Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-23 / 197. szám
1987. augusztus 23. Kelet-Magyarország 3 Psitszámok, kilátások Szabolcsi vélemények a főiskolai felvételi vizsgákról Lépések a kibontakozás útján A megyeszékhelyen épülő szabadidőközpont tetőszerkezetének elemeit szerelik az Elekterfém szövetkezet nyíregyházi lakatosüzemének dolgozói, (cs) Mint erről egy korábbi tudósításunkban beszámoltunk, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola ősszel induló tanévére a korábbi évekhez viszonyítva is jelentős volt a túljelentkezés. A nappali tagozaton a tanári •'szakokra 498 helyre 1411 pályázó adtr, be jelentkezési lapját, egy helyre 2,8 jelölt jutott... Az idei — és változásokat is hozó — felvételi vizsgatapasztalatokról a főiskola tanulmányi osztályának szakemberei, a felvételi bizottságok tapasztalatai alapján elkészítették o Művelődési Minisztériumnak továbbított észrevételeiket. Az idén bevezetett újdonságok egyike volt, hogy az érettségi dolgozat pontszámait, eredményeit is magukkal hozhatták a jelöltek a felvételi vizsgára, azaz egy-egy tárgyból nem kellett külön dolgozatot írni a főiskolai felvételi vizsgán. A tanárképző főiskola szakemberei azt javasolják, hogy a tanítói szakra jelentkezők is írjanak mindkét tárgyból felvételi dolgozatot, ne az érettségi dolgozatot „hozzák” magukkal, mert a középiskolai értékelési színvonal nem egységes, nincs hiteles alap a többi tanárképző intézetekkel, ami az átirányítást más felsőfokú intézménybe bizonytalanná teszi. Ugyancsak a tanítói szakon úgy tűnik — fogalmaztak a főiskola' vezetői — hogy a mai formában az ének alkalmassági vizsga felesleges. Ez ugyanis a felvételt nem befolyásolja; ha egy 110 pontot elért felvételizőről olyan véleményt adnak az alkalmassági vizsga alapján, hogy ének-zene tudása nem megfelelő, ez nem változtat a tényen, a pontszámok elsőbbségén. A nyíregyházi tapasztalatok szerint a felvételi dolgozatok általában alkalmasak voltak a tudásszint mérésére, ám a földrajzi szakosok hangsúlyozottan kérték; egyszerűbb pontozási rendszert kellene kidolgozni a dolgozatok értékelésére. A hagyományosan alkalmazott, fél pontokat is figyelembe vevő értékelési rendszer fölöslegesen bonyolult és sok időt vesz el a számolás, ami több száz dolgozat javításánál fontos tényező. Figyelemre méltók az új felvételi renddel összefüggő további észrevételek is. A tanárképző főiskolán is jól vizsgázott a nyílt felvételi vizsgarendszer, közölték a pontszámokat, a hallgatók megnézhették a kijavított, értékelt dolgozatokat, melyre érdekes módon elég kevesen vállalkoztak „összfőisko- lai” szinten is kevés, 18—20 ..reklamáció” érkezett. Az új rendelkezések szerint a felvételi bizottságokat sorsolással választják a fiatalokt amely valószínű más felsőfokú intézményekben, ahol a felvételi szakok homogének, jól szolgálja a szubjektivizmus kiszűrését. A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán, a tanítóképzőtől eltekintve, nemigen látták fontosnak, bár a rendelkezések szerint itt is alkalmazták a sorsolást, 8 szakpáron volt két- két bizottság, de a sorsolás inkább nyűg volt és akadályozta a bizottságot abban, hogy alaposabban megismerkedjék a jelöltekkel. A felülvéleményező bizottság a főiskolán is az előírásoknak megfelelően működött — forgalmaztak a tanulmányi osztály vezetői. Ismét szóba került a sokszor visszatérő kérdés is, vajon nem volna-e jobb, célszerűbb megszüntetni a felvételi vizsgákat, hogy majd a tanulás döntsön arról, ki bírja és ki nem a főiskolai, egyetemi követelményeket. Ez azonban a nyíregyházi tapasztalatok szerint is ma még illúzió, megvalósíthatatlan, mert túlképzéshez, állás- talansághoz vezetne. Ezenkívül azért sem oldható meg, mert az igyekezet ellenére ma még a középiskolák különböző mércével mérik a diákok teljesítményeit, így a felvételi vizsga továbbra is szükséges. Egy csalódást, félreértést viszont segítene eloszlatni a nyíregyházi javaslat, amely szerint félrevezető a felvételizőnek küldött levélben az a megfogalmazás, hogy a „relativ ponthatár ennyi, a felvételi vizsgán megfelelt, de helyhiány miatt elutasítjuk ...” Sokan ezt úgy értelmezik, hogy még van remény a felvételre, hiszen a vizsga sikerült. Jobb lenne ilyen választ küldeni: „Nem nyert felvételt, mert az adott szakpáron a felvételi szintet — pontszámot — nem érte el. Ezért fellebbezésnek helye nincs...” A fellebbezőik döntő többsége úgy is reménytelenül fellebbez, mert hely nincs számukra, viszont a szinte formális fellebbezési lehetőség alapján panasz, ké- relem-dömping árasztja el a főiskolát, majd a minisztériumot. A megye tudományos életének fontos bázisa a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, ahol a nemzetközi tanácskozások sem ritkák. A napokban például brit és magyar földrajzi szemináriumot rendeztek, ahol a két ország geográfusai tartottak kutatási beszámolókat. Dr. Pécsi Márton akadémikust, Á Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetének igazgatóját kérdeztük a szeminárium céljáról, és arról, hogy minek köszönheti Nyíregyháza e rangos találkozás megrendezésének jogát. — A tudomány fejlődésének feltétele a kutatás és az oktatás. Rendkívül fontos, hogy a tudósok ne csak könyvekből ismerjék meg egymás kutatásainak legfrissebb eredményeit — már csak azért is, mert Magyar- országon egy könyv megjelenésének az ideje két-há- rom év —, hanem az egyes műhelyekben született új gondolatokat közvetlen találkozások alkalmával is kicserélhessék. A tapasztalat- cserék lényege az aktualitás. Emellett a személyes kapcsolatok sem elhanyagolhatók. A négyévenként megrendezett brit és magyar földrajzi találkozóknak már hagyományai vannak. Mindig igyekszünk olyan aktuális témát választani, amelynek gyakorlati haszna is van. Legutóbb például Belfastban a környezetvédelemről és környezetgazdálkodásról cseréltük ki véleményünket. A mostani találkozás mottója, hogyan tud segíteni a földrajz a gazdasági élet problémáinak megoldásában.* A nyíregyházi tanácskozáson mintegy huszonöt tudós vett részt, közöttük kilenc brit. Kutatóintézetek, egyetemek és főiskolák szakemberei látogattak el meA 80-as évek elején — 30 millió körüli nyereségével — Szabolcs-Szatmár egyik legnagyobb ipari szövetkezete volt az Elekterfém. Aztán szinte egyik pillanatról a másikra a megye egyik legnagyobbat bukott szövetkezete lett. 1985-ben szanálni is kellett. Mi történt azóta? — tettük fel a kérdést Endresz Istvánnak, az elnöknek, aki a szanálás esztendejében azzal a feladattal került az első számú vezető székébe, hogy tegye rendbe a megtépázott tekintélyű és megfogyatkozott vagyonú céget. Mindent egy lapra? A szövetkezet ma már több lábon áll — közölte az elnök. — Keresett termékeink vannak. Pénzügyileg is stabilizálódott a helyzetünk. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy míg korábban a Magyar Nemzeti Bank is csak OKISZ- és KlSZÖV-jót- állással folyósított nekünk pénzeket, addig manapság már különböző kisbankok önszántukból hiteleket ajánlanak fel nekünk. A kis pénzintézetek elsősorban a precígyénkbe, és keresték fel a beregi és szatmári vidékeket, hogy a helyszínen is tapasztalatokat szerezzenek. A tanácskozáson, amely végig angolul folyt, a főiskola oktatói közül Frisnyák Sándor tanszékvezető és Göőz Lajos főiskolai tanár is tartott előadást. Az ötnapos szeminárium augusztus 22-én, az angol nagykövetség fogadásával zárult. A Tudományos Akadémia a tanácskozás anyagát külön kiadványban jelenteti meg. (bodnár) Nem tudom mi, de van valami furcsa az egyedül maradt néni pedánsan takarított házában. Panaszkodik. „Sok a tolvaj ember. A kertben van egy körtefám. Császárkörte. Lementem tegnap, mondom, megízelítem magam. Hát látom, úgy meg- bolházták a fát, épp csak hírmondónak maradt rajta gyümölcs. Hiába csoszogtam le a dagadt lábaimmal, mert olyan pöffettek ezek, akár a párna, úgy jártam, mint aki vízért ment és szomjasan jött vissza.” Hirtelen rájöttem, mi az, ami furcsa. A cipők. A házban minden küszöbön egykét pár férficipő van. Pedig a néni rég megözvegyült, a fia az ország másik végében lakik. Meg is kérdem, miért vannak idetéve ezek a lábbelik? „Félek. Mert tudom, ha éjszaka rám törnék az ajtót, kiabálhatnék itt segítségért lelkem szakadtáig. A szomszédok alusznak, meg azok is öregek, magatehetetlenek. De ha a tolvaj meglátná a cipőket, én meg kiabálnám, Jóska, Jóska fiam, kelj fel, mert tolvaj jár a házban.. . Mit tudná azt a gazember, hogy épp itthon van a fiam, vagy nincs ...” (sztancs) ziós öntésben és a fémbútor- gyártásban látnak üzletet. Az érthetőség és a nagyobb rálátás kedvéért kicsit visszább kell nyúlni az időben, az évtized legelejére. Az akkori vezetés ugyanis ekkortájt lovalta bele magát az úgynevezett „galvánfejleszté- sekbe". Tsz-ekkel társulva igen nagy pénzeket öltek felületkezelő — galvánüzemek létrehozásába. Az Elekterfém sorsát jóformán egy lapra tették fel. Ezzel persze sokan nem értettek egyet. 1982-től megindult a különféle kollektívák ki- és leválása a szövetkezetről. Mindezt tarkította, hogy a cégnél dolgozó vgmk-k korrupciós botrányokba keveredtek. — Piaci dekonjunktúra és egyéb okok miatt a galván- bolt nem jött be — jelentette ki Vecsei István, a szövetkezet főkönyvelője. — Maradt a kérdés: ki nyelje el a veszteséget, ki fizeti vissza a hiteleket? Ami a tsz-társu- lásokat illeti, többé-kevésbé még mindig a bíróság előtt van az ügyük. Bonyolítja a dolgokat, hogy annak idején az Elekterfém olyan társulási szerződéseket kötött, amelyekben nem volt konkrétan rögzítve, milyen szervezeti, működési, önköltségszámítási szabályok szerint működjenek a közös galvánüzemek. így fordulhatott elő, hogy az egyik helyen állítólag, a szamócaszedés bérét is a felületkezeléssel foglalkozó egységre terhelték. öngólokat „lőttek" Az ipari szövetkezet, pontosabban a vezetők öngóljai itt még nem értek véget. Egy idő után az események föléjük nőttek. Egyes vélemények szerint nem tudták elérni, (pedig akarták), hogy a süllyedő hajóról menekülő kollektívák vigyék magukkal Társasház Terjed a Durisol, bár nem olyan mértékben, mint ahogy azt az újfehértói Építő- és Faipari Szövetkezet kapacitásai lehetővé tennék. Itt gyártják ugyanis a Durisol nevű cementkötésű fabetont külön üzemben, amelynek termelési értéke az idén várhatóan 20 millió forint lesz. 1985 óta, amióta megkezdték ezeknek a biopaneleknek a gyártását és a hozzá (kapcsolódó rendszer honosítását, mintegy háromszáz lakáshoz a rájuk eső terheket. Így aztán a cégnél maradt 200 ember nyakába 18 milliós adósság szakadt. A régi vezetés leváltását, lemondását követően — féléves átmeneti időszak után — jöttek Endresz Istvánék. — Azonnal megerősítettük a vasipari ágazatot — mondta az elnök —, ami mára már olyan színvonalon áll, hogy egyedi gépek készítését is vállaljuk. A már említett precíziós öntödével olyan nagy cégeknek is dolgozunk, amelyeknek van saját öntödéjük. Azt hiszem, az jelent egyfajta minőséget, ha még a Csepel Műveknek is öntünk. Kállósemjénben a présszereidét alkalmassá tettük fémbútorgyártásra. A Képcsarnoknál vásárolható hasonló bútorok árának feléért, harmadáért kínáljuk ezeket a portékákat a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet egyik szalonjában. Valutakímélő akciók — Jelenleg építünk egy vadonatúj. környezetbarát krómozóüzemet — vette át a szót László Gézáné, műszaki vezető, — Máris tárgyalások folynak arról, hogy a Magyarországon felújítandó régi BMW-k, Mercedesek krómozott alkatrészeit itt felületkezeljük újra. Egyszerre több műszaki fejlesztéssel is foglalkozunk. Szeretnénk a kórházak intenzív osztályain használatos különleges ágyakat mi gyártani. Most még valutáért kell venni ezt a fekvőalkalmatosságot. Minden valószínűség szerint sikerül felújítanunk — nagy volumenben — a tőkés exportot is. A megújulás láttán, a szövetkezet létszáma — a mélyponthoz viszonyítva — megduplázódott. Tavaly kötelezettségeik teljesítése mellett sikerült 7 millió forint nyereséget elérniük. Az idén már fél évkor teljesítették ezt az eredményszintet. Sztancs János biopanelből elegendő mennyiségű szerkezeti elemet, anyagot készítettek el Üjfehértón. Az országban hozzávetőleg 250 Durisol- rendszer szerint épült lakás áll már, illetve jelenleg több építkezésen is dolgoznak, ahol ennek a Nyugatról származó komplex technológiai módszernek az utasításait követik. A szövetkezetnek van egy építőipari kivitelező ágazata, ennek szakemberei húzzák fel az ibrányi és a bökönyi M egyénk kisgazdaságaiban a kertszemlék tapasztalata szerint idén 260 ezer tonna téli alma terem. Ez majdnem ötven százaléka a megyei összes termésnek, ami azt is jelenti, hogy az exportszállításokból a kisárutermelők a nagyüzemekkel szinte azonos mértékben részesülnek. A megyében megtermelt almából 240 ezer tonna szovjet, néhány ezer tonna nyugati exportra megy. Mindkét relációban szigorú követelmény a minőség. Sajnos az idei év időjárása nem kedvezett az almatermesztőknek. A hideg és esős tavasz a virágzást követő kötődést zavarta meg, az aszályos nyár a gyümölcs fejlődését akadályozta. Gondot okozott az ültetvények szakszerű és hatékony növényvédelme. Mindezeknek együttes hatása, hogy a fán lévő alma minősége most valamivel gyengébb, mint általában. Több a jégvert alma is. A kertészkedők tudják, a körülmények kedvezőtlen alakulása miatt az alma válogatásánál, osztályozásánál most nehezebb dolguk lesz. A megszokottól nagyobb munkával kell osztályozni. Nemcsak a méretre fontos ügyelni, de arra is, hogy az exportládákba fuszikos, perzselt és jégvert alma ne kerüljön még véletlenül sem. Ide kívánkozik az az intelem is, hogy szigorúan tartani kell azt a növény-egészségügyi előírást, miszerint a leszedett alma szermaradványt neip tartalmazhat. Ez utóbbit belföldi forgalmazásnál és exportnál egyaránt szigorúan ve- szi|k. Minőségi követelmény az alma színeződése. A piacon az az áru a kelendő, amely alakjában és színében is mutatja a fajtára jellemző tulajdonságokat. Ezt biztosítja a körszedés, a szelektálás. A kertgazdákra van bízva, hogy csak olyan gyümölcsöt szedjenek, amelyek érettek, színezettek, jól tárolhatók. Ez többletmunka, de a körszede.tt almáért többet is" fizetnek. Gondolhatná bárki, most olyan dolgokról szóltunk, amelyek ismertek, amit minden kisáru- termelő, kertészkedő tud. Valóban, aki almát termeszt, az ismeri a termesztés technológiáját, tisztában van az érett gyümölcs értékesítésének feltételeivel. Tudottak a minőségi követelmények is. A baj csak az, hogy ezeket az írott és Íratlan szabályokat néha elfelejtjük. S. E. V ____________) egészségügyi komplexumot. De megtalálhatók a cég emberei máshol is. Például Nyíregyházán, a Bocskai utcán egy 12 lakásos társasház építkezésén, vagy éppen Szi- getszentmiklóson, ahol a Csepel Autógyár kommunális beruházásához szállítanak szerkezeti elemeket. Közületek, illetve magán- személyek fele-fele arányban adnak rendeléseket a szövetkezetnek. Üjfehértón és környékén a lakosok megkedvelték ezt az építési anyagot és módszert. A cementtel kevert forgács, amelyet betonkeménységűre tömörítenék, kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, és nem penészedik a fal. P. G. Segítség a problémák megoldásában Feldrajz és gazdaság Brit—magyar szeminárium Nyíregyházán Cementtel ltevert forgács Őrcipők Már nem süllyed a „hajó”... Botrányos gazdálkodás után az ELEKTERFÉM-nél Minőség
