Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-24 / 251. szám

Régiből — újat Két alakítási ötletünk azok­nak nyújt segítséget, akik szí­vesen modernizálják megunt, ám jóminöségű ruhadarab­jaikat. 1. Első modellünkön egy vé­konyabb szövetű tavaszi ka­bátból készült praktikus és jól kihasználható „huzat-tu- nika” látható. Sportos jelle­get ad a kihajtott gallér, a rátett zsebek, az érdekes ujj- megoldás, elöl végig zipzár- ral, s mindenütt tűzéssel dí­szítve. Alatta hosszú ujjú blúzt, pulóvert, pólót lehet mind nadrághoz, mind szok­nyához viselni. 2. A vastagabb jersey ruhá­ból kétrészes szoknya-mel­lény garnitúra alakítható. A meilény enyhén karcsúsított, végig zipzáras, tűzéssel dí­szítve. A hamis zsebpatnik el­ütő színű műbőrből is készül­hetnek. A HÁROM NYOLCAS Veszélyben a szabadidő?! Veszélyben van a szabad idő!? Gyorsan, sokat dolgozni, keres­ni, teljesíteni, még akkor is, ha nem olyan nagyon lenne szüksé­ges, ha nem létkérdés a plusz­munka. a pluszkereset. A szabad idő veszélyeztetésével veszélybe került egészségünk is. életmó­dunk változtatásra szorul:, nem hiába mondjuk, „első az egész­ség”. Egészség nélkül élvezhet­jük-e munkánk, munkáink gyü­mölcsét? Nem olyan messze az az idő, amikor a „három nyol­cas” a népek, nemzetek, a mun­kásmozgalom egyik alapvető jel­szava volt. Már Marx utalt arra, hogy egyszer majd a társadalmi gaz­daságnak a mértéke már nem a munkaidő, hanem a szabad idő lesz. Az a szabad idő ugyanis, amelyet az ember saját szemé­lyisége sokoldalú fejlesztésére, képességei kibontakoztatására, megismerési vágyai kielégítésé­re, általános műveltsége növelé­sére, pihenésre fordíthat. E he­lyett eluralkodik a mellékes ke­resetszerzési hajsza, nem pótló­dik az alvás hiánya, véget nem ér a háztartási munka, mivel otthon mindent magunknak kell elvégeznünk. Főleg mi felnőttek, felmentve gyermekeinket a kö­zös munka felelőssége — és örö­me — alól. A szabad idő újsze­rű kérdéskört hozott a XX. szá­zadi ember életébe, egész társa­dalmunk számára. A szabad idő szorosan kapcsolódik az egyéni és közösségi művelődéshez, a ne­velés sokrétű formáival — a kul­túra egészéhez, Bertrand Russel angol fizikus és filozófus azt mondta, hogy az a képesség, hogy a szabad időt okosan tölt­sük el, a személyes kultúra leg­magasabb lépcsőfokát jelenti. Elvben megnőtt korunkban a szabadidőnk — a kérdést tehát fel kell tennünk: mire „költsük”, hogyan lehet értelmesen eltölte- nünk szabad időnket? Vagy áru­ba bocsássuk újabb terheket vál­lalva magunkra? Aki legalábbis baráti viszony­ban él munkájával — legyen az testi, vagy szellemi munka, — annak a hét végén sem a tét­lenség az ideálja. Edzi testét, csi­szolja szellemét, keresi az ön­megvalósítás útját-módját. Ta­nul. olvas, zenét hallgat, nem válik a televízió foglyává, de nem is lesz ellenapostola a tévé­nek. Válogat, nem adja meg ma­gát a készen kapott kulturális panelek befogadásának. Sportol, hiszen tudja, hogy izmai, egész testi kondíciója frissesége, épsé­ge tervszerű testmozgás nélkül csökken, renyhül. Nem helyette­síti a testi munka.