Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-17 / 193. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. augusztus 17. Kötélhúzó kisajátítások helyett Többnyire megegyeznek Állampolgár és hivatal legnagyobb „kötélhúzása” a kisajátítás. Grdekük sokszor homlokegyenest ütközik, hisz az ügyfél szeretne minél többet, a területre igényt tartó gazdálkodó szerv vagy hivatal pedig minél kevesebbet. Csatározásaik legális keretek közt folynak a tanácsok igazgatási osztályain. Nyíregyházán nemcsak a megye- székhely, hanem a vonzás- körzet falvainak kisajátítási ügyeit intézi dr. Újvári Margit osztályvezető-helyettes. Jogi ismereteinek nagy hasznát látja, hiszen az ügyfelek csak a legritkább esetben fogadják el azonnal egymás álláspontját. IRÁNYADÓ A SZABADPIAC — Egy ilyen nagyvárosban, mint Nyíregyháza, elkerülhetetlen a gyakori építkezés. Ez a legtöbb esetben bontással és ennek előzményeként kisajátítással jár — mondta elöljáróban dr. Újvári Margit. — Hiába működnek jól felkészült műszaki szakértők a kisajátításoknál, nem lehet évről évre a régi gyakorlatot folytatni. A kisajátításnak lépést kellett tartani a szabadforgalomban bekövetkezett változásokkal. Az igényelt ingatlan felértékelését rendszerint úgy végzik, hogy az utóbbi öt évben kialakult ár középarányát ajánlják fel az állampolgárnak. De itt megint nézeteltérés támadhat. Tételezzük fel, hogy egy házas ingatlan ki- sajátítása esetén az utóbbi öt esztendő átlagából az 1985- ben érvényes értéket akarják kifizetni. Ám az ügyfél 1987- es áron kénytelen lakást szerezni. Nyilvánvaló: ez lehetetlen anélkül, hogy ne nyúlna mélyen a zsebébe. Mi pedig azon az állásponton vagyunk, hogy az állampolgár ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe, mint a kisajátítás előtt volt. . . TRAGÉDIÁK FORRÁSA Nem túlzás azt mondani, hogy ez sok esetben lehetetlen, mi több, az államigazgatás jó szándéka ellenére is reménytelen. Könnyű belátni ezt, hisz ha a nagyobb nyíregyházi építkezések történetét böngésszük, kiderül, hónapokig tartó vita, alkudozás, pereskedés árán születik a kompromisszum. A lakás- építkezések zöme azokon a területeken folyik, ahol még a régi, idősebb városlakók élnek. Évtizedeken át laktak a maguk építette, vagy a tanyai gazdától fillérekért bérelt házban és nehezen válnak meg az otthonuktól. Gyökértelenek lesznek az új helyen, még ha több fokozattal emelkedik az új lakás komfortja, akkor is. Nem túlzás, hogy emberi konfliktusok, mi több, tragédiák forrása a kisajátítás. — Éppen ezért igyekszünk humánusan és lehetőleg gyorsan intézni ezeket az ügyeket. Beidézzük tárgyalásra a kisajátítást kérőt — ha a tanács az, akkor a lebonyolítással megbízott beruházási vállalatot — vagy ha utat. közművet, gyárbővítést kér egy cég, akkor annak a képviselőjét, valamint az érintett személyt. Két szakértőt rendel ki a tanács, hogy azok pontosan mérjék fel az igényelt területet, közöljék az ingatlan főbb jellemzőit, valamint az árat. Azt azért meg kell jegyezni, hogy a kisajátítási ügyek 70 százaléka még itt egyezséggel zárul. Mindössze az állampolgárok némelyike fordul a bírósághoz magasabb összeget kérve. Az államigazgatási és a bÍFÓi szemlélet viszont szinte teljesen megegyezik és csak ritkán fordul elő, hogy 10—15 százalékkal magasabb kártérítést ítél meg a bíróság, mint amit mi felkínáltunk. Persze, akadnak rázós ügyek itt is. Az utóbbi hét esztendő gyakorlatából kettőt idéz fel a osztályvezető-helyettes. A karhatalmát kellett segítségül hívni, amikor az egyik ügyfél a sokadiknak felajánlott lakást is visszautasította. A buldózer már a roskadozó ház lábánál vesztegelt, a szomszédok rég elköltöztek. A másik ügy főszereplője a fiával élő apa volt, aki a kettőjüknek járó pénzből lakást vett, megnősült és a fiát kizárta az új otthonból. A tanács gondoskodott a méltánytalan