Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-10 / 213. szám
1987. szeptember 10. Kelet-Magyarország 7 Akik nem nyaralhattak a nagymamánál Nyíregyházán, a Szarvas utca 10—12. szám alatti épületben működő megyei általános iskola és diákotthon az enyhén fogyatékos gyermekek részére (régi, ismertebb nevén kisegítő iskola és diákotthon) egész nyáron otthont adott azoknak a 6—17 éves állami gondozott gyerekeiknek, akik év közben is az intézet tanulód. Mint Kovács Lászlóné, az intézet igazgatója elmondta, év közben 294 gyermek tanul és lakik itt, de azok, akiknek van családjuk, a vakációt otthon töltik, csakúgy, mint év közben is a hétvégéket és az ünnepeket. Azok viszont, akik állami gondozásból kerültek ide, itt vakációznak. Számukra olyan programokról gondoskodnak, melyekkel biztosítják a szabadidő hasznos eltöltését, a munka, a játék és a pihenés megfelelő .arányát. — A munka abból áll, hogy koruknak és képességüknek megfelelően beosztjuk őket takarítani, a konyhában segíteni, kisebb mosást, ruhajavítást bízunk rájuk — tájékoztat az igazgatónő: — Ilyenkor több időnk van arra is, hogy segítsük a hasznos szokások kialakítását. Amit a családban automatikusan „felszed” a gyerek, azokra az állami gondozott gyereket meg kell tanítani. Gondolok itt a tisztálkodásra, a környezet rendjére, a helyes viselkedésre, hogy csak a legegyszerűbbeket említsem. A szabadidő hasznos eltöltésére különféle kulturális és sportprogramokat szerveztek és a strandra is rendszeresen kijártak. Mindezeken túl, akik magatartásuk és év közben nyújtott tanulmányi eredményük alapján kiérdemelték, táborozni mentek. A gyermekek egy része augusztus 13-tól a Sóstón a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet üdülőjében pihent, de sokan voltak különféle cseretáborokban Abaúj- kéren, Karcagon, Pilisszántón és Kisvárdán, négyen pedig Csillebércre is eljutottak. Az igazgatónő tájékoztatójából és a gyerekek hangulatából egyértelműen az tükröződött, hogy az intézet mindent elkövetett annak érdekében, hogy azok a gyerekek, akik nem nyaralhattak a szüleikkel, s a nagymamához sem utazhattak, a lehető legkellemesebben töltsék a vakációt, s szeptemberben kipihenten ülhessenek az iskolapadokba, akárcsak azok a társaik, akik élvezhették a családi fészek melegét. Domokosné Nagy Katalin Szószaporítás avagy: szórömi Kivételesen nem az üres fecsegésről lész szó, hanem a szórömi néven is ismert játékról, amit Karinthy Ferenc leírásából ismerhetünk. A játék lényege, hogy egyetlen felírt szó betűit felhasználva, minél több új szót .írjanak fel a szószaporítók. :Egy betű egy-egy újabb szó- .ban természetesen csak egy- ,szer szerepelhet, ha az alapozóban sem található meg '.többször. .A hosszú és rövid magánhangzók sem cserélhetők fel, mert ez túlságosan megkönnyítené a szóalkotást. Ezen kívül mindent szabad! Betűszók, közismert rövidítések, becenevek, szák- * szavak egyaránt szerepelhet- 'nek a képzettek között. Miivel mindenki külön papírra .'jegyzi saját szószüleményeit, ,‘könnyű lesz összehasonlítani. Az nyer, aki' több olyan szót tudott alkotni, ami a játékostársak listáján nem szerepel. Kezdetben elégedjetek meg a rövid szavak szaporításával, később, hia már gyakorlottan boncolgatjátok a négy- vagy ötbetűs szavakat, megpróbálkozhattok hosszúbbakkal is, de a . játékidőt, ami megállapodás . kérdése, itt föl kell emelni, mert minél több betű fordul , elő egy szóban, annál többet .lehet képezni belőle. Kiváló művelői e játéknak több olyan új szót is tudnak képezni, amiben az eredetinek minden betűje megtalálható, de emellett elfogadják a rövidebb szavakat is. Nézzük például a veréb szót. Ebből simán kijön a véreb és. a vérbe, de a révbe szóban is megtalálható mind az öt betű. Ezután jönnek a rövidebb szavak: vér, ver, bére, vére, véré, rév, réve, ér, év. Egy efféle szószaporításra nagyon kevés idő elég, ha már van gyakorlatod a játékban, pár másodperc alatt megbirkózhatsz az ötbetűsekkel, de új játszótársak bevonásakor illik legalább három percet adni, hogy végiggondolhassák, és nyugodtan leírhassák. Jó tanácsok a kisiskolások szüleinek Azon az úton kísérjük az iskolába a gyereket, amelyen később egyedül jár majd! Ne a legrövidebb, hanem a legbiztonságosabb utat válasz- szűk ! Mérjük meg azt az időt, amennyi biztosan elegendő' az út megtételéhez. Ügy indítsuk útra a gyereket, hogy sietség nélkül az iskolához érhessen, legalább öt perccel a becsöngetés előtt! Többször gyakoroljuk vele az átkelést a bonyolultabb kereszteződésekben ! Feltűnés nélkül ellenőrizzük, hogy betartja-e a szabályokat, ha egyedül megy! Sose várjunk a gyerekekre az iskolakapuval szemben az utca másik oldalán! Ha lakott területen kívüli közutat is igénybe kell vennie, feltűnő színű vagy fényvisszaverő ruhadarabot is viseljen. Apendi lúd ja Egy napon Apendi levágta egyetlen lúdját, s miután kon- dérban megfőzte, a hóna alá csapta, s útnak eredt, hogy elvigye a kánnak ajándékba. Útközben azonban korogni kezdett a gyomra, ezért a lúd egyik combját megette. Megérkezik a kánhoz, az meg a féllábú lúd láttán kérdőre vonja: — Ej, Apendi, hol a másik lába ennek a lúdnak? — Ö, kánom — feleli Apendi —, az idei lúd, ahányan csak vannak, mind féllábúak. Ha nem hiszed, nédz meg a karámodbeli hidakat. A kán karámjában nagy falka lúd tanyázott, s eső utáni idő lévén, valamennyien féllábon álldogáltak. Azt mondja erre a kán a dzsi- gitjének: — Fogj egy botot hamar, s verd ki a ludakat a karámból. Megyen a dzsigit. veri a luda- -kat bottal, mire azok, persze, ,pároS lábbal eredtek futásnak. — Hazudtál, Apendi — szólt a kán a szaladó ludakra mutatva —, hisz azoknak kettő a lába. — Ha téged is elvernének egy bottal, te nem két, hanem négylábon szaladnál — vágott vissza Apendi a kánnak. Kirgizből fordította: Buda Ferenc Miénk a szó! Természetrajz mindenkinek:! Á réti csík Valaha, úgy 80—100 évvel ezelőtt, fontos népi foglalkozás volt a csíkászat, vagyis a csíikJhal fogása. Sokféle étel is készült e hal húsából, melyek közül a csíkos káposzta egyik ünnepi eledele volt a mocsárvidékek környékén élő embereknek. A réti csíkot, ezt a 20—30 centiméter nagyságú, kígyóhoz hasonló megnyúlt testű, apró fejű halat ma már a természetvédelmi törvény szigorúan óvja hazánkban. Rendkívül érdekes életmódú állattal állunk szemben. Ha egy-egy posványos vizű tavacska vagy iszapos, sáros vízfolyás kiszárad, felkerekedik, s nedves fűben percenként 1 métert is képes előrekúszni huzamosabb ideig — míg esetleg egy bővebb vizű helyre akad a közeiben. Szája körül 10 bajuszszál van, mely a táplálék kitapo- gatásában segíti. Színe barnásszürke, melyen hosszában sötétbarna csíkok húzódnak. Az évmilliós evolúciós fejlődés során sajátságosán alkalmazkodott környezetéhez. Ugyanis az oxigénszegény lá- pi-mocsári vizekben nyáron rákényszerül egy sajátságos légzésre is, az úgynevezett „béllégzésre”. Ennek az a lényege, hogy a csík időnként a víz felszínére úszik, levegőt nyel,, amely végighalad bélcsatornáján. A végbél hajszálerei a lenyelt levegőből az oxigént felveszik, s ily módon átvészeli a felmelegedett poshadó víz oxigéncsökkenését. Az iszapban található apró rovarokkal, rákokkal, férgekkel táplálkozik. A Rétköz csatornáiban, kisebb lápfoltjaiban még ma is szép számmal akad ez a fürge mozgású halacska. Hajdan néptáplálék, ma védett természeti érték legnagyobb csíkféle halunk,, a réti-tísík, melyből egy péL- dány eszmei értéke 300 £o- rint. Agárdy Sándor TÁVOL-KELETI UTAZÁS Életem leghosszabb utazására vállalkoztam a nyáron. Az Országos Úttörőelnökség delegációja tagjaként Koreában jártaim. Nyolc magyar úttörőtársammal indultunk a Ferihegyi repülőtérről Moszkván keresztül hosszú órákon át repültünk, amíg megérkeztünk Phen- janba, Korea fővárosába. Koreában megismerkedtünk a helyi szokásokkal, az ott élő emberek életével. Jártunk egy iskolában, óvodáhan és egy úttörőlházban. Már a fővárosban meglepett az emberek kedvessége, egyszerűsége. A koreai tengerparton, Vonszániban egy úttörőtáborban találkoztunk cseh, lengyel, szovjet, német, kubai, francia és mongol gyerekekkel. Sóikat túráztunk, többek közt a Gyémánt-hegységben töhb kilométeres hegyi túrán vettünk részt. Csodálatos élményben lehetett részünk Délkelet-Ázsia szívében, Koreá- han. Pápai Mária, Nyíregyháza, 17-es iskola HÉTSZlNVIRÁG A TÁBORBAN Csapatunk tisztségviselői a nyáron önálló sátortáborozáson vettek részt. Megismerkedtünk az új mozgalmi év feladataival. Jelképnek a Hétszínvirágot választottuk. Ez az egyszerű virág .lett ,a számháború kulcsfigurája. Kétórás küzdelmet vívtunk a számháború során. Este őrtüzet gyújtottursk, és kicseréltük aznapi.tapasztalatainkat. Bodor Mária, Nyírtass ALMÁT SZEDÜNK Az évnyitón igazgató bácsi kihirdette, hogy a 7—8. osztályos tanulók almát szednek a fónyeslitkei kertben. Másnap már hozzáláttunk a munkához, és harminc konténerrel szedett meg az osztály. A második nap eredménye 42 konténer volt. Végül is eredményesen zártuk az egyhetes almaszedést. Lenin raj 7. b., Kisvárda 4-es iskola CIMEA ÉS VIN A vakáció után összeült a tiszavasvári Ady Endre úttörőcsapat tanácsa, és megvitattuk, milyen programokat szervezünk az új mozgalmi évben. Idei programjaink egy részét a nemzetközi gyermekszervezet, a CIMEA eszméjének jegyében szervezzük. Ezen kívül tartunk tornabemutatót, megrendezzük a Vasvári1 Ifjúsági Napokat, lesz akadályverseny, Kazinczy-verseny, szellemi vetélkedő, névadópróba. Reméljük, minden pajtás megtalálja az érdeklődési körének megfeíélő programot. Sulyok Tímea, Tiszavasvári 1167-es számú Ady Endre Úttörőcsapat Áz oroszlán és a róka KAUKÁZUSI NÉPMESE Sokféle állat élt az erdőben. S köztük — az állatok leghatalmasabb ja: az oroszlán. Az állatoknak minden áldott nap, gazdag zsákmány- nyál kellett szolgálni neki. Elérkezett a nap, amikor a rókának kellett adakoznia. A róka meg is jelent az oroszlán színe előtt, de az állatok királya méregbe gurult: — Te hogy-hogy nem hoztál semmit? — Magasságos uram és parancsolom/ Én azt a megbízást kaptam, hogy egy rókát hozzak neked. Ezt meg is tettem, "de útközben megtámadott egy másik oroszlán, és elrabolta a néked szánt ajándékot. — Hová tűnt az az oroszlán? — Gyere, megmutatom hová bújt — mondta a róka, és egy mélységes mély kúthoz vezette az állatok fejedelmét. — Oda rejtőzködött, de én félek belenézni ebbe a kútba. Az oroszlán mancsai közé kapta a rókát, és belenézett a kútba. A víz tükrében megjelent egy oroszlán — cs hóna alatt róka. A felbőszült oroszlán eldobta a rókát, s vetélytársa után vetve magát — beleug- rott a kútba. Ott lelte halálát. Az állatok, megszabadulva a zsarnok oroszlántól, békés egyetértésben éltek egymással. A tiszaháti csapatoknál is megfogalmazta az úttörőtanács az új mozgalmi év feladatait. Milotán különösen az 1848—49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 140. évfordulóját szeretnék méltó keretek között megrendezni, mint ez az évindító felhívásban elhangzott. Törd a fejed! Vízszintes: 1. Megfejtendő (zárt négyzetekben abc- sorrendben: E, K, R. 6. Apó. 7. Igen-igen régi. 8. Csak részben rövid! 9. Középen verik!!! ll. Hidrogén, jód, kén vegyjele. 12. Balti szovjet állam fővárosa. 14. Szalmából, kenderből csavart kötél. 16. Megfejtendő. 18. Néma átok! 20. Azonos, magánhangzók. 21. E napon. 22. Megfejtendő. 24. Székesegyház. 25. Ittrium, kálium, alumínium. 27. Egyszerű heverő. 28. Karó betűi keverve. 29. Elföldel (—’). Függőleges: 1. Sacl. 2. Tág. 3. Csapadék. 4. Téli sport. 5. Vigyáz. 6. Megfejtendő. 10. IGM. 11. Alaptáplálék. 13. Ak. 14. Indiához csatolt volt portugál gyarmat. 15. Megfejtendő. 17. Fogoly. 19. A hét törpe egyike. 21. Vice, tréfás cselekmény. 23. Pakol. 24. Római 549. 26. Némán elér! 27. Bizonygatás. Megfejtendő: A Tisza bal oldali vízgyűjtőjéhez tartoznak (vízsz. 1., 16,, 22., függ. 6., 15.). Múlt heti megfejtés: JÖN AZ ŐSZ, KEZDŐDIK AZ ÜJ TANÉV Könyvjutalom: Lipécz Attila öfehértó. Bunna Attila Milota, Radies Zoltán Nyírbogdány. ifj. Szűcs András Szatmárcseke, Kallós Ibolya Mánd. Zám Éva Vámosatya. Kiss Mária ököritófülpös, Toldi Béla Tákos, Usz- ties János Nyírbéltek, Póti Anita Mátészalka, Kormány Éva Sóstóhegy. Németh Éva Mátészalka, Kosa Éva Nyíregyháza, Garay Ildikó Nyíregyháza, Palócz Tibor Vásárosnamény. Csak postai levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el!