- a háztartási teendők sokfélesége a sportot! Ki kell mozdulnia abból a bű­vös körből, amely a lakása és a munkahelye közötti út megté­teléből záródik köré. Kitekint szűkebb pátriája határain túlra, felfedez új részeket, tereket, ut­cákat városában, falvában. rá­rácsodálkozik a természet és az emberi kéz és tudás alKOtta szép­ségekre. Mindnyájan többféle közösség­hez tartozunk, a munkahelyi mellett a baráti, szomszédsági körhöz, de alapvetően kötődni mégiscsak a családunkhoz tu­dunk igazán. A növekvő szabad idő az egymás iránti türelem fejlesztésének iskoláját nyújthat­ja számunkra. A vasárnapi, szünidei, szabadságidőre eső ide­gesség is kimondva vagy ki­mondatlanul a szabadidő felhasz­nálásának nem megfelelő mód­jára utal. Nőnek választási lehe­tőségeink, megannyi döntési fel­adat elé kerülünk, a programok között nem dönthetünk ötletsze­rűen, a tervszerűség segít az idő­beosztás begyakorlásában. A he­lyes döntéshozatal az önállóság, a véleménynyilvánítás szabad­ságára épülhet szülők és gyer­mekek kozott egyaránt. Ebbe be­lefér az is. hogy joga van min­den családtagnakt az időszakos egyedülléthez is, nem lazul á családi összetartozás, ha egyszer­egyszer egyik-másik családtag magányosan sétál egy jókorát. A hétvégék, a nyaralás, az ün­nepnapok a családtagok egymás­sal történő közléseinek, kommu­nikációinak több lehetőséget nyújtanak, mint a dolgos hét­köznapok — reggeleikkel és es­téikkel. Ez utóbbiaknál ugyanis sok panasz, sérelem, negatív ér­zelem csapódik le egymás kö­zött. Nehéz néha ráfigyelni a má­sikra, a figyelmetlenség bántóvá válhat, a mégbántódás agresz- szióba torkollhat. Egész hétvé­günkre, sok ünnepnapunkra rá­telepszik olykor egy-egy kiadós veszekedés. Az ünnepnap néha önmaga torzképévé válik, számonkéré­sek. elszámoltatások és új és ré­gi mulasztások bűnei kerülnek terítékre. A több szabad idő a sűrített nevelés* alkalmát jelent­heti. á szülők lelkiismeretének megerősítését szolgálva: kihasz­náltam minden percet, foglalkoz­tam a gyerekemmel. A több szabad idő — ha meg­marad szabad időnek — nem ejt­heti rabul az embert. Családban és barátok között egyaránt azzá kell váljon, amit neve jelez: sza­badon eltöltött idővé, szabad idővé. M. M. Kérjen tanácsot A kerítést belterületen csak az Országos Építési Szabályok be­tartásával, a helyi építésügyi ha­tóság előírásai szerint és enge­délyével építkezhetünk. Tehát mindig csak ezek ismeretében és birtokában kezdjük el a munkát, s döntsük el: lehetőségeinkhez mérten milyen kerítést óhaj­tunk. Üdülőterület és zártkert esetén is célszerű a tanács ille­tékes szakemberét felkeresni, s megtudakolni nincs-e valami­lyen korlátozás, előírás érvény­ben. Igyekezzünk egyszerű, az utca, a környezet összképébe harmonikusan illeszkedő kerítést készíteni. Nagyon riasztóak, csúnyák a színes állatfigurákkal, növényutánzatokkal hivalkodó, túlméretezett kerítések. Nemcsak elnyomják a házat, szép növé­nyeket. de mosolyra is fakaszta­nak, és ellenszenvesen kirínak a környezetből. Kerüljük az ilyen megoldásokat, ne igyekezzünk versenyezni a szomszédokkal. Sokkal hasznosabb célra költhe­tő a pénz! Lakott területen, utcafrontra díszesebb kerítést tehetünk, de oldalra már szerényebb megol­dású is elég. Lakott területen az utcafrontra 180 cm, oldalra 150 cm magasat készítsünk. A legegyszerűbb és leggyako­Kerítést ízlésesei Jé étvágyat! RAKOTT