Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-25 / 226. szám

1987. szeptember 25. 3 Ma*sze «sett az alma az árától (3.) Verseny nélkül LEGKÉZENFEKVŐBB A KERESKEDELMET SZIDNI — mondják ia kereskedők Ezzel az álengedékenységgel azonban nem érhetik el, hogy megmeneked jenek te­vékenységük elemzésétől. Tényleg kézenfekvő, de va­jon elegendő okkal rászol­gáltak-e? Egy bizonyos: visszaidézve az elmúlt fél vagy egész évtizedet, az ár­változásokról nem sokat te­het egyik szervezet sem. Márpedig a kereskedő jó vagy rossz munkája elsősor­ban az ármunkán látszik viaigy nem látszik meg. Hogy mégsem „folytak bele" az ár­alakulásba kellőképpen, az nem teljesen rajtuk mú­lott. Nem szándékozom vé­deni érdemtelenül a résztve­vő felek egyikót sem, de meg kell mondani: a termelési, gazdálkodási és kereskedel­mi történések nagy része egy, egyezség szüleménye volt, amit nem mindig azok kötöttek, akikre a dolog tar­tozott. MOXOPÓLIUMI DIFFE­RENCIÁK — A Hungaro- fruct egyfelől bizományos. másfelől a külkereskedelmi monopólium állami hivatal­noka. Egy (nagykereskedelmi vállalatra sokféle sértést ró lehet sütni, amit azonban Máthé Sándor, a Szatmár­iéért igazgatója mondott, a súlyosabbak közül való. Hozzátette: — Az egészséges versenyhez szükség tenne még néhány hasonló szerve­zetre. Idézünk még tőle később, előbb azonban Thurn László, az említett cég főosztályve­zető-helyettese, az Exportal­ma társaság titkára követ­kezik azon klasszikusnak számító elv (alapján, hogy hallgattassák meg a másik fél is. — Mi saját számlára és kockázatra vállalkozunk, ve­szünk és adunk. Egyetlen feladatunk van, összehozni a termelőt és iá fogyasztót mindkettő megelégedésére. A kockáztatáshoz égy ada­lék: szóba került a dunai szállítás, amire Nemes Tibor vezérigazgató 'azt mondta, hogy csak a határig hajlandó a Hungarofruct felelősséget vállalni. Érdekes módon a Perzsa (Arab)-öbölben akkor is szállítanak olajat, ha lő­nek. Az alma pedig nem is tűzveszélyes. Abban persze igazuk van, hogy az árfo­lyamváltozásokra senki nem számolhat, de csak addig, amíg hozzá nem tesszük: még erre is lehet biztosítást kötni. A Szojuzplodoimport nevű szovjet céggel lezajlott tárgyalásokról csak annyit tudtunk meg, hogy két hétig tartottak. Az eredmény nul­la, két értelemben is. Az egyik az, hogy lehetett volna még nagyobb csökkenés is, a másik pedig a szó maga. KALKULÁCIÓS KAVAL- KÄD. A nyolc ötven, az nyolc ötven, ezen változtatni már nem lehet. Variálni azonban olyan gazdagon, hogy azt egy Bach-orgona- verseny is megirigyelhetné. Miután a Zöldért és az áfé- szek hivatalosan is értesül­tek az ominózus számról, annyiféle ár született, hogy azt követni és értelmezni egyenlő a lehetetlennel. Fel­sorolni sem kíséreljük meg. Aki érdekelt, az úgyis talál­kozik vaLamelyik formájával. Inkább az árképzési elvek és kritikáik közül néhány. Azt mondja Laub István, a TE- SZÖV tiitkárhelyettese, hogy indokolatlanul magas a Zöldért árrése, a harminc százalék. Tényleg soknak tű­nik, egészen addig, amíg Ko­vács István igazgató magya­rázni nem kezd: „nekünk ezért tárolni, válogatni, szál­lítani kell, és a pénzünket benne „nyugtatni”. Gondol­juk csak meg, ha valaki be­visz tíz kiló almát az ABC- be saját költségén, húsz szá­zalékot vesznek le tőle. Makiári Ferenc, a TESZÖV kertész munkatársa: — Az originál almáért le­vőm (a Zöldért 20 fillért vá­logatásra, pedig egyáltalán nem biztos, hogy válogatja is... — Bajnai Zsigmond a Zöldért kereskedelmi igaz­gatóhelyettese: — Amit mi úgy veszünk át, azt ki is kell válogatni. Nos, lehet nyomozni... Aztán itt vannak az áfé- szek. Nyírbátorban 7,20, Kis-. várdán 7,60 a különleges al­ma. Egymással konkurálnak. Bátor még ennél is keveseb­bel kezdte. A kisvárdaiak indoka még inkább hasonlít egy kereskedő mentalitásá­ra: „nagyobb forgalom el­érésével, alacsonyabb árrés­sel akarunk megfelelő nyere­séget elérni”. ÁLLÓ' ALMA, HULLÓ ALMA. Még szerencse, hogy az ilyen — már-már rend­szeresnek tekinthető — őszi torzsalkodások ellenére a szedés, a szállítás azért megy. Nincs nagyobb baj, mintha a kertben, ládában áll az alma. Az rosszabb a huilónál is, mert már. „költ­ség van rajta”. A legnagyobb baj talán abban van, hogy azt hisszük: mindig így lesz. Még a nagyobb baj is ked­vezőbb, mint a krach. Üsz- ni az árral, szaladni a pénz — a mind kevesebb pénz — után. Az árral úszva azon­ban, mint iaz egyre inkább tapasztalható, elúszik az ár. Az alma ára. Ha már ilyen messze esett az alma az árától — ebbe azért kár lenne belenyugodni — legalább a meglévő lehet­ne olyan, .amilyennek az árat a közgazdászok álmodták. Ha már .az értéket nem tük­rözi, még annak híján is te­hetne — ha nem is teljesen — termelést szervező, jöve­delmet igazságosan elosztó, orientáló tényező. Nem kar­tellre gondolva, de mégis egyeztetésre lehetne hívni a .közreműködőket. Tisztázni, hogy a Zöldért miért egy, a TSZKER miért két száza­lék lebonyolítási költséget von le. Szegfű József igazga­tó elmondja, hogy a ZÖLD­ÉRT viszont ládahasználati díjat szed. MÉGIS OLYAN BONYO­LULT MINDEN, az egész olyian érthetetlen és követhe­tetlen, hogy magában hordoz egy csomó szétforgácsoltság Okozta veszteségforrást. Na­pi érdekek szülte elvtelen konkurenciát. Következik: Kipréselni a profitot Esik Sándor Fűtési gondok Kicvárdán Vezeték már van—késik a gáz Jó néhány embernek okoz fejfájást, ha a hideg idő be­köszöntővel nem tud fűteni a lakásában. Márpedig Kisvár­dán félő, hogy a városi gáz­vezeték építésének elhúzódá­sa miatt ilyen gondokkal kell küszködni. A város hét gazdálkodó egysége és a tanács fogott össze, hogy százmillió forin­tos költséggel kiépítse a gáz­hálózatot. Megépült a Test­vériség vezetékről történő leágazás Petneházátúl a vá­ros határáig 14 kilométer hosszon. (így a szabolcsbá- kai Búzakalász Termelőszö­vetkezet léüzemében az al­matörköly szárítására már használhatják a gázt.) Az idén szeptember 15-ig kellett volna megépíteni a várost át­szelő mintegy 13 kilométeres vezetéket a fogadóállomástól — amely a VSZM mellett van — a városi fűtőműig. Akikkel nem lehet zöld ágra vergődni Nyitvatartás - érdekegyeztetéssel — Elnézték volna az órát...? Bizonyosan több vevő fejében is megfordult ez a gon­dolat szeptember első szombatján déli egy órakor Nyíregy­házán, a Nyírfa Áruházban.- Ezúttal némák maradtak a hangszórók, nem hangzott el a figyelmeztetés a zárórára. Nem történt tévedés. A megyei tanács ajánlása alapján ar­ról döntöttek, hogy ezentúl minden hónap első szombatján délután 4-ig tart nyitva az áruház. — Nem örülünk az ötlet­nek — csóválja a fejéig He­gedűs Istvánná, a cipőosztály helyettes vezetője. — Az el­adók közt sok a családos és a bejáró, akiket különösen kellemetlenül érint a hosszí- tott nyitvatartás. Egyébként is olyan munkarendben dol­gozunk, hogy alig találko­zunk a gyermekeinkkel. A plusz három órára nem ka­punk bért, egyszerűen a kö­vetkező héten lecsúsztatjuk. (Sovány vigasz az elvesztett ,szombat délutánért!) Szombati premier Délután 2-ig még csak-csak betévedt néhány vevő, utá­na nézelődők sem nagyon ér­keztek. — Egy nap alapján túlzás lenne következtetéseket le­vonni — veszi át a szót Bö- könyi László igazgatóhelyet­tes. — Egyelőre kevesen tud­ják, hogy módosult a nyit­vatartás az áruházban. Re­ményekre ad okot, hogy a bevásárlócsütörtököt is majd’ egy év alatt szokta meg a lakosság. A szombat dél­utánnal persze egy kicsit más a helyzet. Ezen a napon fő­leg vidékiek vásárolnak ná­lunk. Védjük a munkáidét A kereskedelemben olyan munkarendet kell kialakíta­ni, amely a lehető legjobban igazodik a lakosság szabad idejéhez. Dióhéjban ezt fo­galmazták meg a megyei ta­nács ajánlásában, amit a nyitvatartás szabályozására adtak ki áprilisban. Bár ezt megelőzően is születtek in­tézkedések a munkaidő vé­delmére, a bevásárlások jó­része még mindig délelőtt történik. — Többek közt javasoltuk a hétfői vásárlási lehetőségek bővítését, több iparcikk-szak- üzlet bevonását a csütörtöki bevásárlóakcióba, az áruhá­5 zeméremsértő, amit az újság ír. Mert ugye­bár vannak dolgok, amiről az ember nem beszél, nem ír, sőt nem is szívesen ol­vas. Itt van példának az impotencia. Vajon melyik tengerimalac közölte az ulmi Ric­hard Hautmannal. hogy momentán azért nem tud malackodni. mert az agyára ment a nikotin. Különben is. Az említett prof azt ál­lítja: „akik naponta 25 vagy több cigaret­tát szívnak el, min­den korcsoportban, kétszer olyan gyakran válnak impotenssé, mint az átlag lakos­ság.” Jó! Hiszek a tudománynak. De mi az, hogy korcsoport? Hol kezdődik és hol végződik ez a katego­rizálás? Szerintem korcso­port a bölcsődés, az óvodás, az iskolás, a kamasz, a serdülő, az ifjú és megkülönböz­tetünk továbbá fiata­lokat, középkorúakat, korosokat, aggokat, sőt aggastyánokat. Ilyentén én nem ál­lítanám, hogy kor­csoportonként a do­hányzás okozza az impotenciát. Mert te­szem azt, ha egy kis­csoportos óvodás nem ségesen gyarapodunk. Földünk népessége már túl van az öt- milliárdon és ezt nem tudom mire véVni. Amikor minden má­sodik, vagy harmadik ember -füstöl, mint a meszes, vajon mitől gyarapodunk? tesz kétértelmű aján­latokat a dadusnak, akkor az nem feltét­lenül azért van, mert aznap már elszívott 25 cigarettát. A tisz­teletre méltó aggas­tyán gerjedelme sem azért szunnyad, mert kedvére pipázik. Va­lószínű, hogy nem a pipafüst, hanem a múló évek ölték ki belőle a szex iránti vágyat. Ami a többi korosztályt illeti? Állatkísérlet ide, ál­latkísérlet oda, egész­- Szóval. Ha igaz az állítás, amit Haut- mann mond, akkor az valahol üdvös és vi­lágmegváltó. A ciga­retta nem csupán impotenciakeltő, több annál, születésszabá­lyozó, sőt fogamzás- gátló. És ezt a lehető­séget elsősorban nem az embereken, hanem haszontalanabb élőlé­nyeken kellene ka­matoztatni. Mivel a korszakalkotó felfe­dezés állatkísérletek alapján született, bi­zonyság ez arra, hogy a tudomány nem is­mer lehetetlent. Ha egy páviánt, tengeri­malacot, fehéregeret rá lehet szoktatni a dohányzásra, akkor tegyük ezt meg a csó­tányokkal, legyekkel, szúnyogokkal is. Do­hányozzanak és ne szaporodjanak. Szíve­sen tűrném, ha a vér­szívó szúnyogjaim a szoba plafonján ta­nyázva szivarozná­nak. Később csak ka­cagnék az impoten­ciájukon. £ gyébként győ­zött a tudo­mány. Lemon­dok a dohányzásról. Nálam ez könnyen megy, eddig már tíz­szer mondtam le. Másrészt most nyo­mós az indok. Ma­gamhoz szólok, ami­kor kijelentem „légy férfi a férfikorban”. A Stohaneknek vi­szont veszek egy kar­ton Marlborót. Csinos a felesége. Seres Ernő zakban pedig hosszabb nyit­vatartás bevezetését kértük szombati napokon — sorolja Holló Jánosné, a megyei ta­nács .csoportvezetője. Az ajánlás szerint szep­tember 1-től már az új rend szerint kellene dolgozniuk a boltoknak. Egyelőre nem sok változás történt. — Ha a magánvélemé­nyemre kíváncsi, akkor az élelmiszer-kereskedelemben elegendő lehetőség van a be­vásárlásra — folytatja Hol- lóné. — Szerintem az ipar­cikküzletekben indokolt a változtatás, különösen azok­ban, melyeknek nincs ver­senytársuk — például az óra­ékszer, az Ofotért, az Autó- ker boltban, vagy a VAS- VILL-nél. Egyelőre kevés az infor­máció arról, hogy megyénk­ben hol, mjlyen intézkedé­sek történtek. Ügy tűnik, Nyíregyházán lépett életbe a legtöbb változás. Haladék októberig — Különösen az iparcikk­kereskedelmi vállalatnál vet­ték komolyan az ajánlást — lapoz feljegyzéseiben Hámo­riné Rudolf Irén, a városi ta­nács csoportvezetője. — Ti­zenöt szaküzletben — így a gyermekruházati, a jármű- a faáru, a méteráru boltban — napi fél órával hosszabbítot­ták meg a nyitvatartást. A Nyír-Domus naponta este fél 7-ig, az írószer- és az üveg­porcelán bolt 6-ig várja a vásárlókat. A sétálóutcában a divatáru- és a cipőbolt csü­törtökönként este 7-ig tart nyitva, a Nyírfa Áruház pe­dig minden hónap első szom­batján délután 4-kor zár. Új­donság, hogy az Építek-bolt- ban téli-nyári nyitvatartás bevezetését tervezik, s vál­toztatásokra készül üzletei­ben a húsipari vállalat is. Szerintem nagy adósság, hogy eddig nem történtek lé­pések a hétfői vásárlási le­hetőségek bővítésére. A megyei tanács tervei szerint októberben készíte­nek majd felmérést arról, hogy az ajánlás alapján ho­gyan változott a nyitvatar­tás Szabolcs-Szatmár megyé­ben. Ahol égető a gond, ott a helyi tanács akár kötelez­het is egy-egy üzletet a nyit­vatartás módosítására. A munkarendet úgy kell kiala­kítani, hogy ne jelenthessen elviselhetetlen terheket a ke­reskedelmi dolgozók számára sem. De továbbra is első a vásárló érdeke! Házi Zsuzsa A munkák befejezését leg­inkább az akadályozza, hogy a kivitelező Nyíregyházi Köz­úti Építő Vállalat a gázfoga­dó működtetéséhez szüksé­ges import szerelvényeket, mint a nyomáscsökkentő, porszűrő, nem kapta meg. Most az a cél, hogy októ­ber elsejéig legalább a va­súton túl fekvő utcákra meg­adják a használatbavételi engedélyt, hiszen itt 80—100 lakásnál már az őszi gázfű­tésre készültek fel. A gázvezeték mellett fekvő üzemek felkészültek a gáz fogadására. A késlekedés vi­szont annyiban érinti őket, hogy a gázzal való fűtés ol­csóbb, mint a pakura vagy gázolaj felhasználása. (Ib) Már ellenőrizték a vezetéke­ket, a földet temetik vissza a Gyár utcai lakótelepen. (Cs) Műszaki könyvnapok A könyvolvasók népes serege nemigen panasz­kodhat, hogy kevés az olyan alkalom, amely fel­hívja a figyelmet a leg­frissebb kiadványokra Szinte alig van olyan ne­gyedév, hónap, amelyben nem volnának könyvna­pok vagy könyvhetek. Most ismét egy újabb könyvhónap következik. Október 1. és 31-e között műszaki és közgazdasági könyvnapok lesznek. Az idei rendezvénysorozat a hetedik lesz. Az akció célja a műsza­ki és a közgazdasági szak- irodalom népszerűsítése, a könyvnapokra megjelenő újdonságok és a korábban megjelent művek eljutta­tása az érdeklődőkhöz. A kiadók a könyvnapokra mintegy nyolcvan könyvet jelentetnek meg, a koráb­bi éveknél is gazdagabb választékban. Az érdek­lődők a kínálatban egy­aránt találnak munkájuk során hasznosítható kézi­könyveket, lexikonokat, vagy éppenséggel a gazda­ságpolitika és a gazdaság- irányítás aktuális felada­taival foglalkozó szakiro­dalmat is. Mintegy tucat­nyi könyv a joggal, jog­történettel foglalkozik. A legtöbb kiadvány at információ, a számítás- technika világába kalau­zolja el az érdeklődőket, jelezve ezzel is a kiber­netika felértékelődését. Ez utóbiakkal foglalkozó leg­frissebb szakirodalom vá­lasztéka igen gazdag. A legfiatalabbaktól a terve­zési programokkal foglal­kozókig szinte mindenki talál igényének megfelelő szintű kiadványt. A megyei könyvtár a könyvhónap alkalmából megjelent könyveket ki­állításon mutatja be, amely a jövő héttől te­kinthető meg, a könytár előterében. (bodnár) KUKORICA-FAJTABE­MUTATÓT és tanácskozást tartottak tegnap Gyulata­nyán, a Növénytermesztési Minősítő Intézet fajtakísérle­ti állomásán. A megnyitón a vetőmagtermelő és értékesítő vállalat képviselője beszélt a cég fajtapolitikájáról, majd a szolnoki Gabona- és Iparinö­vénytermelési Rendszer szak­embere számolt be a kukori­cával kapcsolatos tapasztala­taikról és célkitűzéseikről. További előadások hangzot­tak el az ankéton a hibrid- kukorica vetőmag-ellátásá­ról, valamint a szántóföld! fehérjetermelés lehetőségei^ ről, majd a résztvevők meg­tekintették a kísérleti hibrid- gyűjteményt. Kelet-Mapinimáe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom