Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-01 / 205. szám

Grósz Károlynak, a Minisz­tertanács elnökiének a meg­hívására hétfőn baráti mun­kalátogatásra hazánkba ér­kezett Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányának elnö- ike. A magasrangú vendéget és kíséretének tagjait Grósz Károly, Marjai József mi- mszteretaök-helyattes és Várkonyi Péter külügymi­niszter fogadta a nemzeti zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt: Ond- rej Durej, Csehszlovákia bu­dapesti és Kovács Béla, ha­zánk prágai nagykövete is. A vendéglátók és a ven­dégek kölcsönös üdvözlése után úttörők virágcsokrot nyújtottak át Lubomir Strou- gal.nak, aki ezt követően a repülőtérről szállására, a kormány vendegházába in­dult. Grósz Károly hétfőn dísz- ebédet adott Lubomir Strou­gal tiszteletére a Parlament­ben. Az ebéden a két kor­mányfő pohárköszöntőt mon­dott. A csehszlovák kormányfőt a nap folyamán fogadta Ká­dár János, az MSZMP fő­titkára. Emelni szellemi életünk szintjét Tanévköszöntö f ormálisnak tűnik ta­lán a tanévköszöntő, hiszen minden év­ben visszatérő vendég az is­kolakezdés, így olyan, mint­ha az ember egy-egy új év­szakot köszöntene, ami ak­kor is eljön, ha nem fogad­ják hozsannával. Mégis, a tanév első napja személye­sen megélt eseménye sok­sok fiatal — és idősebb — embernek.-A diáknak első­sorban, közülük is az isko­lát kezdő kis elsősöknek, vagy a középiskolák gólyá­inak, elsőéveseinek, de nem marad érzések nélküli nap ez a szülőknek sem. így van ez ebben a tan­évben is, amikor az okta­tási törvény nem írja elő az ünnepélyes tanévnyitót, ahol szép szavak hangzanak el a tudásról, az iskoláról, a szülői ház és az iskola kapcsolatáról, a kis elsősök­ről, s ahol ez valóban sike­res, ott akár életre szóló élménnyé is válhat ez a nap. De bizonyosan igaz er­re az eseményre is, hogy nem a forma, hanem a tar­talom az értékek hordozója, s ott is lehet őszinte, igaz szóval tanévet nyitni, ahol nem nevezik ezt ünnepélyes tanévnyitónak. Sokat beszélünk manap­ság egyebek mellett arról, hogy az iskolák váljanak arculatukban, hangulatuk­ban egyénivé, szűnjön meg az arcnélküliség, a minde­nütt mindent egyformán kényelmes sablonja. Ez az új tanévre is megfontolásra érdemes intelem, mégha jól tudjuk, az egyéni arculat kimunkálása nem csupán óhaj, elhatározás kérdése, hanem sokéves, kitartó és együttes erőfeszítések hoz­hatják meg. Talán nem té­vedünk, ha elsősorban az iskolák nevelőinek mentali­tásával, szubjektív, kapcso­latteremtő képességeikkel, a tanítás legjobban kiválasz­tott módszereinek és eszkö­zeinek felhasználásával, a tanár-diák és az iskola-szü­lői ház korszerű értelmezé­sével hozhatók leginkább kapcsolatba. Vannak persze minden tanévben ismétlődő és mind sürgetőbb, praktikus tenni­valók. Ezek egyik legfonto­sabbika az alapvető ismere­tek — írás, olvasás, számo­lás — jobb megtanítása, a kritikus osztályok, az első, az ötödik, az átmeneti sza­kaszok gondosabb segítése, a nevelési-oktatási módsze­rek színes skálájának, s egyénre szabott alkalmazá­sa. Mondani persze köny- nyebb, mint csinálni, hisz még nem is beszéltünk a nehezebben nevelhető, vagy éppen kedvezőtlen családi háttérrel induló fiatalokról, csakúgy, mint egyes iskolák nevelőhiányáról, tárgyi­technikai ellátottságáról. MJgégis mindezek mellett /prf az áj tanév egy iz­galmas időszak kez­detét jelzi tanár és diák számára, s a régi igazságot készteti felidézésre, a na­gyobb tanári szabadság, ön­állóság jegyében érhető el tartós eredmény. A köszön­tő így nem is annyira a „láthatatlan” tanévnek, mint az azokat mozgató ne­velőknek, diákoknak — szülőknek szól. A legjobb köszöntő viszont az első naptól kezdődő tisztességes munka, a tanulás. P. G. J Kádár János az MSZMP KB székházában fogadta Lubo­mir Strougalt. A találkozón jelen volt Grósz Károly, va­lamint Csehszlovákia buda­pesti és hazánk prágai nagy­követe. Grósz Károly és Lubomir Strougal délelőtt megtartott négyszemközti megbeszélését délután újabb szűk körű esz­mecsere követte a Parla­mentben. A két kormányfő személyes találkozója után plenáris tárgyalást tartottak a magyar vezetők és cseh­szlovák vendégeik. Az MTI tudósítójának érte­sülései szerint a tárgyalócso­portok teljes ülésén Marjai József és Pavel Hrivnák, a Magyar—Csehszlovák Gazda­sági és Műszaki Tudományos Együttműködési Vegyes Bi­zottság társelnöke tájékoz­(Folytatás a 4. oldalon) Évadnyitó társulati ülés Á Móricz Zsigmond Színház programja A nyíregyházi Móricz Zsig­mond Színházban hétfőn tar­tották meg az évadnyitó tár­sulati ülést — ezzel a hete­dik szezont kezdte meg az önálló társulat. A megjelent vendégeket, köztük a párt-, állami, tár­sadalmi és .tömegszervezetek képviselőit, valamint a szín­ház művészeit és dolgozóit Horváth István ügyvezető igazgató köszöntötte, majd Léner Péter, a színház igaz­gatója mondott megnyitó be­szédet. Elöljáróban azt nyugtázta, hogy a nyíregyházi színház elérte azt a célját, amit a közös munka elé kitűzött: tartozzék az ország elismert és jegyzett együttesei közé. A továbbiakban az a feladat, hogy ezt az eredményt a szín­ház megtartsa, ezt pedig csak úgy tudják, ha képesek a továbblépésre. Fokozottabb lesz a figyelem és a várako­zás a színházzal szemben és ez a társulatot arra kötelezi, hogy nagyobb tudatossággal, pontosabban és szakszerűb­ben dolgozzon. Most az eddi­gieknél bonyolultabb, de egy­ben izgalmasabb helyzetben van a színház. — Változatlanul kötelező a szerénység — mondta Léner Péter —, az elbizakodottság­ból fakadó csődöt el kell ke­rülni. A színházi közvéle­ményt foglalkoztatja, hogy meddig vagyunk képesek együtt tartani, sőt, tovább erősíteni ezt a társulatot. Ügy A társulati ülés résztvevőinek egy csoportja. gondolom, addig, amíg bizto­sítva érezzük szakmai fejlő­désünket, amíg megfelelő em­beri körülményeink vannak és a munkánkra figyeLnek. Jelenleg ezt a színház bizto­sítani tud ja... Szólt az igazgató a továb­biakban a színház működési körülményeiről, a gazdasági feltételekről, napjaink szín- 'háznak-művészetnek nem kedvező társadalmi jelefTsé- geiről és a közönség rétegző­déséről. A színház felada­tairól szólva kiemelte: ami­kor gondokkal küzd ez a mű­vészeti ágazat, amikor a kö­zönség nagyobb része csupán a szórakozást keresi a szín­házban, akkor sem mondhat le a színház az ember- és tu­datformáló szerepéről, és nem léphet hátrább történel­mi pozíciójából. Az előreha­ladáshoz nagyobb felkészült­ség, merészebb gondolkodás és erőteljesebb tudatosság szükséges, emelni kell szel­lemi életünk szintjét. Ehhez számítanak és építenek a kö­zönség változatlan szereteté- re. (Folytatás a 4. oldalon) A KÖRSZEDETT JÓL FIZET Meghirdették az almaárakat Kissé megkésve bár, de döntés született az almával kereskedő vállalatoknál a gyümölcs árát illetően. Mint azt már korábban is közöltük, — a tavalyihoz képest — a ter­melők nagy bosszúságára —• némely kategóriában keve­sebbet fizetnek, mint tavaly. A HUNGAROFRVCT a körszedett starking típusú al­ma A A. minőségéért 13,50, az A, minőségéért 5,50, a B3- asért pedig 3 forintot fizet a vele szerződésben állóknak kilogrammonként. A körsze­dett jonathan típusú AA. 9, az A. 5,50, a B3-as 3 forintot ér. A szovjet exportra felvá­sárolt almáért, amelyet au­gusztus 31-ig vettek át, a kö­vetkező árakat számolják el. Elsőosztályú 8,50, másodosz­tályú 6,50, harmadosztályú 3,20 fillér. A szeptember 1-től október 31-ig átvett alma ára I. o. 8,50, II. o. 6,10, III. o. 3,20. A tőkés exportra szánt ipari almáért 4,50-et kapnak a termelők. Ugyancsak tegnap megkap­ta szerkesztőségünk a Zöld­ért árlistáját is. A termelő- szövetkezeteknek a különle­ges minőségért 7,30, az I. osz­tályúért 5,10, a II. osztályú­ért 4, a III. osztályúért 3,50, a léalmáért szintén 3,50, a szeszipari minőségűért pedig 1,50 fillért fizetnek. Ezek az árak piros almára vonatkoz­nak, a fehéré a tavalyihoz képest változatlan: különle­ges 4,80, 1/osztályú 4, má­sod-, harmad- és lé 3,50, szeszipari 1,50 fillér. A hűtő­házakba betárolt jó minősé­gű alma után szeptember 30- ' ig 30 fillérig terjedő felárat fizetnek kilogrammonként. Az egyéni termelőknek a Zöldért a piros almáért az alábbi árakat fizeti. Külön­leges 7,10, I. o. 5, II. o. 4, III. osztályú és léalma 3,50, szeszipari 1,50 fillér. Az árak a felvásárlótelepekre és a hűtőházakba beszállított ori- ginál minőségű gyümölcsre vonatkoznak. A MÉSZÖV részéről azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a helyi áfészek a közölt árak alapján alakítják ki saját fel- vásárlási áraikat, amelyek területenként eltérőek lehet­nek, a szövetség azonban szorgalmazza az áfészeknél, hogy jelentős eltérések ne keletkezzenek. Félelmetes hanggal bődült fel a sziréna hétfőn délelőtt az Alkaloida Vegyészeti Gyár tiszavasvári gyárának udva­rán, majd pillanatokon belül jöttek a mentők, a tűzoltók és a gyár polgári védelmi szervezetének tagjiai. A dolgozók fegyelmezett sorokban vonultak ki mun­kahelyükről, hogy a gyárka­Gyakorlat az Alkaloidában púnál kijelölt helyen várják, míg elmúlik a „veszély”. Mint egy katasztrófafilm kockáin, úgy peregtek az ese­mények: az egyik gáztartály­nál lángálló ruhába öltözött karbantartók serénykedtek, hogy a „kiszabadult veszé­lyes gáz” útját eltorlaszolják. Szerencsére komolyabb baj nem történt, mert az általá­nos riasztás, majd az azt kö­vető akció veszélyeihárítási gyakorlat része volt. A hétfői gyakorlaton töb­bek között a vállalaton belü­li üzemeltető erők, a karban­tartók, a tűz- és munkavé­delmi rendészet, az egészség- ügyiek vettek részt. Megfi­gyelőiként jelen voltak a tűz­oltóság, a polgári védelem, a Vöröskereszt, a szakszerveze­ti munkavédelmi felügyelő­ség képviselői is. Képeink a hétfői veszélyelhárítási gya­korlaton készültek, (császár) Készenlétben a tűzoltók és a hibaelhárítók. Mankóban a polgári védelmi alegység. XLIV. évfolyam. 205. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. szeptember 1., kedd Budapesten tárgyalt a csehszlovák kormányfő Kádár János fogadta Lubomir Strougalt A tanácskozásról közleményt adtak ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom