Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-08 / 211. szám

1987. szeptember 8. Kelet-Magyaromig T _____A KSH megyei elemzése_____] Beruházásait a nyolcvanas években Napjainkban egyre sürgetőbbé válik a belső feLhasználás vissza­fogása, a fogyasztás és termelés egyensúlyának helyreállítása. E folyamat része volt a beruházá­sok mérséklése. A külpiaci értékesítésre orien­tált gazdaságunkban az export­képes termékek termelésének fokozása érdekében azonban el­engedhetetlen az export-áruala­pot bővítő, s az ehhez kapcsoló­dó beruházások élénkítésé. Az erőforrások szűkösek, így külö­nösen fontos, hogy azok a leg- racionálisaoban kerüljenek fel- használásra, ami együtt jár a támogatási feltételek, követel­mények szigorításával. A korábbi évtizedekben a me­gye gazdasági fejlődését a szo­cialista szervek intenzív beruhá­zási tevékenysége nagymérték­ben segítette. A beruházásokra történő kifizetések folyamato­san növekedtek, az állóalapok bővültek', korszerűsödtek. A be­ruházások visszafogása az 1980- as évektől a megyében is jól nyomon követhető. A növekedési ütem megtört, a beruházási volumen nagymérték­ben csökkent. Ebben meghatá­rozó szerepe volt az ipari (ezen belül a nehéz- és élelmiszeripa­ri), valamint a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási beruházások nagymértékű visszaesésének (1980-ban az iparban történt ki­fizetések volumene az 1979. évi hattizede, a mező- és erdőgaz­dálkodásban háromnegyede). Az építőiparban és a kereske­delemben folytatódott a növeke­dés, e két anyagi ág aránya a beruházásokból azonban együt­tesen is csak 8 százalék. A nem anyagi ágakban 1980-ban még nem tapasztalható a beruházások mérséklődése. A csökkenés a nyolcvanas évek elején folytatódott, évente 7—8 százalékkal. 1982-ben a beruhá­zási volumen már csak héttize­de az 1979. évinek. 1983-ban mér­sékelt élénkülés figyelhető meg. A kifizetések azóta eltérően változnak. A növekedés és csök­kenés mérsékelt, így az átmene­ti élénkülések nem kompenzál­ják a nyolcvanas évek elején történt visszaesést. Az 1986. évi beruházási volu­men gyakorlatilag az 1982. évi szintjén alakult. A változások iránya, mértéke népgazdasági áganként eltérő. Az ipari beruházások vissza­esése 1982-ben megállt. 1983— 1984 között már számottevően növekedett, ennek ellenére még ezekben az években is csak mintegy héttizede az 1979. évi­nek. A növekedés az élelmiszer- iparban volt a legnagyobb. 1986- ban a beruházási volumen ismét csökkent. Az építőiparban, a mező- és er­dőgazdálkodásban, valamint a vízgazdálkodásban igen jelentős a csökkenés. A közlekedés, posta és távköz­lés ágában a beruházások visz- szaesését 1983-ban nagymértékű növekedés, a következő évek­ben stagnálás, majd 1986-ban élénkülés követte. A kereskedel­mi beruházások jelentősen nö­vekedtek. Az 1986. évi beruhá­zás egyedül ebben az anyagi ág­ban haladta meg az 1979. évit. Összességében az anyagi ágak 1986. évi beruházási volumene (amelyben meghatározó az ipa­ri és mezőgazdasági beruházások álakulása) az 1979. évinek két­harmadát teszi ki. A nem anyagi ágakban jóval kisebb mértékű, 13 százalékos a csökkenés. így a szocialista szervek összes beruházásain be­lüli aránya az 1979. évi 14 száza­lékról 1986-ra 19 százalékra nőtt. Az anyagi ágakon belül a meg­határozó két anyagi ág (ipar, mezőgazdaság) arányában mér­sékelt csökkenés tapasztalható. Mérséklődött az építőipar, a köz­lekedés, posta és távközlés ré­szesedése a beruházásra történt kifizetésekből, nőtt viszont a kereskedelemé és kisebb mérték­ben a vízgazdálkodásé. A szocialista szervek beruhá- zásának megoszlása pénzügyi tel­jesítés alapján, százalék: 1979. év 1986. év Ipar 27,2 28.» Építőipar 2,1 0,9 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 26,2 24,0 Közlekedés, posta és távközlés 16,3 13,8 Kereskedelem 4,1 6,4 Vízgazdálkodás 9,6 10,5 Egyéb anyagi tevékenység — 0,7 Anyagi ágak összesen 85,4 81,9 Nem anyagi ágak 14,6 18,1 ÖSSZESEN 100,0 100,0 A szocialista szervek 1986-ban 6,5 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, volumene az elő- . ző évinél kisebb. A kifizetések több mint nyolc­tizede az anyagi ágakban, negye­de az iparban történt, 1,7 milli­árd forint értékben. Ettől alig marad el a mező- és erdőgazdál­kodás beruházási értéke (1,5 milliárd forint), ahol a teljesítés volumene az előző évihez ha­sonló. A beruházások fele e két anya­gi ágban történt. Figyelemre méltó — 10 százaién fölötti — a közlekedés, posta és távközlés, valamint a vízgazdálkodás beru­házása. 1986-ban a beruházási volumen az anyagi ágak közül a közlekedés, posta és távköz­lés ágban nőtt (8 százalékkal). A csökkenés mértéke az építőipar­ban a legnagyobb, ahol a teljesí­tés értéke (mindössze 56 millió forint) negyedével csökkent. 1936-ban a beruházások 58 szá­zalékát (a korábbi éveknél na­gyobb arányban) építésekre, 36 százalékát gépbeszerzésekre for­dították. Ebből a belföldi gépbe­szerzés értéke 1,2 milliárd fo­rint, valamelyest növekedett. Im­port gépbeszerzésekre 1,1 milli­árd forintot — ennek hattizede szocialista import —, ami az elő­ző évinél ötödével kisebb. A megye az ország szocialista szerveinek beruházásából — az 1980. évi visszaesés után — mér­sékelten növekvő mértékben, mintegy 3 százalékban részese­dik. Az egy lakosra jutó beru­házási érték azonban továbbra is lényegesen elmarad az orszá­gostól, alig több. mint az orszá­gos fele. Hasonló következtetésre ju­tunk, ha a foglalkoztatottakra vetített beruházási kifizetéseket vizsgáljuk. A megyében dolgo­zik az ipari foglalkoztatottak 7 százaléka, az ipari beruházások­ból azonban csak 2 százalékban részesedik. Ebben meghatározó, hogy a megye ipari szervezetei­nek fele nem megyei székhelyű, telephely. A beruházások másik jelentős részét adó mezőgazda­ság — ahol a mezőgazdasági fog­lalkoztatottak aránya az orszá­gosból 8 százalék — aránya a beruházásokból csak 6 százalék. A beruházások jelentős élén­külése a közeljövőben sem vár­ható. Az állóeszközök (gépek, épületek stb.} pótlása, bővítése azonban a termelés egyik leg­fontosabb feltétele. Különösen fontos a műszaki színvonal eme­lését — ezáltal a termék minő­ségét is javító —, a konvertál­ható export-árualapot bővítő, a racionális anyag- és energiafel­használást célzó, azaz a verseny- képességet fokozó beruházások élénkítése. Malakucziné Póka Mária KSH megyei igazgatósága Forró kőzetek a földfelszínen Fal a láva útjában A tűzhányó a földkéreg olyan pontja, ahol a szilárd részek folytonossága megszakad, és a mélyből olvadt kőzetek és gá­zok jutnak a felszínre. A kitörés szilárd (vagy megszilárduló) termékei a nyílás körül felhal­mozódva dombot . vagy hegyet alkotnak, s ezt nevezzük vul­kánnak vagy tűzhányónak. Az olvadt kőzetek gáztartalma szélsőségesen változó lehet, s ez megszabja mind a kitörés mód­ját és lezajlását, mind a kitörés „termékét”. Az olvadt kőzetet a magába zárt, oldott és bubo­rékos gázzal együtt magmának — lávának — nevezzük. A mag­ma a földkéreg 30—400 km kö­zötti mélységeiből származik. Az olvadékban igen magas a hő­mérséklet, és óriási a nyomás. Az idők során a vulkánkitöré­seket kísérő lávafolyások renge­teg emberi munkát tettek sem­mivé, de — lassú jelenségek lé­vén — az életben kisebb pusztí­tást okoztak, mint a vuLkánkitö- rések egyéb hatásai. Számos esetben zárt körül lávafolyás embereket egy-egy kiemelkedő helyen, akik napokig voltak fog­ságban, de később sértetlenül keltek át a kihűlőben levő kőze­ten. Sajnos, ennek ellenkezője is sokszor előfordult, amikor egy vulkán igen híg és gyorsan mozgó lávája elérte a menekü­lőket, akik halálukat lelték a forró áradatban. A híg láva jól követi a terep mélyedéseit, ágakra oszlik és újra egyesül, mint a víz. Az épületeket sok esetben nem dön­ti össze, de ajtón-ablakon be­folyva kitölti a belsejüket. Sok­szor még a gyenge közfalak is ellen tudnak állni a mozgó lá­vának. Ez adta az ötletet azokra a próbálkozásokra, amikor az ember megkísérelte számára kedvezőbb irányba terelni a lá- vafolyásokat. Ilyen kísérletek már régebben is történtek. Az Etna 1669. évi kitörésekor a sű­rű láva elérte Catania város fa­lait, és azok mentén napokig a tenger felé mozgott tovább. A fal azonban nem bírta ki a nyo­mást, átszakadt, és a város egy részét elöntötte a forró kőzet. Hawai szigeten a Mauna Loa és alacsonyabban fekvő mellék­krátere, a Kiiauea rendszeresen nagy területeket pusztít el láva- folyásokikal, de az utóbbi idő­ben az előrejelzés olyan jól mű­ködik, hogy időben sikerült mindenkit és minden mozdítha­tó értéket elszállítani. A lávafolyások szabályozására sok kísérlet történt. Hilo városa a Mauna Loa lávafolyásainak fő irányában fekszik: a város maga is a régmúlt idők lávakőzeteire épült. A nagy veszélyek miatt — bármikor bekövetkezhet egy ka­tasztrofális méretű kitörés — a város számos módszert próbált ki a láva mozgásának befolyá­solására. Az egyik a lávafolyam frontjának és a kiömlés helyé­nek a bombázása volt. Nehéz rombolóbombákkal szétszórták az olvadt kőzetfrontot, ami gyor­sabban kihűlt és szilárdult, il­letve a krátertorok rombolásával szakaszossá tették a kiömlést. A másik módszer mesterséges akadályok építése a láva útjába. Az ugyan elképzelhetetlen, hogy az olvadt kőzettömeget gát mö­gé szorítsák, de az nem, hogy eltérítsék útjából. Mozgatható szárnyú repülőgép „Jó motorral még a csűrkapu is repül!” — mondotta a francia Henri Forman, a repülés hősko­rának egyik úttörője. Kijelenté­se azóta is helytálló, időközben azonban alaposan megváltoztak a követelmények. Azonkívül, hogy egy gép repül, egyesítenie kell magában a madarak ele­gáns, fordulékony szárnyalását a kamionok teherbírásával és a rakéták sebességével, ezenkívül lei kell elégítenie még a levegő­ben is egyre fontosabb takaré­kossági és környezetvédelmi kö­vetelményeket is. A nagy fel­adat megoldásából a szinte kor­látlan anyagi lehetőségekkel rendelkező mamutvállalatok éppúgy kiveszik a részüket, mint a rugalmas kisüzemek, vagy akár az egyéni feltalálók. A tervezőasztaloikon születnek is ma még furcsának, bizarrnak tűnő megoldások, ám senki sem tudja megmondani, nem közü­lük kerülnek-e ki a jövőben el­térj edten alkalmazott géptípusok. Az egyik merész ugrás a re­pülőgéptervezés kitaposott ös­vényéről a NASA AD—1 jelű prototípusa. A törzs fölött elhe­lyezett szárny függőleges ten­gely körül elfordítható, repülés közben tehát nem áll merőlege­sen a gép hossztengelyére, ha­nem szöget Zár be vele. Az egyik oldalon előre, a másikon pedig hátrafelé mutat. Az AD—1 olyan látvány a levegőben, mintha ép­pen most készülne kibicsakló szárnnyal lezuhanni, pedig na­gyon is stabilan repül és ami a legfontosabb, nagyon gazdaságo­san. Erre az eredeti megoldásra régóta ismert és alkalmazott je­lenség adta az alapötletet: mi­nél gyorsabban repül a gép, an­nál jobban kell nyilazni a szár­nyakat. Ennek megfelelően a lassúbb repülőgéptípusok szár­nya a törzsre merőleges, a gyor­sabb utasszállítóké már nyilazott, a vadászrepülőkön és szuperszo­nikus gépeken pedig kifej szetten hátrafelé állnak a szárnyak. Sajnos mindegyik szárnytípus csak bizonyos sebességtarto­mányban viselkedik optimálisan, így erősen nyilazott szárnnyal nem lehet lassan repülni és ez megnehezíti a fel- és leszállást. A probléma áthidalására vezet­ték be a menetközben változtat­ható szárnyállású repülőgépet, de ennek szárnymozgató beren­dezése olyan súlyos, bonyolult szerkezet, és az egész gép any- nyira drága, hogy csak hadi cé­lokra alkalmazzák. Az áramlási viszonyok azonban olyanok lesznek egy előreálló szárnyon is, mintha mindkét szárny hát­rafelé nyilazott, így az egész kér­dést leegyszerűsítették a szárny elfordítására. Az AD—1 teljes mértékben iga­zolta az elképzelés létjogosult­ságát. Az egyszemélyes kísérle­ti példány kitűnően megállta a próbát. Sttasqet, íjmIhjiI, fagyasztást nr Az első magyar autókomputer Komputer az autóban. Ma már mindennapos a Merce­desek, a BMW-k, a FIAT-ok, a Toyoták világában. Nyu­gaton el sem lehet képzelni egy korszerű járművet szá­mítógép nélkül. Mert ezek a kis szerkentyűk vezérlik, majdhogynem vezetik az au­tókat, besegítenek, korrigál­nak, az előzőleg betáplált adatok alapján megmutatják a legrövidebb utat, s hason­ló dolgokat végeznek. Természetesen komputer nélkül lehet autózni, sőt so­káig fogjuk még nélkülözni a széria-Trabantokban, Sko­dákban, Dáciákban. Azonban megszületett az első magyar autókomputer, vagy hivata­losan az ECOMETER gépjár­mű-fedélzeti műszer. A Fel­kínálom televíziós műsorban mutatta be feltalálója, Szalai László budapesti elektroni­kai műszerész. A feltaláló szerint a mű­szer jelzi a gépjármű műkö­désének alapadatait és ezzel elősegíti a motor optimális, emellett környezetbarát üze­melésének kialakítását. Bár­milyen folyékony üzem­anyaggal működő jármű pil­lanatnyi, valamint összfo- gyasztását méri. Alkalmas fordulatszám, a megtett tá­volság, a pillanatnyi sebes­ség mérésére. Mindemellett óraként, stopperként, más változatban taxióraként is Az ECOMETER, amely alig nagyobb, mint egy közepes férfitenyér üzemeltethető, segítségével a gépjárművek átlagfogyasztá­sa és átlagsebessége pillana­tok alatt megállapítható. S hogy könnyen leolvashatók legyenek az adatok, erről négyjegyű digitális kijelző gondoskodik. A ECOMETER három ^ér­zékelővel szerelhető fel, amelyek az előbb felsorolt méréseket végzik. Persze gondolt a tervező a különbö­ző autómárkákra is, így a gyártó, a Váci Híradástech­nikai Anyagok Gyára már­kaspecifikus csomagolásban fogja forgalomba hozni ha­marosan. S mielőtt még bárki azzal vádolna, hogy reklámozzuk ezt a terméket, megnyugtat­juk, csak örömünknek adunk ezzel hangot, hiszen ilyen műszert eddig hazánkban nem lehetett sehol sem be­szerezni. Tudjuk, ez nem lételeme az autózásnak, de mindenképpen elősegítheti azt, s még azt is megkockáz­tatom, a pontosabb adatok birtokát an csökkenthető a gépkocsi kopása, ami egyben az élettartam növekedését jelenti. Vagyis egy hiányt pótló műszer ez — igényes autósoknak. (sípos) Á hitelkártyák napjainkban Először 1914-ben Ameriká­ban a nagyobb áruházak bo­csátottak ki hitelkártyákat. Hamarosan az olajtársaságok is követték példájukat. 1958- tól kezdődően a hitelkártyák széles körű elterjedése a jel­lemző. Az adósságok egy­szerre kiegyenlítődnek az áruházaknál, a szállítóválla­latoknál és a benzinkutak­nál. Azóta sok más alkalmazási Mitől függ a vállalkozási kedv? Összeférhetetlenség is akadt Kisvórdai tapasztalatok a vállalati gmk-ról ,,A vállalati gazdasági munka- közösségek helyzete Kisvárdán” a címe annak a díjnyertes tanul­mánynak, melyet Katkó Elemér­né készített a közgazdasági tár- ' saság pályázatára. Az anyag a Kisvárdán működő vállalatoknál vizsgálja a gazdasági munkakö­zösségek szerepét, helyzetét. Először 1982-ben alakult két vál­lalati gazdasági munkaközösség a városban, 1984-ben már 14 volt, 1985-ben nyolc megszűnt és há­rom alakult, 1986-ban három megszűnéséről és négy megala­kulásáról számol be. Lényegé­ben 1986 végén nyolc érintett vállalatnál 10 munkaközösség .folytatta tevékenységét. Több vállalatnál nem szerveztek gaz­dasági munkaközösségeket az el­múlt öt évben. A szerző megállapítása szerint a vállalkozási kedv csökkent és ennek több oka lehetett. A vál­lalatok sok esetben nem tudtak munkát adni ezeknek a szerve­zeteknek, az adóterhek szűkítet­ték kereseti lehetőségeiket, töb­ben hosszú időre nem vállalták a túlmunkát. Jó tapasztalatokat azokról a vállalatokról sorol fel, ahol idegen kivitelezői munkát váltottak fel a munkaközössé­gekkel. Ilyenek az építőipari munkák, egyes alkatrészek le­gyártása, szerszámkészítés, stb. Az ellentmondásokban több va­lós érvet sorakoztat fel. A sze­mélyi összeférhetetlenség elég gyakori. Olyan vezetők is tagjai a munkaközösségeknek, akiknek beleszólásuk van munkakörük­nél fogva a végzett munka mennyiségi és minőségi értéke­lésébe. A munkák előkészítését rendszeresen nappali műszakok­ban (főmunkaidőben) szervezik, máskor nincs is rá lehetőség. Nehézségek vannak a számlák ellenőrzésében, illetőleg megíté­lésében is, szükség lenne verse­nyeztetni a munkában. Nagyobb körültekintéssel, jó szervezéssel a vállalati gazdasági munkakö­zösségek eredményesen kiegé­szíthetik a vállalati tevékenysé- get. _. , Marosi Karoly terület került előtérbe: pénzfizető automaták szol­gálják ki a bankokban az Eurocsekk-kártya tulajdono­sokat. A dolgozók belépé­sét ilyen kártyák segítségé­vel ellenőrzik a gyárak és a fontosabb objektumok bejá­ratában. A könyvtárakban a kölcsönzés szintén kártyák­kal történik. Az első hitelkártyák ötlete a lyukkártyáktól ered. A kártyatulajdonos adatait ugyan a lyukminta elrejtette a külvilág elől, de könnyen hamisíthatták. A kisebb igé­nyű területeken azonban mia is alkalmazzák, mint példá­ul a benzinkutaknál. A lyuk­kártyát hosszabb időre a mágneskártya követte. Fel­vetődött ugyan az elektro­mos feltöltődés és a mágne­ses erővonalak hatása, de a kódolási módok tökéletesíté­se megoldotta ezt a problé­mát. Egy mágneskártyára max. 220 írásjelnyi informá­ció rögzíthető, amely az al­kalmazások többségénél gyakran kevésnek bizonyult. A chipek elterjedése hatott a hitelkártyákra is. A kor­szerű technológia nagyobb tárolókapacitású, intelligen­sebb és biztonságosabb hitel­kártyák születését tette le­hetővé. Franciaországban a chipkártyák térhódítása kö­vethető nyomon, amelynek oka a francia banktörvény­ben keresendő, miszerint a pénzforgalom illetékmente­sen történik. Ezért Francia- országban a készpénz nélkü­li számlakiegyenlítés az el­terjedt. A kisebb összegeknél a csekkes fizetési mód került előtérbe. A csekkek megjede nésével azonban a csekkha misítások is szaporodtak. Az utóbbi években Japán­ban az ún. „Bee Card” hitel­kártya keltette fel az érdek­lődést. A kártya számos MSX-számítógép olvasóké­szülékébe helyezhető, amely a programokat, adatokat gyorsan behívja a gépbe. A kártya nem érzékeny a kör­nyezeti hatásokra, mint pél­dául az elektromos feltöltő- désre, a mágneses erőtérre, a hajlításra stb. A csatlako­zófelülete pedig mechaniku­san védett a károsodástól. A lézerkártyát először az amerikai Drexon cég készí­tette el 1982-ben. Több neves cég, mint például az NCR, az Ericsson, a Toshiba, az Olimpus, a Fujitsu is megvá­sárolta a gyártás licencét. A szabadalmazott eljárás sze­rint a kártya fotó technikai­lag írható (Write-Once) és olvasható (Read-Only). Két különböző kapacitású válto­zat létezik: A 2 Mbyte-os, amely kb. 4 DM-ba, és a 4 Mbyte-os, amely kb. 13 DM- ba kerül. A kártya olcsósága az olvasóberendezésre nem jellemző. Napjainkban egy egyszerű lézerberendezés kö­zel 300 DM, azonban író- és olvasófejjel ellátva már 1500 DM. Belátható, hogy a költ­ségek korlátozzák a tömeges elterjedést. A lézertechnoló­gia teremti meg azonban először az ujjlenyomatos el­lenőrzés lehetőségét, amely jelenleg a biztonságtechnika csúcstechnológiájának te­kinthető. Sz. Gy. a/ PénzUgyi teljesítés alapján. Á szocialista szervek beruházónálnnk volumenindexe a/ 1979 - WM>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom