Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-07 / 210. szám

4 Kelet-Magyarország 1987. szeptember 7. Újra kipróbálják ókori kenőcsreceptek Az ókor elsősorban opti­kailag maradt fenn az em­ber számára. Ezzel szemben az antik zenét, ínyencségeket és illatokat csak nehezen le­het „eredetiben” visszaadni. Egy olasz tudósnak, aki a közelmúltban ókori illatsze­res tokra bukkant, az az öt­léte támadt, hogy megpróbál­ja „rekonstruálni” a régi egyiptomiak, görögök és ró­maiak idejében h asznált .kel­lemes illatokat. A különös munkát Giusepe Donato, az olasz Nemzeti Kutatási Ta­nács Alkalmazott Technoló­giák Intézetének vezetője irányította. A Donato vezette team egyebek között a követ­kező kozmetikai cikkeket „re­konstruálta”: a Rhodos-kenő- csöt, a mirtusz-kenőcsöt, a babér-kenőcsöt és a király- kenőcsöket — az utóbibi ösz- szesen 32 kivonatból: egye­bek között sáfrányból, mir­hából, opolbalzsamból és laudánumból áll. A kenőcsö­ket az ókori recept szerint, amint azt az idősebb Plinius leírta, kis kőedényekbe töl­tötték. Ezek anyagának meg­választásában is az ókori modellekhez igazodnak: pél­dául iráni vagy görög ala- bástromot és lapis lazulit al­kalmaztak. A kenőcsöket ki­állításon mutatták be, ahol a látogatók meg is szagolhat­ták azokat. Hobbikiállításról képekben Augusztus végén egy hé­ten át láthatták az érdeklő­dők Nyíregyházán, a Mártí­rok téri irodaház nyolcadik emeleti tanácstermében azt a kiállítást, amit a Nyíregy­házi Sütőipari Vállalat dol­gozóinak szabadidő-munkái­ból rendeztek. Képeink az ott bemutatott munkákból adnak ízelítőt. Nyilas Sándor ötletes fém- szobrai (fent). Varga István fémdomborítá­sai (balra). Lengyel Erika absztrakt képe (lent). (Császár Csaba felvételei) A laboratóriumban re­konstruált kenőcsök illata édeskésebb és nehezebb, mint a mai kozmetikai cikkeké. A maiaktól abban is különböz­nek, hogy olajosabbak. Ez an­nak idején előnynek számí­tott, mert a szappant még nem ismerték. Ehelyett fi­nom homokot, agyagot vagy bükkfahamut . használtak. Ezért volt szükség olyan anyagokra, melyek ismét lággyá és rugalmassá tették a bőrt. Egyébként az ókori illatszerek bármelyike ma is megállná a helyét.. A rekonstrukciós munka, melyhez,ókori írók és orvo­sok — az idősebb Plinius, Scribonius Largus, A. Cor­nelius Celsus és Pedanius Dioscurides — ránk maradt receptjeit és útmutatásait vették alapul, a vártnál ne­hezebbnek és hosszadalma- sabbnak bizonyult. A kenő­csök alkotórészeit például sok esetben távoli országok­ból, Kínából és Sri Lankáról kellett beszerezni. Ezeket az­tán a korhűség érdekében ókori receptek és eljárások szerint kellett feldolgozni. I komédia vége Tizenhat évi teltházas siker után szombaton az utolsó elő­adásához érkezett a ..Csak sem­mi szexet, angolok vagyunk” cí­mű darab a londoni Duchess Theaterben. A viláeszerte ismert színmű, amelyből film is készült, összesen 6761 előadást ért meg, s 8 millió font bevételt hozott. A sikerre jellemző, hogy a szín­padra állítás 12 ezer fontos költ­sége annak ideién hat hét alatt megtérült. Az indulás ideién ma­ga a vállalkozó színháztulaido- nos is úgy vélte: a darab jó esetben egy évig marad, színpa­don. Remek dolog ekkorát té­vedni — mondta, amikor szom­baton legördült a függöny az utolsó előadás után. iiiemszaDaiyoK egy régi tankönyvben Ne állj egy lábon, ne hadarássz Régi könyvek között keresgél­ve kezembe akadt a „Magyar nyelvtan és olvasókönyv magyar és német nyelvű népiskolák szá­mára” c. tankönyv. Az 1896-ban kiadott tankönyvet ma már ta­nulás céljából használni nem le­het, de van benne olyan rész is, mely napjainkban sem megvet­ni való. Ilyen többek között az „Illemszabályok” című kis ol­vasmány. Ezeket kimásoltam, hogy közreadjam. „1. Tested állása legyen egyenes, nem feszelgő. Köszönj barátsá­gosan ; ha más köszönt, fogadd el nyájasan. Ha valakivel be­szélsz, ne állj egy lábon, falhoz ne támaszkodjál, ne hadarássz, más ruháját ne fogdosd. 2. Ha valakinek a házához mégy, előbb kopogtass, s csak jeladásra nyiss ajtót. Bemenés előtt havas vagy sáros lábbeli­det letisztítsd. Míg nem kínál­nak a leüléssel, le ne ülj. 3. Illetlen dolog lármásán, vagy ok nélkül nevetni, befogatlan szájjal ásítozni, nyújtózni, pök- dösni, alattomban suttogni, vagy valakire ujjal mutogatni. 4. Senkit ne rágalmazz. Ellent­mondó ne légy. Más beszédét beleszólással félbe ne szakítsd. Költött híreket ne terjessz. Amit mások titkon egymással beszél­tek, ne tudakold. 5. Az öregeket és elöljáróidat megbecsüld. Előttük felkelj, ha feléd, vagy házadhoz jönnek, menj eléjük, nyiss nekik ajtót; és mikor elmennek, kísérd ki ők£t. 6. Sorsodhoz nem illő ruhát ne viselj. Semmi tarkabarkát, vagy igen különöset magadra ne végy, hogy mások megbámulja­nak. 7. Evés közben nem illik csem- csegni, vagy az ételt hörpölni. A kenyeret illendőn mesd. belét ne vájd, össze ne morzsold. Te­le szájjal ne igyál, se ne beszélj. Tányérodra sokat ne végy; amit kivettél azt edd meg. 8. Ha kölcsön kértél valamit, annak viseld gondját; ha többé nem kell, állítsd vissza és kö­szönd meg. De a gyakori köl­csön kéregetéshez ne szokjál. 9. Mindenek felett pedig légy kedves, szived legyen tiszta, s hajlandó a szeretetre és mások megbecsülésére: akkor cseleke­deted önmagától is illedelmes fog lenni.” O. Sz. Grönlandi múmiák Dán és grönlandi kutatók egy csoportja a legkorszerűbb tudo­mányos módszerekkel kutatja a Grönlandon eddig feltárt régé­szeti leleteket. Az északnyugat-grönlandi Quilakitsoqban 1978-ban szenzá­ciós múmialeletekre bukkantak. A rendkívül jó állapotban fennmaradt körülbelül 1475-ből származó múmiákat — hat nőt és két gyermeket, köztük egy 6 hónapos, 50 cm hosszú fóka­bőrbe burkolt csecsemőt — a legmodernebb technikával vizs­gálják. A nőknél kezdetben nem bukkantak tetoválás nyomaira. Ezekből lehetett volna felismer­ni, hogy a nő férjezett vagy ha­jadon volt-e. Egy fotós és egy bőrgyógyász azonban infravörös fény segítségével ki tudta mu­tatni a tetoválás nyomait. A szakemberek a grönlandiak évszázadokkal ezelőtti életmód­ját, táplálkozását, betegségeit, környezetét, sőt az akkori kör­nyezetszennyeződést is kutatják. Hörend hírneve Import alapanyagból készül Herend neve ma már azon ritka porcelángyárak között szerepel, mint Meissen vagy Sevres, amelyeket időtálló formák, kézi festésű díszíté­sek tesznek egyénivé. Az 1826-ban alapított gyár vi­lághírét az 1851. évi londoni világkiállításon nyert első díj alapozta meg. Viktória angol királynő itt rendelte meg a kínai hatás alatt született lepkés, virágos készletet, amely azóta is a legkedve­sebb herendi minták közé tartozik. A világhírű bako­nyi üzemben napjainkban több mint 1000 rajzolatot tartanak számon és alkal­maznak. Minden egyes por­celán egyedi darab, s bár a festők minta után dolgoznak, a festési mód azonban egyé­nemként változó, ezért nem lehet két egyforma herendi porcelánt találni. Herenden — úgy mondják — csak a víz, a levegő, no meg a szaktudás helybeli. A messze földön híres herendi porcelán ugyanis import alapanyagokból készül. Elő­állításához kvarcra, kaolin­ra, földpátra, festékekre és mázokra van szükség. Eziek mindegyike — a Csehszlo­vákiából származó kaolin ki­vételével — tőkés országok­ból érkezik. Mégis megéri az import, mert megsokszoroz­ható -a bekerülési összeg. Mintegy másfél évszázadon át tartotta miagát a hiede­lem, hogy csak bükkfa láng­jával lehet kellőképpen ki­égetni a porcelánedényekét, illetve rájuk égetni a mázt és a festéket. Kiderült azon­ban, hogy a földgáztüzelés és az elektromos fűtés is meg­felel, sőt ezekkel még le is rövidíthető a kiégetési idő. A legnagyobb herendi por­celánként az 1954-ben ké­szült 217 cm magas, 150 kg súlyú emlékvázát tartják szá­mon, amelyre az országház képét festették (a gyár házi múzeumában található)’. A képünkön látható, készülő­iéiben lévő padlóváza vi­szont „csak” 125 cm rriagias. Az arab növényi motívu­mokkal díszített óriás vázán két porcelánfestő hárbm hó­napig dolgozott. Készül a „herendi” KOSSUTH RADIO: 4.30— 7,59: Reggeli zenés mű­sor. — 8,20: Nyugdíjasok mű­sora. — 9,00: Mahler: V. szim­fónia. — 9,30: A hét költője. (Ism.) — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Haydn: Esz-dúr szimfónia. — 11,01: Török és magyar diákok. — 11,35: A Prométheusz-rej­tély. XV/11. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Lustaságom találmánya. — 13,00: Klasszi- - kusok délidőben. — 14,10: Ör­kény István: Nagy Árnál (Ism.) — 14,25: Operettdalok. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 15,00: Az olvasás gyö­nyörűsége. (Ism.) — 15,30: Kó­ruspódium. — 16,05: Hangjá­ték gyermekeknek. — 16,55: Muzsikáló természet. — 17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Ferencsik János. 41 35. rész. — 18,15: Mese. — 18,25: Könyvúj­donságok. — 18,30: Esti Maga­zin. — 19,15: Kabarészínház. — 20,24: Népi muzsika. — 21,00: Legyen a vendégünk. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Archívumok mélyéről. — 0,15— 4,20: Zenés műsor. PETŐFI RÁDIÓ: 4.30— 7,59: Reggeli zenés mű­sor. — 8,05: Népdalcsokor. — 9,05: Zenés délelőtt. Közben: 10,00: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 10,45: Láttuk, hallottuk. — 12,10: Polka-parádé. — 12,30: Népi zene. — Í3.05: slágermú­zeum. — 14,00: Kettőtől ötig . . . 1987. szeptember 7.t hétfő — 17,08: Könnyűzene. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Tip­top parádé. — 19,05: Népdalok. — 19,30: Sportvilág. — 20,05: Rockújság. — 21,05: Sanzonpó­dium. — 21,45: Hétfő este. — 23,20: A mai dzsessz. — 24,00: Virágénekek. — 0,15—4,20: Ze­nés műsor. BARTÓK RÁDIÓ: 6,05: Muzsikáló reggel. — 8,10: Operarészletek. — 9,00: Gitár­zene. — 10,14: Rockpódium. — 10,44: Kodály műveiből. II/l. — 12,03: Zenetörténeti értéktár. — 13,05: Beszélgetés Bari Ká­roly költővel. — 13,47: Régi magyar dalok és táncok. — 14,08: Schubert: F-dúr oktett. — 15,00: Rahmanyninov: Alje­ko. — 16,01: Zenekari muzsi­ka. — 17,30: Kurtág György műveiből. — 18,07: Operanyitá­nyok. — 18,30: Mahler: V. szim­fónia. (Ism.) — 19,25: Mozart- hangverseny. — 21,44: Opera­áriák. — 22,30: Gondolat-jel. NYÍREGYHÁZI rAdió: 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Eszak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Horvát Péter.) — 17,30: Hírek — Programajánlat (Matyasovsz- ki Edit). — Sportösszefoglaló — Fészekrakás ’87. (Korpás Éva) — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelő­zetes. (A délutáni adás szer­kesztője: Bálint István.) SZOVJET TV 14,00: Hírek. — 14,15: Az orosz beszéd. — 14,45: A gagriai ab- ház ének- és táncegyüttes mű­sora. — 15,10: Hírek. — 15,15: Iskolások találkozása L. Kono- nyenko kijevi esztergályossal. — 15,45: A borogyinói csata. — 175. évfordulójára. — 16,15: Gyorsítás. — 16,45: Világhír­adó. — 17,00: Kanada Kupa: Kanada—Szovjetunió (jégko­rong). — 18,40: Csajkovszkij: 1812. — Ünnepi nyitány. — 19,00: Híradó. — 19,40: Az át­alakítás fényében. — 19,50: Brazília nemzeti ünnepén. — 20,30: Világhíradó. — 20,45: A. . Gorszkij koreográfus. — 21,35: Tábortűz ég fehér éjszakában (film). — 23,05: Hírek. — 23,10: Filmelőzetes. — 23,55: Esztrád- műsor. . . SZLOVÁK TV—1. 16,55: Katonák műsora. — 17,45: Sportmagazin. — 18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: Vita­műsor. — 19,30: Híradó. — 20,00: Albert (tévéfílm). —21,15: Aktuális kérdések.'— 21,40: Éj­szaka Chile felett (szovjet film). SZLOVÁK TV—2. 16,55: Spanyol természetfilm. — 17,20: Fiatalokról. — 17,40: Verebek a tüskebozótból (tévé­sorozat). — 18,25: Telesport. — 18,30: A hét eseményei magyar nyelven. — 19,00: Torna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Hír­adó. — 20,00: Folklórműsor. — 20,30: • Sportvisszhangok. — 21,30: Híradó. — 22,00: Világ­híradó. — 22,15: Irodalmi revű. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: 48 ÓRA Béke mozi: de.: TÉLI ESTE, du.: gyanús Árnyak, sza- marköhögés Móricz Zs. mozi: NYOMÁS, UTÁNA!

Next

/
Oldalképek
Tartalom