Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-31 / 257. szám
200 éves lenne Magyar köiyvek a Szovjetunióból az Inczédy-ház Botanikus kert volt itt Az újratelepített és városiasodé Nyíregyháza nevezetessége voít a botanikus kertben 1787 óta álló boltíves, tornácos ház, amelyet 1973. április 9-én bontottak le. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1964-ben itörölte a védett épületeik sorából, s a városi tanács már 1969-ben elrendelte a Bocskai utca 57. számú épület lebontását. A tulajdonosok és a lakosság jó része igyekezett megmenteni és idegenforgalmi célokra felhasználni ia szép, ún. Inczédy-házat, s így 5 évig 'tartó huaavona keletkezett, sajtóvita is kialakult erről. Eredetileg Schulek-kert- nek hívták e részt. Nyíregyháza város magisztrátusa ugyanis 1790-ben közvetlenül az ótematő melletti (a maii kórház szomszédságában lévő) legélőíterületbő! 12 holdat ladományozott kert telepítésére az evangélikus egyháznak (talán Tessedik Sámuel szarvasi ev. lelkész és mezőgazda működésén fel léik eredve). Ekkor Sctiu- lek János (1754—1820) evangélikus lelkész (1789. okt. 16 —1820) lakott itt, s ezért is illették „Tiszteletes Schulek János úr kertje” (1795. évi városi térkép), illetve „Ev. plébános kertje” • (1804. évi uradalmi térkép) elnevezésekkel. A botanikus kert tagozódása a következő volt; az összesen 18 ezer négyzetölből 14 ezer gyümölcsös, 3 ezer díszkert és konyhakert, s végül 1 ezer négyzetöl udvar, az épületekkel. A kert tökéletesen 'megfelelt a XVIII. század végi francia kertépítő stílusnak, azonban mellőzte annak fényűző kellékeit (szökőkút, szobrok, hidak). Schulek János három évtizedes működése után meghalt, s a papi székben unokaöccse: dr. Schulek Gáspár (17.22—1827) lett az utóda, akit azonban nem nagyon érdekelt a botanika. Így hamarosan bérbe adta a kertet a híres ügyvédnek és tábla- bírónak, 'nagyváradi Inczédy Györgynék (1780—1854), aki 1825-iben azt meg is vásárolta. A szabadságharc bukása után Inczédy György ide vonult vissza, és gyönyörű arborétumot létesített. Így Schulek János neve mindinkább feledésbe ment, s a helybeliek csak az Inczédy- kert elnevezést használták Majd e megjelölés is elhomályosult, mert iaz 1900. évben a botanikus kert gyakorlatilag megszűnt, ugyanis kettévágták a szomszédos Oros községbe vezetett nyílegyenes országúitta'l. Milyen növényei voltak í botanikus kertnek? Csal Az Inczédy-ház „röntgenképe”: jól mutatja az árkádokat és a tetőszerkezetet. Romjaiban is megkapó. (1973. ápr. 9.) sejthetjük, erről nincsenek tényszerű adataink. Azt láthattuk 1973. évi lebontása előtt is, hogy az Inczédy- ház körül rendkívül dús, burjánzó lícium-sövény húzódott (a nyíregyházi régi városárok jellegzetes növénye), s Inczédy György leánya, az éppen 100 éves Karolina méni (özv. Marschalkó Gusztávné) pedig elmondta 1940-ben: „Mintha kolostorban járnánk. Évszázados gesztenyefák koronái borítottak védőszárnyait a széles boltíves épületre.” Ugyanekkor mondta el Inczédy Karolina: „A ház 153 éve, tehát 1787-ben épült", mégpedig a Rákóczi-család birtoklása idején használt vadászlak helyére. 200 éves lenne most, és 3 évvel megelőzte a botanikus kertet! Az eredetileg Schulek-féle ház 7 szobából állott, s ezek között volt a vadászszoba és a fűtőház 'is. A fűtés kemencével történt. A nagy ív keresztmetszetű, homorula- tos főpárkány arról tanúskodik, hogy az épület késő barokk kort. Eredetileg fazsindely fedte. Tetőszerkezete egyidős és teljesen azonos volt az evangélikus temploméval (ugyanazok az ácsok csinálták). Úgy gondolom, hogy várostörténeti szempontból rendkívül fontosak az Inczé- dy-féle kertre és házra vonatkozó ismeretek, mert a legújabb helytörténeti könyvek sem tartalmaznak ilyen adatokat. Éppen ezért tisztelettel említem meg adatforrásaimat, illetve adatközlőimet: Inczédy György leányának, Karóiménak 100 éves korában, 1940-ben a „Nyírvidék''-nek adott nyilatkozata; illetve az ugyancsak 100 éves korában elhunyt unokán ak, özv. Os- gyáni Józsefné szül. Mikecz Borbála (1880—1980) hozzám intézett levelei. Ök ketten látták az egész 200 évet! Sok adatot megtudtam Búj községben 1971-ben a volt résztulajdonos. Jancsó Istvánná szül. MurschaLkó Etelka elbeszéléseiből, valamint Dienes ö. István (1906—1986), kitűnő helytörténész 1972. nov. 6-4 szóbeli közléséből és feljegyzései rendelkezésre bocsátásából. Csak öt év múlva, ismételt lakossági sürgetések nyomán került -az új, jellegtelen bérház falára egyszerű emléktábla (az ígért bronz vagy kerámia dombormű helyett), amely szokatlanul bőséges szövegezése ellenére is aligha érzékelteti az egykori ház és 'kert várostörténeti jelentőségét. örvendetes viszont, hogy 1974-ben Nyíregyháza város tanácsa a Sóstói Parkerdőből 45 hektár területet biztosított a Bessenyei György Tanárképző Főiskola számára botanikus kert létesítése céljából. Az elsősorban oktatási célokat szolgáló főiskolai kert egyre nagyobb látogatottságnak örvend. Dr. Fazekas Árpád Beszélgetés a Kárpáti Kiadó igazgatójával A több nemzetiségű országokban, az egyes népek kultúrájának, nyelvének megőrzésében fontos szerepet töltenek be a könyvkiadók. A Szovjetunió Kárpátontúti területén a Kárpáti Könyvkiadó Vállalat többek között ilyen missziós szerepet is vállal; az orosz'nyelven kívül magyar, ukrán és moldván nyelven jelentet meg műveket. A kiadó általános jellegénél fogva társadalompolitikád, termelési- műszaki, mezőgazdasági, turista tájismereti és nem utolsósorban szépirodalmi kiadványokat ad ki. A kiadó több, mint negyven éve alakult meg, közvetlenül a háború befejezése után, 1945-ben, majd 1964-ben — hatáskörét kiterjesztve — átszervezték. Fennállása óta mintegy 3500 kiadványt jelentetett meg közel ötvenmillió példányban. A magyarországi olvasók számára'sem ismeretlen a könyvkiadó tevékenysége. hiszen nem egy könyvük hazánkban is forgalomba kerül. A magyar—szovjet barátsági napok rendezvénysorozatának egyik kiemelkedő eseménye az a könyvkiállítás, amely október 30-án nyílt meg a megyeli könyvtárban. A Kárpáti Kiadó a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésével, illetve a megyei könyvtárral rendezi ezt a kiállítást, amely a Szovjetuniót mutatja be a könyvkiadás tükrében. A kiállítást a Kárpáti Kiadó Nyíregyházán vendégeskedő igazgatója, Borisz Alekszand- rovics Gvargyionov nyitotta meg. Ebből az alkalomból beszélgettünk az igazgatóval, aki 28 éve dolgozik a kiadónál és 16 éve vezeti az intézetet. — Magyarországon sajnos, nagyon sok időbe telik egy könyv kiadása. Egy-egy szerzőnek nemegyszer két-három évet is kell várnia arra, hogy a kiadóhoz leadott kézirata megjelenhessen. önöknél hosszabb vagy rövidébb az átfutási folyamat? — Hogy hosszabb vagy rö- videbb időbe telik-e nálunk egy-egy könyv kiadása, arra nem tudok se igennel, se nemmel válaszolni. Minden attól függ, hogy mennyire aktuális a téma, amelyről a könyv szól. hogyan van előkészítve a kézirat stb. Előfordul az is, hogy egy-egy könyv egy-másfél év alatt jelenik meg. de ezek inkább politikai, illetve termelési kiadványok. Más könyveknek nálunk is .szabi) az átfutási idejük. — Hány magyar nyelvű szépirodalmi könyv lát napvilágot önöknél évente? — Viszonylag nem túl sok regényt, verset vagy más irodalmi művet adunk ki; évente 80—90-et. Ebből több mint 20 magyar nyelvű. Gyakran jelennek meg -nálunk magyar klasszikusok, pl. Petőfi, Móra, Jókai és Gárdonyi, de a mai magyar irodalmat is figyelemmel kísérjük. A közelmúltban Gál István Napimádóik c. könyvét, Petrovách István ifjúsági regényét és Harmat Endre politikai írását jelentettük meg. — Tudjuk, Kárpátalja magyar íróinak a müveit is gondozzák ... — Minden irodalmilag értékes prózát és verset megjelentetünk. Bállá László, Bállá Károly, Füzessy Magda és Szálai Borbála könyvei láttak napvilágot mostanában. Minden évben van egy antológiánk is, amely a legfrissebb termést tartalmazza. Legutóbb Kulcsár Attila: Mikor az utcán átmegy a néne... Mikor az utcán átmegy a néne Fekete kendője gyászlobogót lenget; fékek csikordulnak megfeszül az istráng s a lóerőkben baljós hőkölések. — öt rosszalta a hosszú élet ily elfajulását, — öt intésnek szántak saját túléléshez Sokan a kivégzésre páholyukban felállnak, mások eltakarják a gyerek arcát, pedig a kerékbe töretés ezúttal elmarad a vezető hóhér időben fékezett. öt virtusból átszaladt még előtte élve De felmorajlik a csalódott tömeg hogy a tisztes anyókát agyon kövezzék goromba szavazzák utca pellengérén. öt gondja ketrecébe zárva incselkedőként megugatta, de egy óvó figyelme mégis karon-ragadta, s a másik oldalon csoszogva elvegyült. Pedig — tíz csak a látvány torzszúlöttjét félte, — tíz talált élete elhulló perceit, — tíz a szemtanúság megtételét feszengte — öt kamikáze autójának roncsát: Mikor az úttesten átmegy a néne ösvényt tapos tanyai messzeségbe, melyen hazagondolhatsz az ügyes volántól — Táncolj ... (Morvái Tibor grafikája) ezúttal nem lett gázolás ez itt megúszta most, de saját nénikénk ott cserben-hagyásos. a Magyarországra is eljutó Lendület c. antológiát adtu ki, és hamarosan lesz egy h; sonló Évgyűrűk címmel. — Magyarországon is örü tünk annak, hogy a peres trojka szellemében több olyc film is előkerült a szovj filmgyárak polcairól, amely két korábban nem vetíthette A Kárpáti Kiadónál van-e h sonló jelenség? — Nálunk erre nem ve szükség. Az íróasztalflófcb; nem volt olyan kézirat, am lyet koráhhan nem adhatta! ki. A jó írók jó műveit mi dig megjelentettük. — Magyarországon sajn- csökken az olvasási kei Mint kiadónak. bizonya vannak tapasztalatai, hogy alakul ez a Szovjetunióban — Mi . is érezzük, hogy olvasási kedv visszaesett. D jó könyveknek most is sok vasójuk van. Érdekes példá hogy az utóbbi évek egyik 1< nagyobb sikerét egy • on nyelven kiadott könyv arat 500 recept a magyar kon.yt ból — ez a könyv címe. A advány 850 ezerí!) példányt jelent meg. Borisz Alekszandrov Gvargyionov igazgató ezu, a megyei könyvtárban rém zett kiállításról beszélt. 1 szönetet mondott a szervezi nek azért, hogy a Népek 1 rútsága érdemrenddel ki.tün tett ungvári Kárpáti Kiadc bemuitaikozhatatt. Majd mondta, hogy az itt kiállí' mintegy 200 kiadványt a r gyei könyvtárnak ajándék zák. — Ezek a könyvek kül böző terjedelműek és élt kivítelezésűek — mondta fejezésül —, de van egy kö vonásuk: mindegyik bará kézimunkája. Bodnár Isti Értékmenté Készül a Nevetségesen kevés, eg milliónál is kevesebb for jut évente megyénk öss; múzeumának fenntartású de a szakemberek ezt a kic is igyekeznek úgy beoszta hogy a szép régi épületek r nél tovább épségben marad nak. Erről a megőrző munl ról tárgyaltak a Hazaf Népfront megyei környez esztétikai bizottságának 1< utóbbi ülésén a Sóstói Mű: umfaluban, ahol Nagy Fere a megyei múzeumok igazga ságának igazgatóhelyettese Erdész Sándor a Múzeumi; igazgatója tartott tájékoztat Szépen folytatódik a mű umfaluban az építkezés külön figyelemre méltó, h< saját erőből, viszonylag költséggel dolgoznak. A holdas területen a további; ban elkészül még egy nyír gi szegényparaszti porta, • tirpák tanya, egy kocsma, hozzák a nagygéci templon és régi kismesterségek mű tőinek pavilonsort adnak Többek között kalapos, kér gyártó, fazekas, kékfestő szíti és kínálja majd ott p tékáit. A múzeumfaluba ke a Jósa András Múzeum gj teményének egy része, e: tál a központi múzeumban a kiállítási tér, több anyt tudnak bemutatni. Egyetlen épen maradt \ kastélyunkra, a vajaira ta\ 300 ezret költöttek, kicseré a tetőzetet, megóvják az é kés freskót. A további tér között szerepel a pince h nosítása: a vajaiak kezde nyezésére igényes, kávé! hangulatú presszót alakíta ki az épületben. Szépen al< a mátészalkai múzeum 1 nyezete, ahol több mint négyzetméteres területhez tottak hozza, így a hónap gén átadhatják az új sze színt. Hasonlóan biztatóal tiszavasvárt tervek is. Az egyik legnagyobb zeumi munka jelenleg a ke K|y| HÉTVÉGI MELLÉKLET *
