Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-30 / 256. szám
XLIV. évfolyam, 256. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1987. október 30., péntek M A Kulturális körkép (2. oldal) Számolgatnak a vállalatok (3. oldal) ülést tartott a megyei tanács Országos és helyi tettekkel mérsékeljük a hátrányos helyzetű térségek gondjait Lázár György majd a megoldás módjairál tárgyalt Fehérgyarmaton, Napkoron fejezte be megyei látogatását Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtökön reggel Fehérgyarmaton folytatta S z ábolcs -S zatmá r megyei programját. A pártházban — ahol a térség párt-, állami és gazdasági szervezetének számos képviselője volt jelen — Varga Gyula megyei első titkár köszöntötte a résztvevőket, majd Bá- nóczi Gyula megyei tanácselnök szólt a többszörösen hátrányos helyzetű területek gondjairól, a nehézségek mérséklésére tett intézkedésekről és a tervekről. A többi között elmondta, hogy a gazdaságilag elmaradott keleti részen — ahol a megye lakosságának egynegyede él — 15 év aLatt 15 százalékkal csökkent a népesség, de néhány településen e csökkenés eléri az ■egy>h,armadát. A falvak egy része elöregszik, a fiatalok elvándorolnak. Szociális feszültséget okoz, hogy 100 ak- 'tív keresőre 146 eltartott jut, ugyanakkor a földek arany- koron'a-érttéke csupán 40 százaléka az országos átlagnak. Nehezíti a gazdálkodást az állandó belvízveszély, az alacsony technikai színvonal, a gazdaságok fokozódó eladósodása, a melléküzemágak csekély volta. Az aktív keresők mintegy fele él a mező- gazdaság 'alacsony hozamaiból. Komöly gondot okoz az infrastruktúra — a megfelelő közlekedés, a telefon, a szennyvíz- és gázvezeték — hiánya. A megyei tanács hosszú távú programot fogadott el, amelyben a megoldásit országos, megyei és helyi feladatnak tartja. Ezeket alaposan . megvitatták az illetékes területek lakosságával, s így alakították ki a fő célokat, mint a mezőgazdaság jövedelem- termelő képességének fokozása, a stabil gazdálkodás megteremtése, a foglalkozási feszültségek oldása munkahelyteremtő beruházásokkal, az infrastruktúra, a kulturált környezet kialakítása, így hirdetett a tanács országos pályázatot, amelynek első eredményeként 28 vállalat 2,5 milliárdos megyei beruházáshoz nyújt támogatást. Hozzájárul a tanács a talajjavításhoz, az erdőtelepítéshez, a mezőglazdasági termékeket feldolgozó kapacitások bővítéséhez, hét zöldség-gyü- mölcskonzerv készítő, s 2—2 tej- és húsfeldolgozó üzem társulásos telepítéséhez is. Hasonló pénz segíti a háztáji gazdálkodás korszerűsítését, szakemberek , letelepítését, ösztönző bérezését. Támogatja a tanács a Medicor vásá- rosTiaményi, az Ipari Szerszámgyár fehérgyarmati és a Vulkán kisvárdiai üzembőví- 'tését, egy szabályzástechnikai üzem létesítését Mátészalkán. Lehetőségek vannak csomagoló munkahelyek és faipari. üzemek létesítésére Záhony térségében. A múlt évben így jött létre 1100 új munkahely, 455 embernek adtak átképzéA párt főtitkár-helyettesét az Ipari Műszergyár fehérgyarmati gyáregységében Aranyosi László kalauzolta. sí támogatást, s ezt a gyakorlatot kívánják a továbbiakban is folytatni. Jelentősen hozzájárul a megye a közművesítéshez, az egészségügyi kisközpontok létesítéséhez, a telefonhálózat korszerűsítéséhez. Nyolc év múlva e települések zöm? bekapcsolható az automata távhívásba — ez fontos feltétele az új üzemek telepítésének. Javul .a vezetékesgáz-, a villan yenergia-©1 lá'tás is és 113 kisboltot is korszerűsítenek. — Egy tartós folyamat kézÜnnep és hétknznap E gy kapcsolatnak is vannak ünnepei, látványosabb megnyilvánulásai. Ilyen a magyar—szovjet barátsági napok eseménysorozata, amely az októberi forradalom közelgő 70. évfordulója alkalmából ma kezdődik megyénkben. De ilyen például a közös gyümölcsszüret is a jelképet hordozó, ugyanakkor nagyon is valóságos almáskertben, vagy amikor jelenlétünkkel megtiszteljük egymás ünnepeit, beavattatunk a másik gondjaiba, megpróbáljuk kitapintani azokat a lehetőségeket, amelyek az együttműködés leggyümölcsözőbb formáit ígérik. De minden barátságnak vannak hétköznapjai is. Olyan mozzanatai, amelyeket nem örökítenek meg a krónikák, vendégkönyvek, nem számol be róluk sem a rádió, sem a televízió, s amelyet mégis mindannyian őrzünk emlékezetünkben. Ez talán egy jóízű beszélgetés párolgó tea vagy egy pohár bor mellett. Hosszú séták emléke egy messzi, hozzánk mégis olyan hasonlatos városban. Egy dallam, pár kocka egy rég látott filmből. Őszi pompájában a fasor az Ung partján, a szökőkutak muzsikája Petrodvorecben. Jeszenyin-ver- sek zengő-bongó sorai. Az ünnepek, ez a mostani is, mintegy felmutatják a barátságot, a köteléket, amely a hétköznapokon sodródó szálakból fonódik egyre erősebbre. Gönczi Mária detén vagyunk — mondta befejezésül Bánóczi Gyula —, amelynek végső célja, hogy megállítsa a népességcsökkenést. Máris érezni azonban e ténykedés pozitív, szemléletformáló hatását. László Béla, a fehérgyarmati pártbizottság első titkára a 41 ezer lakosú térség olyan jellegzetességeit sorolta, mint a határ menti települések rohamos fogyása, a cigányság magas aránya (amely igen sok gond forrása egyben), egy bizonyos sáv ipar- nélkülisége, az aprófalvas településszerkezet, az országostól jóval alacsonyabb ipari és mezőgazdasági jövedelem, az alacsonynyugdíjas emberek nagy száma. Mindezekhez társul, hogy fokozatosán csökken az állattenyésztési kedv. a kistelepülésekről sorra kilépnek a kereskedelmi egységek, a szolgáltatások ott a legminimálisabb igényeket sem képesek, kielégíteni. A pártszervezetek legfontosabb feladatait a fentiek adják, a párttagságnak e térségben is meg kell tanulnia újszerűén, a konkrét helyzet elemzése alapján dolgozni. Széles Lajos városi tanácselnök Fehérgyarmat árvíz ' utáni felgyorsult fejlődését ismertette, de óriási veszteségként jellemezte, hogy még a szakmát adó középiskolákban végzettek egy része sem kap helyben munkát, s elvándorol. Arról szólt: ma nem lehet csak nagyban gondolkodni, a legkisebb lehetőségeket is meg kell ragadni munkahelyteremtésre, s akár (Folytatás a 4. oldalon) lavuló ügyintézés - kevesebb pénz Szerdán Nyíregyházán ülésezett a megyei tanács, ahol egyebek mellett a tanácsi szervek hatósági tevékenységének, illetve a megye közrend- és közbiztonságának helyzetét tárgyalták meg, és előterjesztést vitattak meg a megyei tanács VII. ötéves középtávú terve jövő évi feladatairól, és az 1988—89. években szükséges fejlesztési korrekciókról. A tanácsi szervek hatósági tevékenységének helyzetét elemző beszámolóhoz Kö- rössy Kálmán, a megyei tanács vb-titkára fűzött szóbeli megjegyzést. A beszámolóból, s a szóbeli kiegészítésből is kiderült, az eltelt időkben a hatósági munka egyre inkább a figyelem középpontjába került, s ez. valamint a kritikusabbá vált társadalmi légkör, a tanácsi önállóság növekedése, a hatáskörök decentralizálása magasabb követelményeket támasztott, támaszt a hatósági munkát végzőkkel szemben. A beszámolási időszakban Szabolcs-Szatmár tanácsi szervei jelentős ügyforgalmat bonyolítottak le. Az utóbbi időkben gyorsul a hatósági ügyek intézése: az első fokú ügyekben az esetek 95 százalékánál harminc napon belül hozták meg határozataikat. Az általában kedvező tendencia mellett azonban az ügyintézésben gyakran határidő csúszások is előfordulnak, borzolva az érintettek kedélyét. Ezek oka elsősorban a fluktuáció és az evvel összefüggő szakemberhiány, ám néha előfordul az illetékesek hanyagsága is. összességében viszont megállapítható, hogy megyénkben a hatósági munkát a- törvényesség és a szakszerűség jellemzi, az A tanácsülés résztvevői állampolgárok többsége elégedett a tanácsok ügyintézésével, amit az is mutat, hogy az esetek csaknem 99 százaléka már első fokon lezárul. A vitában felszólaló Va- thy Ákos egyebek mellett szóvá tette, hogy az esetenkénti jogi túlszabályozás sokszor áttekinthetetlenné teszi a jogalkalmazók munkáját is. Bíró Endre a kistelepülések tanácsainak szakembergondját ecsetelte, javasolta, hogy itt létesítsenek pénzügyi alapot a helyi fiatalok tanulmányainak finanszírozására. Diczkó László, a megyei pártbizottság titkára a hatósági személyek fokozott felelősségére hívta fel a tanácsülés figyelmét. Mint mondta, ma az állampolgár érzékenyebben reagál a tanácsi dolgozók munkájára, szaporodnak a kritikai észrevételek, néha még az eljárások tisztaságát is kétségbe vonják. Ezt csak a nagyobb felkészültséggel, a kulturáltabb ügyintézéssel lehet kivédeni. Szakács Andorné a mátészalkai tanácstagi csoport nevében is arról beszélt, hogy a helyi tanácsok jogkörének bővítését a lakók megelégedettséggel fogadták, ám a jogalkotóknak a valós helyzetet jobban figyelembe kellene venniük. Soltészáé Pádár Ilona, a HNF megyei bizottságának titkára a hivatal és az állampolgár .között esetenként tapasztalható ridegség felszámolását szorgalmazta. Javasolta: a hatósági munka előkészítő tevékenysége során a korábbinál erősebben kell támaszkodni a társadalmi szervek, a lakók közreműködősé(Folytatás a 4. oldalon) A számítástechnika a termelést segíti Számítástechnika-alkalmazás ’87 címmel tegnap kezdetét vette az I. nyíregyházi számítástechnikai szimpózium. A Tudomány és Technika Házában megnyílt eseménysorozat rendezői: a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete, az SZVT ifjúsági bizottsága, az MTESZ-nek a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatnál, valamint a MÁV záhonyi üzem- igazgatóságán működő üzemi csoportja. A tanácskozásra az egész országból, sőt az SZVT szovjetunióbeli, bulgáriai, lengyelországi, NDK-beli és csehszlovákiai testvérszervezetétől is jöttek hallgatók és előadók. A megnyitó plenáris ülésen Fábián Lajos, az SZVT társelnöke, a megyei szervezet elnöke, nyugalmazott megyei tanácsi vb-titkár mondott beköszöntőt. Elmondta, hogy az SZVT feladatának tekinti ,a gazdasági stabilizálásban és kibontakozásban a szám í tástech n i ka - alkalma zá s elterjesztésének segítését. A tanácskozás megnyitó előadását Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára tartotta. Elöljáróban Szabolcs-Szatmár megyéről tartott ismertetőt a vendégeknek, majd a számítástechnika-alkalmazás jelentőségéről beszélt. A nyolcvanas években a korábbi évtizedek gyors fejlődése után megtorpanás tapasztalható a gazdaságban. Az elektronizáció és az informatika a továbblépésben világszerte felértékelődött. A műszaki fejlődés miniatürizálása új és új lehetőségeket tár fel. Az aktív áramköri elemek sűrítése néhány év alatt ezredrészére csökkentette azok helyszükségletét. Az információs forradalom egyúttal információs Óceánt eredményezett. Ezáltal . formálódhatnak hamarabb és hatékonyabb módon újjá a termelési folyamatok — remélem, nálunk is — mondta Gyuricsku Kálmán. A tanácskozás ma folytatódik és holnap ér véget.
