Kelet-Magyarország, 1987. október (44. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-21 / 248. szám

1987. október 21. Kelet-Magyarország T Mindennapi történet M. F.-né nyíregyházi ol­vasónk élettörténetéből ír­hatnánk egy modern tra­gédiát. A jóképű, csinos sz.. ,-i kereskedőlánynak sok udvarlója volt. ,Ö Fe­rit, a korhely, de ’ügyes kezű gépszerelőt válasz­totta. A rokonok hiába in­tették, bizakodva mosoly­gott: ha rászokott az ital­ra, le is tud szokni. Majd én megváltoztatom! A po­kol az első gyerek szüle­tése után szabadult el. A férfi naphosszat kocsmá- zott, öklével mutatta meg, ki az úr abban a házban, aminek az építésére 140 ezer Ft kölcsönt kaptak az OTP-től. Az asszony hordta a téglát, keverte a maltert, malacokat, apró­jószágot nevelt. A máso­dik kislány világra jötte után már mindennapos éj­szakai vendégei voltak a szomszédoknak. Átokkal, szitokkal, féle­lemmel telt el kilenc esz­tendő, de felépült a ház, virágzott a kert, pedig a férfi már a kenyérre el­dugott pénzt is a kocsmá­ba hordta. „Rátok gyúj­tom a házat, ha el mersz válni tőlem!” — fenyeget­te gyakran az asszonyt, aki a tragédiát sejtő szomszé­dok unszolására két gyer­mekével, pár bútordarab­bal, ruhával együtt elme­nekült Nyíregyházára al­bérletbe. A bíróság fel­bontotta a házasságot, de a vagyont nem osztotta meg. Eközben az asszony új férfira talált, akitől szép, nyugodt életet re­mélt. Kisfiút szült neki, hogy kapocs legyen köz­tük, ám a csecsemőt még a volt férj nevére anya­könyvezték ... M. F.-né azt hitte ki­utat talált, ám bezárult mögötte az ördögi kör. La­káshoz csak 1989-ben jut­hat. A 3500 Ft-os albérle­tet tavasszal el kell hagynia. Ki fogadja majd be három gyermekkel együtt?!... Az sz...-i há­zat, a bútorokat, a munka­kerülő férj birtokolja, nem fizet sem gyermek- tartást, sem OTP-köl- csönt. A takarékpénztár hiába árvereztet, a vevő­ket vasvillával, kövekkel kergeti el — így kényte­lenek M. F.-né kis fizeté­séből tiltani az építési kölcsön 36 ezer Ft-os hát­ralékát. Igaz, a megkese­redett, de még mindig szép asszony már megin­dította a vagyonmegosz­tási pert a bíróságon. Az OTP a per idejére fel­mentette volna őt az adós­ság megfizetése alól, csak­hogy a volt férj, mint „egyetemleges adós”, ebbe nem egyezett bele __! M. F.-né most törleszt. Fizeti a sorozatos meggon­dolatlanságok kegyetlen súlyú adóját. Pedig számtalan asz- szony sorsából tanulha­tott: az iszákos férfi alig­ha változik meg. Három gyermeke két apától szár­mazik, még sincs társa az élethez. A gondban magá­ra maradt. Mi sajnáljuk, és segíteni próbáljuk őt. Ám a tragédiát már meg­írta az élet. Reméljük, mindennapi történetéből okulnak majd az asszo­nyok. Tóth M. Ildikó A KÉNYELEM A DÖNTÖ? LÁTTUK PATAK VÁRÁT Jó ideje várunk rá, hogy az illetékesek (pl. a KÖJÁL) felfigyeljenek a kisvárdai volt négyes út mentén, a 94- es számú csemegebolthoz és a buszmegállóhoz pár lépés­nyire állított szemeteskonté­nerre. Ebbe állati hulladékot és más hasonlókat is bedo­bálnak, mégis naponta két­szer emellett rakodik a sütő­ipari vállalat friss kenyeret és péksüteményt szállító autója, de a FÜSZÉRT autói is^tt pakolják le az élelmi­szert. Jó lenne megváltoztat­ni a konténer kijelölt helyét, mert gátolja a buszok közle­kedését is, de a legnagyobb baj az, hogy közegészségi szempontból veszélyes — igaz, kényelmesen közel van a bolthoz. Tóth Béla ' Kisvárda, Attila u. 4. MEGLEPETÉSEK — KENYÉRÜGYBEN Koromnál és rutinomnál fogva azt hittem, kenyérügy- ben engem már nem érhet meglepetés. Tévedtem. No, nem azért, mert egyszer-egy- szer tévesen mérnek, vagy számolnak, esetleg a portéka ára emelkedik napról napra, avagy keletien, sületlen a ke­nyér, péksütemény. Ezt már megszoktam. Nemrég a Vö­röshadsereg utcai ABC-ben kértem fél kiló kenyeret a pultnál. Az eladó azt mond­ta, vegyem el a konténerből, ám ott csak egész kenyerek sorakoztak. Egyet papírba fogva visszavittem, hogy vág­ná ketté, mire ő tömören kö­zölte: nem azért rakta ki, hogy most félbevágja. Néhány nap múlva tanuló­eladóval hozott össze a sors ugyanott. Kérésemre elfelez­te a franciakenyeret — ezt nem mindenütt teszik meg —, bár tudom, hogy lenne rá ve­vő. S amikor megköszöntem a munkáját, mosolyogva vá­laszol: „Nagyon szívesen!” Nos, ekkor lepődtem meg másodszor. Mondani is, hal­lani is jó ezeket a szavakat. Akkor hát miért fukarko­dunk velük? Daróczi Mária Nyíregyháza MIÉRT BONTJÁK LE A KERÍTÉST? Örömmel és jólesően lát­tuk, hogy a nyíregyházi Beth­len Gábor utca és a Búza utca sarkán lévő Petőfi kol­légium (a régi Kálvíneum) szép kerítését tavaly helyre­állították. A több száz ezer forintért újra megépített ko­vácsoltvas kerítésben és a gondosan faragott kövekben azonban csak mostanáig gyönyörködhettünk, mert nemrég döbbenetünkre le­bontották a kerítés egy ré­szét. Mi nem vagyunk dü­hödt városvédők, de nem ért­jük, miért építették meg, ha később mégis lebontják a kerítést ? Név és telefonszám a szerkesztőségben (A kollégium igazgatónője arról tájékoztatta lapunkat, hogy építkezésbővítés miatt bontották le a szép vaskerítés kis részét: körülbelül tíz-ti­zenegy métert, de ebből hat métert visszaállítanak majd a Bethlen Gábor utca 37—39. szám között. Itt, ebben a régi épületben, ahol az emeleten a kollégium, a földszinten pedig a gépíróiskola van, lesz a művészeti szakközép- iskola, a képző- és zenemű­vészeti tagozat, a belső ud­varban pedig az ebédlő. A gazdagodás, az építés miatt kellett a kerítésből feláldozni azt a kis részt.) Ezúton köszönjük a Nagy­halászi Kender-Juta és Poli- textil Vállalat dolgozóinak, a vezetőségnek és a szocialista brigádoknak, hogy óvodán­kat segítik, patronálják. Igaz, bogy gyermekeink többsége az itt dolgozó szülők gyer­meke, de nem hisszük, hogy a segítőkészségnek csak ez az oka. A brigádok nagyon sok társadalmi munkát vé­geznek az óvodában, ezzel megkönnyítik a gyermekek életét is. Nemrég is az q*se- gítségükkel, a gyár autóbu­szával jutottunk el a gyere­kekkel együtt a sárospataki várba, a tokaji Kopasz­hegyre. Az 1. sz. Óvoda dolgozói és a gyermekek Nagyhalász KISCICÄKAT AJÁNDÉKOZNÉK Szokatlan ügyben fordulok a szerkesztőséghez, de már minden lehetőséget megpró­báltam — hiába. Tavaly megsajnáltam négy-öt utcá­ra kitett macskát, és befo­gadtam a házamba. Szerete- temet úgy hálálták meg, hogy kiscicákat fialtak, így most már tizennyolc macska eteté­séről kell gondoskodnom, de ezt nem bírom anyagilag. El­pusztítani nem akarom őket, ezért gondoltam arra, hátha valakinek szüksége van egy- egy macskára, kiscicára, én szívesen elajándékoznék. Sándor Istvánné Záhony, Ady Endre u. 1. HIRDETŐTÁBLA KELLENE Miért nem szerelnek fel Mátészalka városközpontjá­ba hirdetőtáblát? Én már lát­tam kisebb községekben is ilyen hirdetőtáblát, amire néhány kisebb hirdetést pár napra kitétethet az ember. Mátészalka forgalmas város, és csak elcsúfítja a sok fára, falra, közlekedési táblára, buszmegállóba, ajtóra, ab­lakba ízléstelenül kirakott papírdarab. Mivel nem min-, denki járat újságot, úgy hi­szem egy központi hirdető­tábla nemcsak városkép, ha­nem üzletpolitikai szempont­ból is praktikus dolog lenne. E. O. Mátészalka MEGVAN A GYEREKKOCSI Nemrég az újságot kértem, hogy segítsenek gyermek­sportkocsihoz hozzájutni. Sok levelet kaptam anyukák­tól, akiknek a gyermeke már kinőtte a gyermekkocsit, ezért felajánlották nekünk. Végül kiválasztottunk egy címet, és megkaptuk a kere­sett típusú sportkocsit, ami­nek a felső részét le lehet venni, és az használható gép­kocsiba gyermekülésként. Nagyon jólesett, hogy ennyi kedves édesanya igyekezett rajtunk segíteni, amit ezúton is köszönök. Zám Józsefné Vámosatya, Szabadság u. 137. Szerkesztői üzenetek özvegy Andics Józsefné Botpalád: Megértjük sür­gető türelmetlenségét, de kérjük, várjon még néhány napig. A termelőszövetke­zet vállalta a kerítés hely­reállítását, az oszlopokat már elszállították, rövide­sen megkezdik a javítást. Bán Józsefné, Hetefejér- cse: A társadalombiztosítá­si igazgatóság értesítése szerint körülményeire való tekintettel kivételes gyer­mekgondozási segély folyó­sítását engedélyezték. Balázs Istvánné, Paszab: A sorikatonai családi segély ügyében a kótaji tanácshoz kell fordulnia, ugyanis fér­je — a nyilvántartás sze­rint — oda jelentkezett be. N. I.