GOMBA JUHTÚRÖ- VAL. Hozzávalók: fél kiló sam- piongomba, fél kiló juhtúróv zsír, petrezselyemzöld, 3 dl tej­föl. vöröshagyma, bors, piros- paprika, sajt. A gombát megtisztítjuk, koc­kára vágjuk, és a hozzávalókból pörköltalapot készítünk, melyre rátesszük a gombát, apróra vá­gott petrezselymet, és puhára pá­roljuk. .Ha puha és vizét elsülte, kikent tűzálló tálba rakjuk so­ronként a juhtúróval és tejföllel. Tetejére reszelt sajtot is tehe­tünk. * KRUMPLIPÜRÉ TOJÁSOS KOL­BÁSSZAL. Hozzávalók: egy kg burgonya, 3 dl tej, 10 deka mar­garin, só, *1 tojás, kolbász vagy sonka. A hámo/oil burgonyát felszele­teljük, me j főzzük, levél leönt­jük, tejel. margarint és sót adunk bel« . és jó habosra kike­verjük püi ének. Kivajazott tűz­álló tálba us .zük, és tetejét elsi­mítjuk. Egy tálba felütünk 4—5 tojást, kevés tejet, sót teszünk bele, majd karikára vágott kol­bászt vagy apró füstöltsonka- darabokat. összekeverjük és rá­öntjük a krumplipürére. Sütőbe tesszük a tálat és addig hagyjuk bent, amíg a tojás rántotta ke­ménységű lesz. Bármilyen salátával kitűnő egy­tálétel. SAJTOS SÜLT HÜS. Hozzáva­lók: személyenként 10 dkg so­vány sertésszelet, 4 mokkáska­nál olaj, 1 dkg reszelt sajt, so, bors. A húst kiverjük, besózzuk, a kevés olajon mindkét oldalát megsütjük. Mielőtt kivesszük a lábosból, reszelt sajtot szórunk rá, hagyjuk kissé megolvadni. Azonnal tálaljuk. NATUR HALSZELET. Hozzá­valók: személyenként 20 dkg hal, 2 mokkáskanálnyi olaj, 1 evő­kanál liszt, só, pirospaprika. A halszeleteket besózzuk, pap­rikás lisztben megforgatjuk, fel- forrósított, beolajozott teflon­vagy alufixserpenyőben mindkét oldalát megsütjük. HCSOS metélt besamel­LEL. Hozzávalók: kb. fél kiló szárnyas főtt hús (mellhúsok), 20 deka metélt tészta (spagetti is lehet), 2—3 dkg vaj, 2 dkg liszt, 4 dl tej, 1 tojássárga, 1 pohár tejföl, 5 dkg reszelt sajt, só, sze­recsendió. A főtt húsokat széles csíkokra vágjuk. Egy tűzálló edénybe ki­főtt metélt tésztát teszünk, rá­rakjuk a húsdarabokat, majd be- samelt készítünk, és ráöntjük a húsos tésztára, a reszelt sajttal megszórjuk és sütőben jól át­sütjük. A besamel készítése: a vajat, lisztet, tejet összefőzzük, tűzről levéve hozzákeverünk 1 tojássár­gát, a poh£r tejfölt, reszelt saj­tot, sót és szerencsendiót, és ráöntjük a húsos tésztára. M. M. ribb a drótfonatos, lábazat nél­küli kerítés. Ennél a felerősítés­re szolgáló oszlop beton, fa (például akácfa, tölgyfa stb.), szögvas, vascső lehet. Ezt a faj­ta kerítést, ahol vadnyulak ká­rosíthatnak, beton. terméskő vagy tégla lábazattal ajánlatos készíteni, vagy a talaj felszíné­nél horganyzott szögesdrótot ki­feszíteni. Védettebb helyen -összeállíthat­juk a kerítést falécekből is, lá­bazattal vagy anélkül. Nagyon mutatósak, tetszetősek. de rend­szeresen gondozást igényelnek. A vas- vagy favázra csavarozott farészek tartósítására alkalmas a Xylamon és a tetszés szerinti színű Xyladecor. Drótfonatú kerítés készítésekor csak horganyzott vagy mű­anyag bevonatú drótfonatot sze­rezzünk be. Utóbbi különösen hosszú ideig tart, ha szakszerű­en, figyelmesen, sérülésmentesen szerelték fel, mert nincs vele ápolási, festési gond. Egyre több helyen látható be­ton vagy terméskő lábazatos vas­kerítés. Ilyen