Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-12 / 189. szám
1987. augusztus 12. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás A tilalom kevés Voltaképpen érthető az a türelmetlenség, amely- lyel sokan tilalomfákért, a törvény teljes szigoráért kiáltanak a káros, előbb vagy utóbb betegséggé fajuló szenvedélyek megfékezése érdekében. Talán legtöbben az alkoholizmust vélik ilyen úton-módon felszámolan- dónak és fclszámolható- nak. Ennek is megvan a maga ésszerű magyarázata, hiszen igen sok család szenved valamely tagjának — netán több tagjának — iszákossága miatt, és egyébként is ez a betegség okozza a legtöbb kárt a társadalomnak. Tehát nem is nagyon lehet csodálkozni azon, amit „egy szocialista brigád” ír levelében: „Sürgős intézkedést várunk, szabályozzák a kocsmák nyitvatartását! Mi szükség van arra, hogy este 9—10 óráig is nyitva legyenek? Ne legyenek nyitva vasárnap és ünnepnap! A magán- és szerződéses kocsmárosok- nak persze érdekük, hogy nyitva legyenek __ Hány pincért büntettek azért, hogy az ittas embert kiszolgálták és a fiatalkorút? Büntessék meg példásan, aki részeg, de a pincér urat is bírságolni kell, mert nem küldi haza egy-két pohár után azt az embert! Hol vannak az ellenőrök? Ne csak a munkahelyeken hozzanak intézkedést — az is valami, hogy 9 óráig nem lehet kapni szeszes italt, de ez a lépés kevés... Az illetékes szervek nem veszik komolyan a sok szegény család sorsát. Ügy látszik, csak a bevétel számít...” A levélíróknak nagyon sok mindenben igazuk van. Például valóban ideje lenne betartani és betartatni a ittas emberek és a fiatalkorúak ki-v szolgálását tiltó rendelkezést. Jogos az az észrevétel is, hogy gyakran minden más szempontot megelőz a „könnyen, gyorsan, minél több pénzt szerezni” elve — lásd a növekvő italforgalmat. A nyitvatartást is bizonyára lehetne a jelenleginél célszerűbben szabályozni. Mindazonáltal illúziónak tartom, hogy kizárólag adminisztratív intézkedésekkel, rendeletekkel, pláne teljes tilalommal — akár az alkoholról, akár a dohányzásról legyen szó — egy csapásra száműzni lehetne a pusztító szenvedélyeket. Ez tüneti kezelésnek megteszi ugyan, de a betegség attól még ott lappang a szervezetben. Mindenekelőtt gyógyítani kell tehát — akit már szükséges. S akit még nem, annak olyan társadalmi, családi, baráti, munkahelyi környezetet kell teremteni, amelyben nem virtus, hanem szégyen, ha valaki képtelen uralkodni kártékony szenvedélyein. Gönczi Mária MEGENGEDHETETLEN Soha nem szoktam a tollat felvenni azért, hogy panaszkodjam, most mégis ezt teszem, mert úgy érzem, ami történt, az felháborító. Húszéves fiúnk a napokban Vásárosniaményban járt. A vasútállomásnál lévő Utasellátó pavilonban vásárolt két darab tollaslabdát. Amikor az ablaktól ellépett, észrevette, hogy az egyik labda rossz. Kérte, cseréljék ki. Az eladó elkezdett kiabálni, hogy a fiam törte össze a labda tollát, majd sértő szavak kíséretében kidobta a Labdát az ablakon. Amikor legközelebb Vásárosnaményban jártam, szóvá tettem a történteket. Az eladó velem is hangoskodni kezdett, s csak akkor szolgált ki, amikor megmondtam, hogy panaszt fogak tenni. Persze ebben sem volt sok köszönet, mert Tni nősít heteden hangnemben volt részem. Egyébként én is a kereskedelemben dolgoztam (most már nyugdíjas vagyok), de mi az ilyen magatartást sohasem engedtük meg. Muka Miklós Nagydobos (A panaszt kivizsgálta és jogosnak találta az Utas- elláltó Vállalat debreceni területi igazgatósága. A pavilon kezelőjét szigorú figyelmeztetésben részesítették, s utasították, hogy a hibás áruért postán egy hibátlant küldjön a vásárlónak. A történtekért szíves elnézést kérnek. A súlyosabb felelősségrevonástól azért tekintettek el, mert hasonló panasz még nem érke- . zett a pavilon kezelőjére.) TÁRSADALMI MUNKA AZ ÓVODÁNAK Szeretném az újságon keresztül is megköszönni Kon- ezos István képviselőnknek és a tyukodi konzervgyár Edison szocialista brigádjának a csengersimai napköziotthonos óvoda részére végzett nagy értékű társadalmi munkát. Ugyanis elvégezték az óvodában a hőtárolós kályhák beszerelését, amihez az anyagot is ők biztosították. A mi költség- vetésünkből erre nem futotta volna. A gyerekek nevében is köszönjük a segítőkészséget. Volkán Sándorné óvodavezető Csengersima CSERE NINCS... Két gyermekem akartam elvinni a Krúdy moziban vetített Astérix és Kleopátra című francia rajzfilmre. Az esti előadásra vettem meg a 4 jegyet, 80 forintért. Sajnos, csak már amikor fizetés után elfordultam a pénztártól, akkor vettem észre, hogy ezt a filmet csak 16 órától vetítik, a másik két előadás más. Ekkor visszamentem a pénztárhoz, és arra kértem a hölgyet, cserélje be a jegyet a másnapi előadásra. Azt a választ kaptam, hogy nem lehet. Kértem a panaszkönyvet, amit szintén nem kaptam meg, mert „ehhez minek?”. Dühömben összetéptem a jegyeket. Azóta sem értem, miért nem lehetett becserélni a jegyeket. Ennyi segítőkészséget elvárunk egy kulturális intézménytől (ha hivatalosan vállalat is) — a ma már egyáltalán nem olcsó mozijegyek fejében. S. L. Nyíregyháza, Szamuely ltp. MENNYI? Egyik reggeli sétám alkalmával tapasztaltam, hogy egy idősebb férfi — mint kiderült, nyugdíjas — takarította a nyíregyházi Május 1. teret. Nem tudtam megállni, hogy meg ne kérdezzem, mit fizet a közterületfenntartó vállalat ezért a munkáért. A válasz szerint ötven fillér négyzetméterenként, mert „ennyi jár egy nyugdíjasnak”. Furcsállom a hallottakat, s tudni szeretném, valóban így van-e? F. I. Nyíregyháza (A Nyíregyházi Közterület-fenntartó Vállalat tájékoztatása alapján közöljük, hogy a munkadíjnak természetesen semmi köze sincs ohhoz, nyugdíjas végzi-e a munkát vagy más. A munkadíj kizárólag a munka mennyiségétől függ. Ennek megfelelően négyzetméterenként 50 fillértől 1 Ft 50 fillérig terjedő összeget fizet a vállalat a város bérbe adott parkfelületeinek gondozásáért.) SZERELEM A SZABADBAN Az utóbbi időben egyre több, autóban szerelmeskedő párral találkozhat az ember a Sóstón. Eddig a gépkocsik diszkréten az erdő valamelyik kevésbé látogatott helyén parkoltak, hiszen az intim együttlét nem kíván közönséget. Ám legutóbb egy Polski Fiat 126-os tulajdonosa (egy hölgy ...) a tornapályától vagy 60 méterre, a legforgalmasabb erdei úton próbált partnerének és magának néhány kellemes percet szerezni 19 óra körül, megbotránkoztatva a sportolókat, sétálókat. Ennyire „modernnek” azért mégsem kellene lenni. Sz. A. Nyíregyháza Szerkesztői üzenetek K. J.-né, Vásárosna- mény(?): Kérjük, közölje nevét és címét, mert levelének adatai igen hiányosak, így még tanáccsal sem tudunk segítségére lenni. Takács Gáborné, Nyíregyháza: Ha gyermekét a saját jogán nyugdíjas nagymama neveli, akkor a nagymamát a nyugdíjjal együtt illeti meg a családi pótlék, amennyiben egyedülálló. Ha a nagyszülő nem egyedülálló (és más, családi pótlékra jogosult gyermek már nincs a háztartásában), akkor csak jövedelempótlékra jogosult. A nagyszülőnek a budapesti Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kell igényelnie a családi vagy jövede- lempótlékot. a törzsszám feltüntetésével. Kézi Andrásné, Nyírma- da: Értesüléseink szerint a megyei földhivatal vezetője intézkedett, hogy a földmérő (akit azóta töröltek a névjegyzékből) által elmulasztottakat pótolják, s a lakást az ingatlannyilvántar- tásba bejegyezzék. Kovács Péterné, Nyíregyháza: Levelünk, amelyben kérdéseire válaszoltunk, „a címzett ismeretlen” jelzéssel visszaérkezett. Problémájára ezért csak Paragrafus- rovatunkban van módunk visszatérni. N agycserkesz-Cigánybokor lakói: A Cigánybokor 14. szám alatt található nyilvános tanyai telefon 1987. május 29-től segélykérő telefonként működik, tehát a nap bármelyik szakában rendelkezésre áll. K. M.-né, Mátészalka: A rendszeres nevelési segélyt és annak összegét a gyámhatóság állapítja meg a család egy személyre jutó jövedelmének figyelembevételével. A nevelési segély folyósításának több feltétele van, ezekről a helyi tanácson kaphat részletes felvilágosítást. Áz illetékes válaszol SZAKISMERET SZÜKSÉGES A magánkereskedői tevékenység feltételeiről, konkrétan a diákok által készített termékek árusításának szabályairól érdeklődött egyik olvasónk, akit kérésünkre a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács kereskedelmi osztálya tájékoztatott az előírásokról. A levélírónk által „diák- bolt”-nak nevezett üzlet működéséhez nem adható engedély, de a forgalmazni kívánt konkrét árucikkek megjelölésével lehetőség van cjyan magánkereskedői igazolvány kiadására, amelynek üzletkörébe beletartoznak a szakmunkástanulók által gyártott termékek is. Magánkereskedői igazolványt az' a nagykorú személy kaphat, aki a kereskedés folytatásához előírt szakkéK8 fizesse a költségeket? Bérrendezés a téeszben K. F. barabási levélírónk tanulmányi szerződést kötött a termelőszövetkezettel, ahol jelenleg is dolgozik. A munkáltató vállalta, hogy igazolás alapján megtéríti levélírónknak a tanulásával kapcsolatos szállás- és útiköltségeket. Olvasónk azonban többször is saját gépkocsijával tette meg az utat, így menetjegyet nem tudott bemutatni, s erre hivatkozva a termelőszövetkezetben megtagadták az útiköltség kifizetését. Jóllehet az iskola később adott igazolást, a tsz ennek ellenére elzárkózik a költség- térítéstől. Kinek van igaza? — kérdi olvasónk. Egyértelmű választ nem tudunk adni. Ugyanis a tanulmányi szerződésben részletesen és pontosan meg kell jelölni azokat a kedvezményeket, amelyeket a munkáltató nyújt a tanulást vállaló dolgozónak. Ezt a szerződést viszont nem ismerjük, így csak annyit közölhetünk, hogy amennyiben a munkáltató és a munkavállaló nem egyformán értelmezi a szerződésben foglaltakat, akkor a felek feltehető szándéka a mérvadó, de az általában szokásos gyakorlatot is alapul lehet venni. Ha olvasónknak nem sikerülne megegyezni a termelőszövetkezettel, akkor a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordulhat költségtérítési igényével. L. J. tiszalöki levélírónk éjjeliőr az egyik termelőszövetkezetben. Mivel munkahelye messze van a lakásától, kénytelen járművet igénybe venni. A termelőszövetkezet vállalta is, hogy ha a levélíró autóbusszal utazik, hozzájárul költségeihez. Olvasónk azt szeretné tudni, amennyiben saját gépkocsijával járna dolgozni, akkor is megilleti-e őt a költségtérítés vagy az átalány? A lakóhelyről a munkahelyre, illetve visszautazásra a munkáltató átvállalhatja a közlekedési költség egy részét, ha a dolgozó távolsági autóbuszjáratot vesz igényűé. Ha azonban valaki úgy dönt, hogy ehelyett saját személy- gépkocsijával jár munkába, akkor nincs lehetőség a költségek megtérítésére. Tehát a levélírót sem átalányban, sem pedig eseti elszámolással történő költségtérítésben nem részesítheti a szövetkezet. S. I.-né nyíregyházi lakos 1961 óta termelőszövetkezeti tag. Tavaly 50 százalékos munkaképesseg-csökkenést állapított meg nála az orvosi bizottság. A termelőszövetkezet azonban nem tudott számára olyan munkát adni, ami megfelelt volna egészségi állapotának. Ezért olvasónk most nem dolgozik, átmeneti járadékból él. Az iránt érdeklődik, megilleti-e őt a 25 év után járó jubileumi jutalom, mivel tudomása szerint az 1965 előtt belépett tsz- tagok már 15 év tagság után is megkaphatják a jubileumi jutalmat. Valóban létezik ilyen szabály, csakhogy a jubileumi jutalomra való jogosultsághoz még két további feltétel szükséges. Az egyik az, hogy a termelőszövetkezet alapszabályé is rendelkezzen az olvasónk által megemlített lehetőségről, a másik feltétel pedig az, hogy a tag nyugdíjazás előtt álljon. Mivel a levélíró esetében ez a második feltétel hiányzik, ezért sajnos nem jogosult a jubileumi jutalomra. T. J. vásárosnaményi lakos férje termelőszövetkezeti tag. Munkadíjából nemrég — a háztáji föld javításának költsége címén — nagyobb összeget levontak. Levélírónk mind ezt, mind pedig azt méltánytalannak érzi, hogy ezt csak utólag közölték férjével. Kérdése továbbá, hogy a bérrendezéssel kapcsolatos jogszabályokat köteles-e a tsz alkalmazni a tagok esetében. A tagok háztáji gazdaságában a termelés és értékesítés feltételeinek megteremtése elsősorban a közös gazdaság feladata. Az együttműködés keretében nyújtott szolgáltatásokért a tag a termelőszövetkezet által megállapított térítést fizeti. Ha a tsz olyan költségeket akar megfizettetni tagjaival, amelyek az együttműködés körén kívül esnek, akkor a szövetkezeti döntőbizottsághoz lehet fordulni jogorvoslatért. Mivel olvasónk esetében sem ismerhetjük pontosan ezeket a feltételeket, ezért számára is ezt ajánljuk. A bérrendezések területén kiadott jogszabály csak akkor vonatkozik a termelőszövetkezetekre, ha arról kifejezetten rendelkezik. Dr. Nyitrai Zoltán pesítéssel, szakmába 1 vágó gyakorlattal vagy szakmai ismeretekkel rendelkezik, az előírt egészségügyi követel - ményeknek megfelel, a ke • reskedésből nincs kizárva, és állandó lakhelye van. A fentiek alapján a kereskedés gyakorlásához alapvető feltétel: a szakhatóság előírásainak megfelelő üzlet kialakítása, tiszta erkölcsi bizonyítvány, szakképesítés vagy szakmai gyakorlat. A szakképesítést szakmunkásbizonyítvánnyal kell igazolni i. Az áruk forgalombahoza- taláról külön jogszabályok rendelkeznek, ami vonatkozik a szakmunkástanulók által készített termékekre is (például igazolni kell az áru minőségét, mellékelni kell a használati, kezelési útmutatót, stb.). Ha tehát olvasónk megfelel mindezeknek a feltételeknek, nincs akadálya annak, hogy magánkereskedői iga zolványt kapjon, és akár a diákok által készített-cikke két is árusítsa. A magánkereskedői engedélyt az első fokú kereskedelmi hatóság (olvasónk esetében a helyileg illetékes községi tanács szak- igazgatási szerve) adja ki, s ott kaphat bővebb felvilágosítást a tervezett tevékenység konkrét feltételeiről is.. A HELYETTESÍTŐ HIBÁZOTT Több alkalommal is hiába kereste postaládájában az előfizetett hírlapokat — panaszolta a nyíregyházi Szarvas utca egyik lakója. Olvasónk észrevételét eljuttattuk a megyei postahivatal vezetőjéhez, aki válaszlevelében értesítette szerkesztőségünket, hogy a panaszt megvizsgálták. Megállapították, hogy a kérdéses körzetben az olvasónk által, említett időben (júliusban) többször is helyettesítő kézbesítette az újságokat. Az ez idő alatt felmerülő panaszokat a hivatal orvosolta, olvasónk sérelméről azonban nem értesültek. A helyettes kézbesítőket figyelmeztették, hogy munkájukat figyelmesebben végezzék. Remélhetően olvasónknak sem lesz oka újbóli panaszra, annál kevésbé, mert ebben a hónapban ismét a régi kézbesítő viszi a hírlapokat.