helyzetbe került fiatalemberről. bár az a gyakorlat, hogy egy lakásért egyet adnak cserébe. Nézőpont kérdése, hogy az ingatlanért mennyit ítél jogosnak az ügyfél és a kisajátítást kérő hivatal. Különösen a telkek, jól termő gyümölcsösök esetére érvényes a hosszadalmas alkudozás, hiszen az állampolgár rendszerint arra hivatkozik, hogy neki még hány éven keresztül milyen nagy jövedelmet hozott volna a kert. Ez az, amit nehéz megbecsülni, még a szakértőnek is. Ilyenkor a környéken szokásos telek-, illetve gyümölcsöskertek szabadpiaci árait tekintik irányadónak, mivel ha ilyen ösz- szeget kap az ügyfél, elvileg vehet belőle ismét ugyanolyan kertet. Tóth Kornélia TörtéDCt az emlerseiiil Víida Sándor könnyezett örömében, amikor levették a gépkocsiról a hőn óhajtott járművet és beleültették. Négy éve rokkantnyugdíjias. azóta nem tud lábon állni, lépni, menni... És most itt áll a fényes, a közúti forgalomra is levizsgáztatott — Babett/a motorral működő — jármüve. A „fiúk" vasasok, műszakiak, a Nyáregyház!! IKSZV gépészeti üzemének Zalka Máté szocialista brigádja szívén viselte Vida Sándor nagy gondját. Próbálkoztak már korábban is egy kézzel hajtós kocsival. Igyekezett segíteni az tapagyi termelőszövetkezet. Nem tudták megoldani. Ezt követően bukkanták az Apa- gyon lakó Bihari Barnára, akii a vállalat lakatoscsoport- jának a vezetője. Ö és Tarsoly Pál lakatos, valamint Halász János, a gépkocsiszerelő csoportvezető voltak a szellemi atyjai e kocsi kivitelezésének. Apagyon. a Kossuth Lajos utcán a Vida lakás előtt próbálgatják a járgányt. Feleségének kétségbeesett levele nyomán indult a humánus akció. És e munkások úgy érezték: nem csupán a rokkantak évében kell gyakorolni a segítséget, az emberséget, hanem mindig, amikor arra szükség van. Olvasom a megindító sorokat, amelyeket az IKSZV igazgatójának írtak. Tóth János azonnal reagált: zöld. utat kapott az ügy. Csütörtökön délelőtt átadták Apagyon a járművet Vida Sándornak. Sorolhatnám, ki mit tett a sikerért. Kriston István üzemmérnök, az anyagosok mit futkostak alkatrészek után. Vidáné feketét, főz. üditővel. szendvlesekkel kínálja a kis társaságot. A képen balról jobbra: Kriston István, Vida Sándorné, Tarsoly Pál. Vida Sándor és Bihari Barna. (A szerző felvétele) Szó szót követ. Azon meditálnak: ha az ember leesik a lábáról, nem kell senkinek? És tettükkel is ezt cáfoljak ... — Nem Vida Sándor az első, akin segítünk — veti közbe Tarsoly Pál. — Mi kezdtük ezt az akciót és örülünk, hogy ők is mihozzánk fordultak. — Ha a gépen meghibásodik valami, jövünk! — kiabálják vissza búcsúzóul. Farkas Kálmán A szünidő ezer veszély forrása. Mint a rendőrség statisztikájából kiderül: ilyenkor megsokszorozódik a balesetek száma. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy nemcsak szenvedői, de előidézői is a tragédiáknak a gyerekek. De bármilyen okból lesznek főszereplői a közutak „eseményeinek”, a felnőttek felelősségét keresik a rend őrei — mondja Gere- benics József rendőr százados, a megyei .közlekedésbiztonsági tanács szervező titkára. A megye 264 iskolájának 83 ezer 188 tanulójához nem juthatnak el személyesen, de azok a pedagógusok, akik a Művelődési Minisztérium és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács által szervezett szakreferensi tanfolyia- mot elvégzik, szerteágazó közlekedési ismeretekkel rendelkeznek. Ók vezetik az iskolákban a K RESZ-szakkörö- ket, készítik fel a gyerekeket a versenyre. Egy rendkívül érdekes megfigyelés: ahol kiváló eredményeket érnek el a pajtások a hazai és a külföldi versenyeken, magasabb a közlekedési kultúra és ezen iskolák tanulói nem szenvednek és nem okoznak balesetet! — Hihetetlenül nagy felelősség nehezedik a szülők és Sok a gyermekbaleset Felelős: a felnőtt! a pedagógusok vállára. Régi vesszőparipám, hogy a közlekedést ugyanúgy tanítaná kellene. mint a többi tantárgyat az iskolában. Szalbolcs-Sz/at- már megye útjain ma 140 ezer gépjármű fut, nem számítva az átmenő forgalmat, örvendetes dolog, hogy ahol a megyében nemrégiben megépítették a kerékpárutat, kocsi nem ütött el gyalogost hátulról, csak azért, mert ikiésön észlelte a — zöméiben — kivilágításán kerékpárt. 1987 első hét hónapjában, sajnos, több balesetet szenvedtek a közutakon a gyalogosok és a járművezetők, mint a múlt év hasonló időszakában. Tavaly január és július között 3,8 százalékkal kevesebb, szám szerint 398 baleset történt az említett hét hónapban. A halálos balesetek száma ezen belül csökkent (46-ról 40-re), a súlyosaké 221-rőA 194-re, a köny- nyűnek minősített balesetek Komfortkocsi Budapestre Utazzon fotelben! Augusztus 20-tól Nyíregyháza és Budapest között a Hajdú Expresszen is járatja a MÁV új, kényelmes luxuskocsiját — kaptuk a tájékoztatást Máté József körzeti üzemfőnök-helyettestől. Komfortkocsi — ez a hivatalos neve, s egyelőre kísérlet keretében közlekedik (szombat kivételével minden nap) a főváros és megyeszékhelyünk között, miután több nagyvárosban már megismerték. Harminckét ülőhely, tulajdonképpen fotel van a szalonban. s külön utaskísérő foglalkozik a vendégekkel: kávét, teát, üdítőt, pogácsát illetve szendvicset szolgál fel az úton. A szalon nem dohányzó, de a kocsi egyik végében dohányzóhelyet is kialakítottak. Az új szolgáLtatásért pluszpénzt kér a vasút: az elsőosztályú gyorsvonati jegyen kívül (amely kedvezményes is lehet) 100 forintos helyjegyet kell venni — viszont ez az összeg tartalmaz- za a felszolgált frissítők árát is. A komi őrt kocsira célszerű elővételben biztosítani a helyet, amelyre Nyíregyházán két helyen van lehetőség: a MÁV-állomáson, illetve a Zrínyi Ilona utcai belvárosi MÁV menetjegyirodában. (ms> Forró, száraz Július Gyalog a Tiszán Amúgy is tudtuk, hogy a július forró .volt és száraz. Érdemes azonban a számok tükrében megnézni, mit fed ez a tárgyilagos megállapítás. Először jó tudni, hogy a havi k'özéphömérséklet Sza- bolcs-Szatmárban 22,4 Celsius volt, ami 2,3 fokkal több. mint a sokéves átlag. A nyírségben 35 milliméterrel esett kevesebb eső, mint a sokéves átlag, Felső-Szabolcsban 29 milliméter, a Keletny írben 23, az Ecsedi-láp körzetében 23, Beregben 31. a Tisza-Szamos közötti részen 30 milliméter hiányzott. Az eloszlás ezen belül is szeszélyes volt, míg Tarpán 8—10 millimétert mértek, addig Tuzséron, Nagyecseden 50-et is. A Tisza Tiszabecsné! negatív rekordot döntött, több helyen szinte át lehetett gyalog menni a folyón. De igen alacsony volt Záhonynál is, itt is csaknem elérte a -200- at, ami igen kicsi vizet jelent. Nem ennyire, de leapadt a Szamos is, a Túr és a Kraszna vízállása is a sokéves átlag alatt maradt. száma viszont 131-ről 179-re emelkedett. Érdekes megállapítás az is, hogy a legtöbb baleset Nyíregyházán és a vonzáskörzetében történik, r legkevesebb Eehérgyarma térségében. A hétévesnél idősebb fiúka háromszor olyan gyakran éri baleset, mint a hasonlf korú lányokat. A rendőr szá zados ezt azzal magyarázza, hogy a fiúk bátrabbak, esetenként vakmerőbbek, ha kerékpárra ülnek. A segéd- motorozás pedig szinte kizárólag a fiúk hobbija. Éppé elég gondot okoz, ha a fiata korú balesetet okoz. a rendé, a tanácsot kell, hogy figyelmeztető levelével értesítse, nem pedig az iskola igazgatóját vagy a szülőt. Márpedig gyakori látvány az úton a száguldozó motoros, aki figyelmen kívül hagyja a leg- elem'iíbb kö zleked ési s z ábályo.kat, sem a saját, sem a mások testi épségével nem törődik. A gyermekbalesetek megelőzésére ezért a nevelés, az oktatás korszerűsítését szorgalmazza a közlekedésbiztonsági tanács. Szabolcs megyei kezdeményezésre vezették be országosan az Óvodák a közlekedés biztonságáért elnevezésű vetélkedőt. Az iskolák hasonló versenyében kimagasló eredményeket érnek el megyénk tanulói. A kerékpárosok nemzetközi versenyében 2., 3., a segédmotorosok közt első, második, míg csapatversenyben szintén első, második helyezést értek el legutóbb megyénk fiataljai De mivel a balesetek kimenetele súlyosabb, több az életre szóló, vagy tartós sérülés, több jármű közflekedü'k, sokkal eredményesebben kell megtanítani a gyermekeket közlekedni. 1905-ben jelent meg az első írásos KRESZ hazánkban, -de még mindiig bőven akad belőle tanulnivialó. (tk) Brit—magyar földrajzi szeminárium Nyíregyházán Augusztus 18-án és 19-én ismét nemzetközi tudományos tanácskozás színhelye lesz a Bessenyei György Tanárképző Főiskola. A Magyar Tudományos Akadémia az alapításának 25. évfordulóját ünneplő főiskola földrajz tanszékén rendezi meg a brit—magyar földrajzi szemináriumot, ahol a két ország geográfusai tartanak kutatási beszámolókat A kétnapos tanácskozás után az angol és a magyar földrajztudósok Szabolcs-Szatmár megye nevezetességeivel ismerkednek. H. Á. Jogtalan pénz a biztosítótól Sokba került a csalás Máig sem tisztázott (de nem is lényeges) körülmény, hogy milyen meggondolásból követett el magánokirat-hamisítást egy több tagú baráti társaság. Kellemesnek ígérkezett a saalonnasütés Ibrány határában 1985 május végén Sz. Bálintné és H.-né ibrányi lakosok -részére a nyírbátori V. János, a nyír,vasvári Sz. György, valamint K. Év.a és B. István társaságában. Kisebb mennyiségű szeszesital mellett — amiből mindannyian fogyasztottak — kellemesen elbeszélgették az időt és éjféltájban kezdték el szede- lőzködni. Sz. György felajan- lőtt a K. lovának, hogy hazaviszi az idősebb V. János tulajdonában lévő, do ö/.napm az ifjább V. Jánosnak kölcsönadott autóval. K. Éva szerencsésen haza is érkezett, s ekkor Sz. Bá- lintnéra került a sor. Elindultak Ibrány felé. de az egyik kanyarban Sz. György elvesztette a kocsi fölötti uralmai és nekiütközött egy út szélén álló autóbusznak. Mire a rendőrség a helyszínre erkezett, megállapodtak abban, hogy azt fogják, mondani, az ‘autót ifjabb V. János vezette, és az Állami Biztosítónak is így jelentik majd az esetet.'így is történt., a megá l Lapodásnak megfelelóén töltötték ki a kárbejelentő lapot: a káresemény részt Sz. Bálintné, a többi adatot pedig Sz. György töltötte ki, vezetőként ifjabb V. János írta alá a lapot, s a tulajdonos, idősebb V. János nevét H.-né hamisította alá. Közösen mentek ki a biztosító Lujza utcai telepére, ahol a kitöltőt! papírt Sz. Bálintné adta oda az ügyintézőnek. Ezzel le is zárult volna az ügy és talán söha nem derül fény az okirat-hamisításra, ha ... Ha Sz. Bálintné nem akart volna túljárni a többiek eszén. Ö ugyanis tovább folytatta az okirat-hamisítást, kiállított magának egy idősebb V. János által aláírt meghatalmazást, mely szerint a kocsi tulajdonosa őt bízza meg azzal, hogy a 26 385 forint biztosítási díjat felvegye. 1986. június 10-én rv.i a/, összeget fel is vette, s azonmód elköltötte Pár nappal későb-b elment az. idősebb V. Jánoshoz, elmondta neki a ról nem tett említést, hogy a pénzt ő már felvette a biztosítótól. Erről az öreg csak néhány nap múlva értesült, magától az Állami Biztosítótól Megpróbálta a biztosítási díjat Sz. György segítségével visszakövetelni az asszonytól, aki azonban hallani sem akart erről. Az ügy végül is a bíróságon kötött ki. A nyíregyházi bíróság S Györgyöt. H.-nét. valamin ifjabb V. Jánost magánokirat-hamisítás vétsége miatt, mint bűnsegédeket 1 évre próbára bocsátotta. Sz. Bálintné a városi bíróság ítélete ellen fellebbezett, de a döntési a megyei bíróság helybenhagyta: eszerint csalás büntette, valamint egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás, vétsége miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 10 hónapi .szabadságvesztést, valamint 2 ezer forintos pénzbüntetést ii