különféle lapos-, négyzet, betonacélból és redőny­vasból állítható össze. Ekkor a kerítést mezőkre tagolják és az acéldarabokat összehegesztve keretre szerelik. A tagolás sok­kal hangulatosabbá teszi a kerí­tést. A rácsok állása lehet víz­szintes, függőleges és ferde. Kombinálhatjuk is, és egyszerű idomok — négyzet, téglalap, kör stb. — formájában is beépíthet­jük ezeket. Ügyeljünk azonban, hogy ne legyenek túl bonyolul­tak a minták, mert könnyen zűr­zavaros hatást kelthetnek. Érdekesek és tetszetősek az olyan kerítések, ahol a négyzet vagy beton acélrudak csak bele vannak süllyesztve a betonlába­zatba, s nincsenek felül lezárva. Ez a behatolást is jobban akadá­lyozza. Legyünk takarékosak, körülte­kintőek. A szakszerűen elkészí­tett kerítésnél a betonlábazat is kellően mutatós, nem érdemes tehát a jóval drágább termés­kőből, téglából készíteni. Ha mégis ilyet szeretnénk, csak hozzáértő szakembert bízzunk meg vele. Szakszerűtlen munka esetén ugyanis a téli fagy rövid idő alatt szétrepesztheti a lába­zatot. A betonlábazat saját kivi­telezéséhez is feltétlenül kérjük szakember tanácsát, útmutatását, ellenőrzését. Annál szebb lesz a kerítésünk, minél jobban beilleszkedik a környezetbe. Éppen ezért sohase fessük rikító, élénk színűre. Le­hetőleg a növényekkel harmoni­záló és a pasztellszíneket vá­lasszuk (például zöldet, barnát, sárgát). Jó szomszédok között elegendő az alacsonyabb drót vagy fa ke­rítés is. Különösen szép a rend­szeresen nyírt élősövény, vagy a bokornak meghagyott díszcserje. Dr. Szent-Miklóssy Ferenc Melyik a hasznos? Ismerkedjünk meg a gyógyszertárakkal A lakosság mintegy 5%-a fordul meg naponta a gyógy­szertárakban; ez mintegy fél­millió ember. A kívülálló ál­talában a " gyógyszertárból csak a gyógyszerkiadó helyi­séget ismeri. Itt gyakran so­rok kígyóznak; a gyógyulás­ra várók vagy hozzátartozóik türelmesen vagy idegesen várják, hogy gyógyszerükhöz hozzájussanak, és nem egy­szer csalódottak, ha gyógy­szerük átmenetileg éppen nem kapható. Az országban közel 1500, ún. közforgalmú gyógyszer- tár működik, ahol a lakosság gyógyszerellátása folyik. Át­lagban 6—7000 lakosra jut egy gyógyszertár. Emellett a különböző gyógyintézetekben az intézeti (kórházi) gyógy­szertárák látják el a bent fek­vő betegeket. A gyógyszertárak helyisé­gei szervezett egységben, meghatározott funkciót lát­nak el. Ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről: A gyógyszerkiadó helyiség­ben (officina) találkoznak a betegek a gyógyszertár dol­gozóival, és itt kapják meg a receptre felírt vagy énélkül igényelt gyógyszereket. En­nek a tevékenységnek leg­fontosabb követelménye a gyógyszerkiadás biztonsága. A gyógyszerésznek ügyelnie kell arra, hogy a beteg biz­tosan a számára rendelt gyógyszert kapja meg. A gyógyszerkiadással szo­rosan összefügg' a kellő tájé­koztatás. Informálják a be­teget a gyógyszer szedésére, otthoni tárolására, lejáratára nézve. Több gyógyszer együt­tes rendelése esetén kölcsön­hatások, egyes esetekben mel­lékhatások léphetnek fél. Speciális eset a terhes vagy szoptatós anyák gyógyszer­szedése. Ilyen irányú szak- irodalomnjpl a gyógyszertá­rak rendelkeznek. Bármi­lyen, a gyógyszerrel kapcso­latos tájékoztatásért biza­lommal forduljunk a gyógy­szerészhez. Nagyobb gyógyszertárak­ban külön helyiségben, • ki­sebbekben az officina elkü­lönített helyén folyik a gyógyszerkészítés. A beteg egyedi szükségletének megfe­lelően felírt, ún. magisztrális gyógyszerek még ma is gya­koriak. így pl. porok, kenő­csök, végbélkúpok, felnőttek­nek és gyermekeknek külön­böző oldatok stb. A szem- cseppek különös gonddal, csí­raszegény körülmények kö­zött, frissen készülnek. A nagyobb mennyiségek előkészítése a laboratórium­ban folyik. Megfelelő mun­kaeszközök segítségével ké­szülnek oldatok, szirupok, kenőcsök, végbélkúpok, hin­tőporok stb. Ugyancsak a laboratórium­ban történik az elosztó szer­vektől érkezett alapanyagok ellenőrzése analitikai vizsgá­latokkal. Döntő szempont, hogy a tévedéseket kizárjuk. Ez is a gyógyszerbiztonságot szolgálja. Csak a gyógysze­rész által az előírásoknak megfelelően ellenőrzött ké­szítményekből lehet gyógy­szert készíteni. A gyógyszertárak a tarta­lék készleteket a raktárhe­lyiségekben tárolják.' Külön helyiségben találhatók a gyá­ri készítmények, külön a po­rok, gyógynövények, folya­dékok stb. A helyes tárolás egyik fő szempontja a meg­lelő hőmérséklet biztosítása. Számos gyógyszert „hűvös helyen” kell eltartani. Régi mondás; „tiszta, mint a patika”. Ez valóban lénye­ges a napi munka során. A takarítás, az edények, mun­kaeszközök tisztítása, fertőt­lenítése szoros része a napi feladatoknak. Az iroda, ügyeletes szoba az ügyviteli teendők, ül. az éjszakai ügyelet céljait szol­gálja. A gyógyszertárak ál­landóan a beteg rendelkezé­sére állanak. De egymás meg­becsülését akkor szolgáljuk, ha éjjel valóban csak sür­gős esetben vesszük igénybe a gyógyszerész munkáját. A gyógyszertárakban gyógyszerészek, gyógyszertá­ri asszisztensek, továbbá pénztárosok és takarítónők dolgoznak. Gyógyszerészek egyetemi képzése a budapesti és szegedi Orvostudományi Egyetemen folyik. Rendszeres továbbképzésben részesülnek és 12 ágazatból szakgyógy­szerészi képesítés megszerzé­sére van lehetőségük. Az asz- szisztensek részben intézeti, részben munka melletti tan­folyamokon tanulnak. A gyógyszertárak az egész­ségügy fontos bázisai. A gyógyszerész szakértelme is biztosíték arra, hogy a beteg ember egészségét gyógysze­res terápiával helyreállítsuk. Egyre szprosabbá válik az orvosok és gyógyszerészek együttműködése a bővülő gyógyszerkincs megismerése, ill. alkalmazása terén. A gyógyszer hosszú utat tesz meg a gyártól a betegig. En­nek utolsó láncszeme a gyógyszertár, ahova bizalom­mal fordulhat a gyógyulást váró ember. Dr. Nikolics Károly Manapság már természetesnek számit, hogy az autókban rádiók is helyet kapnak, mi több. las­sanként az számít különlegesség­nek, ha a kocsiban nincs vevő- készülék. E helyzet kialakulásá­nak — sok más tényező mellett .— az is oka, hogy a Magyar Rá­dió műsorai közül egyre több szól kifejezetten az autósokhoz. A rádió tehát elkísér bennünket hosszabb-rövidebb útjainkon, egyre nélkülözhetetlenebb úti­társunkká válik. Ahhoz azonban, hogy hazánk­ban mindig és mindenütt élvez­hető is legyen a műsor, tudnunk kell, hová állítsuk a készülék kezelőskáláján a mutatót, hol, melyik területen, melyik hullám­hosszon fogható legjobban az adás. Az egyes adókörzetek el­oszlásáról jól áttekinthető tér­képek vannak forgalomban. Ezek összeállításánál a szakemberek azt vizsgálták — a tényleges mű­szaki adatok figyelembevételével —, hogy milyen európai, közel- keleti, illetve észak-afrikai rá­dióállomások működnek egy adott, illetve a szomszédos né­hány csatornán. A nemzetközi­leg elfogadott számítási módszer­rel meghatározták, hogy az ösz- szes „zavaró adó” működése mellett mekkora az a terület, ahol a Kössuth, Petőfi és Bartók Autósoknak Középhullám vagy URH? rádió műsora az általánosan el­fogadott minőséggel vehető. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a számítási módszer nem lehet tekintettel arra, vajon az egyes - országok betartják-e a nemzet­közi megállapodásokat, vagy azoktól eltérően más frekvenci­án, eltérő teljesítménnyel dol­goznak. Azt sem tükrözi ez a térképekre vetített felmérés, mi­ként hatnak a vételre az éjszakai órák rendkívüli hullámterjedési körülményei. Előfordul, hogy egy-egy adó te­rületén a zavarszint a megenge­dettnél magasabb, de van ellen­példa is — alacsonyabb. Az el­fogadhatónak ítélt zavar- és zaj- szint egyébként nagyon is. szub­jektív, mert ugyanaz az adás ugyanott és ugyanazon a készü­léken — főleg a középhullámon — az érzékenyebb fülű hallgató számára nem élvezhető, más vi­szont még jónak ítéli. Ugyanak­kor kétségtelen, hogy az ultrarö­vidhullám (URH) adás minden­képpen magasabb igényeket elé­gít ki. Tény azonban, hogy az idegen adóktól származó interferencia­zavarokra az URH-n sugárzott műsor is érzékeny. Éppen ezért sztereo vételnél például nem elég, ha a „hasznos jel” értéke éppenhogy eléri a szabványos ér­téket, hanem arra is szükség van, hogy a vevőantennára csak „egyetlen úton” érkezzék be a jel. Ha ez nem így van, sztereo vételnél a különböző hangmagas­ságoknál jellegzetes torzulásokat figyelhetünk meg. Az igazán jó sztereovételhez nem alkalmazha­tunk hagyományos botantennát, hanem úgynevezett aktív anten­nát tanácsos felszerelni. Ez szak­nyelven szólva „vízszintes pola- rizációjú” és erősítőt is tartal­maz. Hazánkban a középhullám vé­teli lehetőségei igen jók. Az URH-ról szólva azonban fel kell hívni p figyelmet arra, hogy míg a középhullámú sávban a tér­erősségi értékek közel állandóak (egy-egy körzeten belül ugyan­olyan minőségű a vétel), addig az URH-nál nagy változásokat tapasztalhatunk. Előfordulhat például, hogy néhány méteren belül nagyon jó és „süket” terü­let is található. Ennek magyará­zatát a környező épületek és különféle más tereptárgyak ár­nyékoló hatásában kereshetjük. Fontos tudnivaló — főként ké­szülékvásárláshoz —, hogy Euró­pában több URH-szabványt hasz­nálnak mind a mono, mind a sztereo műsor sugárzására. Kü­lönösen nagy az eltérés a Szov­jetunió, illetve a skandináv or­szágok műsorsugárzása között, ezért az onnan behozott készü­lékekkel — átalakítás nélkül — nem fogható a magyar sztereo adás. Hazánkban csak olyan ké­szülékek kerülhetnek kereske­delmi forgalomba, amelyekkel minden hazai adónk fogható. Külföldi vásárlásnál azonban ajánlatos megtudakolni, hogy a magyar hullámhosszak „rajta vannak-e” a készüléken. HÉTVÉGI MELLÉKLET 1987. október 24

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom