Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-14 / 216. szám
4 Kelet-Magyarország 1987. szeptember 14 LOVAS FOGATTAL ORGOVANYBOL AZ NSZK-BA. As Orfo- vány melletti Csősz-tanyáról szeptember 1-jén elindult egylovas fogatán az NSZK-ba Franz Rudolf SchQgl gaidorfl nyugdíjas gépkocsivezető, aki régi álmát valósítja meg azzal, hogy — hosz- szú utat tesz meg fogaton. Ehhez a járművet és a lovat nálunk szerezte be. Leánya kíséretében Orgoványtól Gaildorfig 1400 kilométert hajt. A régi féderes hintó alkalmi tetőt is kapott; sátor védi a bakon ülőket és a saroglyábán elhelyezett zabot, szénát. Schögl úgy tervezi, hogy 50 kilométerenként pihenőt tart. Mindenre gondolva két pótkereket is visz a 40 napra tervezett útra. (MTI Fotó: Karáth Imre felvétele) /------------------------------------------í Anya és lánya Kettős lakodalom A z ifjú pár és a násznép megérkezett a Tuzséri Községi Tanácsra. Több minden furcsa volt. Egy anyakönyvvezető helyett kettőt, egy pezsgősüveg helyett szintén kettőt, a megszokott öt pezsgőspohár helyett 9-et láttak. Nem értették, hiszen a lány és ,a fiú mások esküvőjén oly gyakran és jál megfigyelte: kiből, miből hánynak kell lennie. De a boldogságuk sokkal nagyobb volt, mintsem hogy a körülményekkel foglalkozzanak, mégha azok nem mindennapiak is. Csillogó szemmel, piruló arccal várták, hogy áhítattal kimondhassák a mindkettejük egész életét meghatározó „igent”. A ceremónia után másik anyakönyvvezető lépett az őket összeadó helyére, ís ia következőket mondta: a helyet legyenek szívesek átadni a következő párnak. Ekkor a fiatal, immár házaspárnak ia meglepetéstől felakadt a szeme, elállt a lélegzete. Ugyanis a következő házasulandó párt a fiatalasszony középkorú édesanyja és annak élettársa alkotta. Így a násznépnek a két esküvőre csak egyszer kellett fáradnia. Mindannyiuk öröme a csodálkozásuknál is nagyobb volt. (A lakoma költségeinek, la nászajándékok — ha volt —, a menyasszonytánc révén befolyt pénzösszeg elosztásáról, valamint a nászúiról nem kaptunk jelentést.) (cselényi)-------------------------------------------------------------------------------------/ Aktív életmód — hosszú élet Űjabb felmérés szerint a norvégok testileg nagyon edzett, aktív emberek. A népességnek csaknem a fele rendszeresen, hetente vagy legalább kéthetente végez a szabadban valamilyen sportszerű testmozgást. Nyáron főként a futást, a kocogást és a kerékpározást, télen — leginkább a hétvégeken — a sífutást kedvelik. A legaktívabbak Oslónak és környékének a lakói — ott a lakosságnak 56 százaléka rendszeresen fut, kocog, biciklizik, vagy sízik. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a norvégok viszonylag hosszú átlagos életkort élnek meg. A norvég férfiak átlagos élettartama 72,7 év, a nőké 79,5 év. (A megfelelő magyar adat 65,6, illetve 72,5 év!) Apáról fiúra A szódásmester Csattog, zakatol a gépszíj, sistereg a kerekes töltőgép. Csit. . . csatt... Nyíregyháza, Sólyom utca 15. szám. Feji bácsi — miközben dolgozik — emlékezik. Ha valakiről el lehet mondani, hogy élete egy dologgal függ össze, úgy ö az. A helyiség' zajából az idős ember élete csendül ki. — Szóval az érdekli, hogyan élek, mit. csinálok? Hát jó, megpróbálok válaszolni, de előrebocsátom, nem időrendi összefüggésben mondom a dolgokat 1915-ben születtem, azóta is itt élek. Hat- esztendős korom óta vagyok kapcsolatban az üveges szódával, apámtól — Gu- nyecz János — örököltem, aki szintén szódásmester volt öten voltunk testvérek, valamennyien ezt a mesterséget szerettük. Valóban: a Gunyecz név száz esztendeje márkát jelent Nyíregyházán. Feri bácsi nem is dicsekedni akar ezzel, nem hunyorít jelentőségteljesebben. Inkább tényt szögez le, hogy jól eljárt az idő azóta. Aztán mesél tovább, valósággal szemünk elé citálja a nyíregyházi szódagyártás törté- netét. REGGEL NÉGYTŐL „Itt a szódás! Szódavíííz! Hideg szódát tessék!” Nosztalgiával gondol gyermekéveire, amikor beállt dolgozni az apja mellé, amikor még a gyógyszertár is árult szódavizet, mert higéni- kus italként kezelték. — A lovaskocsin csak letakarva volt szabad szállítani — meséli. — Egyik alkalommal 3 pengőre büntette a rendőr, mert nem tartotta be ezt a szabályt. Makacs ember lévén — mivel nagy pénzről volt szó — nem fizetett, inkább két napot ült a városi rendőrség fogdájában. Utcára nyíló, régi roskadozó szódásüzem Gunyecz Ferencé. Utolsó mohikán ő a szakmában, mellette dolgozik Gyuri nevű fia is, aki valóságos Toldi Miklós alkat. Nehéz elszakadni a kis üzem varázsától, különösen akkor ha azt inkább szódás-múze- umnak kéne nevezni: a század- korbeli üvegek, a hetvenéves gép, teszik azzá. Az idős ember tovább beszél féltett kincseiről. — Tudja, hetvenkét éves fejjel, már sok mondanivalója van az embernek. Reggel négy órakor kelek, megetetem a lovat, fúrok- faragok, javítom az üvegeket. HA AZ ÜVEG MESÉLNI TUDNA... — Ezek az üvegek — mutat maga köré — ha mesélni tudnának. A régi Időkről, a vasárnapi ebédekről, a kiskocsmák hangulatáról, az emberekről. Hány üveget, ballont töltött meg élete során. Nehéz lenni pontosítani. — Árvíz lenne az utcán — mondja hamiskás mosollyal. — Akkoriban sokáig a Sóstói útról, a Jósa-kútról hordtuk a vizet a szódagyártáshoz, mert olyan tiszta volt, akár a gyöngy . . . Voltak nehéz napjai életében. Ilyen volt az 1969-es esztendő, amikor hiányzott a szódagyártás nélkülözhetetlen kelléke: a szénsav. — Magam fogtam a készítéséhez — így az öreg. — Jöttek is Pestről, Debrecenből, Békéscsabáról kíváncsiskodók. „Hogyan csinálja?” Elmondtam, igyekeztem segíteni rajtuk. Ilyen volt ő, élete eddigi szakaszán. — Hogyan bírja erővel, nem fárad el estére? Csak legyint, ahogyan a szóra sem érdemes dolog fölött szoktak az emberek. — Megszoktam a munkát, öthatszáz üveget töltök naponta. Ezeket ládázni, emelgetni kell — mondja. Régen sokféle szép üveg volt -Gunyeczéknek, színesek, negyed- és félliteresek. Vendégkörük, a város ismert korcsmárosai. MAGA IS ISSZA Maga is issza saját töltésű szódáját, elárulja: leginkább a könnyűborból készült kisfröcs- csöt szereti. — Hát így élek — fejezi be történetét a szódásmester, aki azon kesereg, hogy kihalófélben a szakma, meg hogy nem gyártanak szódásüveget, ezzel jelentősen csökken a készlet. — Meddig akar még dolgozni? — kérdezem. Felkapja a fejét. — Amíg élek, ameddig csak mozogni tudok! Kovács György Fonák művelődéstörténet Könyvtárak vámpírjai „KÖNYV-VÁMPÍROK” — ezzel az elnevezéssel illeti a köny- vészet nyugati szakirodalma és a művelődéstörténet krónikája is azokat, akik a könyv iránti vonzódásukat a beteges tettek elkövetéséig fokozzák. Hogy ilyenek is vannak, arról néhány, 19. századi eset, könyvekért elkövetett gyilkosság, mi több, tömeggyilkosság tudósítása értesíti az utókort. Ez persze inkább a pszichopatológia szélsőséges példatárába tartozhat, mármint a könyvért elkövetem öldöklés, de a „bib- liovámpirológia” (nevezzük önkényesen így ezt a szellemi bűnözést) enyhébb eseteket is számon tart. A szakértői vélemény tudniillik azt állítja, hogy mindany- nyiunkban ott bújkál a könyvimádat kis ördöge. Természetesen a műveltség különféle szintjein más és más az ördög mérete, vehemenciája. A kultúrhistória franciaországi lapjai számon tartanak egy Antoine-Henrl-Marie-Bou- lard nevű tudós jogászt még az első császárság idejéből, aki rendkívül tehetős lévén antikváriumokból és árverésekről annyi könyvet összevásárolt, hogy halála után öt, könyvvel teli házában félmilliónál több kötetet találtak. Éspedig azonmód csomagolva, amint egykor odaszállíttatta őket. A jogász tehát nem volt olvasó ember, csak gyűjtő. S hogy ezt a bib- liobűnözés példatárába merem sorolni, az Bouard úr szellemi jogutódjainak enyhe megvetéséből adódik: ma is vannak, akik ol- vasatlanul halmozzák polcaikra a mutatós köteteket... S ez felér — ha nem is bűnözéssel, de — némi szellemi vétkezéssel. A következő kategória a fele- idékeny könyvgyűjtők alfaja. Ok azok, akik mások könyvtárából gyarapítják sajátjukat. A. Cim francia újságíró és könyv- gyűjtö ezeket veszedelmesebb könyvtárpusztítóknak nevezi, mint az egereket, avagy a molyokat. Ide tartoznak azok a ..gyűjtők” is, akik könyvtárakba felejtenek el visszavinni számukra fontos műveket, inkább megfizetik a kártérítést és a büntetést is. A nyíregyházi megyei könyvtár adatai szerint évente mintegy három-négyszáz példány könyv kerül ki örökre a polcokról, no persze „elveszítés” és elvesztés között különbség van. Az igazi könyv-vámpir, a könyvtárak valódi és első számú közellensége a csonkitó. Idegen könyvekből önmaga számára kivág oldalakat, illusztrációkat. Ennek a bűnözőnek a klasszikus példája az a Bag- ford nevű angol tudós, aki a 17. és a 18. század fordulóján csak címoldalakat lopkodott össze, majd ezekből könyveket köttetett; Ilyen címlapokból fűzött művekből 100 kötetet harácsolt össze (ma is ott vannak a londoni British Museum- ban). Valamikor a középkorban a könyvlopás igen súlyos bűn- cselekménynek számított, és lopásnak minősült a tartalmi eltulajdonítás, a jogtalan másolás Is (innen hát a korszerű szerzői jogvédelem elve a hang- és videofelvételek körében). És még néhány tény a már említett szélsőségekről. A könyv iránti szenvedélyes szerelem emberöléshez is vezetett már — bizonyítja ezt egy Tinius nevű német (1764—1846) könyvgyűjtő cselekménye: könyveiért lakásán meggyilkolt egy gazdag lipcsei kereskedőt. Egy másik per (1696) vádlottja a barcelonai Don Vincente volt, aki egy könyvritkaság, az 1482- ből származó s egyetlen példányban nyomott mű („Fürs e ordinations fetes par los glo- riosos reyes de Aragon”) megszerzéséért 10 ember életét oltotta ki. A kultúrtörténet szerint a vesztőhelyre menet közölték vele, hogy a könyv hamisítvány volt. Illetve világszerte több másolat is készült belőle. ★ (E néhány könyvtörténeti krimit lelkiismereti mementónak is szánhatnánk: akiknek most a polcára nézve eszébe jut néhány könyv eredeti tulajdonosa, köny- nyítsen lelkén.) Szilágyi Szabolcs A kultúrvandalizmus áldozatai. Rongált, tépett könyvek a megyei könyvtár „bűnjelgyűjteményében”. Egyszer kiállítást Is rendeztek az ilyen megcsonkított művekből, (f. z.) Tízéves a Márka-kupak akció A „10 éves a Márka kupak” akció 1987. szeptember 9-én Egerben megtartott sorsoláson a következő nyereménytár- gyak kerültek kisorsolásra: 233144 sz. DTR 10. telefonrög- Zítő (KÖNYVÉRT), 232220 SZ.: kiskönyvtár (IPV), 231030 sz.: kiskönyvtár (Állami Biztosító), 232775 sz.: kazettás magnetofon (Édesipari Vállalat), 232670 sz.: kazettás magnetofon (DELTA), 233302 sz.: zseb- számológép (Herbária), 233232 sz.: zsebszámológép (Herbária), 233124 sz.: kozmetikai díszdoboz (Luxus Áruház), 231570 sz.: kozmetikai díszdoboz (Caola), 232440 sz.: kozmetikai díszdoboz (Délker), 231958 sz.: kozmetikai díszdoboz (Caola), 231336 sz.: Malév repülőtáska (Malév). AJÁNDÉKCSOMAG (Körülbelül 3D0 forint értékben a Borgazdasági Vállalatok és pincegazdaságok, Édesipari Vállalat, BRG, CAOLA, HERBARIA, DÉLKER, Állami Biztosító, KÖNYVÉRT, COOP- TOURIST, Luxus Aruház, DELTA, MALÉV, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat ajándékai): 231206 sz„ 233669 SZ., 234002, sz. 231699 sz„ 232006 SZ., 232784 sz., 233295 SZ., 231741 SZ., 231421 sz., 232930 SZ„ 233076 sz„ 233311 sz., 232652 Sz„ 231300 SZ., 232412 sz., 233577 SZ., 231949 SZ., 231400 sz., 233412 SZ., 232133 sz. Ajándékkosár (körülbelül 200 forint értékben a Borgazdasági Vállaltok és Pincegazdaságok, Édesipari Vállalat, BRG, CAOLA, HERBARIA, DÉLKER, Állami Biztosító, Könyvért, COOPTOü- RIST, Luxus Aruház, DELTA, MALÉV, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat ajándékai): 232351, 231722, 233225, 233041, 232308 , 231374, 231476, 231160, 232284, 233440. fT V j HALLGASSUNK g* Ly»l|J NÉZZÜNK MEG EK 1987. szeptember 14., hétfő KOSSUTH RADIO 4.30— 7,59: Reggeli zenés műsor. — 8,20: Mit üzen a rádió? (ism.) — 9,00: A hét zenemüve. — 9,30: Szécsi Margit versei (ism.). — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Katonadalok. — 11,00: Bioritmus. — 11,34: A Prométheusz-rejtély. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Házunk tája. — 13,00: Klasszikusak délidőben. — 14,10: Philemon és Baucis (ism.) — 14,25: Csínom Palkó — részletek. — 14,55: Édes anyanyelvűnk (Ism.). — 15,00: Veszélyben. — 15,30: Madrigálkórusok. — 16,05: Észkeréken a világban. — 17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Ferencsik János — 41/36. rész. — 17,57: Népdalok. — 18,15: Mese. — 18,25: Könyvújdonságok. — 18,30: Esti Magazin. — 19,15: Vendég: a Magyar Posta elnöke. — 20,30: Beethoven: C-dúr zongoraverseny. — 21,04: Vészi Endre hangjátéka. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: A telefonnál: Szilágyi János. — 23,30: Egy rádiós naplója. — 0,15— 4,20: Zenés műsor. HETÖFI RÁDIÓ 4.30— 7,59: Reggeli zenés műsor. — 8,05: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 9,05— 12,00: Napközben. — 12,10: Filmzene. •— 12,25: Kis magyar néprajz. — .12,30: Népi zene. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig... — 17,08: Népzenei felvételek. iSr- 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Zeneközeiben. — 19,30: Sportvilág. — 20,05: Zenés beszélgetés Dobsa Sándorral. — 21,05: Beszélgetés a musicalről. — 22,05: Nemcsak zene. — 23,20: A sopoti fesztivál. — 0,15—4,20: Zenés műsor. BARTÓK RADIO 6,05: Muzsikáló reggel. — 8,10: Gounod operáiból. —9,00: Hangverseny. — 10,16: XX. századi zene. — 11,24: Pygmalion — opera. — 11,55: Kamarazene. — 13,05: Egy opera története ... — 14,23: Zenekari muzsika. — 15,30: Nadia Boulanger. — 16,00: Borisz Godunov — részletek. — 16,56: Kalmár László műveiből. — 17,30: Dzsessz. — 17,55: Zenekari muzsika. — 18,30: A hét zeneműve. — 19,05: Kamarazene. — 20,03: Operaáriák. — 20,30: Rockpódium. — 21,00: Egy rádiós naplója. (Folytatása 23,30- tól a Kossuth Rádióban.) NYÍREGYHÁZI RADIO 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Várkonyi Zsuzsa.) — 17,30: Hírek. — Heti programajánlat. — Sportösszefoglaló. — Mini- fórum. A műsor telefonszáma: 11-141. — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. — Lapszemle. — Műsorelözetes. (A délutáni adás szerkesztője: Samu András.) VÁROSI TV .19,30: Mese. — Az első tanévnyitó az Egészségügyi Szakközépiskolában. — Szív-klub. — Táplálkozzunk egészségesebben! — Együtt Nyíregyházáért, együtt a jégpályáért! — Nézőink kérdezték ... — Külterületi építkezések. — Évadnyió a színházban. — Kulturális programajánlat. — Vietnami béke- gyűlés. — Telekvizió. — Zöld- sarok. — Reklám. — Sport. (NB Il-es labdarúgó-mérkőzések. — Beszélgetés Csabai Judittal. — Atlétikai Zsur Kupa. — Kick-box karateverseny.) szlovák tv—í. 16,00: Ausztrália (dokumentumíilm 2. rész). — 16,30: Bizalmas levelek. — 17,00: Katonák műsora. — 17,50: A krome- rizi képtár. — 18,20: Esti mese. — 18,40—19,10: Kulcsok az ismeretekhez. — 19,30: Híradó. — 20,05: A szerelem jogával (tévéjáték). — 21,30: önök kérték (szórakoztató műsor). — 22,30: A béke nemzetközi éve. SZLOVÁK TV—2. 16,45: Spanyol természetfilmsorozat. — 17,15: Fiataloknak FF. — 17,40: Verebek a tüskebozótból (tévésorozat 2. rész). — 18,25: Telesport. — 18,30: A hét eseményei magyar nyelven. — 19,00: Torna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Kanadai kupa (jégkorongmérkőzés). — 21,30: Híradó. — 22,00: Világhífadó. — 22,15: Kulturális magazin. SZOVJET TV 14,00: Hírek. — 14,15: Az orosz beszéd. — 14,45: Szóljatok, harsonák! — 15,15: Hírek. —15,20: Marx: A töke megjelenésének 120. évfordulója. — 15,40: Pilar Rioja táncol. — 16,15: Moszkvai építészek. — 16,45: Világ- híradó. — 17,00: Kanada jégkorong kupa. — 19,90: Híradó. — 19,40: Az átalakítás fényében. — 19,50: Közvetítés a moszkvai Szféra Színházból. — 21,25: Vi- lághiradó. — 22,00: Keresem a sorsom (film). — 23,40: Hírek. — 0,21: Tamara Szinyavszkaja dalestje. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: ÉLNI ÉS MEGHALNI LOS ANGELESBEN. Béke mozi de.: A SMARAGD ROMÁNCA. Du.: TÉMA. AZ UTOLSÖ SZŐ JOGÁN I—II. Móricz mozi: CÁPAETETÖ. GYILKOS BOLYGÓ.
