Aru­házat, belül zavartalan az árusítás. A homlokzat és tető- szerkezet felújítására 2,5 millió forintot költenek és kará­csonyi ajándékként adja át a megszépült Centrum Áruhá­zát a Nyíregyházi Építőipari Kisszövetkezet, (elek) utóbbi mulasztásra azt hozta fel mentségül, hogy tévedett, mert táppénzen volt előtte, s azt hitte, hogy a körzeti or- -vos meghosszabította a táp­pénzes állományát. A vezetőség megállapítot­ta, hogy R-né vétkesen szeg­te meg a megjelenési kötele­zettséget. Az asszony a mun­kaügyi döntőbizottsághoz, majd a bírósághoz fordult, s kérte, hogy helyezzék hatá­lyon kívül a határozatot. Ké­relmét mindkét fórum eluta­sította. A bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy R-né korábban is köve­tett el hasonló mulasztást, valamint azt is a terhére ír­ta, hogy egy egyetemi vég­zettségű dolgozónak példa­mutató magatartást kellett volna tanúsítania. A Legfel­sőbb Bíróság 18. Irányelvére hivatkozott, mely szerint meg kell szigorítani az ítélkezési gyakorlatot a fegyelmi vét­ségek tekintetében. B. A. Zathureczky, Hubay, Ko­dály és Weiner tanítványa volt. Hosszú külföldi tar­tózkodás után, negyvenesz­tendős távoliét után most látogatott haza, hogy a nyá­ron részt vegyen a külföl­dön élő magyar művészek találkozóján. Ekkor kapta meg egykori intézetétől, a Zeneművészeti Akadémiától az arany diplomát. Albert Ferenc, aki tanított az ír ze­neművészeti főiskolán, első koncertjét a londoni Albert Hallban adta, három évti­zede él Chicagóban. Euró­pai, kanadai, amerikai kőr­útjai viharos sikereket hoz­tak a számára, a szak- és napisajtó a legnagyobb he­gedűsök sorába helyezi. A világhírű művész októ­ber 12-én, hétfőn Nyíregy­házán koncertezik. A Váci Mihály művelődési központ hangversenytermében lép dobogóra, Hepke Péter zon­goraművésszel. A fél hat­kor kezdődő koncerten J. S. Bach VI., hegedűre és zon- . gorára írt szonátáját, Bee­Francois d'Albert — Albert Ferenc 4 hegedűművész tisztelgése thoven V. szonátáját, sa­ját szerzeményű szvitjét, Bartók hat román táncát, César Franck hegedű- és zongoraszonátáját hallhat­juk. Albert Ferenc ezt kö­vetően Budapesten lép fel, majd bécsi, athéni, lenin- grádi koncertek után janu­árban újra hazánkban sze­repel. A művész munkatársunk­nak elmondta: — Rokoni szálak fűznek Nyíregyházá­hoz, a megyéhez. Így szív­ügyemnek tekintettem, hogy hosszú idő utáni haza- látogatásomkor itt is adjak hangversenyt. Igazi öröm, hogy a megyei szervezőiro­da erre lehetőséget kínált. Az itthoniét sok emléket hív elő bennem. Nem fe­ledhetem, hogy Bartók egyik művét nekem játszot­ta először, még az akadé­mián. Kodályt a kezdemé­nyezésemre hívták meg Chicagóba. Weiner emléké­re én szerveztem koncertet az USA-ban. A magyar ze­néhez fűződő kapcsolatom:. mély, s el se tudnék kép­zelni olyan repertoárt, me­lyen ne szerepelne magyar szerző müve. Szeretném, ha a nyíregyházi közönség tet­széssel fogadná koncerte­met, mely egyik tisztelgé­sem a haza előtt. B. L. Kelet-Marymronaáe Játszótér a senki földién

Next

/
Oldalképek
Tartalom