Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-03 / 181. szám

4 Kelet-Magyarország 1987. augusztus 3. Banán a fán A nyíregyházi tanárképző fő­iskola botani- kuskertjébsn termést hozott a banán, (já- rayné) Ny ír egyháxAn kiadott bélyegek Miből lesz világszenzáció? Apróhirdetés a Kelet-Magyarországban: „Vásárolok jú­lius 24. és 25-én 18—20 óráig régi „futott” (használt) leve­lezőlapokat és borítékokat.. ” (cím, telefonszám). Szabolcs-szatmári legek Hány tyúk tojik Kishódoson? Hét községben nincs ló, a gyöngyöst leginkább Tiszavasyáriban szeretik Szabolcs-Szatmár megyé­ben az ország más megyéihez viszonyítva legtöbb a szarvas- marha, de elsők között va­gyunk juh- és sertéstenyész­tésben. Sok a tyúk, a kacsa, liba, ló is van bőséggel. Ez­úttal az 1986 végével elké­szült állatszámlálás alapján a kisgazdaságok állatállomá­nyából néhány leget emlí­tünk. Ki hinné, hogy Záhonyban ma már mindössze csak két tehén­tartó gazda van? Egyébként te­henet a megye minden települé­sén tartanak, igaz Papon, Ko­moron és Győröcskén csak egy- egyet. A kisgazdaságokat tekint­ve a megye legnagyobb tehén­tartója Nyíregyháza, 391-en tar­tanak szarvasmarhát és a jószá­gok közül 317 a fejőstehén. Sok a tehéntartó Nagyecseden, 268, a fejőstehenek száma 100. A me­gye kisgazdaságaiban mindent összesítve (tehén, hízómarha, nö­vendék állat) a szarvasmarha 42 581. A sertés szapora jószág. Gyors a tartási forgás, rövid idő eltel­tével pénzelni lehet belőle. Ezért, de a saját szükséglet kielégíté­séért is, nincs település, ahol ne tartanának, ne hizlalnának ser­tést. A legkevesebb sertés Dar- nón van, tizenöt. A legnagyobb sertéstartó település Nyíregyháza 2847 darabbal, 993 az anyakoca. Sertéstartásban Ü.jfehértó a má­sodik. A megye kisgazdaságai­ban összesen 235 ezer a sertések száma, és biztató, hogy kövei 13 ezer anyakocát tartanak. Tyúkféle 109 ezer udvarban van, 2 millió 613 ezer a számuk. Ebből a tojó 2 millió 69 ezer, és hajnalonként a megyében közel félmillió kakas kukorékol. A leg­kevesebb tyúkféle Kishódoson vart, 992, és ebből 734 a tojó. Tyúktartásban megint csak Nyír­egyháza vezet, további sorrend­ben Üj fehértó és Tisza vasvári. A lovakat már annyiszor el­siratták, hogy hihetnénk, nincs is már belőlük. Szabolcs-Szatmár lótartásban is vezet. A 225 tele^ pülés közül mindössze hét he­lyen nem tartanak lovat. Két­száztizennyolc községben össze­sen 4476 a lótartó kisgazda, akik­nek 5949 lovuk van. A lótartás­ról egykoron híres Nagyecsed erősen a középmezőnyben van, hiszen csak 81 a lótartó gazda, és 131 ló van a községben. Leg­több a ló Nyíregyházán, 415. Még mindig népszerű a juhá­szat, hiszen 3758 a „maszek” ju­hászok száma. A kisgazdaságok­ban összesen 34 060 juh van, a legtöbb Tiszavasváriban. Ott 99 juhásznak 1185 a juhállománya. Nem tartanak juhot a megye 18 községében. Gyöngytyúkból 9486 van a megyében. A gyöngytyú­kot igazán Tiszavasváriban, Nyír­bátorban és Tiszadobon kedve­lik. A liba Nyíregyházán a leg­több, 1323. Libából Érpatakon 1245-öt, Nyírlövőn 920-at tartanak. Kacsatartásban Nagyecsed vezet 8722-vel. Pulyka is Ecseden van a legtöbb, 341. Egyébként a szár­nyasok közül a megyében a puly­ka a legkevesebb, összesen 16 074 darab a számuk. Sok a híve a méhészkedésnek. Szabolcs-Szatmárban 24 056 a méhcsalád. Vezet a méhészkedés­ben Kisvárda 1350 méhcsaláddal. Csengerben 1226 a méhcsaládok száma. Végül a házinyúl, amely­ből összesen 77 ezer van a me­gyében. A legtöbb házinyúl Nyír­egyházán és Nagykállóban ta­lálható, e két helyen összesen több mint tízezer nyulat tarta­nak. Kettő a házinyúl Nemes- borzován, három-három Rápol- ton és Tákoson. Ez utóbbiak minden bizonnyal csak húsvéti nyuszik. (seres) Ilyen volt a nyíregyházi Kossuth utca eleje ezelőtt tíz év­vel és ilyen ma a kép előterében látható Október 31. tér- rel. (Császár Csaba felvételei) Szópárba/ ozrmsmkbmm Licitálás egy iskolára Nagy esemény színhelye volt a múlt héten Varga-bokor: nyil­vános értékesítésre került az általános iskolai rész, tanterem­mel, szertárral, két előtérrel. 391 négyszögöl telekkel: ugyanott 2 szoba, konyha, előszoba, kamra, fürdőszoba alkotta szolgálati la­kás és 367 négyszögöl telek. Va­lamennyi a magyar állam tulaj­dona, kezelője a Nyíregyházi 7. számú Általános Iskola. Aki a legtöbb pénzt ígéri értük, ,azé lesz. A nyilvános értékesítés le­hetőségét lapunkban is közhírré tették. Az iskola mellett néhány autó áll, a volt osztályban licitálók gyülekeznek. Rajtuk kívül jelen vannak : dr. Bartha Sándor ügy­véd, dr. Papp Tiborné, a Nyír­egyházi 7. sz. Általános Iskola gazdaságvezetője, illetve a városi tanács képviselője. Bartha Sán­dor ügyvéd ismerteti, hogy a nyilvánosan értékesítendő épü­letben milyen helyiségek találha­tók, illetve a hozzájuk tartozó KOSSUTH RADIO 4,30: Reggeli zenés műsor. — 8.20: Mit üzen a rádió? — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: A hét költője. — 9,40: Ki kopog? — 9.57: Hanglemez MK — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Operettfel­vételek. — 11,00: Bioritmus. — 11.20: Énekkari muzsika. — ll,36: Magyar hölgyek levelei. 4. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Házunk tája. — 13,00: Klasszikusok délidőben. 14,10: A magyar széppróza századai. — 14,25: Nóták. — 14.55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Schön­berg rockoperájáról. — 15,30: Kóruspódium. 16.05: Régi ma­gyar világutazók. — 16,45: Ver­sek. — 17.00: Gazdasági maga­zin. — 17,30: Ferencsik János. 30. rész. — 18,06: Filmzene. — 18,15: Mese. — 18,25: Könyvúj­donságok. — 18.30: Esti maga­zin. — 19,15: A Kabarészínpad bemutatója. — 20,22: Vivaldi- müvek. — 20,52: A Rádiószín­ház bemutatója. — 21,25: Nép­dalok. — 22,20: Tíz perc külpo­litika. — 22,30: Archívumok mélyéről. — 23,40: Operaáriák. — 0.15—4,20: Zenés műsor haj­nalig. PETŐFI RÁDIÓ 4,30: Reggeli zehés műsor. — 8,10: Operarészletek. — 9,00: Zenés délelőtt. — Közben: 10,00: Válaszolunk hallgatóinknak. — 11,30: Balaton-rádió. — 12,10: Fúvóskeringők. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Népi zene. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig... 1987. augusztus 3., hétfő 17,00: Éneklő ifjúság. — 17,29: ötödik sebesség. — 18,30: Tip­top parádé. — 19,05: Dévai Nagy Kamilla énekel. — 19,30: Sport­világ. — 20,05: Aranylemezek. — 21,05: Diane Schuur énekel. — 21,35: Hivatása: rádiós. — 23,20: Könnyűzene. — 0,15—4,20: Zenés műsor hajnalig. BARTÓK RÁDIÓ 6,05: Muzsikáló reggel. — 8,12: Operarészletek. — 9,00: Dzsessz- archívum. — 9,30: Zenekari mu­zsika. — 10,36: Kamarazene. — 11,30: Operaáriák. — 12,00: Változatok — zenekarra. — 13,05: Szatirikus jelenetek. — 13,31: Goldoni. 1. rész. — 13,57: Operaáriák. — 14,34: Zenetörté­neti értéktár. — 15,12: Asconai ünnepi játékok. 3. rész. — 17,00: Rockpódium. — 17,30: Üj operettlemezekből. — 18,00: Barokk zene. — 18,30: A hét zeneműve. — 19,05: Verdi: Fals­taff. Opera. — Közben: 20,26: Családi szőttes. — 20,55: Az operaközvetítés folytatása. — 21,43: Magyarok a világ zenei életében. — 22,30: Gondolatjel. NYÍREGYHÁZI rádió 6.20—6.30 és 7,20—7.30: . Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Ágoston István.) — 17,30: Hírek — Programajánlat — Sportösz- szefoglaló — Minifórum. — 18,00: Észak-tiszántúli krónika — Lapszemle — Müsorelőzetes. (A délutáni adás szerkesztője: Ágoston István.) SZOVJET TV 14,00: Hírek. — 14,15: Az orosz beszéd. — 14,45: Gyermekek folklórműsora. — 15,25: Hírek. — 15.30: Dokumentumfilmek. — 16.10: Rajzfilm. — 16,15: Gyor­sítás és átalakítás. — 16,45: Vi­lághíradó. — 17.00: Orosz nép­dalok. — 17,20: Hírek. — 17,25: Gorkij Volt emberek c. regé­nyének színpadi változata. Köz­ben: 19,00: Híradó. — 20,50: Világhíradó. — 21,05: Strauss' zenei világa. — 21,10: A re­mény nyolc napja. Film. — 22,30: Hírek. — 22,35: Filmelő­zetes. — 23,10: A Nagy Színház hegedűsei. SZLOVÁK TV 17,00: Katonák műsora. — 17,50: Érdekességek a nagyvi­lágból. — 18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: A Híradó sajtókon­ferenciája. — 19,30: Híradó. — 20,00 : Ragan bácsi. Tévéfilm. Befejező rész. — 21,00: Aktuá­lis kérdések. — 21,25: Ravaszul és rosszindulattal. (NDK tévé- filmsorozat.) — 22,40: A no szín­ház. Dokumentumfilm a japán színházról. 2. műsor: 18,30: A hét esemé­nyei magyar nyelven. — 19,00: Tévétorna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Az otthon dalai. Folklór. — 20,30: Sportvisszhangok. — 21,30: Hír­adó. — 22,00: Világhíradó. — 22,15: Az első lépés. Dokumen­tumfilm fiatalokról. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: TRÜKKÖS HÁ­LÁL. Béke mozi: de.: GYILKOS ROBOTOK. Du.: GYILKOS RO­BOTOK. Móricz mozi: BALEKOK. Sóstói KISZ-iskola szabadté­ri: GYILKOS ROBOTOK. Dr. Bartha Sándor ügyvéd, a nyíregyházi 2. számú Ügyvédi Munkaközösség tagja ismerteti a licitálók ípgait. telkek méretét. Valamennyi fél­lel tudatja a jogait és a lehető­ségeit. log az elővásárlásra A szolgálati lakásban több év­tizede Kis László és felesége lakik, mindketten pedagógusok. A Varga-bokori iskolában taní­tottak. A szolgálati lakásra elő­vásárlási joguk van, azzal él­nek is. Tehát arra nem licitál senki, vagyis a lakás 180 ezer forintért Kis László és neje tu­lajdona lett. Az iskolai résznél más a hely­zet. Azt Kis Lászlón kívül Bo­gár István, valamint az evangé­likus egyház is szeretőié a ma­gáénak. A licit 150 ezer fo­rintról indul, az értéket az In­gatlankezelő Vállalat állapította mo v Bogár István 160 ezer forintot ígér érte. Kis László 166 ezret. Bogár István mondja: 170 ezer. Kis László: 171 ezer forint. Az evangélikus egyház 175 ezret kí­nál. Kis László 180. az egyház 185 ezret ígér. Fokozódik az izgalom, nő a hangoskodás. Amolyan egyezke­dő, egymásnak felhánytorgató megjegyzések hangzanak el. A licitálás folytatódik. Kis László 186 ezret is hajlandó érte fizetni, az egyház képvise-. lője kétezret ráígér. Kis László nem adja fel, így az ár már 189 ezer forint, de nem sokáig, mert az egyház máris 192 ezret fi­zetne az ingatlanért. Kis László tartja magát, ajánlata 200 ezer forintra szól. Nem jutottak egyezségre... A felek egyre több. az állás­pontjuk közeledésére* de leg­alábbis tisztázási igényre utaló mondatokat hangoztatnak. Dr. Bartha Sándor ügyvéd néhány perces szünetet tart, így a felek­nek van alkalmuk egyezkedni. Mi, pártatlanok, a helyiségből az udvarra megyünk, ahol dr. Papp Tiborné, a Nyíregyházi 7. sz. Általános Iskola gazdaságvezető­je elmondta, hogy a nyilvános értékesítést a városi tanács vb engedélyezte, s az .ennek révén befolyt összegből a Bolyai téri, és a Könyök utcai épületet kor­szerűsítenék. A felek nem jutottak egyezség­re? A licitálás folytatódik. Tehát a legutóbbi ajánlatot (200 ezer forint) Kis László tet­te, amit az egyház képviselője 5 ezerrel megfejel, egyben kijelen­ti: ez az utolsó ár, amit fizet­ne érte. Most már csak ketten versenyeznek. Kis László újabb ajánlata 210 ezer forint, de Bogár István már 215 ezer forintot fi­zetne. Az utolsó párbaj: Kis 216 ezer, Bogár: 217, Kis: 218, Bogár 219 ezer forint. Kis László: 220 ezer forint. Üjabb ajánlat nincs. Vége. Az iskolai rész is Kis Lászlóé lett. „Harmincöt éve laknak itt..." — önöknek mire kellett volna ez az épületrész? — kérdezem az evangélikus egyház gyülekezeti felügyelőjétől, Babicz Istvántól. — Itt már több évtizede is­tentiszteletet tartottunk. A kör­nyéken majd építünk valamit. Kisék körében nagy a boldog­ság. — Nagyon örülök, hogy sike­rült a vétel — mondja Kis Lász- lóné. — Szeretem ezt a tanyát. Ez az én népem. Harmincöt éve la­kunk itt. Gyalog jártam a város­ba. Ha nem Sikerült volna meg­vennünk, belehaltam volna. 1984 novembere óta vagyunk bizony­talanságban. Idegileg kikészül­tünk. A helyiségben istentisztele­tet ugyanúgy tarthatnak, mint eddig. Cselényi György Az idős kor egyike a koszorú­ér-betegség kockázati tényezői­nek, de ha valaki megéri a 90. életévet, már kevésbé fontos tényező — állapították meg az amerikai nemzetközi kardiológiai központ kutatói. 90 és 103 élet­évük között elhunyt 24 beteg szívét vizsgálták meg, és sok­kal kevesebb koszorúér-szűkü­Az öregkor előnye letet találtak, mint a fiatalabb emberekben. Még azon a tiz idős betegen is, akik keringési zava­rok miatt haltak meg. Ebben a nagyon idős életkorban tehát nem kell tartani a koszorúér- betegségektől. A probléma csak az. hogy éhhez meg kell érni 90 életévet. Cápariasztó Egy vörös-tengeri lepényhal olyan mérgező anyagot választ ki szervezetéből, amely elriaszt­ja a cápákat. Amikor a jeruzsá- lemi egyetem kutatói azt vizs­gálták, hogy mi okozza a le­pényhal kiválasztotta fardaxin nevű méreganyagnak ezt a ha­tását, megállapították, hogy az csupán detergens jellegű tulaj­donságainak köszönhető, vagy­is annak, hogy csökkenti a víz felületi feszültségét, habot kelt, s megkisebbíti a vízcseppeket. Ez a felismerés adta az ötletet annak vizsgálatára, hogy vajon a háztartásokban használatos de- tergensek nem űzik-e el szintén a cápákat. Kiderült, hogy két ilyen detergens még hatékonyabb cápariasztó, mint a lepényhalak mérge, s még a nagyon veszé­lyes kaliforniai kék cápa ellen is hatásos. Múlt és jelen valamint félmillió díj jegyes» borí­ték elkészült, akkor vették ész­re, hogy a bélyegek rosszak, ugyanis Ferenc József fején, ké­pén himlőhelyeknek látszó szí­nes 'pettyek vannak. A bélyegek zömét megsemmisítették, de va­lahogyan körülbelül nyolc darab megmaradt, melyek mindegyike világszenzáció, hatalmas értékű. Gyüjtőcsemegének számítanak az 1944 novemberében Nyíregyházán kiadott bélyegek és díjjegyes le­velezőlapok is. Ugyanis miután Nyíregyháza felszabadult, a nyír­egyházi posta önállóan 20—40 fil­léres címletű bélyegeket adott ki. Ma már ezekhez hozzájutni szinte lehetetlen. A bélyeg tanít, nevel, szórakoz­tat — hallom a házigazdától. Gyermekkorában a bélyegek ré­vén ismerte meg a világ orszá­gainak neveit. Egyszer minden újdonság régiséggé válik. Bizo­nyos idő után nemzeti értéket képvisel. — Hogyan lehet valakiből gyűjtő? — kérdezem. — Ajánlatos belépni a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövet­sége valamelyik alapszervébe és a megjelent ritkaságokat meg­rendelni. — Csak hibátlan foga- zatú, ép, tiszta, nem gyűrött bé­lyegeket szabad gyűjteni. Ugyan­ez áll a postatiszta bélyegekre, de azon az enyvezésnek — mi úgy mondjuk, gumizásnak —■ sértetlennek kell lennie. A leve­lezőlapoknál a rajta lévő bélyeg, (díjjegy) a lényeges. A lapon lé­vő kézírásnak .gyűjtői szempont­ból nincs jelentősége. (cselényi) Szilágyi István íróasztalán na­gyító, levelezőlapok, borítékok, bélyegek. A házigazda csendes, nyugodt, halk szavú. — A bélyegeket, a régi „fu­tott” levelezőlapokat és a bélye­ges borítékokat évtizedek óta gyűjtöm — újságolja Szilágyi Ist­ván, akit nyíregyházi lakásán keresem fel. — Bizonyos időt a katonaság miatt, meg a leszere­lés után kihagytam. Amelyik anyagot akkor nem tudtam be­szerezni, most szeretném pótolni. A gyűjtés a házigazda hobbija. Naponta 1—1,5 órát foglalkozik vele. A legnagyobb élvezettel az úgynevezett évrekonstrukciókat állítja össze. De tulajdonképpen mi is ez? Magyarázatul az albu­mában, meg a félévenként meg­jelenő „Philatelica” folyóiratban 20 krajcáros bélyegeket mutat. Évrekonstrukció legalább ezer darab egyforma címletű bélyeg­ből állítható össze. Az azt alkotó valamennyi bélyegen máshol lát­ható nyomási hiba. Ezek meg­keresése, rendszerezése, összeál­lítása nagy filatéliai tudást, tá­jékozottságot igényel. Az 1850 és 1900. december 31. között megjelent klasszikus ma­gyar bélyegek közül sok világrit­kaság — folytatja Szilágyi Ist- ván. — A magyar postaigazgatás 1871-töl lett önálló, azelőtt az osztrákokéval közös volt. A bélyegek általában valami­lyen nyomási hiba miatt válnak világritkasággá, kurrenssé. Pél­dául az 1871-ben kiadott kőnyo­matos I. jelzésű kétkrajcáros bé­lyeg azért vaít szenzációssá, men abból miután már vagy 8 millió ITI L J HALLGASSUNK CT LmIU NÉZZÜNK MEG Ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom