Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-19 / 221. szám

Az első képünkön a módi pantallók és a lezser blúzok anyaga pamut-gyapjú keverék, a diva­tos ingek pedig 100 százalékos pamutkelmékböl készültek. Érdemes megfigyelni a fiatalok öl­tözeteinek a kiegészítőit is! (RAFTER modell) Az olivazöld puha hasitottbőrből készült zakót azonos árnyalatú nyitott pamut' inggel, s vilá­gosabb zöld gyapjúpamut nadrággal tervezték. (LOTTUSSE kollekció) Divatkavalkád férfiaknak Csinos alkalmi együtteseknek tervezték a pehelykönnyű fényes gyapjúpamut öltönyt, s a fekete jersey összeállítást. (ROELLl TESTŰ) A könnyű, lezser öltöze­tek felike Mák a fiatal férfiak vágyát. A férfi ö Hornyok, b tűzönök, nadrágok, ingek ideáll is a nyaga a gyapjú, a pamut, s a kettő nagyszerű keveréke— különböző szá­zalékarányban — a gyap­júpamut. A legkedveltebb anyagoknak számítanak még az idén a puha és bár­Patentzáras kardigánkabát fel kete szegélydiszítéssel, s lezser szabás» fekete pantallóval. Kámzsagalléros kötött pulóvert visel hozzá a fiatalember. (Adolfo DOMINGUEZ modell) Sony os tapintású hasított bőrök, a jersey újdonságok. Kovács Mari Hely a növényeknek Akinek van kertje, erké­lye. verandája, terasza, az ta­vasszal sietett kivinni növé­nyeit oda a' Lakásból, hogy megerősödjenek, megfiata­lodjanak. Ősszel a visszaköl- tözletés kerül sorra, s meg­eshet, hogy kiterebélyesedett növényeinknek a régi hely kevésnek bizonyul. Ügyeseb­bek egy-kél délután alatt összebarkácsolhatnak, olyan virágáLlványt, amely világos hallban, Lépcsőfordulókban jól elhelyezhető. A lépcsőzetes emelvény 13 mm-es rétegelt lemezből ké­szül. Enyvezéssel és csavaro­zással kell összeállítani, vé­giül pácolni, festeni vagy lak­kozni, de bevonható öntapa­dó, vízhatlan tapétával is. A nagyságot és magasságot úgy válasszuk, hogy se túl széles, se túl magas ne le­gyen, mert nehéz a mozgatá­sa. Ha viszont alul a négy sarkára görgőkereket szere­lünk, ez nem jelent problé­mát Az emeLvényt úgy is készít- - hetjük, hogy a lépcsőzet ma­gassága a csempe méretéhez igazodjék, s így a kész virág- állványt a környezethez illő csempével boríthatjuk be. Amellett, hogy mutatós, igen könnyű tisztán tartani. A szem megköveteli a magáét Legyen világosság! A haziai szokások szerint száz otthon közül legalább kilencben a helyiség meny- nyezetének közepére tették és teszik a lámpát, attól füg­getlenül, hogy már kiment a szokásból a szoba közepére állított asztal melletti csalá­di étkezés, meg a körülülés közbeni tevékenység sora. A megváltozott életkörül­mények következtében — nem utolsósorban a „család­taggá” előlépett televízió el­uralkodása miatt — az együttlét bútorai is a szoba­sarkokba, a fal mellé kerül­tek. Ilyenformán acentriku- san elhelyezett világítótest csillárként azaz disztárgyi minőségben teljesíti elsősor­ban szerepét, de azt a célt már kevésbé szolgálja, ami a világítás lényege. Nevezete­sen, hogy kellő erejű és irá­nyított fénnyel segítse a sze­met a munkájában. A szem megköveteli a ma­gáét. Ha az éles látáshoz szükséges fényt nem kapja meg, elfárad, erőltetése kihat a közérzetre. Ez az általá­nos tapasztalat honosította meg az álló és asztali lám­pák, a helyi fényforrások di­vatját, amelyek egyetlen gyengéje, hogy többségének égő-foglalata a 60 wattos iz­zót nem —, csak az éles vi­lágításhoz elégtelen 40 wat­tost bírja. A szobákban tehát az ide- oda helyezhető fényforrások­kal az ott lakók kielégítik munkájuk és szemük fény­igényét. A fürdőszobákban a természetes és egészséges hiúság parancsol lámpát a tükör fölé. A konyhák jelen­tékeny hányada azonban mostoha sorsú a világítást il­letően. Márpedig a konyha — műhely. Méghdzzá nem is egészen veszélytelen. Vágó- és szúrószerszámok, tűz, víz hadszíntere. Lámpája a he­lyiség közepét világítja, a munkaasztal viszont — a jobb közlekedés i érdekében — többnyire fal mellett áll. Aki mellette dolgozik, testé­vel a fény takarja, árnyékot vet arra, amivel bíbelődik. Jó étvágyat! RIZSLEVES. Hozzávalók: 4—5 dkg rizs, 1 pohár tejföl, 3—4 dkg reszelt sajt, petrezselyemzöld, 1 evőkanál zsír. 1 evőkanál liszt, bors, só, 2 db tojás sárgája. A rizst teljesen szétfőzzük, át­törjük, világos rántással beránt­juk, petrezselyemmel, sóval, borssal fűszerezzük. A tejfölt a tojássárgájával kikeverjük, és a kész levest erre szedjük. Tálalás előtt reszelt sajtot szórunk a le­vesbe. VADKRÉMLEVES. Hozzávalók: 25 dkg vegyeszöldség, 1 fej vö­röshagyma, 1 gerezd fokhagyma, a vadnyúl apróléka, 3—4 dkg vaj, kakukkfű, babérLevél, bors, só, 1 evőkanál liszt, csontié, 1—2 dL vörösbor, 1 pohár tejszín, le­vesbetét. Az apróra vágott vöröshagy­mát. fokhagymát és a karikára vágott zöldséget vajban megpi­rítjuk, hozzáadjuk a nyúl dara­bolt aprólékait, fűszerezzük ka­kukkfűvel, babérlevéllel, sóvaL, A terhelés haszna Hogy a mozgáshiány, minde­nekelőtt a terhelés elmaradása csontritkuláshoz vezet, azt az űrutasokon szerzett tapasztala­tok egyértelműen bizonyították. A tartós súlytalansági állapotban nagy fokú és általános csontrit­kulásra került sor, amelynek kapcsán nemcsak a csont tömítő állományát képező mészsó, ha­nem a tartóvázat képviselő kol­lagénrostok állománya is csök­kent. Nünbergben szerzett ta­pasztalatai alapján egy fizikote­rápiás intézet vezető orvosnője, dr. Eigler, különösen nők szá­mára javasolja, bogy minden életkorban, de főképpen a vál­tozás kora körüli években, ami­kor a nők többségénél megindul Ám ha a fényt nem is ta­karja, akkor is annyi vetül az asztalra, amennyi közép­ről árad. Így aztán a késsel ejtett sérülések többségét nem ügyetlenség, hanem a közvetlen megvilágítás hiá­nya okozza.. Nyilvánvaló, hogy a konyhaasztalt mun­ka- és étkezőhelyként is megilletné a fölé szerelt fényforrás. Az ételek íztelensége, ép­ségének megőrzése, a kellő pörkzamatok elérése érdeké­ben kellene égő a tűzhely fölé. Nem elég nagyjából látni a sülitek árnyalatát, a rántás színét, a pörkölt pi­rosát, a gombócok fözővizét stb. Mindehhez éles fény kell. Helyi lámpa híján, a leg­alaposabb mosogatás után is felfedezhető napvilágnál olykor egy-egy homályos folt a poharakon, rákövese- dett szemnycsepp a tányénal- jon, zsírmaradvány a fedőn, ilábosperemen. Merő bosszú­ság, ha a gondosan elmosott lábosról akkor derül ki, hogy valami alattomosan megta­padt az alján, amikor az új­onnan belekerülő étel emi­att lekozmál. Ha fénycső vi­lágít a mosogató felett, ak­kor szinte kizárt, hogy ilyes­mi előforduljon. A konyhavilágítás megre­formálása nem növeli, ha­nem csak ésszerűsíti az ener­giafogyasztást. Csak ott kell a villanyt égetni, ahol éppen szükség van rá. A legbab- rább konyhai munka sem lesz olyan egyhangú és fá­rasztó, ha elég fény esik rá, ha nem kell fölé görnyedni, a szemet meresztgetni. Kü­lönben is, a saját energiával való takarékosság fölér az áram takarékossággal. Ahol a kamrának nincs vi­lágítása, csak ablakon kap némi fényt, ott ez sok késői bosszúság, kár forrása lehet. Erősebb fény híján észrevét­lenül maradhatnak az ott tá­rolt holmik, élelmiszerek romlási-bomlási — még menthető — kezdetei. Le­gyen hát ott is világosság. borssal kevés vízzel felöntjük, és puhára pároljuk. Ha zsírjára sült, liszttel megszórjuk, és fel- eresztjük vízzel, csontlével,-vagy vörösborral. Amikor a hús telje­sen megfőtt, leszedjük a csont­járól, ledaráljuk, és visszatesz- szük a lébe, egyet forraljuk. Szi­tán áttörjük vagy turmixoljuk, szükség szerint ízesítjük még. Tejszínnel, konyakkal tálaljuk. Levesbetétnek pirított zsemle­kockát adunk bele. SAJTOS BURGONYAGOMBÓC. Hozzávalók: 50 dkg burgonya, 10 dkg liszt, 1 db tojás. 10 dkg vaj, 10 dkg reszelt sajt, só, bors. A főtt burgonyát áttörjük, hoz­záadjuk a lisztet, tojást, 3 dkg vajat, sót, borsot. összegyúrjuk, gombócokat formálunk, és sós vízben kifőzzük. Kiszedjük és felforrósított vajban megforgat­juk, reszelt sajttal meghintjük. Tálaljuk. önálló ételként fogyasztjuk, de körítésnek is alkalmazzuk. a csontritkulás, naponta legalább 15 percet szenteljenek tornára. A torna tartalmazzon inkább terhelési, mint lazítási vagy gyorsasági gyakorlatokat. Ugyanis amikor az izom tartósan megfeszülve húzó hatást fejt ki a csontra, ez a húzóhatás előzi meg legelőnyösebben a csontrit­kulást. A húzás mellett a nyo­más, tehát a csontot érő terhelés is alkalmas a csontritkulás meg­előzésére. Éppen ezért idős em­bereket Lehetőleg le kell beszél­ni arról, hogy naphosszat feküd­jenek, mert a terhelés hiánya rohamosan fokozza a csontállo- mány csökkenését. (Szendéi) Mérhető-e a vérnyomás? Az ütőeres nyomást elő­ször 1733-ban határozták meg úgy, hogy lúdlégcső egyik végét 1 ló combarté­riájába kötötték, másik végét 3 m-es függőleges üvegcsőhöz illesztették. A véroszlop kb. 2,5 m ma­gasra emelkedett, és rit- musosan ingadozott a kanca szívverésének meg­felelően. A tenzió tehát a szív ütemes működésének megfelelően változik: a szisztől© (összehúzódás) közben, amikor a szív bal kamrája kilöki a vért az aortába, a nyomás nő, a diasztolé (ellazulás) alatt a szívpumpa nem nyom vért az érrendszerbe, a vérnyomás csökken, de nem esik le teljesen. A vérnyomásra tehát két számérték jellemző, a szisztolés és a diasztolés, ez áitlag 120/80 Hgmm, és ezek közül az utóbbi is­merete a lényegesebb. A legtöbb beteg évek múlva is tudja magasabb szisz­tolés értéket és sajnos fo­galma sincs a fontosabb diasztotésrőL A nyomás ingadozását a szív szakaszos működése okozza. Ütemesen dolgozó szivattyúval továbbított folyadék merev falu cső­rendszerben szakaszosan áramlik. Rugalmas csőrendszer­ben — igy az erekben is — más törvények ural­kodnak. A bal kamra összehúzódásakor az aor­tába vágódó vér szisztolé alatt tágítja a főütőér fa­lát, majd amikor a kam­ra kiürült, és megkezdő­dik a diasztolé, a kinyúj­tott érfal rugalmasan ösz- szehúzódik, és hullámsze­rűen továbbítja a vért. Ez a hullám végigfut az ütő­ereken. Az artériákban ezért a keringés folyama­tos, de nem egyenletes, az elvágott ütőér lüktetve fecskendezi a vért. Ha a rugalmas csőrendszerbe szűkületet iktatunk — ezt jelenti a sok kis kereszt­metszetű, nagy súrlódó felületű, kicsiny artériák, arteriolák rendszere — ezen fokozott ellenállású szakasz után eltűnnek a lüktető hullámok, a haj­szálerekben és a vénák­ban már egyenletes az áramlás. Az artériolák nagy ellenállása az érpá­lyát magas és alacsony nyomású részre osztja. Az aorta kb. 110 Hgmm-es középnyomása a nagyobb ütőerekben még 90 Hgmm-es tenziót biztosít, a kis verőerekre eső rö­vid érszakaszban a nyo­más 30—35 Hgmm-re csökken. Magas vérnyo­más betegségben ezek az izmos falú artériák szű-' külnek, az ellenállás nö­vekedése emeli fel a vér­nyomást, főleg a diaszto- , lés értéket, melynek nagy­ságát csaknem kizárólag a kis vérerek képezte úgynevezett perifériás el­lenállás szabja meg. Ezért fontosabb adat a diaszto­lés nyomás. A mindennapi gyakor­latban az ember vérnyo­mását persze nem lehet „véres úton” mérni, meg kell elégedni a gyors, ám mindenképpen kevésbé pontos műszerekkel, ame­lyek eredménye a gyógyí- . tás szempontjából kielégí- ; tő. A kutatások céljára, állatkísérletekben ma is 1 fontos a „véres” mérés, ‘ sőt annak mikroszkóppal, • tévéképernyőre kivetített • változata is. KHhÉTVÉGI melléklet CISIAILI/ClPMQITITIHICIN I 1987. szeptember 19. |j|

Next

/
Oldalképek
Tartalom