-né, Görögszállás: A felmondási határidő (ha legalább tízéves munkavi­szonnyal rendelkezik) 4 hétnél, húszévi munkavi­szony esetén 5 hétnél, har­minc év után pedig 5 hét­nél kevesebb nem lehet: A vállalati kollektív szerző­dés azonban ettől hosszabb felmondási időt is megha­tározhat. Szűcs István, Baktaló- rántháza: A Szaboles Volán Vállalat igazgatója arra ké­ri a Nyíregyházáról Baikta- lórántházára utazókat, hogy pontos adatokat (he­lyet, időpontot) közlő pa­naszt tegyenek, mert csak így van mód arra, hogy a fegyelemsértést; elkövető dolgozót felelősségre von­ják. Huszti Antal, Kérsemjén: A baleseti nyugellátást a baleset napjától számított két éven belül kell kérni. Ha a sérült a baleset miatt táppénzt kapott, akkor ezt a határidőt az első táppénz- segélyezés megszűntének napjától számítják. A ha­táridő lejárta után csak abban az esetben lehet kér­ni a baleseti nyugellátást, ha hivatalos (orvosi, rend­őrségi stb.) okiratok két­ségkívül bizonyítják, hogy üzemi baleset történt. Az illetékes válaszol ÚJRA A KEMECSEI bekötö Útról Lapunk október 7-i szá­mában „Mikor lesz út?” címmn*l közöltük a kemecsei bekötő út megépítését sürge­tő Lakosok levelét. A Közúti Építő Vállalat válasza után most a megyei tanács közle­kedési osztályának állásfog­lalásáról értesültünk. Kere­kes Kálmán, az osztály ve­zetője levelében a követke­zőkről tájékoztatta lapun­kat: A Kemecse—Körmendi ta­nya—libabokori bekötő út megépítése a megye hetedik ötéves tervében szerepel. Hogy 1987-re elkészülhessen, 1986 második felében — az ■anyagi feltételek pontos megjelölésével, a kiírásnak megfelelően — pályázatot nyújtottak be, ám ezt (a la­kosság értesüléseivel ellen­tétben) központi források hi­ánya miatt nem fogadták el. Mivel azonban jogosnak tar­tották a környéken lakók igényét, más anyagi eszkö­zök bevonásával — köztük a Lakosság önkéntes anyagi hozzájárulásának a segítsé­gével — újfent, ismételten megpályázták a bekötő utat. A pályázat benyújtásával egyidejűleg tárgyaltak a pá­lyázatot meghirdető főható­ságokkal, s ennek örömteli eredményeként várhatóan még ebben az évben meg­kezdik, és 1988-ban befejezik a bekötő út megépítését. Az önkéntes lakossági tá­mogatás valóban nagymér­tékben elősegítette az ismé­telt pályázat sikerét, bár ez a hozzájárulás a megépítés költségeinek a három száza­lékát sem éri el, és akadoz­nak a felajánlott befizetések is. LESZ TEJ SZOMBATON IS Nyírszőlősön hiába keres­tek tejet szeptember 5-én szombatom ia háziasszonyok — panaszolták szerkesztősé­günkben a helyi Sugár utca lakói. — A boltvezető tele­fonhívására megígért tej- szállítmány még záróra után sem érkezett meg. A Szabolcs megyei Tejipa­ri Vállalat üzemi gazgatója, Bogár János vizsgálta meg a panaszt, és közölte szerkesz­tőségünkkel, hogy fegyalmi- leg vonták felelősségre a hi­bázó dolgozót, akinek mu­lasztása miatt sem az alap-, sem a pótmegrendelést nem teljesíthették időben. Pótló­lagos szállításra különben azért volt szükség, mert a tej — a járat átszervezése miatt — csak késve érkezhe­tett volna meg Nyírszőlős­re. ELÁSTÁK A LÓTETEMET Nyírteleken, a vasúti meg­álló átjárójától nem mesze egy elhuílott ló teteme fek­szik — kaptuk iaz értesítést egy helyi lakostól. A Nyírteleki Nagyközségi Tanács szakigazgatási szer­vének vezetője levelében töb­bek között megírta, hogy a hivatalosan felkért, elszállí­tásira illetékes vállalat jár­műje képtelen volt megkö­zelíteni a lovat, ezért — más megoldás nem lévén — már elásatták a lótetemet. Illetményföld vagy természetbeni juttatás? B. J. tiszaeszlári olvasónk, tsz-tag 1986. évi föld jára­dékát arra hivatkozva csökkentették, hogy 150 négyszögöl háztáji krumpliföld használatával kapcsolatos tartozását nem rendezte. Csakhogy levélírónk tavaly kórházban volt, s részére nem mértek ki krumpliföldet. Ügy gondolja, hog^ valaki más az ő nevében használta a területet. Mi ilyenkor a teendő? — kér tanácsot. A háztáji gazdálkodással kapcsolatban felmerülő min­den költség, kiadás természetesen azt a tagot terheli, aki a gazdálkodást folytatja. Ha levélírónk sérelme más mó­don nem oldódna meg, akkor a szövetkezeti döntőbizott­sághoz fordulhat jogorvoslatért. K. L.-né nyíregyházi lakos meghatározott időre szóló munkaszerződést kötött egy termelőszövetkezettel. A szer­ződése február 1-ig szólt, ám ő tovább dolgozott egészen annak az évnek áprilisáig, majd táppénzen volt, és utána igénybe vette a gyermekgondozási szabadságot. A gyes le­telte után olvasónk dolgozni kívánt, a tsz azonban más munkakört ajánlott fel a régi helyett, mert azt közben már valaki más betöltötte. Olvasónk ezt méltatlannak ér­zi, és kérdi: van-e joga a régi munkaköréhez? A harminc napnál hosszabb tartamú meghatározott időre létesített munkaviszony (és olvasónké három hóna­pos volt) határozatlan időre szólóvá alakul át, ha a dol­gozó a munkaszerződésben meghatározott időtartam le­telte után — természetesen a munkát irányító dolgozó, vezető tudtával — egy munkanapnál tovább dolgozik. Ezek miatt olvasónk munkaviszonyát határozatlan ideig szóló munkaviszonynak kell tekinteni. A munkaszerződésben meg kell határozni a dolgozó munkakörét, amit csak közös megegyezéssel lehet módo­sítani, megváltoztatni. Ennek megfelelően levélírónknak joga van az eredeti munkaköréhez. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy a dolgozó igazolatlanul távol maradhat a munkából, mert ilyen esetben is köteles a kijelölt mun­kát elvégezni. Munkakörének tisztázása érdekében mun­kaügyi vitát kezdeményezhet a szövetkezeti döntőbizott­ságnál. R. Mihály nyíregyházi lakos termelőszövetkezeti tag felesége 1984-ben elhunyt. Olvasónk sérelmezte, hogy nem kapta meg a felesége részére járó földmegváltási árat. Er­re az összegre a földhivatal 1982-ben kelt határozatával lett jogosult, azonban a föld tulajdonjogát megszerző ter­melőszövetkezet ezt nem fizette meg. Felesége halálával levélírónk mint örökös, igényt tart a megváltási árra, s ebben kért segítséget. Tájékozódásunkra a termelőszövetkezet azt a választ adta, hogy annak idején nem kaptak a földhivataltól ha­tározatot, s ezért nem intézkedhettek a kifizetésről. A ha­tározat másolatát azóta már megkapta a termelőszövetke­zet, s így levélírónk hamarosan hozzájut a földmegváltá­si árhoz. M. S.-né fehérgyarmati lakos férje az egyik megyei állami gazdaságban dolgozott, ez év augusztusáig. Azt ki­fogásolja, hogy a munkáltató illetményföld helyett nem biztosította neki a természetbeni juttatást, azzal az indok­kal, hogy az elszámolás időszakában a férj már nem állt munkaviszonyban és az állami gazdaságban munkaköre alapján illetményföldre csak a határozatlan időre alkal­mazott családos dolgozó jogosult. A munkaviszony megszűnésével megszűnik az illet­ményföldre való jogosultság is, ám a dolgozó kérésére en­gedélyezni kell az illetményföld használatát a gazdasági év végéig. Amennyiben levélírónk ezt nem kérte, (illet­ve mint esetünkben, ez nem biztosítható), az illetmény­föld-használat tartamával arányos részt természetben kell kiadni, illetve annak pénzértékét megfizetni. A munkál­tató és a dolgozó közt az illetményfölddel kapcsolatosan felmerülő vitás kérdések eldöntésére a munkaügyi döntő- bizottság illetékes. Dr. Nyitrai Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom