Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-22 / 223. szám

1987. szeptember 22. Kelet-Magyarország 7 Megemlíti a megyei közgaz­dászképzést legalább techni­kusi szinten, szükséges a pénzintézetek vállalkozási irodáinak létesítésé, a válla­lati-szövetkezeti vezetők kép­zése. Marosi Károly Az elmúlt esztendőben Sza- bolcs-Szatmárban is megin­dult a számítástechnika egyre inkább terjedő alkalmazása. Gazdálkodó szervezeteink egymás után ismerik fel ha­tékonyságnövelő hatását. A lehetőségek a ZX—81 alkal­mazásától az adatfeldolgozó nagy gépek igénybevételéig oly sokrétűek, hogy a köztük való eligazodás majdhogy­nem külön szakértelmet kí­ván. Több filozófiai hajlamú gondolkodó ember tette már fel a kérdést, hogy a számi­Lehetőségek és útkeresés Vállalkozás, kockázat „Útkeresés a vállalkozás, kockázatvállalás és tőkemoz­gás területén" című tanul­mánya szerepelt a közgazda- sági társaság megyei szerve­zetének pályázatán Názon Gyulának. Dolgozatával elő­segíteni kívánja a szerző a vállalati és egyéni vállalko­zásokat, kockázatvállaláso­kat, gazdasági eredményeik érdekében. Foglalkozik a la­kásépítéssel és kiemeli eb­ben az OTP szerepét. Véle­ménye szerint irányt kell venni a városkörnyéki egye­di és csoportos családi és tár­sasházak építésére. Jobban el kell látni a lakosságot csa­ládi házak építésére alkalmas típustervekkel. A jelenlegi szerkezeti rendszer, építési anyagok fajtáit jobban kelle­ne az ilyen igényekhez iga­zítani. Az idegenforgalmat kedve­zően befolyásolná, ha a ma­gánvállalkozók több szolgál­tatást kiépítenének és nyúj­tanának. (Kemping, panzió, kifőzde, sportlétesítmények stb.) Hasonlóan nagy lehető­ségeket kínál a magánvállal­kozásra a mezőgazdaság is. Eredményt lehet elérni to­vábbi tőkebefektetéssel a növénytermelésben épp úgy, mint az állattenyésztésben. Ipari tevékenységben is meg lehet keresni a hiánycikkek gyártási megoldását, sőt a jelenlegi importcikkek kivál­tását, helyettesítését. A vállalkozások fellendíté­sére jónak tartja a kötvény- kibocsátást. Itt azonban a II százalékos kamat mellett közel 20 százalékos éves ha­szonkulcs elérését tartja szükségesnek. Ha az első években ez így nem biztosít­ható, akkor adókedvezmény­nyel kellene elősegíteni, át­hidalni a kezdeti nehézsége­ket. Szükségesnek látja, hogy az OTP vállalkozási irodákat állítson fel a kisvállalkozá­sok finanszírozására és ezek bonyolítanák le a kislakás­építések hitel- és pénzügyeit. A családi házak építésében érdekeltséget kellene adni az építőipari vállalatoknak is. Az OTP vállalkozási irodái­nak ezt a tevékenységet ki kellene terjeszteni a taka­rékszövetkezetekre, és a MÉ­SZÖV illetékes szerveit is be kellene vonni. Az irodák vál­lalkozói szerepet is vállal­hatnak. de nekik a vállalko­zásokat is késztetni kellene. A kisvállalkozások elősegí­tésére olyan javaslatot is hoz, hogy ezeknek a vállal­kozóknak csak akkor kelljen adót fizetni, ha jövedelmük van, nem pedig az iparenge­dély megszerzésétől. A pénzintézeteknek fontos szerepet ad a szerző a lakos­sági betétek működő tőke­ként való felhasználásában. A vállalkozóknál a 3 tőkefor­rást meg kell alapozni. Ezek a korszerű technika, a kép­zett munkaerő és a szervezett piac. A bátor vezetőket fel kell karolni és segíteni vál­lalkozásaikban. Sok múlik a vezetők képzettségén és fel- készültségén ezekben a kez­deményezésekben. A megyé­ben is sok lehetőség van ipa­ri és szolgáltatási fejlesztés- re. Jobban ki kell használni még a mezőgazdasági mel­léküzemágak növelését és a tárolásokban rejlő tartaléko­kat. A feltételrendszerről is említést tesz a dolgozat. Légpárnás betegágy A tartósan ágyhoz kötött be­tegek helyzetét és ápolóik fel­adatait könnyíti meg az Angliá­ban készített újfajta „légpárnás” ágy. Ez öt csoportban elrende­zett összesen 21 légpárnából áll, s minden csoport feszessége és dőlésszöge külön-külön beállít­ható. A légáramlás hőmérsékle­tével az ágyé is szabályozható. A veríték elpárolgását segítő anyagból készített légzsákokban egy-két sebességi fokozatú, csen­des működésű, 0,55 kW-os moto­rú ventilátor tisztított levegőt keringtet. tástechnika áldás-e, vagy átok. Elmondható, hogy ha megfelelően alkalmazzák, ak­kor áldás, de átokká válik, ha többet várnak tőle, mint amire képes. A hőskorban, az 50-es években az Egyesült Államokban volt rá példa, hogy a hibás számítógép­használat vállalatokat tett tönkre. Ma már ez a veszély nem áll ugyan fenn, de a hozzá nem értés számottevő anyagi és erkölcsi kárt okoz­hat. Legfontosabb mindenek­előtt annak tisztázása, hogy mire célszerű a számítógépet használni. Ajánlatos felmér­ni, hogy a gazdasági, műsza­ki folyamatok mely területén és milyen fontossági sor­rendben kívánjuk a számító­gépet bevezetni, össze kell gyűjteni az igényeket és cso­portosítani, rangsorolni, va­lamint felmérni az informá­cióáramlás mennyiségét. Ezek a tevékenységek alap­vető fontosságúak a számító­gép helyes megválasztásá­hoz. Azt is meg kell határoz­ni, hogy a komputeresítés céljai hogyan illeszkednek a gazdálkodó egység közép- és hosszú távú terveihez. A személyi számítógépek gazdag választékához elfo­gadható áron lehet ma már hozzájutni. Ez azonban nem hogy könnyítené, még meg is nehezíti a választást. A gép műszaki paramétereit a már említett feltételek függvé­nyében kell meghatározni. Nem a sok funkciót érdemes keresni a legalacsonyabb árért. Ma már a fizetendő összeget a piac erősen a gép reális értékéhez közelíti. Fon­tos szempont, hogy az alap­vető gazdasági, műszaki fo­lyamatok programjai, ame­lyekre a felhasználónak szük­sége van, a vásárolni szán­dékozott gépen használha­tók-e? Végül, de nem utolsó­sorban mérlegelendő, hogy az új berendezésnek milyenek a szervizkilátásai. Szerkesztosés - számítógéppel Az újságíró-szövetség bu­dapesti iskolájában, ahol a leendő hírlapírókat képezik, munkába állítottak egy kí­sérleti számítógépes „szer­kesztőséget”. Több komputer összekötésével alakították ki azt a rendszert, melynek se­gítségével a jövő újságja ké- szül majd. A lényeg: minden információ, riport, cikk meg­jeleníthető a képernyődön, a szerkesztők lehívhatják a gép memóriájából, javíthatják, címezhetik, rövidíthetik a célnak megfelelően, majd újra a memóriába küldik. In- nen két útja lehet: v-agy a kiíró teszi át papírra, vagy pedig — ha a nyomdában fényszedés van, márpedig ez a jövő útja — egyenesen a nyomdába kerül egy gomb- nyomás után a táróit anyag, s ott hamarosan készen le­TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Hogyan vásároljunk számítágépet? Megyénk ipara a statisztikai adatok tükrében A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságán Szabolcs- Szatmár megye szocialista iparáról az utóbbi 2 év adatai alap­ján felmérés készült. Ebből az anyagból emeltünk ki 15 gondo- latot az olvasók tájékoztatására. 1. Hány embert foglalkoztat megyénk szocialista ipara? Ebben az ágazatban mintegy 56 ezren dolgoznak, legtöbben Nyíregyházán vagy a megye- székhely környékén, Mátészal­ka és Kisvárda körzetében. A városok közül a legkevesebb ipari foglalkoztatottal Fehér- gyarmat és Vásárosnamény vi­déke rendelkezik. 2. Milyen a foglalkoztatottak megoszlása? A szocialista iparban foglal­koztatottak 46 százaléka nő, ezen belül nagyobb az ará­nyuk az ipari szövetkezeteknél, kisebb az állami vállalatoknál. A foglalkoztatottak 84 száza­lékát kitevő fizikai dolgozók háromnegyedét minisztériumi, 7 százalékát tanácsi vállalatok­nál, s nem egészen egyötödét ipari szövetkezeteknél alkal­mazzák. 3. Mi mondható el a dolgo­zók életkoráról? A megfigyelt Szabolcs-Szat- már megyei székhelyű gaz­dálkodóknál foglalkoztatottak 38 százaléka volt 1986-ban 29 évesnél fiatalabb. A legtöbben (59 százalék) 30 és 54 év kö­zöttiek, s 55 évesnél idősebb volt a dolgozók három és fél százaléka. 4. Hogyan alakult a dolgozók átlagbére és átlagkeresete? 1985-ben a szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlagbé­re 4971 (országosan 5945), át­lagkeresete 5158 (országosan 6174) forint volt. 1986-ban az átlagbér 5332, az átlagkereset 5537 forintot tett ki megyénk­ben; ez országosan 6389, illet­ve 6633 forint volt. Az állami Iparban dolgozók átlagosan mintegy 700 forinttal több bért, illetve keresetet értek el, mint az ipari szövetkezetek foglal­koztatottai. * ' * • 5. Milyen az i,par ágazati szerkezete? A megye iparának ágazati szerkezete eltér az országostól. A foglalkoztatottak száma alap­ján a nehézipar aránya kisebb (44 százalék/ míg országosan 60 százalék), az iparfejleszté­sek. jellegéből adódóan vi­szont a könnyűipar és az- élel­miszeripar nagyobb súlyt kép­visel. 6. Hány gyáregység működik a megyében? A 136 ipari szervezet közül 67 Szabolcs-Szatmár megyei székhelyű, ebből 29 állami vállalat. 38 pedig szövetkezet. A 69 más megyei székhelyű gazdálkodó (gyáregység) nagy része állami vállalat. A nehéz­iparban nagyobb számban van­nak jelen a más megyei szék­helyű gazdálkodók, mint a Szabolcs-Szatmár megyeiek, a többi iparfőcsoportban viszont közel azonos az arányuk. 7. Milyen üzemnagyság jel­lemző az ipari gazdálko­dókra? Az üzemnagyságot a foglal­koztatottak számával, valamint az állóeszközök értékével szok­ták jellemezni. 1985-ös adatok szerint a foglalkoztatottak szá­ma alapján megyénkben az át­lagos telepnagyság (72 fő) ösz- szességében kisebb, mint or­szágosan (86 fő). A megyei székhelyű ipar egy-egy telepén mintegy feleannyian dolgoz­nak, mint országosan, míg a gyáregységek jóval több dol­gozót foglalkoztatnak (159 főt- telepenként). A legnagyobb lét­számú gazdálkodók közé tar­tozik a nehéziparban az Al­kaloida Vegyészeti Gyár és a Taurus Gumigyár, a könnyű­iparban a Papíripari Vállalat Nyíregyházi Gyára, az Auróra Cipőgyár és a NYÍRTEX Fonó- Szövő Leányvállalat. Az élel­miszeripar területén kiemelke­dő a Nyírség Konzervipari Vállalat, a tejipari vállalat és a megyei állatforgalmi és hús­ipari vállalat. 8. Hogyan alakult az iparte­lepek nagysága 1986-ban? Ebben az évben a 319 ipar­telepből 14 szünetelt. A műkö­dő ipartelepeknek csaknem fe­le 50 főnél kevesebb fizikai dol­gozót foglalkoztatott, s mind­össze 5 ipartelep rendelkezett ezernél több fizikai dolgozóval. A kisüzemi jelleg elsősorban az ipari szövetkezetekre jel­lemző, míg a minisztériumi ipartelepek több mint felénél száznál több fizikai munkavál­laló dolgozott. 9. Milyen az ipar állóeszköz­ellátottsága? Az egy ipartelepre jutó brut­tó állóeszközérték az állami vállalatoknál általában alacso­nyabb. a szövetkezeteknél ma­gasabb, mint országosan. Ugyanakkor a megyei székhe­lyű vállalatoknál e mutató messze elmarad a gyáregysé­gek adataitól. Az ipar fejlesztése az utóbbi években főleg bővítésekre, re­konstrukciókra terjedt ki. A szocialista ipar bruttó állóesz­köz-állománya 1986 végén meg­haladta a 20 milliárd forintot, ebből 43 százalék a gépek, be­rendezések értéke. A nehéz­iparban található az állóesz­közök bruttó értékének 59 szá­zaléka. a könnyű- és az élel­miszeripar pedig közel azonos arányban részesedik (20, illet­ve 21 százalék). Az állóeszkö­zök, ezen belül a gépek és be­rendezések értékének bővülése ugyan együtt járt a technikai felszereltség javulásával, áfc egy foglalkoztatottra jutó álló­eszközérték — különösen a me­gyei székhelyű gazdálkodók esetében — még mindig lénye­gesen alacsonyabb az orszá­gosnál. 10. Mely vállalatok állóesz­közértéke a legmagasabb? A megyei székhelyű nehéz­iparban az állami vállalatok közül az Alkaloida Vegyészeti Gyár, a szövetkezetek közül a FETEFÉM (Fehérgyarmati Tá­laló- és Evőeszköztgyártó Fém­ipari Kisszövetkezet) emelke­dik ki. A gyáregységek között a TITÁSZ és a Taurus Gumi­gyár állóeszközértéke a leg­nagyobb. A könnyűiparban a papíripari vállalatot, az élelmi­szeriparban a gabonaforgalmi és malomipari vállalatot- kell megemlíteni. 11. Mi a helyzet a gépek, be­rendezések területén? Az egy fizikai dolgozóra ju­tó gépek, berendezések bruttó értékét tekintve az állóeszköz­ellátottsághoz hasonló a kép. Megyei szinten minden terüle­ten alacsonyabb az ellátottság, mint országosan. Különösen nagy a lemaradás a megyei székhelyű nehéz- és könnyű­iparban. 12. Milyen a gépek, berende­zések műszaki állapota? A technikai színvonal javu­lását hátráltatja a gépek, be­rendezések kedvezőtlen műsza­ki állapota, a nagyfokú el­használtság. A gépek, beren­dezések nettó értéke 1985-ben országosan -56, nálunk 58 szá­zalékát tette ki a bruttó ér­téknek. Az elhasználódottságot mutatja az is, hogy az állóesz­közök egy része már csak esz­mei értéken üzemel. A megyei székhelyű iparban 1985-ben az állóeszközök 14 százaléka, 1986- ban már 16 százaléka 0-ra le­írt, ezen belül legmagasabb az élelmiszeriparban (1986-bao 21 százalék). 13. Hogyan alakult az ipar energiafelhasználása? A takarékossági törekvések itt is tapasztalhatók. 1986-ban a Szabolcs-Szatmár megyei székhelyű iparvállalatok és szövetkezetek 4 százalékkal ke­vesebb energiát használtak fel, mint az előző évben. A fel­használt energia nagy része fű­tőolaj (33 százalék), gáz- és tü­zelőolaj (20 százalék), illetve szén, brikett és koksz (20 szá­zalék). Az előző évhez képest kizárólag a villamosenergia- fogyasztás növekedett. 14. Mennyire felel meg a kí­vánalmaknak az előállt' tott termékek minősége? A megyei székhelyű iparvál­lalatoknál és szövetkezeteknél a minőséghiányosságból kelet­kezett kár összege 1986-ban meghaladta a 100 millió forin­tot. A gyengébb minőség miat­ti veszteség főleg a könnyű­iparban magas, a minőségel­térésből adódó összes kár csak­nem kétharmada ebben az ága­zatban keletkezett. A gazdálkodóknál a minőség csökkenése két fázisra bont­ható. Az első csoportban a ter­melés során keletkezett selejt, a másodikban pedig a kibocsá­tással kapcsolatos minőséghiá­nyosságok miatti kár összege szerepel. A megyei székhelyű iparban az összes kár három­negyedét a kibocsátással kap­csolatos problémák, azaz a ga­ranciális költségek, leminősíté- sek, minőségengedmények, a kötbér és a kártérítésék okoz­ták. (A könnyűiparban ez 90 százalékot tett lei.) 15. Kiváló Aruk Fóruma díj­jal hány termék rendel­kezik? A megyei székhelyű ipar ter­mékeinek minőségét jelzi, hogy a KAF-emblémát 1984-ben 18, l»85-ben 22, 1986-ban már 2ö ter­mék viselhette. Valamennyi minisztériumi irányítású — 15 nehézipari és 10 élelmiszer- ipari — vállalat terméke. Dr. Nagy Éva KSH megyei igazgatósága hét az újság. A kísérteti szerkesztőség állandó összeköttetésben áll a Magyar Távirati Iroda te­lexeivel, s onnan pillanatok alatt lehívható a legfrissebb hírek jegyzéke, majd a ki­választott hír szövege is — lényegesen növelve ezzel az információáramlás gyorsasá­gát. Az újságíróiskola hallgatói már az idei tanévben alapo­san megismerkedhetnek az elektronizált szerkesztőségi munkával — remélhetőleg a közeli vagy távolabbi jövő­ben egyre többüknek lesz al­kalma a gyakorlatban is ki­próbálni az új típusú újság- készítést. A képen: a kísérle­ti szerkesztőség gépparkjá­nak részlete, (császár) A számítógépes feldolgozás szellemi eszközei a progra­mok. szaknyelven szoftverek, nem tartoznak az olcsó áruk közé. Éppen ezért nem mind­egy, milyen programokat vá­sárolunk. Ne a programmá­solásra számítsunk. A vásá­rolt szoftverek számláit aján­latos megőrizni, mert előfor­dulhat, hogy kérni fogják. Nem lehet arra számítani, hogy univerzális, minden igényt kielégítő programot vásárolhatunk, ezért az adap­tálás vizsgálatát nem szabad elhanyagolni. A program vá­sárlásánál szánjunk időt a kipróbálásra. Olyan helyen érdemes vásárolni, ahol le­hetőséget nyújtanak a szoft­ver tesztelésére, vételkény­szer nélkül. Lénáit Zoltán Lapsmomto Apró jubileum Szerényen, elbújtatva köszönti a Computerworld-Számitástech- nika saját eLső születésnapját. Apró jubileumnak nevezi a szak­lap szeptember 9-i száma azt, hogy a tavaly megalakult ame­rikai-magyar vegyes vállalat im­már egy éve jelentet meg ut­cai terjesztésű kiadványokat, s ezek közül elsőként, tavaly szeptemberben, a 17 éves Szá­mítástechnika megújult, kibő­vült laputódját kínálhatták az újságárusok. A jubileum valóban nem tű­nik egetrengetőnak, de ha számba vesszük, hogy mi tör­tént ezalatt az egy év alatt, ak­kor némiképp túlzottnak is tűnhet a szerénység. A Compu- ter world Informatika Kft. új­ságjai az idén már kéthetente jelentek meg, s ha valaki olva­sójává vált a Compufcerworld- Számítástechnikának csakúgy, mint a PC Mikrovilágnak, akkor hetente hozzájuthatott a legfris­sebb információkhoz. A kiadó sikert aratott angol és magyar nyelvű tájékoztat» kiadványai­val, és mint az a szakberkekben már közismert, rövidesen megje­lennek az eLső itt gondozott szakkönyvek is Nem várta meg az évfordulót az IDG Communi­cations amerikai elnöke, s ezért egy korábbi lapszámban olvas­hattuk, hogy mindezért vállalko­zói díjjal tüntették ki a magyar igazgatót. A véletlen azonban úgy hozta, hogy a jubileumi Lap első old-alára került egy olyan szenzációs magyar vegyes válla­latnak: a napokban mega Lakú it a szovjet Computerworld kiadó; az IDG Communications és a szovjet Állami Kiadói Bizottság létrehozták a szovjet—amerikai vegyes vállalatot is. Ily módon harminc fölé emelkedett azon országok száma, ahol a világ Legnagyobb számítástechnikád ki­adója termékeivel jelen van, s ezek közül három — időrendi sorrendben: Kína, Magyarország, Szovjetunió — szocialista ország. Az évfordulós Computerworld- Szá mi tástechnika persze az apró jubileummal „apró” terjedelem­ben foglalkozik. A 32 oldalas új­ságból talán ha nyolcad oldalon. Annál bővebb az áttekintés azok­ról a számítógépes nyomdai szerkesztő rendszerekről, ame­lyek lehetővé teszik, hogy kü­lönféle betűtípusokból, hasáb­ba-, oldalba tördelve, képpel il­lusztrálva, akár kész újságoldal­ként jelenjen meg a bevitt in­formáció. Ugyancsak terjedel­mes a mikroprocesszoros „fó­kusz” is, vagy az a jogi hely­zetkép, amely annyi európai or­szág adatvédelmi törvénye után (ezekről olvashattunk az előző számokban) most azt vázolja fel, hogy mi várható Magyaror­szágon. A Computerworld-Szá- mítástechnika — úgy tűnik — második életévébe lépve is foly­tatja azt, amit tavaly elkezdett; megkísérli, hogy tájékoztassa a szakmát és az igényes számító­gép-felhasználókat mindarról, ami az informatikában lényeges, ami a számítástechnikában szá­mít. . . , .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom