Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-22 / 223. szám
1987. szeptember 22. Kelet-Magyarország 7 Megemlíti a megyei közgazdászképzést legalább technikusi szinten, szükséges a pénzintézetek vállalkozási irodáinak létesítésé, a vállalati-szövetkezeti vezetők képzése. Marosi Károly Az elmúlt esztendőben Sza- bolcs-Szatmárban is megindult a számítástechnika egyre inkább terjedő alkalmazása. Gazdálkodó szervezeteink egymás után ismerik fel hatékonyságnövelő hatását. A lehetőségek a ZX—81 alkalmazásától az adatfeldolgozó nagy gépek igénybevételéig oly sokrétűek, hogy a köztük való eligazodás majdhogynem külön szakértelmet kíván. Több filozófiai hajlamú gondolkodó ember tette már fel a kérdést, hogy a számiLehetőségek és útkeresés Vállalkozás, kockázat „Útkeresés a vállalkozás, kockázatvállalás és tőkemozgás területén" című tanulmánya szerepelt a közgazda- sági társaság megyei szervezetének pályázatán Názon Gyulának. Dolgozatával elősegíteni kívánja a szerző a vállalati és egyéni vállalkozásokat, kockázatvállalásokat, gazdasági eredményeik érdekében. Foglalkozik a lakásépítéssel és kiemeli ebben az OTP szerepét. Véleménye szerint irányt kell venni a városkörnyéki egyedi és csoportos családi és társasházak építésére. Jobban el kell látni a lakosságot családi házak építésére alkalmas típustervekkel. A jelenlegi szerkezeti rendszer, építési anyagok fajtáit jobban kellene az ilyen igényekhez igazítani. Az idegenforgalmat kedvezően befolyásolná, ha a magánvállalkozók több szolgáltatást kiépítenének és nyújtanának. (Kemping, panzió, kifőzde, sportlétesítmények stb.) Hasonlóan nagy lehetőségeket kínál a magánvállalkozásra a mezőgazdaság is. Eredményt lehet elérni további tőkebefektetéssel a növénytermelésben épp úgy, mint az állattenyésztésben. Ipari tevékenységben is meg lehet keresni a hiánycikkek gyártási megoldását, sőt a jelenlegi importcikkek kiváltását, helyettesítését. A vállalkozások fellendítésére jónak tartja a kötvény- kibocsátást. Itt azonban a II százalékos kamat mellett közel 20 százalékos éves haszonkulcs elérését tartja szükségesnek. Ha az első években ez így nem biztosítható, akkor adókedvezménynyel kellene elősegíteni, áthidalni a kezdeti nehézségeket. Szükségesnek látja, hogy az OTP vállalkozási irodákat állítson fel a kisvállalkozások finanszírozására és ezek bonyolítanák le a kislakásépítések hitel- és pénzügyeit. A családi házak építésében érdekeltséget kellene adni az építőipari vállalatoknak is. Az OTP vállalkozási irodáinak ezt a tevékenységet ki kellene terjeszteni a takarékszövetkezetekre, és a MÉSZÖV illetékes szerveit is be kellene vonni. Az irodák vállalkozói szerepet is vállalhatnak. de nekik a vállalkozásokat is késztetni kellene. A kisvállalkozások elősegítésére olyan javaslatot is hoz, hogy ezeknek a vállalkozóknak csak akkor kelljen adót fizetni, ha jövedelmük van, nem pedig az iparengedély megszerzésétől. A pénzintézeteknek fontos szerepet ad a szerző a lakossági betétek működő tőkeként való felhasználásában. A vállalkozóknál a 3 tőkeforrást meg kell alapozni. Ezek a korszerű technika, a képzett munkaerő és a szervezett piac. A bátor vezetőket fel kell karolni és segíteni vállalkozásaikban. Sok múlik a vezetők képzettségén és fel- készültségén ezekben a kezdeményezésekben. A megyében is sok lehetőség van ipari és szolgáltatási fejlesztés- re. Jobban ki kell használni még a mezőgazdasági melléküzemágak növelését és a tárolásokban rejlő tartalékokat. A feltételrendszerről is említést tesz a dolgozat. Légpárnás betegágy A tartósan ágyhoz kötött betegek helyzetét és ápolóik feladatait könnyíti meg az Angliában készített újfajta „légpárnás” ágy. Ez öt csoportban elrendezett összesen 21 légpárnából áll, s minden csoport feszessége és dőlésszöge külön-külön beállítható. A légáramlás hőmérsékletével az ágyé is szabályozható. A veríték elpárolgását segítő anyagból készített légzsákokban egy-két sebességi fokozatú, csendes működésű, 0,55 kW-os motorú ventilátor tisztított levegőt keringtet. tástechnika áldás-e, vagy átok. Elmondható, hogy ha megfelelően alkalmazzák, akkor áldás, de átokká válik, ha többet várnak tőle, mint amire képes. A hőskorban, az 50-es években az Egyesült Államokban volt rá példa, hogy a hibás számítógéphasználat vállalatokat tett tönkre. Ma már ez a veszély nem áll ugyan fenn, de a hozzá nem értés számottevő anyagi és erkölcsi kárt okozhat. Legfontosabb mindenekelőtt annak tisztázása, hogy mire célszerű a számítógépet használni. Ajánlatos felmérni, hogy a gazdasági, műszaki folyamatok mely területén és milyen fontossági sorrendben kívánjuk a számítógépet bevezetni, össze kell gyűjteni az igényeket és csoportosítani, rangsorolni, valamint felmérni az információáramlás mennyiségét. Ezek a tevékenységek alapvető fontosságúak a számítógép helyes megválasztásához. Azt is meg kell határozni, hogy a komputeresítés céljai hogyan illeszkednek a gazdálkodó egység közép- és hosszú távú terveihez. A személyi számítógépek gazdag választékához elfogadható áron lehet ma már hozzájutni. Ez azonban nem hogy könnyítené, még meg is nehezíti a választást. A gép műszaki paramétereit a már említett feltételek függvényében kell meghatározni. Nem a sok funkciót érdemes keresni a legalacsonyabb árért. Ma már a fizetendő összeget a piac erősen a gép reális értékéhez közelíti. Fontos szempont, hogy az alapvető gazdasági, műszaki folyamatok programjai, amelyekre a felhasználónak szüksége van, a vásárolni szándékozott gépen használhatók-e? Végül, de nem utolsósorban mérlegelendő, hogy az új berendezésnek milyenek a szervizkilátásai. Szerkesztosés - számítógéppel Az újságíró-szövetség budapesti iskolájában, ahol a leendő hírlapírókat képezik, munkába állítottak egy kísérleti számítógépes „szerkesztőséget”. Több komputer összekötésével alakították ki azt a rendszert, melynek segítségével a jövő újságja ké- szül majd. A lényeg: minden információ, riport, cikk megjeleníthető a képernyődön, a szerkesztők lehívhatják a gép memóriájából, javíthatják, címezhetik, rövidíthetik a célnak megfelelően, majd újra a memóriába küldik. In- nen két útja lehet: v-agy a kiíró teszi át papírra, vagy pedig — ha a nyomdában fényszedés van, márpedig ez a jövő útja — egyenesen a nyomdába kerül egy gomb- nyomás után a táróit anyag, s ott hamarosan készen leTUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Hogyan vásároljunk számítágépet? Megyénk ipara a statisztikai adatok tükrében A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságán Szabolcs- Szatmár megye szocialista iparáról az utóbbi 2 év adatai alapján felmérés készült. Ebből az anyagból emeltünk ki 15 gondo- latot az olvasók tájékoztatására. 1. Hány embert foglalkoztat megyénk szocialista ipara? Ebben az ágazatban mintegy 56 ezren dolgoznak, legtöbben Nyíregyházán vagy a megye- székhely környékén, Mátészalka és Kisvárda körzetében. A városok közül a legkevesebb ipari foglalkoztatottal Fehér- gyarmat és Vásárosnamény vidéke rendelkezik. 2. Milyen a foglalkoztatottak megoszlása? A szocialista iparban foglalkoztatottak 46 százaléka nő, ezen belül nagyobb az arányuk az ipari szövetkezeteknél, kisebb az állami vállalatoknál. A foglalkoztatottak 84 százalékát kitevő fizikai dolgozók háromnegyedét minisztériumi, 7 százalékát tanácsi vállalatoknál, s nem egészen egyötödét ipari szövetkezeteknél alkalmazzák. 3. Mi mondható el a dolgozók életkoráról? A megfigyelt Szabolcs-Szat- már megyei székhelyű gazdálkodóknál foglalkoztatottak 38 százaléka volt 1986-ban 29 évesnél fiatalabb. A legtöbben (59 százalék) 30 és 54 év közöttiek, s 55 évesnél idősebb volt a dolgozók három és fél százaléka. 4. Hogyan alakult a dolgozók átlagbére és átlagkeresete? 1985-ben a szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlagbére 4971 (országosan 5945), átlagkeresete 5158 (országosan 6174) forint volt. 1986-ban az átlagbér 5332, az átlagkereset 5537 forintot tett ki megyénkben; ez országosan 6389, illetve 6633 forint volt. Az állami Iparban dolgozók átlagosan mintegy 700 forinttal több bért, illetve keresetet értek el, mint az ipari szövetkezetek foglalkoztatottai. * ' * • 5. Milyen az i,par ágazati szerkezete? A megye iparának ágazati szerkezete eltér az országostól. A foglalkoztatottak száma alapján a nehézipar aránya kisebb (44 százalék/ míg országosan 60 százalék), az iparfejlesztések. jellegéből adódóan viszont a könnyűipar és az- élelmiszeripar nagyobb súlyt képvisel. 6. Hány gyáregység működik a megyében? A 136 ipari szervezet közül 67 Szabolcs-Szatmár megyei székhelyű, ebből 29 állami vállalat. 38 pedig szövetkezet. A 69 más megyei székhelyű gazdálkodó (gyáregység) nagy része állami vállalat. A nehéziparban nagyobb számban vannak jelen a más megyei székhelyű gazdálkodók, mint a Szabolcs-Szatmár megyeiek, a többi iparfőcsoportban viszont közel azonos az arányuk. 7. Milyen üzemnagyság jellemző az ipari gazdálkodókra? Az üzemnagyságot a foglalkoztatottak számával, valamint az állóeszközök értékével szokták jellemezni. 1985-ös adatok szerint a foglalkoztatottak száma alapján megyénkben az átlagos telepnagyság (72 fő) ösz- szességében kisebb, mint országosan (86 fő). A megyei székhelyű ipar egy-egy telepén mintegy feleannyian dolgoznak, mint országosan, míg a gyáregységek jóval több dolgozót foglalkoztatnak (159 főt- telepenként). A legnagyobb létszámú gazdálkodók közé tartozik a nehéziparban az Alkaloida Vegyészeti Gyár és a Taurus Gumigyár, a könnyűiparban a Papíripari Vállalat Nyíregyházi Gyára, az Auróra Cipőgyár és a NYÍRTEX Fonó- Szövő Leányvállalat. Az élelmiszeripar területén kiemelkedő a Nyírség Konzervipari Vállalat, a tejipari vállalat és a megyei állatforgalmi és húsipari vállalat. 8. Hogyan alakult az ipartelepek nagysága 1986-ban? Ebben az évben a 319 ipartelepből 14 szünetelt. A működő ipartelepeknek csaknem fele 50 főnél kevesebb fizikai dolgozót foglalkoztatott, s mindössze 5 ipartelep rendelkezett ezernél több fizikai dolgozóval. A kisüzemi jelleg elsősorban az ipari szövetkezetekre jellemző, míg a minisztériumi ipartelepek több mint felénél száznál több fizikai munkavállaló dolgozott. 9. Milyen az ipar állóeszközellátottsága? Az egy ipartelepre jutó bruttó állóeszközérték az állami vállalatoknál általában alacsonyabb. a szövetkezeteknél magasabb, mint országosan. Ugyanakkor a megyei székhelyű vállalatoknál e mutató messze elmarad a gyáregységek adataitól. Az ipar fejlesztése az utóbbi években főleg bővítésekre, rekonstrukciókra terjedt ki. A szocialista ipar bruttó állóeszköz-állománya 1986 végén meghaladta a 20 milliárd forintot, ebből 43 százalék a gépek, berendezések értéke. A nehéziparban található az állóeszközök bruttó értékének 59 százaléka. a könnyű- és az élelmiszeripar pedig közel azonos arányban részesedik (20, illetve 21 százalék). Az állóeszközök, ezen belül a gépek és berendezések értékének bővülése ugyan együtt járt a technikai felszereltség javulásával, áfc egy foglalkoztatottra jutó állóeszközérték — különösen a megyei székhelyű gazdálkodók esetében — még mindig lényegesen alacsonyabb az országosnál. 10. Mely vállalatok állóeszközértéke a legmagasabb? A megyei székhelyű nehéziparban az állami vállalatok közül az Alkaloida Vegyészeti Gyár, a szövetkezetek közül a FETEFÉM (Fehérgyarmati Tálaló- és Evőeszköztgyártó Fémipari Kisszövetkezet) emelkedik ki. A gyáregységek között a TITÁSZ és a Taurus Gumigyár állóeszközértéke a legnagyobb. A könnyűiparban a papíripari vállalatot, az élelmiszeriparban a gabonaforgalmi és malomipari vállalatot- kell megemlíteni. 11. Mi a helyzet a gépek, berendezések területén? Az egy fizikai dolgozóra jutó gépek, berendezések bruttó értékét tekintve az állóeszközellátottsághoz hasonló a kép. Megyei szinten minden területen alacsonyabb az ellátottság, mint országosan. Különösen nagy a lemaradás a megyei székhelyű nehéz- és könnyűiparban. 12. Milyen a gépek, berendezések műszaki állapota? A technikai színvonal javulását hátráltatja a gépek, berendezések kedvezőtlen műszaki állapota, a nagyfokú elhasználtság. A gépek, berendezések nettó értéke 1985-ben országosan -56, nálunk 58 százalékát tette ki a bruttó értéknek. Az elhasználódottságot mutatja az is, hogy az állóeszközök egy része már csak eszmei értéken üzemel. A megyei székhelyű iparban 1985-ben az állóeszközök 14 százaléka, 1986- ban már 16 százaléka 0-ra leírt, ezen belül legmagasabb az élelmiszeriparban (1986-bao 21 százalék). 13. Hogyan alakult az ipar energiafelhasználása? A takarékossági törekvések itt is tapasztalhatók. 1986-ban a Szabolcs-Szatmár megyei székhelyű iparvállalatok és szövetkezetek 4 százalékkal kevesebb energiát használtak fel, mint az előző évben. A felhasznált energia nagy része fűtőolaj (33 százalék), gáz- és tüzelőolaj (20 százalék), illetve szén, brikett és koksz (20 százalék). Az előző évhez képest kizárólag a villamosenergia- fogyasztás növekedett. 14. Mennyire felel meg a kívánalmaknak az előállt' tott termékek minősége? A megyei székhelyű iparvállalatoknál és szövetkezeteknél a minőséghiányosságból keletkezett kár összege 1986-ban meghaladta a 100 millió forintot. A gyengébb minőség miatti veszteség főleg a könnyűiparban magas, a minőségeltérésből adódó összes kár csaknem kétharmada ebben az ágazatban keletkezett. A gazdálkodóknál a minőség csökkenése két fázisra bontható. Az első csoportban a termelés során keletkezett selejt, a másodikban pedig a kibocsátással kapcsolatos minőséghiányosságok miatti kár összege szerepel. A megyei székhelyű iparban az összes kár háromnegyedét a kibocsátással kapcsolatos problémák, azaz a garanciális költségek, leminősíté- sek, minőségengedmények, a kötbér és a kártérítésék okozták. (A könnyűiparban ez 90 százalékot tett lei.) 15. Kiváló Aruk Fóruma díjjal hány termék rendelkezik? A megyei székhelyű ipar termékeinek minőségét jelzi, hogy a KAF-emblémát 1984-ben 18, l»85-ben 22, 1986-ban már 2ö termék viselhette. Valamennyi minisztériumi irányítású — 15 nehézipari és 10 élelmiszer- ipari — vállalat terméke. Dr. Nagy Éva KSH megyei igazgatósága hét az újság. A kísérteti szerkesztőség állandó összeköttetésben áll a Magyar Távirati Iroda telexeivel, s onnan pillanatok alatt lehívható a legfrissebb hírek jegyzéke, majd a kiválasztott hír szövege is — lényegesen növelve ezzel az információáramlás gyorsaságát. Az újságíróiskola hallgatói már az idei tanévben alaposan megismerkedhetnek az elektronizált szerkesztőségi munkával — remélhetőleg a közeli vagy távolabbi jövőben egyre többüknek lesz alkalma a gyakorlatban is kipróbálni az új típusú újság- készítést. A képen: a kísérleti szerkesztőség gépparkjának részlete, (császár) A számítógépes feldolgozás szellemi eszközei a programok. szaknyelven szoftverek, nem tartoznak az olcsó áruk közé. Éppen ezért nem mindegy, milyen programokat vásárolunk. Ne a programmásolásra számítsunk. A vásárolt szoftverek számláit ajánlatos megőrizni, mert előfordulhat, hogy kérni fogják. Nem lehet arra számítani, hogy univerzális, minden igényt kielégítő programot vásárolhatunk, ezért az adaptálás vizsgálatát nem szabad elhanyagolni. A program vásárlásánál szánjunk időt a kipróbálásra. Olyan helyen érdemes vásárolni, ahol lehetőséget nyújtanak a szoftver tesztelésére, vételkényszer nélkül. Lénáit Zoltán Lapsmomto Apró jubileum Szerényen, elbújtatva köszönti a Computerworld-Számitástech- nika saját eLső születésnapját. Apró jubileumnak nevezi a szaklap szeptember 9-i száma azt, hogy a tavaly megalakult amerikai-magyar vegyes vállalat immár egy éve jelentet meg utcai terjesztésű kiadványokat, s ezek közül elsőként, tavaly szeptemberben, a 17 éves Számítástechnika megújult, kibővült laputódját kínálhatták az újságárusok. A jubileum valóban nem tűnik egetrengetőnak, de ha számba vesszük, hogy mi történt ezalatt az egy év alatt, akkor némiképp túlzottnak is tűnhet a szerénység. A Compu- ter world Informatika Kft. újságjai az idén már kéthetente jelentek meg, s ha valaki olvasójává vált a Compufcerworld- Számítástechnikának csakúgy, mint a PC Mikrovilágnak, akkor hetente hozzájuthatott a legfrissebb információkhoz. A kiadó sikert aratott angol és magyar nyelvű tájékoztat» kiadványaival, és mint az a szakberkekben már közismert, rövidesen megjelennek az eLső itt gondozott szakkönyvek is Nem várta meg az évfordulót az IDG Communications amerikai elnöke, s ezért egy korábbi lapszámban olvashattuk, hogy mindezért vállalkozói díjjal tüntették ki a magyar igazgatót. A véletlen azonban úgy hozta, hogy a jubileumi Lap első old-alára került egy olyan szenzációs magyar vegyes vállalatnak: a napokban mega Lakú it a szovjet Computerworld kiadó; az IDG Communications és a szovjet Állami Kiadói Bizottság létrehozták a szovjet—amerikai vegyes vállalatot is. Ily módon harminc fölé emelkedett azon országok száma, ahol a világ Legnagyobb számítástechnikád kiadója termékeivel jelen van, s ezek közül három — időrendi sorrendben: Kína, Magyarország, Szovjetunió — szocialista ország. Az évfordulós Computerworld- Szá mi tástechnika persze az apró jubileummal „apró” terjedelemben foglalkozik. A 32 oldalas újságból talán ha nyolcad oldalon. Annál bővebb az áttekintés azokról a számítógépes nyomdai szerkesztő rendszerekről, amelyek lehetővé teszik, hogy különféle betűtípusokból, hasábba-, oldalba tördelve, képpel illusztrálva, akár kész újságoldalként jelenjen meg a bevitt információ. Ugyancsak terjedelmes a mikroprocesszoros „fókusz” is, vagy az a jogi helyzetkép, amely annyi európai ország adatvédelmi törvénye után (ezekről olvashattunk az előző számokban) most azt vázolja fel, hogy mi várható Magyarországon. A Computerworld-Szá- mítástechnika — úgy tűnik — második életévébe lépve is folytatja azt, amit tavaly elkezdett; megkísérli, hogy tájékoztassa a szakmát és az igényes számítógép-felhasználókat mindarról, ami az informatikában lényeges, ami a számítástechnikában számít. . . , .