Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-05 / 209. szám

Szavak rendje, dolgok rendje Sánta Ferenc hatvanéves Tmmé «Mműnk, ame- Ijruk rtaxonylag kevés szá­mú alkotásban is magvasén fejeződnek ki, s szerzőjüket mánis a legnagyobbak közé helyezik. Alighanem így van ez a hatvanéves Sánta Fe­renc — remélhetőleg tovább gyarapodó, tán még megle­petéseket is tartogató — munkásságával is. Az erdélyi születésű író a szőkébb hazája prózájá­nak és a móriczi hagyomá­nyoknak a folytatójaként je­lentkezett írásaival az öt­venes évek második felében. Csodálatos ragyogásba vonta á múltat idéző Sánta Ferenc a mindennapi élet tragiku­mát. Megrendítő erővel áb­rázolta a nyomorúság elvi­selésére kialakult szokások rendjét, rendszerét. Sokan voltunk című — talán leg­ismertebb, s az íróval kap­csolatban legtöbbször idézett — novellájában egy olyan I szertartást írt le, melyről utóbb, egy japán filmből ki­derült: nemcsak a magyar ajkú szegények körében volt honos, úgy látszik, az em­ber alatti lét kényszerftett a földgolyó más részén is arra, hogy az öregeket — egy utolsó megvendégelést követben — sorsukra hagy­ják, átengedjék a mielőbbi pusztulásnak. Ez volt hét a dolgok hajdani rendje, és Sánta Ferenc csakhamar megtanulta azt is, ,;hogy milyen szóra mi jön”: kö­zösség szabályozta viselke­désformákat miféle, szintén közösség szabályozta nyelvi formákkkal illendő, sőt kell kifejezni. Emberavatás című írása tanúskodik erről a legszehben. De közben a tisztaság, a szépség hatalmát is megmu­tatta — gyermekhősei egész sorával, s e korán kitáruló szépség és tündöklő tiszta­ság romlékonyságát, meg- alázhatóságát is (Kicsi ma­dár, Nácik). Utóbb említett novellája, a Nácik, hangváltás jelzője egyszersmind. A gondolkodó, a filozofikus, a kérdéseket a világ dolgainak teljessége felől boncolgató Sánta jele­nik meg benne. Csaknem ugyanakkor, amidőn Örkény István groteszkjei születtek, Sántánál is jellegzetessé vá­lik az élet lényeinek — lát­szólag — hűvös, szinte tu­dósi szenvtelenségű szemlé­lete, amely azonban izzó el­kötelezettség rejtőzködő ki­fejezése mégis. A fasizmus barbárságát csaknem azonos módon láttatja Örkény egy­percese, az In memóriám dr. K. H. G., s Sánta no­vellája, a Halálnak halála: művelt, emberségüket, nyt­toteágukat, a német (s más nemzetiségű) kultúra iránti tiszteletüket még a biztos halál tudatában is megőrző értelmiségiek a humánum legyőzhetetlenségét hirdetik. A népi látásmódtól nem idegen a csodás, furcsa mozzanatok beépítése, Sán­ta Ferenc „szürrealista” no­vellái — például az Isten a szekéren — nyilván nem csupán a szürrealizmus új hullámával magyarázhatók (e tekintetben Déry Tiborral is rokonítható Sánta Ferenc), egyszersmind a dolgok addi­gi rendjének vészjósló meg­változását érzékeltetik (A veder). Mindmáig azonban a re­gényíró Sánta nevéhez fű­ződik a legrangosabb telje­sítmény. Húsz óra című re­génye voltaképp a felszaba­dulás utáni fejlődésszakasz egészének áttekintése volt a hatvanas évek elején. Sza­bálytalan, rendhagyó formá­ban: az írói vizsgálódás csa­pongó rendje szerint tárul elénk az a tragikus, de vé­gül is megtisztító katarzi­sig jutó folyamat, melynek során „egy vályú mellől va­ló” parasztemberek közösen fognak az új életnek, aztán a történelem szorításában szétzilálódnak a soraik, majd 1956 után, súlyos sebekkel, ahogyan mondja valaki a regény lapján, „a Kádár­féle proletárliiberalizmus” korszakában, a kínnal-ke- servvel, de vitathatatlanul jobbító szándékkal és aka­rattal kivívott nemzeti köz- megegyezés szellemében Ba­logh Anti és Igazgató Jóska is megbókülhef egymással. És ha eddig Örkény, Déry, most az Ebéd a kastélyban Illyés Gyulája mutatkozik hasonló szellemű írótársnak. A választás filozófiai kér­dését helyezi Sánta Ferenc az ötödik pecsét középpont­jába. Szó és tett, kinyilat­koztatott erkölcsi vélemény és valóságos magatartás vi­szonyát. A nyilas időkről szóló regényben a túlélés vagy az áldozatvállalás a tét. A regénybeli példázat, melyet a főszereplő, Gyuri- ca órásmester fogalmaz meg, a vagy-vagy helyzetét érzé­kelteti, pedig épp az ő sorsa mutatja meg igazán: a túl­élés is csak áldozatvállalás­sal valósítható meg. Nem kevésbé izgalmas az a gondolati képlet sem. amely a világszerte zajló 1968-as politikái forrongás előzmé­nyei nyomán született Sánta Ferenc az Áruló című re­f ényében, s a belőle készült, jszaka címmel bemutatott színpadi játékában. A csá­száriból huszitává lett ka­tona s az őt megértő diák — akit utóbb meg az élve­teg Eusebius atya tett hite- hagyottá —, valamint a pa­rasztember jelenben megidé­zett vitája során kimódol- tan szélsőséges, aztán furcsán egybeeső vélemények csap­nak össze, miközben Euse­bius igazságai sincsenek m.ai szemmel elfogadható tarta­lom híján: „...hát nem az lenne a dolgunk, hogy em­berként nézzünk egymás sze­mébe? És ha van is dolog, amely elválaszt bennünket, arra ügyeljünk inkább, ami összeköt?! (...) egy földön élünk, barátom!” S amit a különbözés jogáról mond a pap, szintén meggondolkod­tató. Persze — minden jel sze­rint — mi sem áll távolabb Sánta Ferentől, mint a for­radalmak ellen beszélni, a békés beletörődés ideológiá­ját hirdetni. Hiszen békes­ség, megértés is csak ki­harcolt alapokon, olykor a társadalmi erőviszonyok erő­szakos megváltoztatásával re­mélhető. Sánta Ferenc a legjobb írásaiban moralista, és nem moralizáló író, köz­életi ember. Kíméletlen szi­gorral és szeretettel figyeli az életet, életünket. S sza­vára figyelni nekünk, intel­meit — mérlegelve — meg­fogadnunk: szellemi gazda­godás. művészi élvezet. A SCI-FI ÉL ÉS HÓDÍT Metamorf az Ifitanyán A science fiction, azaz a tu­dományos fantasztikum, ma­napság igen kedvelt téma. Már régebben is Venne műve­in nőtt fel az ifjúság java ré­sze, de a modern sci-fi egyik megteremtőjének kalandos re­gényei a mai fiatalokban is lelkes olvasókra találnak. Hazánkban a Kozmosz Fan­tasztikus Könyvek sorozata kezdte kitárni ezt a világot az érdeklődők előtt. Majd 1972- ben elindult útjára a Galakti­ka antológia, amely 1985 vé­gén havonta megjelenő folyó­irattá alakult át. Legutóbb a 83. szám került az újságáru­sokhoz. A Móra Kiadó köny­vei mellett a Táncsics és a Népszava által gondozott kö­tetek színesítik a választékot. Az utóbbi időkben újdonság­ként vehettük kezünkbe azt a néhány kötetet, melyet a VE­GA Magyar Sci-fi Egyesület finanszírozott. A mesétől a kalandos törté­neteken át a gondolati fan­tasztikumig széles skála sorol­ható a sci-fi témakörébe, ame­lyet már nemcsak az. iroda­lom, hanem a film- és a kép­zőművészet területein is meg­találunk. Természetesen az egyéb művészeti ágakban is vannak sikeres szárnypróbál­gatások. Nem csoda hát, hogy mind -többen keresik azt a környe­zetet, amely összefogja a tu­dományos fantasztikumot kedvelők táborát. Először a MTESZ, majd a TIT keretein belül alakult sci-fi csoport. Az országban elszórva megtalál­hattunk kisebb klubokat, de ezek keveset tudhattak egy­másról. Később, a hetvenes évek elejétől kezdve az Or­szág-Világ hasábjain a Lapki­adó Vállalat támogatásával Két illusztráció a klub második fanzinjából — és a erem. népszerűsített VEGA klub­mozgalom 1982-re eléri virág­korát, de ekkor megszűnik a lap sci-fi rovata és ezzel az országos nyilvánosság előtti szereplés is. 1984. február 25- ével datálható az újjászerve­ződés, amit az Oj Tükör ol­vasószolgálatának és az Álla­mi Ifjúsági Bizottságnak kö­szönhet a VEGA. Egy nevezetes dátum: 1984.' november 3., Budapest, Mar- czibányi tér, művelődési ház, a VEGA klubmozgalom és a Magyar Sci-fi Társaság egye­sülésével létrejött a „VEGA Magyar Science Fiction Egye­sület”. (Röviden: VEGA MSFE) Az egyesület elnöke előbb Zsoldos Péter író lett, jelenleg pedig dr. Horváth Sándor mikrobiológus kandi­dátus viseli ezt a tisztséget. A „metamorfózis” szó az ér­telmező szótárak szerint át­alakulást, átváltozást jelent. A „metamorf” tehát átalakulás­ra képes, állandóan változó dolog. Ezt a nevet vette fel — még 1982 elején — a Váci Mihály Megyei és Városi Mű­velődési Központ természettu­dományi stúdiójának tudomá­nyos-fantasztikus klubja. A tagok között szakmunkás, mérnök, diák, tanár és egyéb különböző foglalkozású sci-fi- kedvelő található. A klub je­lenleg az Ifitanyán működik Nyíregyházán, de a munkájá­hoz anyagilag és erkölcsileg maximális támogatást kap az MVMK-tól. Országosan is rit­ka az ilyen jó körülményekkel rendelkező sf-klub. 1984 novemberében megje­lent a klub első kiadványa, amelynek gerincét egy koráb­Szombati galéria VERESS MIKLÓS: AN Yl Mióta karján nem cipel csupán a létem hiszi el mint bolygóik a csillagok Azért mert jó vagy rossz vagyok Tűnődöm főnévén igén szobáját nem föstöm ifci én az ajtót rá ritkán nyitom válók aztán házasodom míg akad végül házam is elmúlik minden lázam is s csodálkozik mint kisfiún rajtam a nagy gimnázium a Táncsics vagy Festetics hogy kibírom még Pestet is mint tettem Szegeddel habár nem lettem szigorú tanár aki a lelket oltanám és oltalmazhatnám anyám s nézném a fákon fönnakadt napon túl ama dombokat Nyiforogjon a vén fotel legyen ki néha elvisel ha megint Somogy a tavaszom mert az anyámhoz utazom .Nem tudom jó vagy rossz vagyok csak azt hogy belőle vagyok igen beteg igen pici helyettem Isten is hiszi Hát Isten öt is higgye még mint engemet a dombvidék az a város és a szoba mit én nem fostok ki soha Ilyen büntetést érdemel ki nem néz — szavakra fülel s oly hosszú lesz szamárfüle hogy ki se lát már mogulé csak van csak van mint egy anya messzire szakadt iszonya és akkor sír csak amikor rándul egy volt köldökzsinór s nem tudja visszarántani 2z sem akit csak áldani szabad bár ;megbocsájtani nem tud többé se bántani Anyámhoz ritkán mehetek nagyon pici már és beteg s hiánya bennem ciripel mióta karján nem cipel Pál Gyula festménye ban meghirdetett nőve grafikai pályázatra béé írások és rajzok képez kedvező tapasztalatok 1 ra 1985-ben újabb oi pályázatot hirdetett a melyre a magukban ír nát fellelők ismét szép ban küldtek be novt Ezek értékelése és válc után újabb fanzinra klubok amatőr szerki magazinja) állt össze az A költségeket a klubol tápoló VEGA MSFE v magára, azzal a kik< hogy a kiadványt a: Hungarocon-ra készítse klub. A HUNGAROCON az gos sci-fi klubtalálkozó vezése [az európai EUR( illetve a világtalálkozó ( rencia) WORLDCON mi ra.) Többnyire évenként megrendezésre, főleg pest, Gödöllő és Vés színhelyekkel. Ez év aug £ z a földvár, ről a magy vélemény ; semmit sem tud, a nemzeti kincsek kö; zik. Szabolcs megyénél sarkában, Rakamazt van, Tokajjal szem b kis, pár száz főnyi li falucska; maga a fali vár lejtőjén van mej ve. Ezen a tájon nagy dombok vannak, s ez két használták fel avarok egy földgyűr építésére. Egy I földhányás, amelyh romszögben még két ló magasságú sáncot tek, kézzel rakott s ij gas, harminc-harmin tér magas partot, idején a Tisza, mely ott kanyarog a vát mocsarakkal vette mint egy szigetet, s csúcsáról messze gyönyörű panoráma az Alföld egyik legsz látása, a hegyaljai i re. A vár udvara c olyan mélység, mint nyező sík. Négy kapt tett be a várba, ma i mérhetően. S még h évvel ezelőtt megtali KM HÉTVÉGI melléklet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom