Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-26 / 227. szám
►ja? lenekedik. Ha penig meg em esküszik Földessy Lász- i, a szolgabíróságtul megfosz- issék. Az viceispánnak 12 fonttal tartozik. Az eklézsiát énig megkövesse.’’ Majd' 400 éve igen komoran vették az esküt, ékesen izonyítja, Földessy László em volt hajlandó megesküd- i „az asszony fejére". A kitű- itt időpontban el se ment az ispánék elé, „azt izente, így ő nem érkezik, hanem z asszony) vesszen más iá." (ti. ne őmiatta). Anno Domini 1007. április !-án a Kárászon tartott köz- •űlésen Jármy János alispán inderről beszámolt a várme- 'ének. A határozat: „Privátul- annulo Comitatus”, azaz: vármegye gyűrűjétől meg- sztassék. Szabolcs ’ vármegye címere ;gy mezőből áll, a négy szol- bíró gyűrűjére a megyei mer egy-egy mezeje, átjárás iblémája volt kivésve, egy rmegyei iratra az ő négy esetjük került együtt. Ezt a űrűt veszítette el a szolga- rósággal Földessy László, ibbé nem is szerepel a vár- ;gye tisztikarában. 1610- n Újfehértón lakik. Az a bizonyos „jámbor tu- s prédikátor" pedig, ki a rmegyéhez a levelet is írta /. A. 1. Fasc. 25. No. 32 1607) az egész ügy hátterében ál- t, nem más, mint Milotai ilas István, aki Debrecen- n s Heidelbergben tanult, s italon 1605-ben került Kái- >a. 1609-ben a debreceni Llégium rektor-professzora t, majd 1614-ben debreceni ormátus püspök, 1618rtól lig Bethlen Gábor udvari ‘di ka tora. Emlékét Milotán emplomkertben egy szerény lékoszlop őrzi, s az a törtémi tény, hogy Bethlen 9. évi támadása sikeréhez llásával nagyban hozzájá- t. Koroknay Gyula Lehull egy csillag, beszűkül a zuhanás sistergő ívétől az éjszaka ámuló szembogara és a sötétség burkának retinahártyáján elhalványulnak a fényes holdsugarak száz fényévnyire már csóvalobogásom s mint a kozmoszban száguldva milliárd csillag egymástól gyorsulva távolodunk napfoltjaidtól már nem tudok fölmelegedni csősztelen utamat nem jelzik szentjánosbogarak Milyen hatalmas erő és mennyi türelmes tápászkodás támaszt föl egyre egyiket éj szüli másikat sóhaj fakasztja kialszanak és földerengenek mint fények a tűzhányó falán és vihart kavarva benned visszahúznak a létezésbe Az Esiterházy- kastély Fertődön Állok a fertőd! Eszterhá- zy-kastély kovácsoltvas kapuja — Magyarország legszebb kapuja — előtt, amelyet 1769-ben Karl Johann Franke készített. (58 mázsa súlyú. 12 láb széles és 22 láb magas.) Mögöttem az árnyas parkolóban külföldi rendszámú buszok várakoznak. Francia, német és angol szó jut fülemhez, én pedig a latin mondást marmolom: Sic transit gloria mundi, valóban így múlik el a világ dicsősége. Előttem ez a mese- palota egykoron Közép-Eu- rópa előkelőségeinek találkozóhelye volt. Rohan Gueme- né herceg, bécsi francia követ tiszteletére rendeztek itt vígasságot. Ö mondta: „Esz- terházán Versaillesre találtam." Ugyancsak 1773-ban Mária Terézia is ide érkezett, és az egykori díszteremben maga is eljárta a francia négyest... Hol vannak már a hercegek, királyok, császárok? A turisták pedig felhúzzák lábukra a nemezpapucsokat, hogy egy röpke órára megismerkedjenek a mesepalotával, és egy kicsit érezzék a genius locit, a hely szellemét is... Bessenyei György jelen volt a Rohan herceg tiszteletére rendezett ünnepélyen. Eszterházán. Meg is örökítette az Eszterházi vígasságok című írásában: „Mind királyunk, mind nemzetünk dicsősége kívánta Eszterháza magát csudává tegye. Meg kellett mutatni, hogy a Párizsban és Londonban nevelkedett francia kívánság Magyarországban gyönyörűséget feltalálhatja, melyen tett álmélkodása hazánk tisztességét kétségkívül minden idegeneknél dicsőíteni fogja.” Lapozzuk fel a Rados Jenő professzor Magyar kastélyok című művét, abban meg azt olvashatjuk, hogy a fertődi Eszterházy-kastély az általános építéstörténet egyik legragyogóbb alkotása. A kastély építéstörténetére vonatkozó adatok hosszú ideig csak felvetésekre szorítRégmúlt idők mesepalotája Szökőkút a lépcsők előtt. t a központ: ha valaki :ott valamit, csak ő le- hiszen mindenki iis- hogy a nagyhatalmú jobb keze, aki sokszor tud dolgokról, mint maélő miniszter. Mancika in most csaknem néma amit mondott az ügy- ; inkább sejtetés, sokat- i általánosság volt, mint ;tum. A személyi anyag- integy véletlenül ejtette Dér Ferenc: nő álma ... A főnök, mint ku- tyuliputyuli... A szégyentelen. Mert az új főosztályvezetőnek még nem volt titkárnője. A vezér úgy döntött: nem vesznek fel új munkaerőt, hanem átcsoportosítással, az elvégzendő munka jobb megszervezésével a meglevő személyi állományból kerül betöltésre a titkárnői állás. Ezzel a szakszervezeti biTitkárnő leendő főosztályvezető ati útlevelét, amelyben t a jól sikerült fénykép zemélyleírás — és csak vette már észre, amihárom lány: Irénke is, a is, Giziké is, megte- e. >képű férfi — sóhajtotta s mint mindig, .most natag transzba esett, szempilláját leeresztet- möldöke finoman meg- :, sóhajtott, s arra gon- ogy milyen csodálatos s lesz annak, akit az a '.tettetés ér, hogy tit- i lehet ennék az igazán férfinek. izike, térj magadhoz — t Róza néni, a vezértit- örökállományú gép- és ója, aki húszéves alatt szerzett tapasz- valamint népszerű sza- hetilapunk rendszeres a alapján pontosan a, mi jár Giziké tupí- :ejecskéjében. A títkárzottság is egyetértett, valamint azzal is, hogy a titkárnő kiválasztását magára az új főosztályvezetőre hízzák. Érthető volt hát az izgalom, a várakozás a jelöLtek körében, és nem volna értelme részletezni a leginkább egymás előtt titkolt nagy-nagy készülődéit a várva várt napra, amikor majd belép az új ember a tanácsterembe, délcegen, elegánsan, kedves mosollyal az arcán, és körülnéz, majd azt mondja: kérem, én magát választom titkárnőül... Gizikét? Mártikat? Irénkét? És ezzel a választással Irén- ke(?), Mártikat), Gizikéi?) kikerül az egyszerű vállalati halandók köréből, felsőbb osztályba lép: titkárnő lesz! Egy új főosztályvezető oldalán. Igen: oldalán. Vagy mellette. Körülötte! S a karrier ível felfelé — nem lehet kétséges ... De valóra válnak-e a leányálmok? S eljött a nap. Igen, igen: az új főosztályvezető — a vezér kíséretében — belépett a tanácsterembe, ahol a vállalat dolgozói várakoztak a kölcsönös bemutatásra; ahol Giziké, Mártika és Irénke sorsuk beteljesedését remélték. Igen, belépett az ajtón az élete delén — negyvenen túl, ötvenen jóval innen — járó, délceg és jól öltözött, derűs tekintetű új ember... És minden a szokás szerint történt: a vezér köszöntötte ... kézfogások, kölcsönös bemutatkozások . . . De mikor választja már ki jövendő titkárnőjét? — És akkor most, kedves kartársak, folytassuk a munkát — mondta a vezér a záróakkordot. — Az új főosztályra, a titkárnői teendők ellátására pediig a mi kedves Róza néninket nevezem ki a vezértitkárságról. Kérem, még ma vegye át új munkakörét. Giziké, Mártika, Irénke — egy sem hitt a fülének. Csak Róza néni, a zsörtölődő, öreg bútordarab fehérhollóritkasá- gú mosolyát látták, amint ránézett új főnökére. Irénke: Ez az ember bolond! Mártika: Bolond is, vak is! Giziké: Féltékeny hárpia lehet a felesége ... A három lány összenézett: amit Gizi mondott, abban lehet valami. A z új főosztályvezető pedig elfoglalta helyét szobájában, nagyszerű íróasztala mögött, és titkárnőjét kérette. — Róza néni, kedves — szólt — ma este, maguknál vacsorázom. Mondja meg Pannikának, hogy utána elmegyünk valahová... Merthogy Róza néni, a titkárnő már túl volt az ötvenen, az igaz, de Pannika, a lánya, csak huszonhat éves múlt és minden praktika nélkül szőke volt a haja. koztak. Az 1954-ig elzárt levéltári adatok szabaddá tétele után azonban nyilvánvaló, hogy 1720. július havában bízta meg gróf Esterházy József Anton Erhard Marti- nellit, a Sopron megyei Süt- törön épülő udvarháza terveinek elkészítésével, valamint az építkezés vezetésével. A bécsi építész három hónap alatt felépítette a mai kastély elődjét, a tornyos, a Sala Terranán és az emeleti dísztermen kívül még húsz szobából álló kastélyt. Rajta kívül később még Jacoby Miklós, Johann Ferdinand Mödlhammer és Melchior Hefele vettek részt a kastély teljes felépítésében. Az előbbi készítette el az akkor még íves formában összekötött fő- és melléképületekhez csatlakozó patkó alakú földszintes szárnyépületek terveit. Az utóbbiról pedig tudjuk, hogy a bécsi magyar testőrség rajztanára volt. Eszterházy pedig 1765- től a magyar testőrség parancsnoka. Nem véletlen, hogy Hefele Menyhért az udvar homlokzatát tervezte. Mindent összevetve a kastély teljes egészére Eszterházy Miklós — akit Pompakedvelő vagy Fényes jelzővel illettek — ízlése nyomta rá bélyegét. Az is tény, hogy nem a schönbrunni kastély volt az ihlető, hanem a ver- sailles-i palota. Történelmi tény ugyanis, hogy Fényes Miklós kíséretével 1764-ben járt Párizsban. A kastélyt királyi pompával készítették el. A hozzá tartozó kert pedig a világon egyedülálló volt. A szabályos sorokban ültetett fasorok között 164 narancsfa illatozott. A lombok közé rejtve meseszerű épületek álltak: a Nap, a Diana, a Fortuna és a Vénusz templom, a Narancs- és a Madárház, a kínai táncház, a manionett- ' színház. Természetesen mindegyiket káprázatos pompával rendezték be. Körülöttük szökőkutak százai csobogtak. És ott volt a Komédia-ház, amelyben Haydn vezényelte az olasz opera- társulat előadásait. Esterházy Pál herceg Harmónia Caelestis címmel írta meg kantátagyűjteményét. A csúcsot a muzsikában is Miklós idejében érték el, aki 24-re, majd 30-ra növelte udvari zenekarának létszámát, de felvett még hozzájuk nyolc énekest. Esterházy Pál Antal (idejében került Kismartonban Joseph Haydn a zenekarhoz, 1761- ben lett a zenekar karmestere, és 1769-ben költöztek Kismartonból Eszterházára. Itt írta többi között A patikus, a Halászlányok, az Aki hűtlen, pórul jár című operáit. Ugyancsak itt alkotta és mutatta be 44. számú e-moll Gyászszimfóniáját, A kastély madártávlatból amely onnan kapta nevét, hogy Haydn azt kívánta, ezt a művét játsszák majd a temetésén. Esterházy Fényes Miklós 1790-ben bekövetkezett halála véget vetett az Esterházy- vígasságoknak. Miklós fia és unokája nem érezték jól magukat „a tűzijáték módjára ellobbanó káprázatban”. Visszatéritek Kismartonba. Ez a korszak már a takarékosságot és józanságot parancsoló II. József, majd a francia forradalom kora. Az Esterházy-család az időszerűtlenné vált kastélyt sorsára hagyta. A romlást betetőzte a II. világháború. A berendezését széthordták, a beszakadt tetőkön át évek hosszú során át befolyt az eső, a hóié, a födémgerendák elrohadtak, a freskókat lemosta a víz. A helyreállítási munkák 1957 nyarán kezdődtek Rados Jenő professzor, majd Varga István Ybl-díjas építész tervei alapján. Joseph Haydn halálának 150. évfordulójára elkészült a díszudvar. Egy időben a Magyar Televízió és a Nemzetközi Hangversenyiroda itt rendezte az Interfórumot. Zenei táborok színhelye ma is a kastély, de leginkább az idegenforgalom szolgálatában áll: egy letűnt világ pompájáról ad számot napjaink vándorainak. A kastélyhoz tartozik az úgynevezett Muzsika-ház, ahol a hercegi muzsikusok, énekesek laktak. Az emeletén volt Joseph Haydn lakása. A Muzsika-ház is Fényes Miklós idejében épült, 1768- ban, 1781-ben átépítették, később hercegi szórakozóhely lett. A Muzsika-ház ma eredeti pompájában díszük. I. B. Turisták a kastély egyik gyönyörű termében. Bodnár István: Csillaghullás 1987. szeptember 26. Vihart kavarva
