Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-31 / 257. szám
JÓ ÉTVÁGYÁT! Sajtok sokféleképpen Ugyan mi lehet az oka annak, hogy a sajt, az egyik legősibb élelem, idehaza csak mostanában kezd bekerülni a mindennapi étkek választékába, de az egy gomolyán kívül évszázadokon át nem volt szokásban sem a termelése, sem a fogyasztása. (Az 1984-es statisztikai felvételek szerint az ország lakosságának egyévnyi sajtfogyasztása mindössze 10,6 tonnára volt becsülhető, és e mennyiség 90 százalékát külföldről szerezték be a kereskedők.) A sajt hazai mellőzése többi között azért is sajátos fejlemény, mert az állattartó gazdák, gazdaságok ősidőktől fogva ismerték a módját a tej beóltásának, savanyításának, a túró készítésének. A juhtejet is hagyták gomolyává érlelődni, szilárdulni, csak azt nem tudták volna, hogy a levágott borjú gyomrából kivett tejalvadékkal beoltott tehéntej sajttá érlelhető, keményre préselhető? Azt bizonyára nem tudták eleink, hogy sajt laktatásban, tápértékben jócskán felér a hússal, ráadásul a sajt fehérjéjét és zsírját a szervezet gyorsan és könnyen dolgozza fel. Annyi bizonyos, hogy az ókori Rómában bőséges volt a sajtválaszték. Készültek túró jellegű, sózott és sótlan sajtok; borral, mézzel ízesítették, reszelni való sajtok, füstöltek és napon szárítottak. s a korabeli szakácsművészetben jelentékeny szerepet játszott. Ma a világon körülbelül ezerféle sajtot készítenek, de hozzáértés . dolgában a franciák, a svájciák, az olaszok állnak az élen, arról a városról, helységről nevezve el egy-egy sajtot, amelyben elkezdték és tökélyig fejlesztettek annak gyártását. Párma sajtja a parmezán, Emen- thalé az ementháli, Roquefort-é a roquefort, Edamé az edami, hogy a legnevezetesebbeket említsük. A hazai sajtgyártás e századi megindulásakor —, de főként a felszabadulás után — ugyancsak a felkészült gyártók helyi recep- turája szerint különült el egymástól az óvári, a göcseji és a többi, a két tucatot is meghaladó sajtféle. E választéknak és a hazai fogyasztási szokások megváltozásának köszönhetően, a 80- as évek elején az egy főre eső évi sajtfogyásztás meghaladja a 6 kilogrammot. A legnagyobb arányban a félkemény, félkövér sajtok fogynak. Népszerűségük feltehetően nemcsak abban rej-r ük, hogy olcsóbbak, mint a zsíros, vagy a különleges ízű sajtok, hanem közrejátszik ebben az is, hogy azonmód, de sütve, főzve, ízesítőnek -reszelve is fel- hasznáHiaíók. A sajtok ízesítőkénti felhasználására reszelve vagy resze- letlen — az ötletek, módozatok tömege van forgalomban, önálló sajtóiéiból — a rántott sajton kívül — kisebb a választék, így hát ehhez szolgálunk olcsón kivitelezhető receptekkel. (4 személyre): SAJTOS KENYÉRFELFÜJT Pejenként 1 karéj szikkadt kenyeret kockákra vágunk, tálba tesszük, és annyi meleg tejjel locsoljuk meg, amennyit az magába szív. 15 deka trappista, óvári, vagy edami sajtból 5 dekát az áztatott kenyérhez keverünk, majd 4 tojássárgát is beleteszünk. Egy tűzállóedényt margarinnal kikenünk, zsemle- morzsával megszórjuk. A 4 tojás habját keményre verjük, ösz- szedolgozzuk a tejes, sajtos, tojásos kenyérrel. Csipetnyi szerecsendiót reszelünk bele. Tűzálló edénybe töltjük, a sajt maradékát a tetejére szórjuk és jól bemelegített 'sütőben közepes lánggal addig sütjük, amíg tetején a sajt meg nem pirult. Teával laktató. ízletes vacsora. c A iTfW RAKOTT BURGONYA Annyi burgonyát főzünk meg hajában, amennyit a rakott burgonyához szoktunk. Reszeljünk meg negyed kg parmezán jellegű sajtot. A szokásos mennyiségű tejfölt keverjük össze 2—3 nyers tojással. Ezután a meghámozott burgonyát a kikent, ki- morzsázott tűzálló edényben a reszelt sajttal és a tejfölös-tojásos habarékkal rétegezzük, ügyelve, hogy közben azt meg is sózzuk. A sajtból maradjon az étel tetejére is. Közepes lánggal a sütőben addig süssük, amíg az ételre a felső sajtréteg rá nem pirul. Salátával vagy más savanyúsággal tálaljuk. (Ugyanez a rakottas elkészíthető előzőleg vegetás vízben puhára főzött negyed kiló rizzsel is.) FORRÁZOTT SAJTOS FÁNK 3 deci forró, sós vízben felolvasztunk 10 deka vajat, majd ehhez hozzá pergetünk 20 deka lisztet. tA vajas lisztpépet kis lángon, állandóan keverve addig főzzük, amíg masszává össze nem áll. Hülni tesszük. Amikor már az ujjúnkat, nyelvünket nem égeti, hozzákeverünk 4 egész tojást és 2 sárgáját, továbbá 20 deka reszelt parmezán jellegű vagy óvári sajtot. Tágas aljú lábasban, vagy serpenyőben ujjnyi olajat forrósítunk, a tésztából kávéskanállal diónyi nagyságú gömböcskéket szaggatunk, és a. forró olajba tesszük egymástól nagy távolságra, mert a tészta 3—4-szeresére nő. A fánkokat mindkét oldalukon pirosra sütjük, reszelt sajttal megszórt tálba tesszük, és a sajtban meg is hempergetjük. Teával, borral, sörrel jó vacsora vagy vendégkínáló. SAJTOS BATYU 20 deka lisztet elmorzsolunk 12 deka margarinnal, és hozzáteszünk 3 deka cukros, langyos tejben felfuttatott élesztőt. Megsózzuk, púderesre őrölt mokkás- kanálnyi köménymagot ís keverünk hozzá, és a tésztát simára gyúrjuk. Félórás pihentetés után fél centi vékonyra nyújtjuk, 6X6 cm-es négyzetekre szabjuk. Ezek közepére kis kupac reszelt sajtot teszünk, a tészta szélét felvert tojással megkenjük, hogy ráhajtáskor összeragadjanak. A tojással a batyuk tetejét is megkenjük. Előremelegített sütőben pirosra sütjük. Az adagból kb. 25 batyu lesz. Nyerges Ágnes Időseknek árthat a sport Izraelben, Haifa egyetemén állatkísérletekben mutatták ki, hogy idősebb egerek a napi emberi kocogásnak megfelelő fizikai terhelés hatására olyan izomkárosodást szenvedtek, amitől izomerejük csökkent, és veséjük károsodott. Ugyanez a fizikai terhelés a fiatal egerek izomzatának tömegét és teljesítőképességét növelte. Dr. A. Reznick ezen állatkísérleti adatok ismeretében középkorú katonákon végzett hasonló vizsgálatokat. Húsz, elit egységhez tartozó, kiváló testi kondícióban lévő katonánál, egy bizonyos megterhelésnek kitéve őket, két hét után — különösen, ha a fizikai edzés száraz és forró környezetben történt — izom- károsodást észlelt, és ezzel egyidejűleg nőtt a katonák vérében az izomeredetű fehérje, a myoglobin mennyisége is. Ez annak jele, hogy izomkárosodást szenvedtek. A vér tréning előtti normális myoglobin-szintje a megerőltető edzés hatására két hét alatt fokozatosan emelkedett, és jelentős vesekárosodást okozott. Reznick doktor úgy véli, hogy középkorú és idősebb emberek ereiben jelentős fizikai megterhelés hatására olyan savanyú vegyhatású anyag- cseretermékek keletkeznek, amelyek az izomsejteket és a veséket károsítják. A leírt káros hatások fiatal katonákon is mutatkoztak, de rajtuk kisebb mértékben és pihenés után visz- szafejlődtek, míg az idősebb katonákban tartósan megmaradtak. Az izraeli katonaorvosok vizsgálataik alapján az idősebb korosztályú katonák számára tiltják a megerőltető fizikai tréningek minden fajtáját. (Szendéi) Almával, citrommal ínycsiklandozó cifrázás Akár meleg vacsorával várjuk vendégeinket, akár hidegtállal kápráztatjuk el őket, gyümölcsöt mindenképpen kínálni fogunk. Még az egyszerű gyümölcsöstál is sokkal ínycsiklan- dozóbb lehet, ha — egy kis időt rászánva — cifrázással fokozzuk a hatást. Ennek módját almán és citromon mutatjuk be a rajzok segítségével. A kemény húsú, piros almát megmossuk, tiszta ruhával szárazra, fényesre töröljük. Éles, lehetőleg vékony pengéjű kis késsel az alma közepébe vágunk úgy, hogy a kést 45 fokos szögben elfordítjuk, és körülbelül egy cm hosszan. 1—2 mm mélyen vágunk az almába. Ezt a vágást az ellenkező irányban is elvégezzük, így egy kis ék alakot (1) metszettünk ki az almából. Ezt azonban ne mozdítsuk el, mert a többit ehhez az elsőhöz kell igazítani. A fentiek szerint a már kivágott ék vonalát követve, körülbelül 2 cm hosszan, ám az előzőnél 1—2 mm-rel mélyebben vágunk be az almába a késsel, jobbról balról. Most már két vékonyan kimetszett éket kapunk, amely egymás mögött párhuzamosan helyezkedik el. A továbbiakban — figyelembe véve az alma nagyságát — még 2—6 éket vágunk, ügyelve, hogy az ékek nagysága egymáshoz mérten arányosan nőjön, éppen úgy, mint ennek megfelelően a bevágásuk mélysége is. Végül az egymás mögött lévő ékeket legyezőszerüen felhúzzuk: a legkisebb ék emelkedik ki a legmagasabbra, s ezt köve- teőn arányosan takarva húzzuk szét a többit is. Ezt au műveletet akár az alma másik ’oldalán is elvégezhetjük. Még jegyezzük: célszerű a vágatokat alaposan becitromozni, nehogy megfeketedjenek. Á citromkosárkákhoz az ábrák szerinti módon vágunk ki két egyforma cikket a citromból, majd nagyon óvatosan a fül és a kosárka belsejéből is kiszedjük a húsát. A . kosárka peremét cikcakk irányú* vágással — éles késpengével — kicifrázzuk. (Kisebb grapefruitból ugyanígy készülhet kosár.) Ezt a kis kosarat megtölthetjük szardiniával, Ralsalátával, de variálhatjuk úgy is, hogy gyümölcssalátát helyezünk bele. Nagyon mutatós, biztosan sikert aratunk vele. Rajz és szöveg: Bányai Katalin Hol aludjanak? Három gyerek egy családban Ahol három gyerek van a családban, nagy gondot jelent a szülőknek, hogyan is történjen elhelyezésük a szobában, s a legnagyobb gondot rendszerint a fekhelyek okozzák. Barkácsoló apukáknak segítséget jelenthet rajzos ötletünk. Az ábrán nagyon egyszerűen elkészíthető heverő látható, sa- rokelhelxezésben. Szélessége megegyezik az asztalka szélességével. Az egyik heverő alatt tárolásra alkalmas fiókok vannak. a másik alatt a kihúzhat«* harmad:': fekhely. Területigénye az as i al együtt o9nX290 cm. A heverni; «orrnál méretűek, így fein * t / ».ban is használhatók Jegyzet Kiültek a yénasszonyok a padra Rózsi néni és Mariska néni gyermekkori barátnék. Már az elemibe együtt jártak, együtt bérmáltak, egymásnak voltak koszorús leányai az esküvőn, mindig segítettek a másiknak, ha annak éppen szüksége volt rá. Nincsen ebben semmi különös, jó barátnők között így van ez rendjén. Most, már estébe hajlott a nap. Meleg is volt a nappal. Jólesett a munka után megmosdani, és kiülni kedvenc helyükre, Rózsi néniék háza előtt a kispadra. Beszélgettek is, hogyne beszélgettek volna, amikor megjelent a „falu szája”, a náluk vagy tíz esztendővel fiatalabb Te- ruska. Amikor odaért, ők elhallgattak. Nem mintha valami titkolnivalót beszéltek volna, de ami két jó barát- néra iüTtO?ik. az nem tartozik senki idegen emberfiára, hát még erre a falukürtjére! Terus megállt, csípőre rakta a kezét, és jó hangosan odamondta: — No, mi az, pletyka, amit én nem hallhatok?! Rózsi néniben megmozdult a kisördög: — Rólad beszéltünk lelkem, éppen rólad! Terust mintha vipera csípte volna meg: — És ugyan mit szájaitok? — Az már bizony éppen nem terád tartozik — vette a tráfát Mariska néni. Terus kifakadt: — Hát tudjátok meg, semmi közötök ahhoz, hogy ... és itt olyan dolgok következtek, amik csak öt meg a fér- jeurát érintették, meg a közvetlen szomszédjukat. — Majd adok én nektek, a más bajával telekürtölni a falut — tette a pontot Terus a szózat végére és elviharzott. Rózsi és Mariska meg egymásra nevettek: Hogy ez miket mond! Hát bizony erről eddig sejtelmük sem volt. Most legalább van. (Sárcli) Háztartási balesetek babonái Amint az a több évet felölelő baleseti statisztikákból kitűnik, az otthonokban bekövetkező sérülések többségét forró folyadék kiömlése, forró zsiradék kifröccse- nése vagy közvetlen tűz okozza. Az erős és hirtelen fájdalomtól fejvesztetten többnyire az ilyen esetekre szóló ősi babonás javaslatok jutnak eszébe a szenvedőnek. Mik ezek? Talán sorolni sem kellene: „ha ujjad égeted meg, gyorsan fogd meg a fülcimpádat!"; „tégy az égésre vajat vagy egyéb zsiradékot!’'; „tégy rá tojásfehérjét", de van, aki a nyers paradicsomra, más a hagymára esküszik. A sérült testrészt tartsuk csap alá, folyassuk rá a vizet. Ha nincs vezetékes víz, akkor a kannából lassan csurgatott artézi víz is megteszi. Ügyelve arra, hogy az ivásra alkalmatlan vizet erre a célra sem szabad használni, mert a sérülés elfertőződhet. Az azonnali hidegvizes hűtés megőrzi a bőrfelület életképességét, s ez lehetővé teszi a seb begyó- gyulását. A hidegvizes hűtés a fájdalmat is csillapítja. A hidegvizes kezelés legalább 20 percig tartson. Ha azonban a forrázás vagy égés olyan nagy területre terjed, amely ily módon kezelhetetlen, akkor ajánlatos minél előbb megmutatni orvosnak, hogy az a maga eszközeivel vegye kezelésbe az égett vagy leforrázott testrészt, esetleg orvossággal vegye elejét az elfertőződésnek. Hatásosak az égési, forrá- zási sérülések gyors gyógyu-' lását elősegítő permetek is. Minél hamarabb kerülnek a megégett felületre, annál inkább segítenek. Azt azonban tudni kell, hogy fájdalom- csillapításuk nem ér föl a hideg vízével. Sokan úgy akarnak ezen segíteni, hogy előbb befújják a szerrel — például —, a kézfejüket, majd pár perc múlva, türelmetlenségükben a víz alá tartják. Aztán csodálkoznak, hogy egyik kezelésnek sincs meg a várt hatása. Nem is lehet, mert a szert a víz lemossa, ide a be- fúvás folytán a víz már nem a friss sebet éri. A vízzel kezelt sebet semmilyen ’ krémmel nem kell, nem is szabad bekenni, mért ez — ha még olyan finom is — fertőzhet. Ha a bőrörkhó- lyag nem keletkezett, akkor ajánlatos a bekötést is mellőzni, mert a levegőztetés gyorsítja a gyógyulást. Ha viszont a bőr hólyagossá vált, és van otthon felbontatlan steril sebkötöző, akkor ajánlatos az égett felületet abba begöngyölni. Miután az égési, forrázási balesetek többségét az elővigyázatlanság, szórakozottság vagy az üzemeltetési előírások be nem tartása okozza, többségük megelőzhető volna. Az orvosi tapasztalatok szerint a háziasszonyok gyakran akarnak a kuktánál okosabbak lenni. Jobban megtöltik, mint a kívánatos. Forráskor azonban nemcsak a gőz —, ami önmagában is okozhat sérülést —, hanem a benne fortyogó lé is kiáramlik. Ez kicsapódhat akkor is, ha hirtelen lehűtés után emelik le a főzőfazék fedelét Nem ritka, hogy a háziasz- szony az égő gázrózsa fölött nyúl a hátrébb lévő edény után, és a műszálas ruhaujj azonnal lángot kap. KU HÉTVÉGI MELLÉKLET 1987. október 31. 0
