Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-27 / 201. szám
1987. augusztus 27 1 Kelet-Mag;aronzág — Nyíregyházi Elet NYÍREGYHÁZI ÉLET „Nem a jogszabály avul el, hanem az élet halad” — fogalmaz meg egy alkalmi bölcsességet dr. Molnár Mihály, Nyíregyháza város helyettes főállatorvosa, amikor információt ad az állattartás megváltozott rendjéről az új tanácsi rendeletet értelmezve. Akárhogy is, néhány vonatkozásban nagyon hosszút kellett az élet után lépni, vagyis gyökeresen megváltozott a helyzet. Megszüntették az elavult körzethatárokat, más számokat állapítottak meg a nagyüzem és a kisüzem közötti választóvonal helyéül. De ne siessünk a dolgok elébe ... Ki ma a kistermelő? A régi rendelet ahhoz az állapothoz született, amely születésekor jellemző volt. A haszonállattartást sokáig egy-két tehén, vagy ugyanennyi sertés, néhány tucat baromfi és tetőn röpdöső galamb jelentette, amelyet néha megugatott a házőrző. A felsorolt állatok közül egyik sem maradt ugyanolyan létszámú, talán a kutyát leszámítva. Ki ma a kistermelő? Akinek kevesebbje van 300 marhánál, 2000 birkánál, vagy sertésnél, 20 000 baromfinál és 1500 anyanyúlnál. Ha az olvasó arra gyanakszik, hogy kisebb termelő- szövetkezet állatállományát soroltuk fel, nem jár messze az igazságtól. Vannak nagyüzemek, amelyek ekörüli állományokat tartanak. Óriási koncentráció ment végbe a kistermelésben. Nincs még két évtizede annak, hogy egy tsz nagyon büszke volt 5000-es broylertelepére, ma az állampolgár tulajdonában lévő 20 000-es sem ritkaság. A város orosi oldalán, a Petőfi-tagban négy olyan .. magántulajdonú birkahizlalda van, ahol 150—200 anyajuh ropogtatja a szénát. Ennek szaporulata közel van a már említett határhoz. A szarvasmarha akciós kihelyezésével egyidőben jelentek meg ugyancsak a város körzetében hatalmas sőreistállók. (Néhány ezzel kapcsolatos bűnügyet lapunk hasábjain is megtalálhatott az olvasó. Ám nemcsak jelképesen bűzlik némelyik körül valami, hanem valamennyinek szaga van — ez a természet rendje. A gazda, akinek zsebe is hízik majdan, könnyen viseli el, a szomszéd azonban — lévén anyagilag érdektelen — nemigen szereti az istállók árasztotta „ájert”. A régi rendelet általi körzethatáros felosztás éppen azt volt hivatott szolgálni, hogy vonalon belül nem lehetett állatot tartani, rajta kívül igen. E szabály szerint azonban egy külvárosi szomszéd sehová sem mehetett panaszával, ha a szomszéd udvara trágyadomb volt. Ma viszont a vonalon belül is tarthat állatot az, aki betartja a környezetvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi szabályokat, törvényeket. Bűze ugyanis egy disznónak is van, meg ezernek is — hogy csak a leggyakoribb vitatémát említsük. Volt nem is. olyan rég a Bukarest utca környékén egy polgártársunk, aki egész udvarán disznót tartott. A szomszédok tehetetlenségükben fel is jelentették. Hiába volt minden, mert vagy nem engedte be a helyszíni szemlére érkező hatósági közegeket, vagy mire a felszólítás eredményét jöttek megnézni, leadta a kész süldőket. Egy nem is apró különbség: régen a rendőr csak azért ment a kötelességét teljesítő állategészségügyi, vagy közegészségügyi szakemberrel, hogy megvédje az esetleges atrocitástól, ma azonban utasítása van a tevőleges közreműködésre a jogsértő állapot megszüntetésében —, hogy szaknyelven fejezzük ki magunkat. De ne kanyarodjunk messze a szag témájától. Elvileg a város centrumában is tarthat ezentúl akárki állatokat, ha a hármas szabályt (lásd fent) betartja. Az állategészségügyi hatóság pedig semmit sem bíz a* egyéni megítélésre: a szagot műszerrel ellenőrzi. Ennek az „orra” csalhatatlan. Néhány megkötés A szabadabb helyzetben van azonban néhány megkötés, amely bizton szavatolja a város polgárainak jó közérzetét, sőt az állattartót önmaga esetleges hanyagsága, felelőtlensége ellen is megvédi. Aki ugyanis nagyarányú állattartásra kívánja feltenni életét, annak kissé hosszú, ám annál alaposabb procedúrának kell alávetni magát. A terveket be kell mutatni a hatóságoknak, amelyek a nagyüzemekkel kapcsolatban alkalmazott szigorú mércével ellenőrzik. Nem szennyezheti a környezetet semmilyen formában,- A hígtrágya, a mosóié medencébe kell hogy folyjék. Szagmegkötő segédanyagokat, például Zeolitot ajánlatos használni. Állandóan irtani kell a legyeket, a rágcsálókat. Fertőtlenítő medencét kell építeni teézEgy udvar a nyíregyházi Manda-bokorban. nek, lábnak, járműveknek. A takarmányos papírzsákokat el kell égetni, az elhullott állatokat bejelenteni. Nagyobb állatállománynál ugyanúgy karantén helyiséget kell tartani, mint a hizlaldákban. A vásárolt állatot meghatározott ideig itt tartják, mert ha beteg, így nem fertőzi meg az összes meglévőt. Az új szabályzat tudomásul vette, hogy számos ember megélhetési formának, életmódnak választotta az állattartást. Ennek megfelelőek a passzusai. Ugyanakkor nem engedett abból, hogy a többi polgár úgy akar élni, ne tudjon arról, honnan kerül az asztalára a tej, vagy a karaj. A két követelmény látszólag kibékíthetetlen ' ellentmondást tartalmaz, de mégsincs így. Aki állatot akar tartani annak, tudomásul kell vennie az idevonatkozó rendeleteket, mégha egyik másik jelentősen meg is drágítja a dolgot. A bűzt, mocskot és piszkot semmi sem indokolja. Sőt a tisztán és gondoson tartott állomány fejlődésén és egészségén, jobb takarmányhasznosításán bejön a plusz ráfordítás. Jobb minőségű áruban, és magasabb jövedelemben. Szépen formálódó városunk egyszerűen nem engedheti meg magának sem a csúnya látványt, sem a vele járó „illatot”. Aki tehát ráncolja a homlokát, amikor meglátja az előírást: a sertésólhoz magas szellőzőkürtőt kell építeni, hogy levegőjét a felső légrétegek szele elvigye, az inkább ne vállalkozzon. Mit lehet az ebeknek ? A kisállattartók élete sem könnyebbedett az új rendelettel. Leggyakoribb vitát az ebek okozzák. Szegény gazdáiknak igen sok megpróbáltatásba kerül társaságuk élvezete. A kedvenc kutya lassan már sehol sem végezheti el kis és nagy dolgát, mert a szabály kimondja, hogy ezen a módon közterületet nem szennyezhet. A gazdi viheti magával a zacskót és a kis lapátocskát, ha nem akar elsétálni a „biztonság kedvéért” a sóstói erdőig. Nyugaton erre már külön kis készleteket árulnak, sőt Párizsban elkészültek a kis utcai kutyaillemhelyek. Mi még itt nem tartunk, ott viszont igen, hogy nem mutatnának szépen parkjaink, ha tele lennének kutyaemlékkel. Nem alakult még ki közmegegyezésen alapuló gyakorlat, a törvényt rendszerint a sötétedés után játsszák ki ebek és gazdáik. A hold feljöttével újabb törvényszegésre nyílik mód kutyáéknál. Itt is a társas együttélés normáit szegik meg szegény mit sem sejtő ebek. A szomszéd éji nyugalmának semmibe vétele sokba kerülhet a tulajdonosnak. Ha valaki bejelentést tesz a nyugtalan házőrzőre, meghallgatásra talál. Olyan értelemben is, hogy az állattartás rendjéért felelős szakhatóság embere kijön és meghallgatja a csendháborítást. Ismét Molnár Mihályt idézem, akinek nyilván volt már ilyesmivel dolga: „a kutya nem tud halkan ugatni”. Elrendelik tehát, hogy valamilyen módon csendre kell bírni az állatot. Ma már nincs helye a hosszadalmas vitatkozásoknak. Vagy megtalálják a mindkét félnek megnyugtató megoldást, vagy jön a gyepmester. Az ő munkáját is tevőlegesen segítheti a jövőben a rendőr, ha szükség van rá. A gyepmesteri „hivatal” különben felértékelődik. Nemcsak a gazdátlan állatok eltávolítása és szükség szerinti megsemmisítése a feladata, hanem minden olyan dologé, amely állategészségügyi, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból nem kívánatos. Bejelentésre elmegy az állattartókhoz az elhullott egyedekért és ingyen elszállítja. Nem szabad tehát elásni és nem kell bíbelődni az elégetéssel sem. A gyepmester szakszerű munkával szabadítja meg a várost mindattól, ami szükségtelen. Csak így élhetünk rendben és biztonságban. Esik Sándor Újra tervezett város Igazodás az igényhez Egy 1980-ban a megyei tanács végrehajtó bizottságának készített előterjesztésben olvasható: az újvárosi lakótelep I. ütem Nyíregyháza város VI. ötéves tervi lakásépítési programjának gerincét képezi, de további ütemei a VII. és VIII. ötéves terv lakásépítési akcióinak is jelentős bázisát fogják alkotni és ezzel városunk legjelentősebb lakótelepe körvonalazódik a mintegy 15 éves távlatban. Jelentőségét tovább növeli az a tény is, hogy kedvező lakásépítési paramétereivel kiegyensúlyozó szerepet játszik a tervidőszakok városrekonstrukciós feladataiból származó városgazdasági és várospolitikai feszültségek feloldásában. Gondolunk itt elsősorban a lakásösszetételek és átlagos lakásnagyságok kiegyenlítődésére, a rekonstrukciós kötöttségek: például szanálási arányok kedvezőbbé tételére. Vajon helytállóak-e ezek a megállapítások még ma is? Aligha. És nem lennének azok akkor sem, ha nem az azóta Örökösföldre keresztelt újvárosról, hanem Jósavárosról az azt megelőző évtizedben épült Északi alközpontról, vagy a Déli alközpontról lenne szó. Azóta ugyanis, szinte minden megváltozott. A legfájdalmasabb változás, hogy kevesebb lett a tanácsok pénze, így természetes,, hogy kevesebb jut lakásépítésre. Aki pedig arra kényszerül, hogy saját magának építsen, az már nem szívesen költözik a tizedik emeletre. Változni kellett ehhez természetesen a várostervezők szemléletének Is, mert míg két évtizede még a felhőkarcoló építése volt a vágy — lásd a gyöngyösi torzszülöttet — addig ma legfeljebb a tetőtér-beépítése sokak szándéka. Ezek a változások követelték meg, hogy a települések többsége újra a tervezők asztalára kerüljön, s a korábban kidolgozott város-, illetve községrendezési tervet a mai szemléletnek, a mai igényeknek és a mai zsebeknek megfelelően készüljenek. Nyíregyháza 1984-ben adott megbízást a Kelet-magyarországi Tervező Vállalatnak egy új általános rendezési terv készítésére. Alapvető cél volt a természeti, táji, környezeti adottságok maximális figyelembevétele, az ezekhez igazodó arányos és folyamatos fejlesztési tevékenység kereteinek megteremtése, a település, illetve a településrészek és a táji környezet kapcsolatainak erősítése, a területszerkezet és területfelhasználás adottságokra épülő fejlesztési igényeinek kielégítése, a műszaki hálózatok gazdaságos rend1 szerének biztosítása. Ezek a célok nem változtak, mint ahogy a területfelhasználási és szerkezeti terv kialakításának főbb elvei sem. Változtak viszont azok az elképzelések, amelyekben néhány évvel ezelőtt még Nyíregyháza szinte egész központi részén csak több szintes házak építését tette lehetővé. Ha a most. készített — még nem jóváhagyott — új városrendezési terv színes térképét 'nézzük, az szembeötlő változásokról árulkodik. Hogy csak az írás első bekezdésében felidézett Örökösföld esetét említsük, ott még az szerepelt, hogy a VIII. ötéves terv lakásépítésének is ez le§z az egyik legjelentősebb színtere, most pedig a térképen már eltérő színnel jelölik a tervezők az eddig elkészült városnegyedet és a tőle keletre eső területet. Ez szavakra fordítva annyit jelent, hogy a magas intenzitású lakóterület — tehát a többemeletes házak — közvetlen szomszédságában már nem is intenzív, hanem közepes intenzitású lakóterület lesz. Szó sincs már például arról, hogy a belváros földszintes, vagy kétszintes házait letakarítani rendeli a terv, hogy helyükre többemeletes házak épülhessenek, sokkal inkább arról, hogy a város történelmileg kialakult szerkezete megmaradjon, s az ezután épülő házak a műemléki és városépítészeti adottságokhoz igazodjanak. A belvárosi területeket övező városrészek közül a kistelkes családi házas beépítésű Hímes városrészben, valamint a Kert utcai lakóteleptől délre és keletre kialakult kistelkes családi házas beépítés távlatokban is megmaradhat. Az persze előnyös és praktikus lesz, ha az ilyen lakóterületeket szegélyező fontosabb útvonalak mentén zárt sorban épülnek fel a lakások. A meglévő és kialakulóban lévő lakótelepek a belvároson kívül északon és keleten kapcsolódnak a belvároshoz. A Jósaváros és az Északi körút környéke a 70-es években épült ki. Az építkezés tulajdonképpen befejeződött, ezeken a részeken továbbfejlesztésre nincs lehetőség. 60 százalékban elkészült a Kert utcai lakótelep is, itt tovább folytatódnak az építkezések, de a még nem szanált részen — a terület dél-keleti részéről van szó — megváltoztatható a beépítési mód. A tervezők közepes intenzitású lakóterület építésére gondoltak. Bár az infrastruktúra kiépítettsége továbbra is azt indokolja, hogy a város északi és keleti területein épülő lakótelepek intenzív beépí- tésűek legyenek, tudomásul kellett- venni, hogy erre már nincs igény. Éppen ezért javasolják az új rendezési tervben a tervezők, hogy a jobban közművesíthető részeken az igényekhez igazodva 2—4 szintes csoportházak és kistelkes családi házak épüljenek. Ilyen területe most Nyíregyházának például a Korányi Frigyes utca mindkét oldala, de nagy távlatokban minden bizonnyal ilyen lesz az Örökösföld és Oros közötti terület is. Nyíregyháza lazább beépítésű fejleszthető területe Borbány% és a Kisteleki szőlő területe is. Korábban'a város belterülete volt ez, ám a 60-as években készült.általános rendezési terv iparterületté változtatta, s emiatt kizárták a belterületből. A terület kedvezőtlen helyzetbe került emiatt és körülbelül ötszáz családnak, valamint nagyjából ugyanennyi kerttulajdonosnak vált keserűvé ezért a szájaíze. A tanács engedett a társadalmi nyomásnak és elhatározta, hogy ismét belterületté, sőt lakóterületté nyilvánítja. Borbányán tömbfeltárásokkal és új utca- nyitásokkál sűrűsödik a beépítés. E városrésznek van már részletes rendezési terve, amely családi házak építését írja elő és amely szerint még jelentős tartalékterülete van itt a városnak. A belterületek közül Sóstóhegynek, Nyírszőlősnek, Butykának, Rozsrétszőlőnek és Felsősimának van jóváhagyott rendezési terve, de van még beépíthető terület Oroson, Mandabokorban és Vajdabokorban is. A rendezési tervek elkészíttetése után ezeken a területeken egy mérsékeltebb ütemű növekedés kezdődött. Persze Nyíregyházának nemcsak ennyi külterületi lakóterülete van: 73 tanya, tanyabokor található. A rendezési terv két külterületi lakott hely — Alsóbadur és Rókabokor fejlesztésével számol, s a tartósan fennmaradó külterületi lakott helyek közé sorolja Alsópázsitot, Antal-bokrot, Barzótanyát, Bá- lint-bokort, ' Bedő-bokort, Benkő-bokort, Butykasort, Cugos-részt, Csernyik-bokort, Felsőbarurt, Felsőpázsitot, Füzes-bokort, Gerhát-bokort, Ilonatanyát, Isván-bokort, János-bokort, Kazár-bokort, Kordován- bokort, Kovács-bokort, Kőlapost, Lóczi- bokort, Mátyás-bokort, Nagyszállást, Nyír- jest, Polyák-bokort, Salamon-bokort, Sóstóhegy (Rókahegyet), Sulyán-bokort, Szabadságbokort, Szászkúttanyát, Szél- sőbokort, Űjtelekbokort, Vadastanyát, Varga- bokort, Világostanyát, Zombori-bokort. Nem szóltunk még a város nyugati területének kedvelt építési helyéről, a Ságvári- telepről. Az oka egyszerű, az, hogy tulajdonképpen az itt beépíthető területek nagy része már beépült, így sem hosszú, sem nagy távlatokban nem lesz itt a mostaninál lényegesen több telek. És — sokak bánatára — nem alakítják telekké a Ságvári-teleppel szemben lévő területet, a Tiszavasvári út jobb oldalát, mert Nyíregyháza nem szeretné, ha néhány száz vagy néhány ezer családja a vecsésiek sorsára jutna. Ez a terület ugyanis a repülőtér szomszédságában van, s ha nincs is olyan sűrű repülőjárat, mint Ferihegyen, a repülőterek közelében élőknek akkor is sok zajt kell elviselniük. Balogh József Ezen a részen sok nyíregyházi szívesen épít. Cj házsor a Korányi úton. Hármas szabály Állatot tartani
