Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-05 / 183. szám

1987. augusztus 5. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Idegőrlés... Sajnos, elég gyakran van alkalmunk tapasztal­ni, hogy egyes iparcikkek gyártói — finoman fogal­mazva — nem különöseb­ben kényesek termékeik minőségére. S ha ráadásul a forgalmazó sem áll a helyzet magaslatán, ami ugye szintén előfordul, akkor valóságos kálváriá­nak nézhet elébe a bal- szerencsés vásárló. Immár közéjük sorol­hatja magát Kiss Jánosné kislétai olvasónk is, aki — mint levelében írja — az idén márciusban vásá­rolt a nyírbátori vas-mű­szaki boltban egy csak­nem 700 forintos, Aroma típusú kávéőrlőt. De a da­ráló rövidesen elromlott. Olvasónk ismét elutazott Nyírbátorba, mert az ot­tani szerviz-van legköze­lebb. De a szervizben kö­zölték, a kávéőrlő javítá­sa nem rájuk tartozik. Olvasónk ekkor visszavit­te a darálót a boltba, ahol minden további nél­kül kicserélték egy ugyan­olyan típusúra. De korai volt az öröm — ez a da­ráló sem működött egy hónapnál tovább ... Másodjára azonban már azt mondták a boltban, olvasónk ismét menjen el a szervizbe, s ha ők nem tudják megjavítani a da­rálót, akkor kérjen csere­utalványt. A darálót tény­leg nem tudták megjaví­tani, viszont utalványt sem adtak, holott a kávé­őrlőhöz mellékelt címlista szerint ez a szerviz (is) hivatott a jótállások ja­vítására ... Csakhogy a valóságban ez mégsem így van. Ugyanis — mint a megyei kereskedelmi felügyelőség megállapította — a lista nagyon pontatlan. Garan­ciális javítóként megne­vezik például az Elitász Kisszövetkezet nyírbátori, nagykállói, baktalóránt- házi szervizét is, noha a kisszövetkezet nem kötött megállapodást az Auto­matika Művekkel az álta­luk készített tartós fo­gyasztási cikkek javításá­ra. S mivel Kisléta, illet­ve Nyírbátor környékén más szerviz nincs, a jog­szabályok értelmében a a kávéőrlőt árusító üzlet­nek kell gondoskodnia a javíttatásról. A kereskedelmi felü­gyelőség arról is tájékoz­tatta szerkesztőségünket, hogy sajnos nem egyedi esetről van szó. Évek óta tapasztalják, hogy az árukhoz mellékelt cím­jegyzékek nem létező szer­vizeket jelölnek meg, vagy olyanokat, amelyek nem is végeznek jótállásos javí­tást. Ezért feltétlenül szükséges lenne, hogy a forgalmazók — olvasónk esetében például a VAS- VILL Kereskedelmi Vál­lalat — mielőbb vizsgál­ják felül, s ahol kell, ja­vítsák ki ezeket a cím­jegyzékeket. A legkiszolgáltatottabb helyzetben természetesen (?) z vásárló van, akinek papíron megvannak ugyan a jogai — csak éppen kép­telenség élni velük. t Gönczi Mária ÜVEGVISSZA VÁLTÁS? A nyíregyházi Szamuely-lakótelepen lévő 142. sz. ABC-áruházban tapasztaltam az alábbi furcslaságot: délután egy és két óra között szünetel az twegvissza- váltás azért, mert akikor váltja egymást a délelőtti és a délutáni műszak. Ezt az indokot egy papírosra ki is írták a pulit fölé. Nemrég hianmadmagamima 1 egy órán át ácsorogtam az üres üvegekkel. Az eladók háromne­gyed kettőre befejezték az üvegszámlálást, átvették egy­mástól a pénzt, de még kérésünkre sem voltak hajlan­dók két óra előtt átvenni tőlünk a pár darab üveget. (Név és cím a szerkesztőségben) (A városi tanács termelés-ellátásielügyeleti osztálya tájékoztatta lapunkat, hogy a helytelen gyakorlatot megszüntették az ABC-bem. Emellett több bolti dol­gozó ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztek kü­lönféle szabálytalanságokért, és mert — az ismételt el­lenőrzés után is — elmulasztották az érvényes üveg­bet étdíjakról informálni a vásárlókat.) BENŐTTE A FA Nyíregyházán, a Hatzel té­ri piac előtt, a fűszerbolt ab­lakától nem messze egy dús lombú fa közepében találha­tó a „Megállni tilos” jelző­tábla. Ezt a hatvan kilométe­res sebességgel közlekedő jár­művek vezetői nem látják. Engem is így büntettek meg a rendőrök. A gépjárműveze­tők és a forgalom biztonsága érdekében, úgy gondolom, még időben kellene intéz­kedni. Márkus József, Nyíregyháza, Táncsics u. 8. (A városi tanács műszaki osztályától azt az értesítést kaptuk, hogy soron kívül megrendelték a jelzőtáblát ta­karó fa nyesését.) ÉRTELMETLEN Nyírszőlőst és Sóstóhegyet összeköti egy út, amelyen a a kultúrháznál, a Sóstóhegy felőli oldalon látható egy el­sőbbségadást jelző tábla. Kis­sé furcsa, hogy miért nem ezt az egyenes, több kilométeres utat teszi főúttá, most az is­kolához vezető kb. 300 méte­res szakasznak rendelik alá. Egyébként az útra a KRESZ- jelzések hiányosan vannak felfestve, illetve egyáltalán nincsenek. Nagy Aladár, Sóstógyógyfürdő VESZÉLYES Nyíregyháza-Sóstón a für­dő és a Vénusz utca sarkán egy nyárfa teljesen benőtte a villanyvezetéket. Ez na­gyon veszélyes, ezért még idejekorán meg kell ritkíta­ni a lombkoronát, nehogy baj történjen. Kerekes József, • Sóstó, Fürdő u. 12. (A TITÁSZ megvizsgálta a környék villamoshálózatát. Hét helyen találtak olyan TWigyra nőtt fát, amely elérte, vagy veszélyesen megközelí­tette a hálózatot. A szüksé­ges gallyazást elvégzik.) NEM RODE0PÄLYA! Régen szép volt, de az utóbbi időben elhanyagolt, szomorú látványt nyújt az Arany Szarvas étteremnél lé­vő játszótér. A fákat kiszag­gatták, padok nincsenek, a környék tele hulladékkal, de a legnagyobb baj az, hogy esténként fiatal motorosok rodeóznak a játszó kisgyer­mekek között. Tóth Józsefné, Nyíregyháza, Jósa A. u. 20. LEJTŐS ÜT Több autóstársam nevében szeretném felhívni az illeté­kesek figyelmét a nyíregyhá­zi Kemecsei út egy baleset- veszélyes szakaszára. A Bere- nát utcától a város felé kb. 150 méterre az út egyik ol­dala megsüllyedt, vagy már eleve rosszul építették, ugyan­is esős időben a víz pillana­tok alatt átlépi a felezővona­lat. A vizet sokan szeretnék kikerülni, ezért áttérnek a menetirány szerint bal ol­dalra, de ez nem mindig si­kerül, ugyanis alig ötven mé­terre (tovább a város felé) van egy nagy kanyar, és alig marad idő visszatérni a jobb oldalra. A napokban is az történt, hogy egy autó a tócsát kerülte, szembe jött vele egy gyorsan haladó jár­mű, s hogy elkerülje a fron­tális ütközést, kis híján el­ütött egy gyalogost! Jó lenne, ha ezt az útsza­kaszt esős időben is megte­kintenék az illetékesek, és megjavítanák az utat. Több évvel ezelőtt ugyan árkoltak itt, de az sem segített, ugyan­is az árkoktól még baleset­veszélyesebbé vált a környék. Kovács János Nagyhalász BONBON — . KONYAK NÉLKÜL Ismételten bosszúságot oko­zott a BÉV Budapest Csoko­ládégyár 68 Ft-os konyak­meggy díszdobozának a tar­talma. Kedvenc édességem ugyanis egy csepp konyakot sem tartalmaz. Ha a gyártás­nál nem használnak fel ko­nyakot, akkor — természete­sen olcsóbb áron — meggy- desszertként forgalmazzák. Konyakmeggy konyak nélkül — úgy érzem —, ez nem más, mint a vásárlók megkárosí­tása. A dobozon ráadásul nincs feltüntetve a gyár pon­tos címe, ahol reklamálhat­nék. Ökrös Istvánné, Nyíregyháza, Arany J. u. 19. Szerkesztői üzenetek Kossuth tér lakói, Tisza- dada: Miután levelük név­telen, nem tudtuk önöket értesíteni arról, hogy pana­szukat eljuttattuk a TI— TÁSZ-hoz. Kis türelmet, a kiégett lámpakörtéket ki­cserélik. Révész Józsefné, Nyírpa- zony: Olvasónk ezúton mond köszönetét a GA 20— 25-ös rendszámú gépkocsi vezetőjének, amiért törött karú gyermekét Kihalásról Nyáregyházára vitte. Dezső Géza, Nyíregyháza: Az Elitász Kisszövetkezet­től azt a tájékoztatást kap­tuk, hogy a csereutalványt már július 9-én átadták ön­nek. G. D., Mátészalka: A tár­sadalombiztosítási rendel­kezések értelmében a tbc-s betegeknek nem jár 100 százalékos táppénz. A táp­pénz mértéke ’'ugyanolyan, mintha egyéb megbetege­déssel tartaná az orvos ke­resőképtelen állományiban. A tbc-s betegségben .szenve­dőknél a kedvezmény az, hogy két évig jár a táp­pénz (természetesen csak abban az esetben, ha két­éves folyamatos munkavi­szonnyal rendelkezik), míg az egyéb betegségeiméi a táppénz csak egy évig fo­lyósítható. Kun Csaba, Nyírbogát: A CSÉB—150 biztosítás fel­tételei a tagsági könyvben olvashatók. így a tag halá­la esetén — ha a biztosí­tott nem rendelkezett más­ként —, a 120 ezer forintos „haláleseti összeg” a tag halálakor vele együttélő ház as társat, illetve hia nem volt házastársa, akkor az örököst illeti meg. H. S., Tiborszállás: A la­kóépület bővítésének terv­dokumentáció já t július 27- én küldték meg a megyei építéstervezési szakértői bizottsághoz. Reméljük, rö­vid időn belül megkezdhe­tik az építkezést. Az illetékes válaszol KOCKÁZAT A meggyfelvásárlás visz- szásságaira panaszkodott egy mátészalkai olvasónk. Az ügy­ben a Mátészalkai ÁFÉSZ el­nökéhez fordultunk. Válasz­levelében Szombati Attila az alábbiakról tájékoztatta szer­kesztőségünket. Július 13-án — tehát az ol­vasónk által említett időben — az első osztályú, száratlan meggyet 24, a szárasat 25 fo­rintért vásárolta fel a szövet­kezet. Mivel a felvásárlási ár a szabad árformához igazo­dik, így semmi rendkívüli nincs benne, hogy két nappal később már alacsonyabbak voltak a felvásárlási árak. Ez azonban nem látható előre, ezért a kistermelőket sem tudják értesíteni az esetleges változásokról. Az árcsökke­nés a kistermelő úgynevezett „természetes kockázata". HIDAK ÉS UTAK Hasznosítani kellene a régi polgári Tisza-hidat — java­solta a közelmúltban egyik olvasónk. Papp András, a Nyíregyházi Közúti Igazgató­ság igazgatója egyetért olva­sónkkal abban, hogy Tokaj és Záhony között, Dombrád tér­ségében szükség lenne egy új hídra. De ezt nem lehet úgy megvalósítani, ahogyan olva­sónk javasolta (tehát, hogy a régi polgári hidat bontsák el, s anyagából építsenek egy új hidat a cigándi pontonhíd he­lyén), mert ez részben nem gazdaságos, hiszen a költsé­gekből egy új hidat is lehet­ne építeni, részben pedig mű­szakilag sem megfelelő. Üj híd építését már korábban is szorgalmazta az igazgatóság, de a népgazdaság teherbíró­képessége jelenleg nem teszi ezt lehetővé. A mostani bőví­téssel a régi polgári híd még jó ideig betöltheti feladatát. A nyírteleki új bekötő út „ragadósságát” kifogásoló ol­vasólevélre válaszolva tájé­koztatja az igazgatóság az ar­ra járókat, hogy az ilyen technológiával készülő burko­latoknál hosszabb időre van szükség az út felületének vég­leges kialakulásához (a for­galom is tömöríti a burkola­tot), és elengedhetetlen az úgynevezett „utókezelés is”, az igazgatóság dolgozói ezt végezték az olvasó által em­lített időben. NEM BÁRMELYIKET Július 23-i számunkban „Kisiskolásoknak?” című megjegyzésünkben bíráltuk a sóstói úttörőtábor illetékeseit, mert késő esti, drága koncert­re vitték a gyerekeket. Pan- kotay István táborvezető a következőket írta: „A táboro­zó gyerekek valóban megte­kintették a Z’Zi Labor kon­certjét — táborvezetői és ne­velői felügyelettel a számuk­ra kijelölt helyen. A műsort kedvezményes jegyárakkal nézhették meg, melynek ősz- szegét a csapatpénztárból fi­zették ki. A rendezvényt csak a nagyobb gyerekek tekint­hették meg, a táborvezetőség véleménye szerint azért, hogy ezzel is örömet és élményt szerezhessünk a tábor lakói­nak. Nem mindegyik együt­tesnél engedtük volna meg, de a Z’Zi Labornál kínálko­zott is az alkalom.” Védett korban Jutalam a brigádnak Ferenczi Kornélné tiszavasvári olvasónk édesanyja be­töltötte 50. életévét, munkaképessége 50 százalékos. Nem­rég — mint levélírónk közli — azt olvasták valahol, hogy ilyen körülmények között kérni lehet a nyugdíjaztatást. Olvasónk tudni szeretné, valóban így van-e, s ha igen, mi a nyugdíjaztatás módja. A jelenleg érvényes társadalombiztosítási jogszabályok szerint a levélíró édesanyjának (rokkantsági) nyugdíjazá­sára csak akkor van lehetőség, ha munkaképesség-csök­kenése eléri a 67 százalékot. A levélben említett újságcikk a készülő jogszabályokról adott tájékoztatást, tehát alkal­mazásukra jelenleg még nincs mód. Szabó Tibor kisvárdai lakos az idősebb korú dolgozók munkajogi védelméről kér tájékoztatást. Az előírások értelmében csak különösen indokolt eset­ben mondható.fel a munkaviszonya annak a dolgozónak, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig már csak legfeljebb öt éve hiányzik, továbbá legkevesebb 25 év szol­gálati idővel rendelkezik. A jogszabály tehát nem tiltja a felmondást, csupán rendkívüli okhoz köti. Ilyen rend­kívüli ok mind a dolgozó, mind pedig a munkáltató ré­széről felmerülhet (például nagyobb arányú létszámcsök­kentést hajtanak végre, megszűnik a dolgozó által addig betöltött munkakör, vagy az illető hanyagul végzi munká­ját, nem megfelelő a magatartása stb.). Közöljük még, hogy a nyugdíjazás előtti kort és a letöltött szolgálati időt együttesen kell megvizsgálni. Tóth Istvánné nyírbátori levélírónk azt panaszolja, hogy volt munkáltatója nem fizette ki számára a törzs­gárdatagság után járó jutalmat, arra hivatkozva, hogy a kifizetéskor olvasónk már egy másik munkahelyen dol­gozott. A levélíró ezt azért érzi méltánytalannak, mert a törzsgárdatagsághoz szükséges tíz évet néhány hónappal még túl is dolgozta. Olvasónkat valóban megilleti a szóban forgó jutalom, de csak akkor, ha tényleg tíz éve tagja a törzsgárdának, és a munkáltató ilyen címen jutalmat ad. Ezt azért tart­juk szükségesnek hangsúlyozni, mert az egy munkahelyen eltöltött idő nem feltétlenül azonos ugyanannyi törzsgár- datagsággal (a munkahelyek számára nem is kötelező törzsgárda létesítése). Olvasónknak tehát azt kell bizo­nyítania, hogy annak idején felvették a törzsgárdába, és megvan a tízéves tagsága. Nagy Zoltánné nyíregyházi levélírónknak szintén nem fizették ki a 20 éves törzsgárdatagság után járó jutalmat. A levélíró ezt azért tartja érthetetlennek, mert öt évvel ezelőtt megkapta a 15 év után járó jutalmat. A törzsgárdatagság elismerésénél a munkakört, illetve a beosztást figyelmen kívül kell hagyni. A korábban el­ismert és a tagsági viszonyba beszámított évek viszont nem hagyhatók figyelmen kívül, tehát a levelében közöl­tek szerint olvasónk joggal tart igényt a 20 éves tagság után járó jutalomra. Ha kérelmét mégis elutasítanák, for­duljon a munkáltató mellett működő munkaügyi döntő- bizottsághoz, ahol fennálló tagsági viszonyát kell bizonyí­tania. • Szalanics Mihály nyírteleki lakos 1986 decemberében ment nyugdíjba. Akkor 25 éves munkaviszonya volt, és tagja volt a vállalat egyik szocialista brigádjának is. Egész évi munkája után a brigád jutalmat és kitüntetést kapott, ám ebből olvasónk már nem részesült. Megilletné-e őt is a jutalom? — kérdi levelében. A szocialista brigád jutalmát egész évi átlaglétszámuk alapján határozzák meg, de ez nem azt jelenti, hogy a jutalom minden brigádtagnak kötelezően jár. Az egy-egy tagot megillető jutalmat (az egész évben végzett munka alapján) a brigád állapítja meg. Ahhoz is joga van a kö- zösségnék, hogy valakit kizárjon a jutalomból — a hatá­rozat ellen nincs fellebbezési lehetőség. Nagy Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom