Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-30 / 230. szám
3 1987. szeptember 30. ■1 KeKet-Magyarország s Erttfeszítésekkel, átcsoportosításokkal — batáridőre Senki sem lehet elégedett Testre szabott feladatok a MEZÖGÉP-nél Korszerűvel a világpiacra Az első hozzászóló, Both Károly kertelés nélkül beszélt: — Annyi biztos, többet és jobban kell dolgoznunk. Azzal, hogy felülvizsgáltuk a pártmegbizatásokat, kiegészítettük a kibontakozási programban szereplő tennivalókkal, megteremtettük az alapot ehhez. A kert szegfűinek filigrán szálait derékba törte a legutóbbi szélvihar, de az állandó pára és nedvesség nem hagyta meghalni a rozsdásodó fehér szirmokat. A vastagodó avar alatt a föld már egész nap nedves marad, valami súlyos illatot kölcsönözve a kertnek. Mintha csak fülledt üvegházban, járna az ember . . . Igaz, árasztják nehéz levegőjüket a krizantémok is, no meg a lugas Izabella szőlője. A terméskő darabokból összerótt virágágyás-oldalakban varangyok laknak. Amíg melegebb az idő, sűrvedés előtt nem nagyon jönnek elő, utána pedig óvatosan lépegetnek a harmatos földön. Kövér testükkel nehéz is lenne egy egy békához illő ugrás, de azért megteszik, ha a gazda vagy a felesége figyelmetlenül lépdel közéjük. Az őszi nedvességben egy darabig még járnak-kelnek, de egyre ritkábban tűnnek fel. Elfészkelnek lassan a kövek hasadékai között. A lugas tövében, ahol az ereszcsatorna kissé megrozsdált csöve ereszkedik, tocsog a délelőtti eső kis pocsétája. Erre hivalkodnak a díszparéjok tenyérnyi lapos virágai, innen jól látszik az egész kert. A törött derekú szegfűk, a mohos kövek töve, a petúniáktól szegett járda szalagja, amelyen a varangyok soha nem kelnek át. Méla, bágyadt tarkaság ül a kerten. Nem szól a madár, nem dong a dongó ... Ha- rangszónak hallik az esőcsepp koppanása a bádog csatorna alján. Bizonytalan léptű öreg ember bóklászik az ágyások között, párja vigyázza mozdulatait a tenyérnyi szőlőlevelek közül a beton mellvédnek könyökölve. Tekintetében jóságos aggodalom bújkál. Közvetlenül az arca mellől ekkor érdes, csicsergő hang szólal meg. Az asz- szony szeme sebesen vizsgálja a szőlőleveleket, de sokáig nem lát semmit. Aztán újra a hang, de már egészen más, valami ukk ukk... A kis levelibéka munkában tíz olyan feladatot szabtak meg — határidőt és felelőst is kijelölve —, amelynél rajtuk múlik a változtatás, line az egyik pont: A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Gépgyártó Vállalat törzsgyárának IV. számú párt- alapszervezetének ülésén röviden, de lényegre törően, s ami fontos: őszintén, a bajokat, a megoldásra váró gondokat nem elhallgatva beszéltek arról, milyen feladataik vannak azoknak, akik a felújításra váró szerszámgépek bontásán dolgoznak, akik a vállalat tőkés exportját teljesítik. A kép, a helyzetértékelés felemás, ahogy az Mis- kolczi Tibor titkár beszámolójából is kiderült. A törzsgyár szerepe — Pártalapszervezetünk vezetősége megállapította, hogy a törzsgyár az eddigi erőfeszítések ellenére az 1,987. év eddig eltelt időszakában a vállalat által meghatározott árbevételi, termelési és nyereségtervet nem tudta teljesíteni. Ebben komoly szerepe van a szerszámgépek gyártásában és felújításában való lemaradásnak. Mi úgy ítéljük meg, hogy az alkatrészek gyártásánál vannak problémák, melyek a forgácsolási szakemberek hiánya, valamint a munkaszervezés hiányosságai, és egy-egy vállalati érdekű átcsoportosítás okozza. Az elemzés világos, az alapszervezet tagjai tudják, hol szorít a cipő, min kell változtatni. Erről beszélt Szűcs János is hozzászólásában : — Előfordul, hogy nem cselekszünk úgy, ahogy kellene. A középvezetők figyeljenek oda, hogy csak teljesen megmunkált alkatrészeket vegyenek át, mert ha egy tengelyről hiányzik egy furat, egy menet, és előbb le- edzi'k azt Nyírbátorban, s úgy kerül vissza hozzánk, akkor nem egy napot, hanem többet vesztünk a javítással. Rajtuk múlik A Mezőgépes kommunisták utaltak ugyan az országos jelenségekre, 'azonban a következő három esztendő kibontaikozási, cselekvési programjánál kimondottan a saját tennivalóikból indultak ki. így a gazdaságpolitikai Hit ér a gimnázium, ha vidéki? AZ ELMÚLT EGYKÉT ÉVTIZEDBEN a gimnáziumok vonzereje a változó társadalmi hatások következményeként csökkent. Az érdeklődés visszaesését esetleg csak néhány nagy múltú vagy városi fökola nem érezte meg alapvetően; hiszen a beiskolázott létszám mindig elérte (és eléri) az elvárt mennyiséget. A folyamatos utánpótlás biztosításához a városi iskoláknak „aranytartalékként” a vidék is rendelkezésre áll, hiszen bizonyíthatóan, statisztikailag kimutathatóan a vidéki általános iskolák legjobbjainak jó része valamelyik városi gimnáziumban folytatja tanulmányait. A városi környezet, a felveendők közötti válogatás lehetősége, a vidéktől lényegesen magasabb színvonalon álló közművelődési és sportlétesítmények nyilván csábítóbbak a vidéki gyermekek és szülők számára is. E néhány gondolat előrebocsátása úgy hiszem, már jelzi, hogy a vidéki úgynevezett „kisgimnáziumok” igen nagy hátrányban vannak városi testvéreikkel szemben. A hátrányok sokaságéból néhányat kiemelve: az egyik legnagyobb — esetenként már a fennmaradást is veszélyeztető — gondjuk: a jelentkezők alacsony száma és összetétele, az iskolai nevelő-oktató munkát kiegészítő háttérinitézmények hiánya, vagy a városinál lényegesen alacsonyabb színvonalú működése; a személyi feltételek meglétének objektív akadályai ; elavult lakások, hiányos infrastrukturális háttér, a pedagógus művelődési, önképzési és szórakozási lehetőségei kielégítésének hiánya stb.; olyan újkeletű gondok megjelenése, mint például az a már eldöntött tény. hogy 1988. január elsejétől a nagyközségek lesznek a középiskolák fenntartói stb. NEM SZÁNDÉKOM, hogy a negatív tényezőket felvonultatva felmentsük a vidéki gimnáziumokat a rájuk nehezedő egyre nagyobb felelősség alól, ehhez nincs is erkölcsi alapunk, csak érzékeltetni szerettem volna az „esélyegyenlőség” hiányát. A fentebb felsoroltak mellett — még egy nagy problémával kell megbirkózniuk a vidéki középiskoláknak; ez pedig az igen nehezen alakítható szülői szemléletmód, amely nem értékeli elég reálisan a vidéki középiskolák tevékenységét. A hiányos, netán torz értékelésnek számos oka, összetevője, sőt társadalmi háttere is van, amelyhez az is hozzájárul, hogy nem ismerik kellőképpen az említett iskolák erőfeszítéseit, a pedagógusok leterhelését, az iskolák eredményeit. Már pedig azt is világosan látnunk kell, hogy a felfutó demográfiai hullám megfelelő levezetésében igen nagy szerepet kaphatnak a vidéki iskolák. Ehhez viszont jó lenne, ha akár a szakosztály, akár az iskola működési területén működő szervek és szervezetek és az iskola megf elelő propaganda- munkával segítenék beiskolázási gondjaik enyhítését, illetve a beiskolázás stabilizálását. AZ ibrAnyban müködö Móricz Zsigmond Gimnázium az 1986—87-es tanévben végzett tanulói közül továbbtanulásra és felvételre kerültek aránya — ismerve más adatokat is! — ugyancsak elismerésre méltóak! A 45 végzős diák közül 21- en jelentkeztek felsőfokú intézménybe (műszaki egyetem, tudományegyetem, tanár- és tanítóképző főiskola, katonatiszti főiskola), s közülük 16-an nyertek felvételt, aminek a szülőkkel, az iskolával együtt a nagyközség lakossága őszintén örül. Hiszem, hogy egy iskolának a legnagyobb erkölcsi elismerése, ha tanítványai célba érnek, illetve megállják helyüket az élet különböző területein. Nagyidai Sándor nagyközségi pb-titkár Ibrány óvatosan kúszik felfelé hólyagos lábujjaival az ereszcsatornán. Ilyen közelről még nem is látott békát. Tisztán, lehet követni a szája szegletén végighúzódó barna sávot, sárgán remegő torkát... Nem is teljesen zöld. Az ijedt kis jószág megtorpan felfelé menetében. Az asszonynak eszébe jut gyermekkora: hogy csinált a kocsis, ha biztatni akarta a lovat? Ajkát csücsörítve csettint. A béka pislant, aztán ó is valami hasonlót tesz. A z asszonynak kerekre nyílik a szeme, ismét csettint. És a béka megint mond valamit. Az asszony hangosan, boldogan felnevet: apja te... gyere már nézd meg, ez válaszol... Éslk Sándor „Daraboló üzemünkben fokozni kell a minőségi munkavégzést, a tőkésexport-fel- adatok végrehajtása és az esztergagép darabolásának érdekében. Elő kell segíteni hasznos javaslatokkal az anyagfelhasználás ésszerű csökkentését és a hulladék- anyag hasznosítását.” S az említettekhez a párttitkár rögtön kiegészítést is fűz: — Tudjuk, hogy itt van tehetőség újításra. Ezt szeretnénk ösztönözni. Tudomásul veszik a tagok azt a javaslatot is, hogy az esztergagépágyak megmunkálásánál egy új köszörűgép beállításával együtt a három műszakos munkára kell átállni. Lányi Botond Elek Emil Talán ehhez is kapcsolódik, amit Kiss József mondott: — Az Országgyűlést figyeltük, az ottani program ránk is vonatkozik. Nem mindegy, a jövőben hogyan élünk, dolgozunk. Eredményre csak közösen tudunk jutni. Márpedig tudják, hogy mind a terveket, mind a végzett -munkát "az eredmény minősíti. Katona Béla, a vállalati -tanács elnöke a pártvezetőség nevében fejtette ki, hogy a gazdasági vezetéssel közösen alakították ki a cselekvési programot, ami meghatározza a következő évek feladatait. Lényeg, hogy ezt a fiatalok:, a pártonkívü- liek is megismerjék — hangsúlyozta Tolnai István, a szakszervezeti bizottság titkára. Nem nagy dolgok Nem az egyetlen fórum volt ez a taggyűlés, ahol a tennivalókról szót váltottak. Kibővített vezetőségi ülésen vitatkoztak, a párfccsoportok- nál beszéltek a feladatokról. — Nem nagy dolgokra kell gondolni — mondta összefoglalójában Miskolczi Tibor. — Az a feladatunk, hogy a kiadott munkát jó minőségben végezzük el. A tőkés exportunk például — igaz erőfeszítésekkel, átcsoportosításokkal —, de határidőre, reklamáció nélkül elment, így kell másutt is dolgozni. Ehhez a helyi cselekvési program sok jó tanácsot, végrehajtandó feladatot ad. Olyanokat, amelyeknél a teljesítés is rajtuk múlik. N apjainkban egyre többször kerül szóba a termékszerkezet- átalakítás, a háttéripari bedolgozás, az importkiváltás, a számítástechnika. A megújulás e fontos ősz- szetevőire kerestünk és találtunk példákat a Nyíregyházi Vasszerkezeteti és Gépipari Szolgáltató Vállalatnál. A termékszerkezet-átalakítás jegyében döntő fontosságú a vállalatnál a DAVID-PROFESSIONAL uni- verziális gép gyártása. E termék sikerét svájci és osztrák gépekkel szemben az olcsósága, illetve távolkeleti piacon is korszerűsége határozza meg (1. kép). Importot vált ki az a gyártmány, amelyet a debreceni ATOMKI-nél fejlesztettek ki, és a MEDICOR megrendelésére gyártanak. A sebészeti elszívóberendezést teljes egészében hazai alkatrészekből készítik, számos paramétere mellett többek között az alacsony üzemeltetési zajszint követelményének is meg kell felelni (2. kép). A technológia korszerűsítése mellett nem maradt el az ügyvitel gépesítése sem. Hat számítógép segíti a vállalat munkáját (3. kép). A kooperáció magas fokát alakították ki a Szerszám- ipari Művekkel a számítógéppel vezérelt mégmunká- lóközpontok cserélő és tároló rendszerének nyíregyházi gyártása során. A nagy szaktudást és precíz munkát igénylő berendezésből 6 darabot készítenek még az idén az NC—403-as megmunkálógépekhez (4. kép). VPGZfX&SCI^i !Y*eg!!|U»C»S KGpwKBwft
