Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-07 / 185. szám

1987. augusztus 7. Kelet-Magyarorsiág 3 Kibontakozás a művelődésben Elismertetni a tudást Talán nem járunk messze az igazságtól, ha arra uta­lunk, hogy a Központi Bi­zottság nagyszabású kibon­takozási programjának he­lyi megvalósítása nem nyit új szakaszt a művelődés­ben. De mindenképpen a fi­gyelem középpontjába ál­lítja az értékek, a tartalom minőségi követelményeit, az élet változásaihoz való ru­galmas alkalmazkodás, a gazdasági-társadalmi kibon­takozás közvetlen — de in­kább közvetett — eszközei­nek, tartalékainak gyorsabb kiaknázását megyénkben is. EZEKRŐL KERTÜNK VÉLEMÉNYT néhány kul­turális intézmény vezetőjétől, illetve munkatársától. Nem a teljesség igényével, inkább a soron lévő, a leg­izgalmasabbnak vélt feladatokra, lehetőségekre voltunk kíváncsiak, melyek valamilyen szálon mégis kapcsolód­nak az országos programhoz. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Kovács Tibor a könyvtári infor­mációs rendszer további korszerűsítését emelte ki. Az a törekvésük, hogy még jobban az ismeretszerzés, tá­jékozottság, általános és szakmai kulturáltság szellemi központjává váljék a könyvtár. — Szeretnénk bátorítani a kutatást, a tudományos ambíciókat a megye értelmiségi köreiben. Többek kö­zött ezt kívánjuk elősegíteni azzal is, hogy létrehozzuk a könyvtárban a helyismereti, helytörténeti megyei gyűjteményt. Tovább kívánjuk növelni azokat a könyv­tári szolgáltatásokat is, amelyek a tudományos kuta­tók rendelkezésére állnak. A megyei és városi könyvtár igazgatója a továb­biakban az értékek, a tudás nagyobb elismertetésének lehetőségeit vázolta, melyben a könyvtár partnere kí­ván lenni a többi kulturális intézménynek. Arra törek­szik, hogy minél több olvasónak nyújtson fogódzókat a korszerű műveltség megalapozásához. A MEGYEI TANÁCS művelődési osztályvezető­helyettese, Leskovits József a szabolcsi iskoláztatás leg­markánsabb vonásait ecsetelte, melyek szoros össze­függésben állnak a programban is megfogalmazott ten­nivalókkal. Ez olvasható a programban: „A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjá­nak végrehajtása nagyobb szakképzettséget, széles kö­rű műveltséget igényel. Oktatási rendszerünk minőségi fejlesztése alapozza meg ezeket az igényeket. A válto­zó szükségletekhez igazodjon a szakképzés szerkezete, emelkedjen a középiskolát, hosszabb távon a felsőfokú tanulmányokat végzettek száma ...” — Ez a megyében számos sürgető problémát állít elénk, hiszen a jelenlegi iskolaszerkezetünket a megye gazdasági sajátosságainak figyelembevételével alakítot­tuk ki, a következő években is feladatunk, hogy rugal­masan alkalmazkodjunk a változó gazdasági szerkezet­hez, egyben már előre gondoljunk — összhangban a termelést irányító tanácsi és állami szervekkel — a jö­vőben megvalósítandó ipari, mezőgazdasági és egyéb ágazatok szakemberigényeire. Ez azonban igen alapos prognózist kíván, hiszen nem lenne jó egy sereg olyan szakembert kiképezni az iskoláinkban, akikre esetleg nem lesz szükség, nem lesz munkahelyük. A megyei tanács osztályvezető-helyettese utalt a középfokú oktatás minőségi fejlesztésére is, melynek programjában 1991-ig 3 ezerrel több fiatal tanulhat majd a gimnáziumokban, szakközépiskolákban, illetve szakiskolákban. Ez részben a demográfiai hullám kö­zépiskolai jelentkezésének is köszönhető, de annak is, hogy a megyei oktatási szervek erőteljesen hozzáláttak a középiskolai hálózat befogadóképességének növelé­séhez. Kifejtette véleményét a művelődés új útjairól, a kibontakozást segítő hatásáról Vida János is, a megyei és városi művelődési központ igazgatója. Két fontos motívumot említett az új utakat ille­tően. Mind erőteljesebben kívánják a művelődés szol­gálatába állítani a számítógépet és a videót, valószínű külön csoportot is létrehoznak ez ügyben. Szeretnének részt vállalni, természetesen az intézmény arculatának megfelelően az üzemi, vállalati dolgozók átképzéséből, a munkahelyváltás miatt új szakmát tanuló felnőttek oktatásából. A SZAKSZERVEZETEK Móricz Zsigmond Megyei Művelődési Háza — mondta Cseh Sándor, az intézmény munkatársa — egyebek között a szakmunkástanulók művészeti nevelésében szeretne többet vállalni. Nem­rég egy SZOT-pályázatot is- megnyertek, több mint 90 ezer forintot fordítanak az ízlésnevelésre. Páll Géza A megszámozott kosztűm — Természetes, hogy egy varrólánynak is van álma, mint mindenki másnak. Nekem az, hogy elsajátítsam a szakma minden szépségét. — Annak nagyon örülök, ha felfedezem valamelyik nőn, hogy ezt a kosztümöt vagy blézert mi varrtuk. Leg­utóbb a Kelet Áruházban láttam olyan divatos ruhá­kat, amelyeket a mi szövet­kezetünk készített — vála­szolja Maximovics Borbála kíváncsiskodó kérdésemre. Nyírtassi lány, albérletben él Nyíregyházán. S jószerével azért, mert a külhonban is jóhírű Nyírség Ruházati Szö­vetkezetben dolgozik. Nem mlintha nem választhatott volna közelebb is munkahe- 'lyet. A szövetkezet egy kicsit a másik családom lett. Itt ne­veltek, itt tanultam, itt szok­tam meg, szeretek itt dolgoz­ni — vallja. — Talán egé­szen másképpen alakul az életem, ha a bátyám el nem hozza egyszer hozzánk azt a szabó oktatót, akinél lakott. Olyan szenvedéllyel tudott beszélni a szabásröl-varrás- ról, a mesterségről, hogy szinte beleszerettem. így ke­rültem ide. Elszállt azóta az idő. Már négy éve szabadul­tam. A szerény, halk szavú lány nem panaszként sorolja, hogy azért akadnak nehézségek, nagy a hajtás, különösen a szériák váltásakor. Sok a túl­órázás is és kevés a szabad lidő. — De ez vele jár a piaci igényekkel, a változó divat­tal, amelyeket teljesíteni kell, ABC-ÁRUHAZ ÉS LAKÓHAZAK. Csenger központjában a NOVIKI fővállalkozásában hétszáz négyzetméter alapterületű ABC-áruház, felette tizennyolc kétszobás, illetve garzonlakás épül, melyeket az év végén adnak át. (Jávor László fel­vétele) Perfekt P ár szavas hirdetés az újságban: „Szeretnék perfektül megtanulni németül. Ajánlatokat ... jel­igére a kiadóba”. Ennyi. Eltöprengek, vajon hány éves lehet az illető (is­meretes, hogy a gyerekek és az egészen fiatalok még könnyedén megtanulnak egy új nyelvet), férfi-e vagy nő (az utóbbiak állítólag köny- nyebben boldogulnak az ide­gen nyelvekkel). Persze az sem tudható, van-e már a hirdetőnek némi alapismere­te, vagy pedig a der-die-das- nál kellene kezdenie a köny- nyűnek nem mondható né­met nyelv elsajátítását. Továbbá az sem derül ki a hirdetésből, hogy az ambi­ciózus ismeretlen mennyi idő alatt kívánna eljutni a „per­fekt”, azaz tökéletes tudás szintjére. A jeligéből ítélve talán külföldi munkaválla­lásról lehet szó, tehát nyil­ván nem lehet sokáig veszte­getni az időt. Annál csodálatraméltóbb az a mérhetetlen derűlátás, amellyel hirdetőnk nem ke­vesebbet céloz meg, mint egy idegen nyelv anyanyelvi szintű elsajátítását. Ez ugyanis felnőtt korban évek hosszú munkájával is szinte reménytelen. Lomb Kató sze­rint egyenesen lehetetlen. Ö csak tudja — neves szink­rontolmácsunk tucatnyi nyel­ven keresi kenyerét __ (gönczi) ha meg akarunk élni — ma­gyarázza a realitásokat. Az álmok valóra válásá­nak útján Borikat első és má­sodéves szakmunkástanuló korában Banczik Istvánné oktató indította el. Ezt segí­tette később Kalán Lászió­né. — A gyakorlatot, a szalag­munkát azonban semmi nem vízügyi beruházások Milliók a biztonságra A vízben rendkívüli mértékben gazdag Szabolcs-Szat- már megyében komoly jelentősége van azoknak a beruhá­zásoknak, melyek a biztonságot szolgálják, illetve sikeresen szállnak szembe a minduntalan visszatérő belvízgondokkal. Ebben az évben is, a ko­rábbiakhoz hasonlóan a Fel- ső-Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság évi 80—100 millió fo­rintot fordít a beruházásokra. Árvízmentesítés a Szamoson Az 1986 és 92 közötti időre 312 millió forintot irányoz­tak elő a Szamos töltéserősí­tésére. A munka keretében 11,1 kilométeres töltéssza­kaszt erősítenek meg, szabá­lyozzák a folyót, építenek két új gátörtelepet. A múlt évi tervkészítés után az idén már teljes erővel folyik a munka, melyekre 10 millió forintot fordítanak decemberig. A munka révén az országhatár­tól Kérsemjénig a jobb par­ton, valamint az országhatár­tól Szamoskérig a bal parton lesznek jól kiépített árvédel­mi töltések. Közben folyik a töltéserősítés is a Szamoson. Jelenleg, aki szép munkát akar látni, a Fehérgyarmat előtti hídtól néhány kilomé­terre gyönyörködhet a gigá­szi munkában, a gép és em­ber erőfeszítésében. Jelentős munka volt a Ba- tár-patak töltéserősítése a pótolja. Itt lehet igazán so­kat tanulni, fazonokat meg­ismerni, s a reszortokat elsa­játítani. Szinte minden ruha­darabon más és mást kell csinálni, örül az ember, ami­kor egy-egy szép ruhadarab­ra végül felkerül az emtolé- mánlk, mert tudja, hogy azt valahol külföldön, többnyire az NSZK-ban fogják viselni — magyarázza. őszinte, nyílt, akkor is amikor a keresetéről fagga­tom. — Nem mindig vagyok elégedett. Megtörténik, hogy egy-egy reszor.tmunka nem fizet reálisan. Akkor szólunk, hívják a normást, újra nézze meg, mérjen. Ha igazunk van, javítanak. Volt olyan hónap amikor csak 4500 fo­rintot kerestem, de nem rit­kán ötezer felett is. Ebben természetesen benne volt a túlórapénz is. Selejt nem le­het. Ezeknek a termékeknek knválóaknak kell lenniük. Ha akad hiba, jelzik, visszahoz­balparton. Ez a kis patak Magosliget határában a szó szoros értelmében a határt rajzolja hazánk és a Kárpát­alja között. Ez ideig 9,64 ki­lométeren erősítették meg a töltést, a tíz éve folyó munka összköltsége 68 millió. Folyó­szabályozás, belvízrendezés Jelenleg folyik annak a munkának a tervezése, mely a Komoró és Tokaj közötti Tisza-szakasz szabályozásá­nak második ütemét jelente­né. Az idei, kisebb munkák előkészítő jellegűek, tapaszta­lataikat a végső programterv elkészítésénél hasznosítják. Folyik a Tisza medrének ren­dezése Tiszacsécse határá­ban, és erősítik a partot Vá- sárosnaménynál is. A belvízrendezés legna­gyobb munkája a felső-sza­bolcsi rendszer fejlesztése. Minden tévhitet eloszlatván: a szabolcsveresmarti tározó nem azért épül, hogy ott ví- kendterület alakuljon ki, ha­nem hogy hatékonnyá váljék a térség belvízvédelme. Ezt szolgálják a már elkészült át­zák és azonnal javítni kell. Ott van a kosztümön, a ka­báton a törzsszámúnk és „el­árulja” ki hibázott. Ez na­gyon jó, így nem kell másra rádolgozni. S azért fizetnek, amit az ember elvégzett. Da­rabbér van. Természetesen van minőségi prémium is. Ez a fizetés 10 százaléka szo­kott lenni. Meg van határoz­va, mennyi hibaszázalék ese­tén jár. Ha afölött van, nincs prémium. — Szeretném a szakmám igen jól elsajátítani, családot alapítani, s egy igazi otthont teremteni. — Vallja őszin­tén, reménykedve is megva­lósulásában. Borika speciálgéppel divat- tűzéseket varázsol a szép vo­nalú kosztűmbe, melyet hol­nap kamion szállít az NSZK- ba. Elköszönünk. Hallom, újra felzúg a varrógép. Ál­mát szövi mellette egy varró­lány. Farkas Kálmán emelők, az épülő rétközbe- rencsi szivattyútelep, a vá- lyogostói átemelő, a három őrtelep, a gépészlakás, a víz­minőségmérő laboratórium valamint a hírközlő hálózat Az idén a tározóval kapcso­latos munkák fele készül el. a második ütem pénzügyi elő irányzata 220 millió forint. Kisebb műtárgyak építése is folyik, így a Füzesszernéi küszöbszint-süllyesztés, t meggyes—csaholyi főfolyás nál zsilipet építenek. Az idér fejeződik be a Nyírbátorban folyó belterületi vízrendezés mely összesen 8 millióba ke­rül. Ennek elkészülte utár lehetővé válik a város csapa­dékvíz csatornahálózatánál további építése. Folynak as előkészületek a Szamos— Kraszna-közi belvízrendszei fejlesztésére, beruházási prog ramterv készül a beregi bel vízrendszer korszerűsítéséri is. ) A vízrajzi hálózat fejlesztése Igen fontos feladat, hogv megyénk vizei mellett miné tökéletesebb jelzőrendszei alakuljon ki. Jelenleg méf találunk bőven gátőröket, akik maguk mérik a vízszin tét. De vannak már rajzoló vízmércék telexkapcsolattal és működik Csengerben í Hydra-rendszer első példá nya is. Most a már megkez­dett záhonyi távjelzőállomásí fejezik be, másfél milliós költséggel. Ezek a korszert berendezések már a vízüg) számítóközpontjába továb­bítják adataikat, így mind s várható kilátások, mind as adott helyzet percről percre figyelhető. A vízügyi igazgatóság ide munkái is azt bizonyítják akkor, ha biztonságról, érté­kek védelméről van szó, nincs hivatkozás pénzhiányra. (bürget) Eredményes fél év a papíripari vállalatnál A januári kényszerű üzem­szünet ellenére a nyíregyházi papíripari vállalat első fél­évi termelési értéke megha­ladja a másfél milliárd forin­tot. Ez másfél százalékkal több a tervezettnél. Az év hátralévő hónapjaiban vi­szont anyaghiánnyal kell számolniuk. Elsősorban nát­ronpapírt nehéz beszerezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom